Az első rész elkészítése után bennem is felmerült az igény, hogy ismerjük meg kicsit jobban az Avidemux további lehetőségeit. A videók vágásáról, darabolásáról írok ebben a részben. A képek készítésekor még nem tudtam a ".webm" formátumot asztali alkalmazással kezelni, ezért a YouTube-ról letöltött videó elérhető, legjobb minőségű ".mp4" változatát is letöltöttem és az szerkesztem. A vágás, darabolás menetében ugyanabba az eredeti ("Bemenet") formátumba mentettem ("Kimenet"), de konvertálással is össze lehet kötni a vágást - egy menetben - a szerkesztett részek mentésekor. Már a szerkesztéskor terveztem, hogy kedvencemmel, a DeVeDe (GNU/Linux) alkalmazással DVD-t készítek menükkel majd.

Alábbi leírással azoknak szeretnék segíteni, akik a Network.hu oldalon videógalériába töltenek fel más oldalakról letöltött videókat. Sokszor tapasztalható ezeknél a videóknál a hang vagy a kép esetenként akár drasztikus elcsúszása. Ezeket a videókat a legtöbb esetben javítani lehet az AviDemux nevű videószerkesztővel:

• a feltöltött videónak 25 fps (képkockák száma másodpercenként) tulajdonságúnak kell lennie. Erre azért van szükség, mert a network „.flv”-be kódol, pontosabban a régebbi flv-be (flv1), Sorenson kodekkel, ennek egyik tulajdonsága a 25 fps (képkocka „sebesség”): a Sorenson a Sorenson Media által kifejlesztett, és az Apple által licenszelt video codec.

November 19-én wikitali lesz Budapesten.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

November 16-20. között Magyarországra és egyesületünkhöz látogat a Fülöp-szigeteki egyesület oszlopos tagja (alapító elnöke), a tagalog nyelvű wikipédia egyik szerkesztője: Josh Lim. Ennek alkalmából a WMM tagjai úgy gondolták, hogy szerveznek egy wikitalálkozót, hogy Josh megismerhesse a magyar szerkesztőket.

Egyéb: aki ráér, az déltől szervezhetne neki a magyar szerkesztőkkel idegenvezetést Pest belvárosában.

Megjegyzés: 1998 februárjában egy csoport a "Szabad (free) szoftver" kifejezés helyett átállt a "Nyílt (Open) szoftver" kifejezés használatára. Amint az az alábbi magyarázatból is kitűnik, mindkét kifejezés lényegében ugyanarra a dologra utal.

A szabad szoftver fogalommal ismerkedők közül sokaknak gondot okoz a szabad (free) szó megfelelő értelmezése. Ezeknek az embereknek a "szabad" azt jelenti, hogy "ingyenes". Egy angol szótár majdnem húsz jelentését ismeri a "free" szónak.

Rövid ismertető

Minden alkotás egyfajta tulajdon. Szellemi tulajdon. Ami tulajdon, annak pénzben kifejezhető értéke is van, ami pedig értékes, azt védi a jog. És ezzel Micimackó, aki a fenti eszmefuttatás értelmében maga is áru, egyszerű de célszerű logikáját követve el is juthatunk a szerzői joggal kapcsolatos problémákhoz.

Az elsõ hazai kiadvány, amely a Creative Commons licenc alatt jelent meg, Larry Lassig saját könyve, a Szabad kultúra.

A LibreOffice nyílt forráskódú, ingyenesen és szabadon – üzleti célra is – felhasználható irodai programcsomag, amely Windows, Macintosh és Linux rendszereken egyaránt használható.

Alkalmazásai:

Writer (szövegszerkesztő),

Calc (táblázatkezelő),

Impress (bemutatókészítő),

Draw (rajzoló),

Math (képletszerkesztő) és

Base (adatbázis-kezelő).

A LibreOffice támogatását és dokumentálását felhasználók és fejlesztők elkötelezett közössége végzi.

Tudomány és szabályozás

Hogyan változik, hogyan kell változzon a tudományos tartalmak hozzáférhetősége az internet korában? Mi az a Creative Commons, a Science Commons, a nyílt archívum, a szabad hozzáférés? Milyen hatással lehet a tudományos kutatásra az adatszuverenitás? E kérdéseket tárgyalja a Mindentudás Egyetemének tudomány és szabályozás rovata.

A szabad szoftver licencek kialakulásának okai

Ez alkalommal az olvasó megismerheti a kulturális javakhoz szabad hozzáférést biztosító eszközök kialakulásának történetét.