Sorozatunk harmadik vendége nem egy személy, hanem egy csapat - a Microsoft - volt. Íme a válaszok az általatok feltett kérdésekre:

Miért fontos a Microsoftnak a nyílt forráskódú fejlesztések támogatása?

A Microsoft-nak minden fejlesztő fontos. A nyílt forráskódú projektek az elmúlt években együtt fejlődtek a piaccal és számos értékes alkalmazással növelték az informatikai ökoszisztémát. A különböző nyílt forráskódú fejlesztési környezetek több platformra is optimalizálva vannak, hogy minél szélesebb körben tudjanak elterjedni az alkalmazások. A Microsoft a fejlesztői környezetek további finomhangolásának segítségével próbálja támogatni erősebben a nyílt forráskódú fejlesztőket.

A Microsoft alapvetően egy platform szállító cég, és érdeke, hogy minél több fejlesztő válassza a saját platformját. A nyílt forráskódú fejlesztőknek is érdeke lehet, hogy a Microsoft fejlesztői platformját használják, hiszen ezáltal több felhasználóhoz tudják eljuttatni a szoftvereiket. Napjainkban több mint 350 000 nyílt forráskódú alkalmazás érhető el a Windows környezetben.

Hogy viszonyul jelenleg a Microsoft hivatalosan a nyílt forráshoz?

A nyílt forráskód egy fejlesztési módszertan, vannak előnyei és hátrányai is. A Microsoft a lehető legjobb partnere akar lenni a nyílt forráskódú fejlesztőknek is, hiszen alapvető érdeke, hogy minél többen használják a saját fejlesztési platformját.

A végtermékek szintjén jelentős verseny van a végfelhasználók esetében, de a verseny csak itt értelmezhető, a fejlesztési módszertanok között nem.

Van-e olyan kutatási vagy egyéb könyvtár, amelynek fejlesztésében a Microsoft is részt vesz GPL vagy BSD licensz alatt? (VTK, ParaView, stb.) Van-e olyan platformokon átívelő könyvtár vagy eszköz, amelyet a Microsoft is szívesen lát annak ellenére, hogy nem a Microsoft indította el a projektet (CMake stb.)? Fog-e ezek közül valamelyikhez támogatást nyújtani vagy dokumentálni?

 

Átfogalmazva:

Milyen fejlesztésekben van benne a Microsoft, ami open source alapokon zajlik?

Az elmúlt években a Microsoft aktívan részt vesz nyílt forráskódú projektekben. Ezek teljes listája itt található: http://www.microsoft.com/opensource/directory.aspx

Az egyik legújabb projekt a CoApp, amely az open source alkalmazások futtatását segíti Windows-on (coapp.org).

A legújabb projektekről több oldalon is lehet információt szerezni:

• Port25 - nyílt forráskódú közösség a Microsoft-on belül (http://port25.technet.com/)
• OpenSource@MS - a nyílt forráskód és a Microsoft
• Open Specification Promise - megnyitott Microsoft technikai dokumentációk, amelyek elősegítik a fejlesztéseket

Piacrészesedés és trendek

A két legfontosabb piac a desktop (+laptop, +netbook) és a szerver piac. A desktop piacon évek óta nincs változás és a legjobban a http://rankings.hu/ oldalon lehet látni a részesedéseket. Mind a linux, mind az Apple részesedése a hibahatáron belül mozog, nincs arra utaló trend, hogy bármelyik is jelentősen változna. A szerver piacon a Microsoft az x86-os piacra fókuszál, jelenleg a teljes szerver szállítás 98%-a ilyen platformon történik.

A Microsoft szerver piaci részesedését itthon 2 tanulmányból szoktuk monitorozni, az egyik az ICT riport (ami mindenki által megvásárolható, lásd http://www.ictreport.hu/), a másik egy évente elvégzett belső IDC tanulmány. Mivel minden évben megvásároljuk, illetve elkészítettjük a felméréseinket, ezért trendeket is látunk ezekben. 2008-ig mind a Linux, mind a Windows Server részesedése dinamikusan növekedett. 2009-ben a Linux 19,9%-on stagnált, míg a Windows Server 72,7%-ra növekedett tovább. A Linux itthon a web platform terén erősebb, mint a Windows Server, de a Windows részesedése újabban itt is növekedést mutat.

A nagyvilágban az x86-os piacon a Linux hozzávetőleg 22%-os részesedéssel bír, míg a Windows Server 75%-on áll, a web platformnál pedig fej-fej mellett van mind a két rendszer.

Amennyiben a vásárolt laptopomhoz nem kaptam telepítő médiát (CD, DVD), csak a laptop merevlemezén van egy külön partíció, akkor telepítő CD-t kaphatok-e utólag? Ha igen ennek mi a pontos menete, díja?

A szabály teljesen egyszerű. Minden esetben az eszköz gyártója hivatott eldönteni, hogy milyen formában oldja meg a rendszer újratelepítését. Ha ez a döntés az, hogy ezt egy un. Restore Partition segítségével teszi, akkor a felhasználó nem fog a dobozban Windows telepítőt és driver CD-t találni. Mára egyébként ez jellemzi az értékesített gépek túlnyomó többségét.

Ha a felhasználó mégis szeretne CD-t, DVD-t kapni, azt a hardver gyártójánál kell kezdeményeznie, akinek vagy van, vagy nincs erre folyamata és (szállítási és kezelési) költségtérítés ellenében megrendeli a szükséges médiát. (Ezt többnyire a központi szervizek szokták intézni.) Hasonló esetekben azt szoktuk hallani, hogy kellően „magabiztos” vásárlói fellépés szükséges a rendelési folyamat beindításához, mert nem egy mindennapi folyamatot kell inicializálni, amit az ügyintézők sokszor nem ismernek. Persze az is előfordul, hogy egyáltalán nincs az adott termékhez kötődő médiapótlási lehetőség, mert mára az ügyfelek 99,9%-a totálisan elégedett a Restore Partition nyújtotta megoldással, és fel sem merül a különálló média igénye.

A Microsoft Magyarország központjában (vagy egyéb helyein) van-e nyílt nap (na, ez jól hangzik ezen a fórumon :-)), amikor meg lehet nézni, hogyan készül mondjuk egy lokalizáció, és az egyéb nyalánkságok?

A lokalizációt nem itthonról végezzük, hanem a dublini központban van erre csapat. Itthon is van egy felelőse ennek a feladatnak, de a munka oroszlánrészét kint végzik.

Nyílt napra abszolút fogékonyak vagyunk, ha összegyűlik 20-25 fő itt a HUP-on, akit érdekelne ilyesmi, akkor egyeztetünk egy időpontot és tartunk egy olyan nyílt napot, ahol a hasonló kérdésekre is választ kaphattok!

Van lehetőség arra is, hogy betekintsetek abba, mi zajlik az Open Source Technology Center-ben, Redmond-ban. Egy élő videó közvetítést könnyen össze tudunk hozni a központ vezetőjével, akár itt a HUP-on is.

Milyen fejlesztő támogatási programok vannak, mi alapján támogatnak nyílt forráskódú projekteket?

A Microsoftnak számos programja van a fejlesztők számára:

• WebSiteSpark program, a webes fejlesztők ingyen jutnak hozzá a fejlesztőeszközökhöz (http://www.microsoft.com/hun/startupzone/partnerprogramok/websitespark.aspx)
• BizSpark program, az induló cégek jutnak hozzá a fejlesztőeszközökhöz (http://www.microsoft.com/hun/startupzone/partnerprogramok/bizspark.aspx)
• DreamSpark program: a felső- és középfokú oktatásban tanuló diák jogosult ingyenesen letölteni és legálisan használni a Microsoft fejlesztő és designer eszközeit (http://devportal.hu/groups/tanulk/pages/dreamspark.aspx)
• MSDN előfizetés: fejlesztőknek szóló szoftvercsomag és támogatás (http://msdn.microsoft.com/en-us/default.aspx)
• MSDN Academic Alliance: az informatikusokat oktató intézményeknek lehetőségük van az összes Microsoft szoftvert elérhetővé tenni (http://www.microsoft.com/hun/oktatas/msdn_academic_alliance.mspx)

A hazai csapat kezdeményezésére születnek olyan események, amelyek ingyen látogathatók. Ezen kívül nagyon sok anyag elérhető online is a www.devportal.hu oldalon.

Tipikusan a webes fejlesztéshez a php on windows oldal (http://www.microsoft.com/web/platform/phponwindows.aspx) és a most zajló WebKert2010 verseny (http://www.webkert2010.net/) nyújt segítséget. Aki ingyen akarja kipróbálni a Windows Server Web Edition-t, annak erre is van lehetősége: http://sandbox.proserver.hu/

Azokat a projekteket támogatja a Microsoft kiemelten, amelyek érdekesek a nagyközönség számára, és sok ember tudná használni azokat a Windows platformon. Itt nem elsősorban az anyagi haszon a motiváló erő, hanem az, hogy a Windows platform elterjedtsége és az adott alkalmazás hasznossága előnyt jelent mind a fejlesztőnek, mind a véghasználónak.

A Microsoft fenntart egy külön Linux-labort. Az új Windows verziók fejlesztése során alkalmazzák az itt nyert tapasztalatokat, illetve használnak fel ötleteket a nyílt forrású alternatívákból?

Az Open Source Technology Center azért jött létre, hogy a Windows/Linux heterogén IT rendszerek közötti együttműködési képességeket fejlesszük. A fejlesztéseknél azokat a tapasztalatokat építjük be, amelyek ezeket az együttműködéseket elősegítik – erre példa a különböző teljesítményoptimalizáló kiegészítések az IIS-ben, ami a php futtatásokat javítja jelentősen, vagy a Linux kernelbe küldött fejlesztések, amely a virtualizációt támogatja. Kiemelten figyelünk arra, hogy ne legyenek kódkeveredések a projektek között.

A különböző fejlesztési módszerek viszont jól ki tudják egészíteni egymást, az utóbbi időben a Microsoft is egyre szélesebb körben publikálja a béta állapotú szoftvereit, ezáltal gyűjt be visszajelzéseket több millió végfelhasználótól.

Régebben jónak mondható kapcsolat volt a MS és a Samba csapat között. Folytatódik ez annak érdekében, hogy a Samba a legutolsó fájlszerver protokoll verziókat is támogatni tudja?

A Samba csapattal most is jó a kapcsolat, például negyedévente vannak közös egyeztetések a fejlesztési roadmap-pal kapcsolatban. Az SMB2 protokoll támogatási bejelentések például itt találhatók.

Van-e valami céges policy arra, hogy a Microsoft dolgozói milyen operációs rendszert, termékeket használhatnak a cégen belül?

Igen, van. A munkaállomásokon Windows operációs rendszert kell futtatni. Ez egyébként nem csak a "cégér" miatt szükséges: ITIL-ben jártas kollégák tudják, mit jelent a "támogatható konfiguráció" (supported configuration). Az egy olyan rendszer, amelyre vonatkozóan az IT helpdesk hajlandó pl. incidenst nyitni. Nos, nálunk ebbe a körbe a Windows-ok különböző verziói tartoznak, más nem. A cég eléggé intenzíven használja egyébként a saját rendszereit.

A Windows esetén például:

csoportházirenddel kikényszerített IPSec házirendek vannak (leírás itt). Ezek nélkül a házirendek nélkül semmit sem lehet elérni a belső hálózaton, vagyis létszükséglet a tartománytagság. Azzal viszont azonnal jönnek a vállalati informatikában amúgy szokásos szabályok: jelszóházirend, képernyőzárolás stb.

• Kötelező a Bitlocker - házirenddel szabályozott, el sem lehet ugrani előle.
• Van VPN, de a többség már DirectAccess-t használ.
• Régóta használunk Network Access Protection-t. Linuxos vagy Mac-es gép karanténba kerülne az enforcement client hiánya miatt.
• Rengeteg tartalomvédett levél és egyéb dokumentum van. Ezek megnyitásához "Rights Management" kliens szükséges, office állományoknál pedig Microsoft Office. (Az RMS-ről bővebben: http://en.wikipedia.org/wiki/Rights_Management_Services)
• Önkiszolgáló jelszó reset alkalmazásunk van, ez a ForeFront Identity Manager 2010. Ez szintén Windows-on megy.
• ISA tűzfalak az internet kijáratok, a kliensük szintén Windows-on fut.
• Nincs vezetékes telefonunk, OCS szervereket és Office Communicatort használunk. (Aki nem ismeri: http://www.microsoft.com/communicationsserver/en/us/default.aspx)

A fentiek miatt hasonló a helyzet a mobiltelefonoknál. iPhone esetén nem tudnánk elolvasni az RMS-es leveleket, (nem mellesleg a cég sem fizetné a mobilszámlát.), cégen belül nem menne a Wifi stb.

Az alkalmazások vonatkozásában elvileg nem tiltott a Firefox vagy a Chrome, de őszintén szólva én csak elvétve láttam futni nem Microsoft böngészőt.

Általában elmondható, hogy amiből van saját szoftverünk, azt használjuk is, de persze lehetnek kivételek. Tudni kell, hogy az MSIT igyekszik minden termékünket a lehető leghamarabb bevezetni, de egy-egy szoftver használatának kiterjedtsége nem mindig 100%-os az RTM-re. A Forefront Client Security (az MS vállalati antivírus megoldása) előtt mi a CA eTrust-ot használtuk, ez volt a szabvány.

Végül a szolgáltatások. Nem tilos a Google használata. Én személyesen Bing-et használok, de sokan rászoktak a http://bingandgoogle.com/ -ra és hasonló oldalakra. Lehet gmail fiókunk, nekem is van, bár ritkán használom.

Nemrég vásároltam egy 12"-os netbookot, de azt csak Win7-tel adták. Miképpen kaphatom vissza a nem használt Windows árát?

A Microsoft és a hardvergyártók kapcsolata, a PC-kre előtelepített operációs rendszerek kérdése sokakat érdekelt – íme, a mi álláspontunk.

A számítógépgyártók óriási cégek: a HP piaci értéke pl. 110 milliárd dollár, a Dellé 30 milliárd. Természetesen folyamatosan egyeztetnek más gyártókkal, így a Microsofttal is, de alapvetően saját üzleti érdekeiket követik, nem lehet őket kilóra megvenni. A termékskálájukat úgy alakítják ki, hogy maximalizálhassák a hasznukat - ezt várják el tőlük a részvényeseik. A termékskála a mindenkori keresletet tükrözi.

Valószínűleg azért található rajta sok Windows-zal előtelepített gép, mert a vevők nagy része ezt és így kéri az adott gyártótól: egyesek kényelemből, megszokásból, a versenytársak ismerete nélkül, mások pont a termék ismeretének birtokában, jól felfogott érdekből. Ha a vevők egy jelentős része más OS előtelepítését kérné, vagy üresen akarná megkapni a gépét, a hardvergyártó előbb-utóbb teljesítené ezt az igényt (ami azzal járna, hogy kevesebb OEM Windowst rendelne a Microsofttól). Ha nem reagál, azt kockáztatja, hogy valamelyik versenytársa megteszi helyette.

Ezt a helyzetet – az Internet Explorerrel kapcsolatos EU-eljárással ellentétben – nem lehet gazdaságpolitikai eszközökkel megváltoztatni. A Windowsba a Microsoft teszi a böngészőt, neki kell alternatív böngészők telepítését biztosítania - legalábbis Európában, máshol ezt még nem találták fel. A gépre az OEM teszi fel a Windowst (amit a saját profitmaximalizálási stratégiája értelmében ő vásárolt meg a Microsofttól), neki is kell levennie onnan - ha van őt erre kötelező szabály, akkor azért, ha nincs, akkor nem teszi meg, csak ha a piaci érdekei ezt diktálják.

A fenti helyzet egyféleképpen változhat meg: a többi operációs rendszernek bizonyítania kell a nagyközönség előtt. Nem egyes szakmai csoportok előtt: a „konzumer” PC-ket vásárló publikum előtt. Ez másféle fejlesztői/terjesztői megközelítést, más felhasználási minták kiszolgálását, más marketinget igényel.

Amikor a Windows NT a vállalati kiszolgálók piacán elindult, egészen pontosan nulla százalék volt a piaci részesedése. A Novell és a különböző UNIX-variánsok uralták a világot. Mára ez a fent idézett számok alapján úgy néz ki, hogy a Windows Server 72% (* 98%) részesedéssel bír.

Ezt nem az EU rendelkezéseivel érte el, hanem azzal, hogy bebizonyította a szervereket vásárló célközönségnek, hogy a Windows NT (ma Server) jó. A piaci sikerhez ugyanis először jó termék kell (már középtávon is elbukik, aki vacakot árul), másodszor pedig jó marketing (nincs esélyünk, ha hibásan választottuk ki a vásárlói réteget, túl technikai megközelítéssel beszélünk a termékről, és gyenge a partneri hálózatunk).

Cloud téma

A számítási felhő (cloud computing) kiemelt terület a Microsoft számára. Íme egy hosszabb cikk, amit a témában írtam, de alább összefoglalom röviden.

Infrastructure-as-a-Service (IaaS)

Más iparágból származó hasonlattal: ez az alkatrész- és szerszámraktár, innen vételezzük a dolgokat, amikből összeszereljük a saját autónkat. A komponensek már ma is adottak: Windows Server 2008 R2, Hyper-V, System Center. Az ezekből összeálló környezet ma még (hangsúly a "még"-en) nem érhető el szabadon, de a Microsoft ezen működteti az Azure-t (lásd lejjebb).

Platform-as-a-Service (PaaS)

Ez a gyártósor, amit be kell programoznunk, és már gördülhetnek is lefelé a kocsik a szalagról. A Microsoft PaaS-megoldása a Windows Azure platform: van benne futtatókörnyezet (Windows Azure Compute), adat- és fájltárolás (Windows Azure Storage), automatikus szolgáltatásmenedzsment (Fabric), relációs adatbázis (SQL Azure), federálható hozzáférés-szabályozás (AppFabric Access Control) és internetes szolgáltatásbusz (AppFabric Service Bus). Futtathatunk benne .NET-, Java-, PHP-, RoR-alkalmazásokat, fejleszthetünk rá Visual Studióban vagy Eclipse-ben, menedzselhetjük böngészőben és szkriptből. Használatarányosan és "feltöltőkártya" módban is fizethető. Magyarországon is elérhető április közepétől.

Software-as-a-Service (SaaS)

Nem gyártunk semmit, lízingeljük az autót. Ilyen a Microsoft összes online fogyasztói szolgáltatása (Messenger, Hotmail, Bing), és ilyenek a vállalatok számára kínált levelező (Exchange Online), csoportmunka- (SharePoint Online), jelenlétkövető/üzenetküldő (Office Communications Online) és webkonferencia- (Live Meeting) szolgáltatások - ezek elérhetők Magyarországon, és hamarosan továbbiak is várhatók.

Ami ebből fontos: a Microsoft legtöbb "koronaékszere" már ma is elérhető, vagy hamarosan az lesz online is.

Mit gondolnak az Internet Explorerről?

A Microsoft az Internet Explorer 6-tal egy a maga idején joggal piacvezető böngészőt hozott létre – ugyanakkor tévesen mérte fel, hogy mire lesz szükség az Interneten. A cég azt gondolta, a világ a tematikus böngészők irányába megy. Készült is egy mára méltán elfeledett alkalmazás, az MSN Explorer, ami kényelmesen elérhetővé tette az akkori Microsoft Network különböző szolgáltatásait (e-mail, jelenlét/üzenetek, vásárlás, érdeklődési körök, közösségek, ...). Az IE fejlesztőinek jó részét átvezényelték az ezzel a termékkel foglalkozó csoportba. De a világ nem ebbe az irányba ment, és eltartott egy ideig, míg a cég megfordította a hajót.

Az IE8 már egy jó irányba tett lépés, az IE9-nél pedig elsősorban a sebességet érdemes figyelni, ahogy a fejlesztés zajlik, és azt a nyitottságot, amivel a megcélzott szolgáltatásokat/szabványokat/teljesítményt kezeljük. Már kipróbálható a 9-es verzió második, ún. „platform preview” változata, benne komoly szabványkövetési, grafikai és teljesítménybeli előrelépésekkel. Az IE biztonsága pedig a 8-as verziótól kezdve nagyon magas, különösen a ma egyre gyakoribb ún. „socially engineered malware” területén.

Hogyan zajlik a fejlesztés, milyen módszertanok alapján?

A Microsoft-termékek fejlesztése agilis módszertanok (főként az MSF – Microsoft Solution Framework) alapján, a saját (üzleti-, architekturális-, projekt-) tervező, életciklus-kezelő és fejlesztő/tesztelő eszközeinkkel (Project, Visual Studio, Team Foundation Server, stb.) zajlik, bár néhol használunk külső megoldásokat is. Kivétel nélkül minden üzleti célú szoftverünket saját magunkon próbáljuk ki legelőször az ún. „dogfood” program jegyében (a kifejezés értelmezése: először meg kell kóstolni, amit másoknak akarunk eladni). A béta 1 környékén a vállalkozó szelleműek már használhatják az új szoftververziókat, ez béta 2 / release candidate környékén kvázi kötelezővé válik. A külsős tesztelés hihetetlenül széles körben zajlik, egy Microsoft Office-verziót többszázezren próbálnak ki (és adnak róla visszajelzést) a megjelenése előtti fél-egy évben.

Régebben tartottatok MS Partner Napokat, amelyeken én is hivatalból jelen voltam korábbi munkaadóm jóvoltából. Ezeket a MS Partner Napokat végleg leállítottátok, vagy léteznek még?

A TechNet továbbra is létező programsorozat, ahol átfogó tudást adunk át a Microsoft technológiáiról több száz rendszermérnöknek és rendszergazdának. Étkeztetést már valóban nem biztosítunk rajtuk - számomra azonban nagy öröm, hogy ettől a résztvevői létszám nem csökkent, és online is sokan nézik az eseményeket. Az Informatika Tisztán eseményeket idén szüneteltettük, mert szerettük volna megvárni a Windows 7-et és a Windows Server 2008 R2 megjelenését – az Informatika Tisztán eseményeken és tananyagokban ugyanis az a koncepció, hogy olyan technológiákról beszélünk, amelyek már legalább egy éve elérhetőek széles kör számára, és ezek alapjairól, gyakorlati használatáról, bevezetésükről mesélünk a kis- és középvállalati rendszergazdáknak.

A Microsoft gyakorlatilag összes termékéről készült magyar nyelven komplett tananyag, ezek azóta is online elérhetőek a TechNet Portálon (http://www.microsoft.hu/technet). Ezeket az új termékek megjelenésével folyamatosan frissítjük, és technológiánként témaközpontokba csoportosítjuk.

A következő félévtől már Lippé Szabolcs kollégám vezeti mind a TechNet, mind a fejlesztői eseménysorozatokat és programokat, szerintem sok érdekes változás is bekövetkezik majd ezáltal. Jót tesz egy ilyen méretű programnak, ha más-más nézőpontok és irányelvek épülnek bele évről-évre, ezáltal sokkal színesebb, és potenciálisan sokkal több szakértőnek szimpatikus események és tananyagok születnek.

Lesz-e valaha a .NET platform Windowstól eltérő rendszerekre is kiadva? Esetleg van-e erre terv?

A .NET "multiplatformizálódása" folyamatban van, s úgy hívják: Silverlight. Ennek első komoly állomása az OSX, ahol a .NET FW 3.5 szinte összes lényeges – kliens oldali – része implementálva van az alacsony szintű támogatást adó névterektől a Linq és WCF alrendszerekig. Ez azt jelenti, hogy a Silverlight-ba gyakorlatilag a teljes .NET portolva van, s ahová a JIT compiler fordítani tud, ott .NET kód is tud futni. Ez az OSX esetében nemcsak azért komoly technológiai lépés, mert más platform natív kódjára is fordul a felügyelt kód, hanem azért is, mert más, a futási környezetet "körbe vevő" alrendszerek (pl. OpenGL) felé is meg kellett oldani az illesztést, hogy ne csak a kód, hanem a grafikus képességek is elérhetőek legyenek más platformok számára.

Ez a tendencia a közeljövőben tovább folytatódik, hiszen az az állapot áll fent, hogy egy kb. 6 MB-os futási környezetben a .NET bárhová eljuttatható, köszönhetően a CLR (Common Language Runtime) rugalmasságának.

Mit jelent ez a Linux, a beágyazott rendszerek (System on a Chip), mobil telefonok (pl. Nokia, Windows Phone 7), TV készülékek, set-top-box eszközök esetében? Azt, hogy a Silverlight technológiai jövője ezek irányába is tovább fejlődik, s ráadásul az igen közeli jövőben...

A Moonlight projekthez is hozzátennék egy kicsit. A projekt támogatása a Novell-en keresztül továbbra is adott (pl. forráskód átadás, portolási támogatás), sajnos a fejlesztés nem megy olyan gyors ütemben, ez év végére várható, hogy a lényeges képességek (pl. Smooth Streaming) terén paritásban lesz a linuxos implementáció a 3-as verzióval.

Van-e valahol olyan leírás, összehasonlítás, hogy különböző méretű cégek számára milyen licenckonstrukciók érhetők el. Elsősorban kisvállalatokra (20-50 gép) gondolok, illetve a különböző virtualizált desktop / szerver megoldásokra. Már ilyen méretben is lehetőség van volume licencelésre, illetve "szoftverbérlésre"?

Van esetleg egy online licenckalkulátor, amely egy megadott felhasználásra (gépek száma, konkurens felhasználók száma ... stb.) megoldásokat javasol?

Igen, létezik ilyen licencelési leírás, a http://www.microsoft.com/licensing oldalon. Szervezeti méret szerint meg lehet nézni, hogy melyik licencelési konstrukció a legalkalmasabb. Van egy Microsoft Volume Licensing Reference dokumentum, amely pontosan taglalja, melyik program mit jelent pontosan.

A virtuális desktopok licencelését egy "Licensing brief" írja le, amely innen tölthető le.

Szerver virtualizációhoz van, desktop virtualizációhoz azonban nincs számológép, de a szabályok miatt nem is kell. A Microsoft sohasem használ konkurens használaton alapuló licencelési modellt.

Van-e olyan lehetőség Windows alatt a Microsoft Office-ban, hogy powershell vagy egyéb megoldással scriptelni lehessen (pl. bemeneti fájl xlsx/docx, vagy xls/doc kimeneti pdf, vagy ps, esetleg tiff)?

"Természetesen" van megoldás a kérdésedre!

Open XML SDK:

http://www.microsoft.com/downloads/details.aspx?FamilyID=c6e744e5-36e9-45f5-8d8c-331df206e0d0&DisplayLang=en

Idézek:

The tools package contains the Open XML SDK v2.0 Productivity Tool for Office and the documentation for the Open XML SDK v2. The Open XML SDK 2.0 Productivity Tool for Microsoft Office provides a number of features designed to improve your productivity and accelerate your learning while working with the SDK and Open XML files. Features include the ability to generate Open XML SDK 2.0 source code based on document content, compare source and target Open XML documents to reveal differences and to generate source code to create the target from the source, validate documents, and display documentation for the Open XML SDK v2.0, the ECMA376v1 standard, and the Microsoft Office implementation notes.

A Microsoft munkatársai továbbra is elérhetők lesznek az oldalon, az esetleges további kérdésekre a mostani anyagi kommentjeiben fognak válaszolni.

(forrás: hup.hu)