Ha a ChatGPT magyar lenne...

https://www.facebook.com/watch/?v=1492874351745790

Válasz

A web az embereké, nem a botoké - közölte a norvég Vivaldi böngésző vezetője | 2025. augusztus 29.

Jon von Tetzchner, a norvégiai székhelyű böngészőgyártó Vivaldi vezérigazgatója úgy véli, hogy a technológiai iparág erőfeszítései a generatív MI modellek segítségével történő webes böngészés automatizálására túl messzire mentek.

Von Tetzchner egy most kirakott blogbejegyzésben kifejtette, hogy cége elutasítja a generatív MI-t a böngészőben, megismételve a Vivaldi szoftverfejlesztője, Julien Picalausa által tavaly felvetett aggályokat. "Minden startup MI-vel foglalkozik, és folyamatosan nyomást gyakorolnak az MI beépítésére a termékekbe és szolgáltatásokba” - mondta Tetzchner. "Ez nem igazán összpontosít az emberek igényeire.”

A Google, a Microsoft, a Mozilla, a Perplexity és mások az MI-modellek böngészőikbe való integrálásával vannak elfoglalva, míg az Anthropic és az OpenAIhoz hasonló, böngészővel nem rendelkező MI-cégek kiterjesztésalapú integrációt tesztelnek, vagy saját böngészőt fejlesztenek. Az elismert biztonsági problémák ellenére ezek a cégek prompt-vezérelt interakciót javasolnak, amelynek során a felhasználók természetes nyelvű parancsokat gépelnek be vagy mondanak ki, hogy a böngészőbe beágyazott MI-modell a nevükben cselekedjen.

Von Tetzchner azzal érvel, hogy a böngészéshez generatív MI-ra támaszkodni dehumanizálja és elszegényíti a webet, mivel a forgalmat a kiadóktól eltereli a csevegőrobotok felé. "Állást foglalunk, az embereket választjuk a hype helyett, és nem fogjuk a felfedezés örömét passzív nézői élménnyé változtatni” - írta bejegyzésében. "Felfedezés nélkül a web sokkal kevésbé lesz érdekes. Kíváncsiságunk oxigénellátása megszűnik, és a web sokszínűsége elhal.”

Von Tetzchner elmondta, hogy szinte az összes felhasználó, akitől hallott, nem akar mesterséges intelligenciát a böngészőjében. "Nem vagyok biztos benne, hogy ez az általános közvéleményre is vonatkozik, de azt gondolom, hogy valójában a legtöbb ember kissé óvatos azokkal a dolgokkal szemben, amelyek folyamatosan leselkednek a háta mögött” - mondta. "És a rendszerek nagy része a mai napig pontosan ezt teszi. Azért építik be ezeket a rendszereket, hogy információkat gyűjtsenek." Von Tetzchner szerint a böngészőkben található mesterséges intelligencia ugyanazt a problémát jelenti, mint a közösségi média algoritmusai, amelyek a gyűjtött adatok alapján döntik el, hogy mit láthatnak az emberek.

A Vivaldi nem ellenzi az MI minden felhasználását, sőt, böngészőn belüli fordításra is használja. De ezek előre elkészített modellek, amelyek nem támaszkodnak a felhasználói adatokra, mondta von Tetzchner.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/162718/a-web-az-embereke-nem-a-botoke-kozolte-a-norveg-vivaldi-bongeszo-vezetoje

Válasz

Hamarosan elérhető az AGI, de ezzel a modellel, nem a ChatGPT-vel
2025 / 08 / 23 /

Az OpenAI GPT-5 megjelenése újra fellobbantotta a vitát a mesterséges intelligencia-közösségben: elértük már a mesterséges intelligencia skálázhatóságának végső határát, vagy csupán gyakorlati akadályokba ütköztünk?

Bár a GPT-5 bizonyos területeken fejlődést hozott, sok felhasználó és szakértő úgy érzi, az igazi áttörés elmaradt. Ez új kérdéseket vet fel a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) jövőjével és a mesterséges általános intelligencia (AGI) elérésének lehetőségével kapcsolatban. Minderről Sabine Hossenfelder publikált egy videót, amelyben azt vizsgálja, vajon tényleg beleütköztünk-e egy falba, és hogy az AGI hajszolása nem pusztán egy délibáb kergetése-e, miközben tonnaszám szórjuk a pénzt útközben.

https://www.youtube.com/watch?v=mjB6HDot1Uk

A videó két frissen megjelent kutatási tanulmány eredményeit foglalja össze, amelyek segítenek megérteni, miért lehet, hogy a méret növelése önmagában nem hozza meg a várt áttörést. Az első tanulmány épp azokat a skálázási törvényeket értékeli újra, amelyek korábban berobbantották az optimizmust az MI fejlődésével kapcsolatban. Ezekre a számításokra épültek azok a híres előrejelzések is, amelyek szerint 2027-re „intelligenciarobbanás” várható.

A kutatók most azonban rámutattak egy súlyos hiányosságra: az LLM-ek (tehát a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek) hibaarányának csökkentése sokkal nehezebb, mint ahogy korábban gondolták. Konkrétan, a modellhibák akár tízszeres csökkentése is körülbelül 10²⁰-szoros számítási kapacitást igényelne. Ez akkora energiaigény, hogy – ahogy a tanulmány tréfásan megjegyzi – „egy galaxis méretű naperőműre” lenne szükség a megvalósításhoz.

Mi következik mindebből?

Az, hogy elméletileg tényleg nincs felső határa a skálázhatóságnak, de a számítási igény olyan extrém, hogy az a gyakorlatban már átléphetetlen falat jelent.

Ez segít megmagyarázni, miért nő a szakadék az elméleti optimizmus és a valós felhasználói tapasztalatok között – még a legfejlettebb modellek is gyakran hibáznak, néha bosszantóan egyszerű helyzetekben is.

A második tanulmány az LLM-ek érvelési képességeit vizsgálja, különösen a „gondolatlánc”-módszert, amelynek célja, hogy a modellek többlépéses logikai folyamatok segítségével oldják meg a problémákat. Az eredmények ezen a területen is kiábrándítóak:

-- Az LLM-ek nem tudják általánosítani az érvelési képességeiket azon túl, amit a betanítás során láttak.

https://raketa.hu/hamarosan-elerheto-az-agi-de-ezzel-a-modellel-nem-a-chatgpt-vel

Előzmény

Válasz

Elon Musk végleg átállt a mesterséges intelligencia oldalára, létrehozza az első céget, ami kizárólag az MI-n alapul
2025 / 08 / 24 /

Elon Musk legújabb projektje egy mesterséges intelligencia hadsereg előállításán alapul, hogy megszorongassa a világ egyik legnagyobb cégét.

Elon Musk egy X-en közzétett posztban jelentette be legújabb projektjét, a Macrohardot, amit két évvel ezelőtt megalapított cége, az xAI hatáskörébe tartozik majd. A Tesla vezére régóta foglalkozik a Macrohard ötletével, de a korábbi tréfálkozás most jóval komolyabb formát öltött, és augusztus elsején az amerikai szabadalmi hatóság számára az xAI be is nyújtotta a kérelmet.

A Macrohard neve egy szójáték, a Microsoft ellentéte (a mikro helyett makro, és a soft helyett, ami angolul puhát jelent, hard, azaz kemény), Musk ezzel utal arra, hogy célja az új céggel a Microsoft szimulálása, illetve egy olyan vállalat kialakítása, ami Bill Gates cégének hatékony versenytársa lehet. Gates és Musk nem ápolnak jó viszonyt egymással, számos esetben kritizálták már egymás tevékenységét nyilvánosan, Elon Musk pedig 2023-ban - miután Gates egymilliárd dollárt fektetett az OpenAI-ba, aminek igazgatói tanácsát Musk egy évvel korábban hagyta ott - korlátoltnak nevezte a Microsoft korábbi elnökének mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudását.

Musk célja a Macroharddal a Microsoft és a hozzá hasonló cégek szimulálása, ami azt jelenti, hogy pusztán mesterséges intelligencia ügynökökre támaszkodva minden olyan szolgáltatást elérhetővé tesznek, amit a Microsoft kínál. A részletekről egyelőre keveset lehet tudni, ...

https://raketa.hu/elon-musk-vegleg-atallt-a-mesterseges-intelligencia-oldalara-letrehozza-az-elso-ceget-ami-kizarolag-az-mi-n-alapul

Előzmény

Válasz

Oxfordi kutatók: 25 éve lehet még az emberiségnek, az utcák mészárszékké válnak
2025 / 08 / 24 /

Több vezető tudós is elég dermesztő képet fest az emberiség jövőjéről: szerintük a globális társadalmi összeomlás, vagy akár a teljes kihalás kockázata most nagyobb, mint valaha.

Toby Ord, az Oxfordi Egyetem futurológusa úgy becsüli, hogy az emberiség eltűnésének esélye a következő 75 évben egy a hathoz – vagyis nagyjából akkora, mint hogy veszítünk az orosz rulettben, amit egy hatlövetű revolverrel játszunk. Nick Bostrom filozófus ennél is sötétebben látja a jövőt: szerinte a következő évszázadban ez az arány akár egy a négyhez is leromolhat. A Pulitzer-díjas író, Jared Diamond pedig még nyersebben fogalmaz: szerinte egyszerűen ötven-ötven az esélye, hogy az emberiség nem éli túl a 2050-es évet.

Habár az efféle „Közeleg a vég!” szintű riogatással tele a padlás, a mostani figyelmeztetések súlyát az adja, hogy nem szélsőséges világvége-hívőktől, hanem világhírű tudósoktól érkeznek – írja a Daily Mail. És hogy mi lesz a vesztünk? Nos, annyi forgatókönyv jön szóba, hogy mindenki kedvére választhat magának:

-- Atomháború – örök klasszikus világvége-szcenárió, és az biztos, hogy jelenleg is több mint 10 ezer nukleáris robbanófej van felhalmozva világszerte.

-- Klímaváltozás – a jelenlegi felmelegedés tízszer gyorsabban zajlik, mint a múlt hasonló katasztrofális eseményei.

-- Mesterséges biológiai fegyverek és világjárványok – a technológiai fejlődés új, nehezen kontrollálható kockázatokat hoz.

-- Mesterséges intelligencia – amely ellenségessé válhat, vagy autonóm szuperfegyvereket hozhat létre.

https://raketa.hu/oxfordi-kutatok-25-eve-lehet-meg-az-emberisegnek-az-utcak-meszarszekke-valnak

Válasz

A ChatGPT-től kért étkezési tanácsot, súlyos mérgezéssel került kórházba | 2025. 08. 09.

Napjainkban meglehetősen ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT segítségével igyekezett egészségesebb étrendet kialakítani. Három hónappal azután, hogy elkezdte követni a mesterséges intelligencia tanácsait, a sürgősségi osztályon kötött ki aggasztó pszichiátriai tünetekkel, köztük paranoiával és hallucinációkkal – számolt be róla a Live Science.

Mint később kiderült, a páciens bromizmusban szenvedett, egy olyan szindrómában, amely a bróm hosszú távú fogyasztásának következtében alakul ki. Állapotához a ChatGPT tanácsa vezetett, amely azt javasolta neki, hogy só helyett fogyasszon nátrium-bromidot. A férfi esetéről egy amerikai orvosi szaklapban jelent meg leírás.

A bromizmus egykor viszonylag gyakori állapot volt,

-- a 19-20. században ugyanis számos gyógyszer alapanyagaként használták. Idővel azonban kiderült, hogy mérgező, és a tartós kitettség neki bromizmust okoz, ezért abbahagyták használatát a gyógyszeriparban.

A bromizmus számos neurológiai és pszichiátriai tünettel jár, többek között tévképzetek kialakulásával, memóriazavarral és pszichózissal.

A férfi azért jelent meg egy kórház sürgősségi osztályán, mert attól tartott, hogy a szomszédja aktívan mérgezi őt, ezért ki akarta vizsgáltatni magát. A orvosok megállapították, hogy bromizmusban szenved, és bent tartották, hogy kezelésnek vessék alá. Ott töltött ideje alatt tünetei rosszabodni kezdtek, hallucinációk alakultak ki nála és erős paranoia, amely miatt a kórházból is megpróbált megszökni.

Amikor javulni kezdett az állapota beszámolt orvosainak a ChatGPT használatáról, illetve azt is megemlítette, hogy piros kiütéseket fedezett fel a testén – ez szintén a bromizmus egyik tünete.

Összesen három hetet kellett kórházban töltenie, mire állapota stabil lett, kiengedését követően a tünetei nem újultak ki.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI a Live Science megkeresésére kiemelte, termékük tanácsait semmilyen körülmények között nem szabad szakértői véleményként kezeli, sem pedig egyedüli forrásként használni, ha tényszerű információkra vagyunk kíváncsiak.

https://24.hu/tech/2025/08/09/chatgpt-mergezes-bromizmus-etkezesi-tanacsok/

Válasz

Az OpenAI-nak eszébe jutott, hogy honnan indult, ki is adott két ingyenes, nyíltan hozzáférhető modellt | 2025. augusztus 6.

Az OpenAI tíz éve azzal a felütéssel indult, hogy olyan, az emberi teljesítményt a legtöbb feladatban túlszárnyaló mesterséges intelligenciát csináljon, amely a teljes emberiség javát szolgálja, de az elmúlt években látványosan elvesztek az előfizetések, csillivilli modellek és az olyan jól hangzó (és drága) újdonságok mutogatásában, mint az MI-ügynökök. A papíron még mindig nonprofitként működő cég most a jelek szerint hirtelen felidézte, hogy mi volt az eredeti küldetése, mert

-- kedden két ingyenes, nyíltan hozzáférhető modellt is kiadott – persze vélhetően nem függetlenül attól, hogy amerikai és kínai cégek is egyre inkább szorongatják őket ilyenekkel.

A cég új modelljei gpt-oss-120b és gpt-oss-20b néven futnak, és ahogy az a két számból is sejthető, igazából csak teljesítményben térnek el egymástól. Az elmúlt időszak trendjeinek megfelelően mindkét modell az emberi gondolkodást idéző folyamattal (ez az úgynevezett reasoning) jut megoldásra, és az OpenAI szerint jobb teljesítményre képesek, mint a hasonló képességű versenytársaik.

A nagyobbik modell teljesítménye állítólag az o4-minihez mérhető, és egyetlen, 80 gigás gyorsítókártya (a gyakorlatban mondjuk egy Nvidia A100) is elég a hatékony futtatásához. A kisebbik modell az o3-mini szintjén van, és 16 gigányi memória is elég hozzá, vagyis lényegében egy felső-középkategóriás gémer videókártyával is lehet futtatni egy otthoni gépen. A lényeg persze igazából az, hogy mindkét modellnél nyilvános, hogy hogyan tanították őket, és így finomhangolhatóak is.

Az OpenAI a Science Alert cikke szerint több céggel is együttműködik, hogy a való életben is hasznosítani lehessen ezeket a modelleket. Az, hogy a cég hosszú idő után ismét nyíltan hozzáférhető modelleket adott ki, mindenképpen pozitív, és komoly pálfordulást is jelez, hiszen a nemrég megjelent OpenAI-aktákból is látszott, nemrég még azt tervezgették, hogy a korábban létrehozott, profitorientált leányvállalat mintájára alakítják át az egész céget. Altman azóta belátta, hogy ez nem volt jó megközelítés, és el is vetette az ötletet, de az jó kérdés, hogy miért.

Az idealista válasz nyilván az lenne, hogy azért, mert eszébe jutott, hogy eredetileg az emberiséget akarták felemelni a mesterséges intelligenciával, amivel nehezen egyeztethetőek össze a több száz dolláros előfizetések. Közben viszont alighanem az is szerepet játszhatott ebben, hogy a korábban ezzel magát megégető, de alapvetően még mindig a nyíltan hozzáférhető modelleket preferáló Meta elképesztő összegeket költ a mesterséges intelligenciára, és olyan versenytársak is előálltak meglepően kompetitív nyílt modellekkel, mint a kínai DeepSeek.

https://telex.hu/techtud/2025/08/06/visszatert-gyokereihez-openai-nyiltan-hozzaferheto-modell-kiadas
___

amúgy rég nem open source (tán sosem volt): a jövőben tőzsdére lépnének.

https://prohardver.hu/hir/openai_ipo_es_500_milliard_dollar.html
___

hallgass zenét hozzá

http://autovezetes.network.hu/video/zene/jeff_healey_feat_stanley_jordan__all_along_the_watchtower_dylanhendrix__amarillo_texas_1989

"There must be some way out of here," said the joker to the thief,
"There's too much confusion, I can't get no relief
Businessmen, they drink my wine, plowmen dig my earth
None of them along the line know what any of it is worth."

"No reason to get excited", the thief, he kindly spoke,
"There are many here among us who feel that life is but a joke
But you and I, we've been through that, and this is not our fate
So let us not talk falsely now, the hour is getting late".

Előzmény

Válasz

Az MI vezérli majd a közlekedési lámpákat – a magyar kutatók megoldását szeptembertől tesztelik | Infostart / InfoRádió - 2025. augusztus 3.

Mesterséges intelligenciával működő közlekedési lámpákat fejlesztenek magyar, japán és török kutatók. A közlekedési dugók megelőzése a cél – mondta az InfoRádióban a projekt hazai koordinátora. Az éles tesztüzem szeptemberben kezdődik Isztambulban.

„Adatokat gyűjtünk a forgalomról, majd azokból mintákat alkotunk, és itt jön a képbe a mesterséges intelligencia. Az a szerepe a fejlesztésben, hogy meg tudjuk taníttatni vele a közlekedési mintákat, ezáltal előre tudjuk jelezni, hogy a jövőben mikor várható dugó, illetve mikor kezd el kialakulni” – magyarázta Simon Vilmos. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hálózati rendszerek és szolgáltatások tanszékének docense hozzátette,

-- amikor már kialakult a torlódás, akkor nehéz bármit is tenni, éppen ezért igyekeznek a forgalmi folyamatokat úgy elvezetni, hogy ne keletkezzen dugó.

A BME docense szerint a legjobb eszköz erre manapság a közlekedési lámpa, amelyben olyan programok futnak, amelyek megszabják, hogy mikor milyen színűre vált a jelzés, és a mostani fejlesztés ezt tudja valós időben befolyásolni. A nemzetközi csapat megoldása méri a forgalmat, betanítja a modelleket, és ha szükséges, akkor ezek alapján beavatkozik a lámpák működésébe.

Néhány éve kezdték el a kísérletezést, Pécsett zajlottak az első tesztek, mindössze egyetlen lámpával, most Isztambulban lesz egy tesztövezet, egy nagyon forgalmas, tengerpartra vezető útszakasz, ahol öt összefüggő kereszteződés is található. Ezeknek a forgalomszabályozásába tudnak most „belenyúlni”.

A szakértő szerint a projekt most tart nagyjából a felénél, rengeteg adatot gyűjtöttek be, amelyek alapján új modelleket fejlesztettek, és ezeket tesztelik. Előzetesen készítettek egy szimulátort, ahol le lehet modellezni a folyamatokat, ezt követően indulhat szeptembertől élesben is a kipróbálás, ami másfél évig fog tartani. Simon Vilmos leszögezte:

-- „ez nem egy olyan terület, ahol csak úgy ki lehet próbálni valamit és rögtön működni fog; sok idő és türelem szükséges ahhoz, hogy a rendszer tényleg megbízhatóan működhessen”.

A legnagyobb kihívás a váratlan helyzetek, például a balesetek és a hirtelen bekövetkező időjárási események beépítése a modellbe – mondta az InfoRádióban a BME docense.

https://infostart.hu/tudomany/2025/08/03/az-mi-vezerli-majd-a-kozlekedesi-lampakat-a-magyar-kutatok-megoldasat-szeptembertol-tesztelik

Kapcsolódó hang

https://infostart.hu/audio/3AC6F/3AC6F981.mp3

Előzmény

Válasz

„Közép-Európa egyik legnagyobb mesterséges intelligencia és energiainfrastruktúra-projektje.” | 2025. július 31.

Még a beruházó magyar céget is meglepte, hogy úgy hivatkoztak rá a gigantikus paksi adatközpontot bejelentő közleményben, mint egy „nagyszabású projektekre szakosodott vállalatra”.

-- A társaságnak ugyanis ez lesz az első érdemi beruházása.

A német partnercégnek van ugyan ágazati tapasztalata, a több milliárd eurósra tervezett fejlesztés azonban messze meghaladja ennek a vállalatnak a jelenlegi képességeit is. Így nem meglepő módon piaci körökben erős fenntartásokkal fogadták az egykori innovációs miniszter, Palkovics László által is felkarolt projektet, amelybe állami pénz is kerülhet.

Így jellemezték a bejelentő közleményben azt a tervezett beruházást, amelynek megvalósításáról július elején írt alá szándéknyilatkozatot a német ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. A Paksi Adatközpont Campus néven futó fejlesztés keretében a tervek szerint 2027-re egy korszerű moduláris hiperskálájú MI-adatközpontot hoznának létre az atomerőmű közelében.

A beruházás azonban nem csak ebből állna, a központ mellé 530 hektáros területen egy hatalmas napelemparkot építenének, amit egy nagy teljesítményű akkumulátorrendszerrel egészítenének ki. A tervek szerint részben ez fedezné a létesítmény hatalmas, közel 100 megawattos áramigényét. A közleményben nagyon nagy hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, amit a megújuló energia mellett az biztosítana, hogy az adatközpontban keletkező hulladékhőt a környező mezőgazdasági üzemekben tervezik hasznosítani.

A közleményben Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost is idézték, aki azt mondta, hogy a Paksi Adatközpont Campusszal Magyarország Európa digitális jövőjének központjává válik. A korábbi innovációs miniszter aztán pár nappal később egy interjúban is kitért a beruházásra, és bár ebben a nyilatkozatban nem volt minden általa említett adat pontos, így is innen tudhatta meg a közvélemény a beruházás pontos méretét. A közleményben ugyanis még csak az „egy számjegyű milliárdos nagyságrendű” jelző szerepelt, Palkovics azonban ezt pontosította, és elárulta, hogy

-- a beruházók 3 milliárd eurót költenének a fejlesztésre.

Ez magyar léptékkel mérve hatalmas összeg. Ahogy a 444 akkor fel is hívta rá a figyelmet: ha a tervek szerint megvalósul, akkor ez lenne Magyarország negyedik legnagyobb gazdasági beruházása. A bizonytalan jövőjű és költségű Paks II. mellett csak a két futó kínai óriásprojekt, a CATL debreceni és a BYD szegedi gyára kerül ennél is többe.

Bár a projekt sok szempontból nagyon jól hangzik, a lapunknak nyilatkozó szakértők mind üzleti, mind technológiai szempontból kétkedéssel fogadták. Nagyobb kérdéseket előbbi vet fel, a beruházásról szándéknyilatkozatot aláíró két cég ugyanis együttesen sem látott még soha annyi pénzt, amennyiből a paksi adatközpontot felhúznák.

-- a beruházáshoz szükséges pénz nagy részét a magyar partnernek kellene előteremtenie.

Egyelőre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez milyen forrásból történik majd. A 3D Lézertechnika Zrt.-ről a szándéknyilatkozatról szóló közleményben azt írták, hogy „nagyszabású projektekre szakosodott vállalat, amelynek fő fókusza az infrastruktúrafejlesztés, az energetikai technológia és a digitális technológiák”. A vállalatnál rákérdeztünk, hogy milyen korábbi fejlesztésekre utalhattak a szövegben, amire azt válaszolták, hogy ezt a részt ők is érdeklődéssel olvasták a médiában. Mint fogalmaztak:

-- „a 3D Lézertechnika Zrt.-t háromdimenziós lézeres fémmegmunkálásra létrehozandó technológia és projekt céljára alapítottuk évekkel ezelőtt, mely azonban nem valósult meg. Jelenleg egy olyan projekttársaságként működik, mely kizárólag a paksi adatközpont projektben érdekelt.”

Ezt megerősíti a vállalat eddigi üzleti teljesítménye is. A 2018-ban alapított cég 2024 végéig egyetlen fillér árbevételt sem termelt, azzal azonban, hogy a társaságot alapszinten fenntartották, ebben a hat évben összehozott összesen 6,8 millió forint veszteséget. A cég eszközállománya az előző év végén mindössze 2,7 millió forint volt, saját tőkéje pedig évek óta negatív. Utóbbi nemcsak üzleti, de jogi szempontból is problémás, elvileg ugyanis tartósan egyetlen cég sem működhetne így. Ráadásul az elérhető cégiratok alapján ezt a helyzetet 2025-ben sem rendezték még.

https://telex.hu/g7/2025/07/31/paks-adatkozpont-palkovics-laszlo-partec

Palkovics projekt..., nesze semmi, fogd meg jól.

Válasz

Dedikált NPU-t tervezne az AMD? | 2025-07-31

A Qualcomm már meglépte ezt, így könnyen lehet, hogy új piac születik.

A CRN riportja szerint az AMD dedikált NPU-kba is gondolkodik, amit Rahul Tikoo, a vállalat egyik vezető szakembere is megerősített. Elmondása szerint az olyan OEM-ek, mint a Lenovo, a Dell és a HP, elkezdtek vizsgálni dedikált NPU-kat, illetve az egyéb dedikált AI gyorsítókat, mint AI feladatokra szánt PC-s alternatívákat a GPU-k helyett. Ennek azért van értelme, mert a GPU-k valójában csak a CPU-khoz mérten hatékonyabbak, ha AI munkafolyamatról van szó, de a célirányosan erre tervezett hardverekhez viszonyítva nagyon masszív a lemaradásuk az energiahatékonyságot tekintve.

A gépi tanulás következtetés szakasza ugyanakkor a kliensoldalon döntő fontosságú, amivel alapvetően elbánik egy CPU és egy GPU is, viszont az egységnyi fogyasztás melletti teljesítmény szempontjából még az utóbbi dizájnokhoz viszonyítva is nagységrendben mérhető előnyük van például az NPU-knak.

Ezt a Qualcomm viszonylag hamar felismerte, így kínálnak is Cloud AI 100 néven, elsődlegesen peremhálózati szerverekbe szánt alternatívát a gépi tanulás következtetés szakaszára, de a Dell ennek az alkalmazását PC-s környezetben is reálisnak tartja, így az új Dell Pro Max Plus notebookokba beépítik a szóban forgó hardvert.

Mivel az AMD a Xilinx felvásárlásával szerzett magának hasonló technológiát, gyakorlatilag bármikor tudnak reagálni a PC-s gyártók által vizsgált koncepciókra, elvégre a Ryzen rendszerchipekbe szerelt NPU igen jól skálázható, így dedikált lapka formájában is kiadható. Rahul Tikoo konkrétan megerősítette, hogy gyorsan el tudnak jutni idáig, ha erre megnő az igény.

Egy potenciális dedikált NPU valószínűleg az éppen aktuális XDNA dizájn kigyúrt, erőteljesen skálázott verziója lehetne, ehhez valóban nem kell sok extra, csak szélesebb memóriabusz, valamint PCI Express vezérlő. Utóbbit a vállalat a peremhálózati szerverekben is bevethetné, ahogy teszi a saját megoldásával a Qualcomm.

https://prohardver.hu/hir/amd_dedikalt_npu_tervezne_xdna.html

Válasz