Európa Pont : Észak-Finnországban működik Európa egyik legerősebb mesterségesintelligencia-központja. Az AI Factory a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe, a LUMI kiterjesztéseként működik. Erről itt olvashatsz többet:

https://hu.euronews.com/next/2025/12/01/europa-epiti-az-ai-ipart-finnorszag-elen-jar

A superszámítógépekről itt írtunk bővebben:

https://europapont.blog.hu/2024/04/15/europa_szuperszamitogep

Posztjaink az MI-ről:

https://europapont.blog.hu/tags/mesters%C3%A9ges_intelligencia

Válasz

Így akadályozhatjátok meg, hogy a Gmail AI-tanításra használja az email-jeiteket | 2025 november 23.

A funkció alapértelmezetten be van kapcsolva, mutatjuk, hogyan szabadulhattok meg tőle.

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik, hogyan bánnak a techcégek a felhasználók adataival. A Google esetében most különösen nagy visszhangot váltott ki, hogy a vállalat a Gmailben található levelek tartalmát is felhasználja AI-rendszereinek fejlesztéséhez. A funkció alapértelmezetten be van kapcsolva, így a felhasználók automatikusan hozzájárulnak ahhoz, hogy e-mailjeik - beleértve a csatolmányokat is - a Smart Compose és az automatikus válaszjavaslatok működését támogató algoritmusokat képezzék.

A módszer azonban komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, hiszen a modellek tanításához a rendszer a levelek teljes tartalmát átvizsgálja. Ez potenciálisan érzékeny információkat is érinthet: munkahelyi kommunikációt, egészségügyi leleteket, közüzemi számlákat vagy éppen bankszámlakivonatokat. Mivel a Google ezt a gyakorlatot alapértelmezettként alkalmazza, a felhasználók mindaddig ki vannak téve az adatgyűjtésnek, amíg tudatosan nem kapcsolják ki a vonatkozó beállításokat.

Aki szeretné megakadályozni, hogy a Gmail adatait AI-képzésre használják, több lépésben tudja kikapcsolni az erre szolgáló funkciókat. A Beállítások menüben az okos funkciók rész alatt található jelölőnégyzet kikapcsolásával leállítható az adatgyűjtés a Gmail, a Chat és a Meet alkalmazásokban. Emellett egy második beállítást is át kell állítani A Google Workspace intelligens funkcióinál lévő gombra kattintva kikapcsolhatjuk az egyes intelligens funkciókat, amivel megakadályozható, hogy az e-mailek adatai más Google-szolgáltatások személyre szabásában szerepet kapjanak. A módosítások mentése után a tiltás a teljes Google-fiókra érvényes, függetlenül attól, hogy a felhasználó milyen eszközről lép be.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/gmail-ai-mesterseges-intelligencia-tanitas-kikapcsolas-374446.html

Válasz

Fotó: Made with Google AI

A Google szabályai tiltják a felhasználóknak a félrevezető információk terjesztését és a „kormányzati vagy demokratikus folyamatokkal kapcsolatos” félrevezető tartalmak gyártását. A Google szóvivője azonban azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy a vállalat nem tiltja kategorikusan a prominens személyek képeinek megjelenítését.

Az EFE Verifica tényellenőrző oldal elemzése egy X-fiókon talált rá a mesterséges intelligenciával készült képre a legkorábbi dátummal, az amerikai akció napján, január 3-án, több órával korábban posztolva, mint Trump bejegyzése.

Ez a fiók úgy jellemzi magát, mint egy „AI-videóművészet rajongó”, és rendszeresen oszt meg AI-tartalmat, ráadásul a felhasználó később továbbosztott egy olyan bejegyzést, ami arról szól, hogy a letartóztatott Madurót ábrázoló AI-kép rendkívül széles körben elterjedt.

https://lakmusz.hu/2026/01/06/a-trump-altal-kozolt-kep-mellett-egy-ai-hamisitvany-is-futotuzkent-terjedt-a-letartoztatott-madurorol

Kérdés, a vízjel eltávolítható-e...

Válasz

Ki nézi a YouTube-ot elárasztó MI-szemetet? | 2025. december 30.

A Kapwing nevű videó- és képszerkesztő platform elemzése szerint az új YouTube-felhasználóknak ajánlott videók több mint 20 százaléka, bizonyos esetekben akár egyharmada is gyenge minőségű vagy teljes egészében MI által előállított tartalom. A kutatás célja nemcsak az volt, hogy feltérképezze e videók arányát, hanem az is, hogy megvizsgálja, mennyire jövedelmező az úgynevezett MI-szemét üzleti modellje. A tanulmány készítői MI-szemétként határozták meg azokat a videókat, amelyek látható kreatív szándék nélkül, automatizált programok segítségével készülnek és terjednek, elsősorban kattintások, feliratkozók megszerzése vagy akár a közvélemény befolyásolása érdekében. Ezek a tartalmak gyakran ismétlődők, leegyszerűsítettek, narratívájuk sablonos, vizuálisan feltűnőek, de tartalmilag üresek.

Az országos bontás különösen beszédes képet mutat. A legtöbb feliratkozóval rendelkező MI-alapú csatornák Spanyolországban találhatók, ahol mintegy 20 millió ember követ ilyen tartalmakat, ami megközelíti az ország lakosságának felét. Ebben kiemelt szerepe van az Imperio de jesus nevű csatornának, amely a világ második legnagyobb MI-alapú csatornája. A csatorna azt ígéri, hogy szórakoztató, interaktív kvízek segítségével erősíti a Jézusba vetett hitet. Videóiban Jézus különféle igen-nem helyzetekbe kerül, ahol helyes válaszokkal kell legyőznie a Sátánt, a Grincset és más popkulturális vagy vallási ellenfeleket. A feliratkozók számát tekintve Egyiptom körülbelül 18 millióval, az Egyesült Államok pedig mintegy 14,5 millióval követi Spanyolországot.

A megtekintések száma alapján Dél-Korea áll az élen több mint nyolcmilliárd nézéssel, Pakisztán több mint ötmilliárddal, míg az Egyesült Államok és Egyiptom egyaránt meghaladja a hárommilliárdos határt. A jelenség Németországot sem kerülte el. Innen körülbelül 1,23 milliárd megtekintést regisztráltak, ami a nemzetközi rangsorban a 15. helyet jelenti.

A vizsgálat szerint a világ legnézettebb MI-alapú csatornája az indiai székhelyű Bandar Apna Dost. Ez a csatorna már több mint kétmilliárd megtekintést gyűjtött össze, miközben az éves bevétele meghaladja a négymillió dollárt. A tartalomgyártás kreatív ráfordítása minimális. A videók egy valósághűen animált majom és egy látványosan a Hulk figurájára emlékeztető izmos alak kalandjait mesélik el, akik démonokkal harcolnak, illetve paradicsomokból készült helikopteren utaznak. A történetek abszurditása és vizuális túlzása láthatóan nem akadályozza a tömeges fogyasztást.

https://sg.hu/cikkek/it-tech/164073/ki-nezi-a-youtube-ot-elaraszto-mi-szemetet

Válasz

Hogyan hekkelik meg az agyunkat? – Útmutató a digitális csapdákhoz
Miért érezzük úgy, hogy mindenki megőrült az interneten?
Ferenc Frész | Dec 11, 2025

Gyakran érezzük úgy, hogy az interneten, és különösen a Facebookon vagy a TikTokon két teljesen külön világ létezik. Az egyik oldalon “feketét” mondanak, a másikon “fehéret”, és a két tábor nemhogy nem érti egymást, de mintha nem is ugyanazon a bolygón élne. Számtalan kutatás folyik a témában, ezek alapján kijelenthető, hogy nem arról van szó, hogy az emberek hirtelen butábbak lettek, hanem arról, hogy profi módszerekkel és okos gépekkel, algoritmusokkal használják ki az agyunk működésének gyengéit.

Ebben az írásban egyszerű példákon keresztül mutatjuk meg, hogyan zárnak minket buborékokba, miért hisszük el a hazugságokat, és hogyan vernek át minket a profi propagandisták.

A buborék és a visszhangkamra

Sokan egybemossák ezt a két fogalmat, pedig van egy fontos különbség köztük, mégpedig az. hogy az egyiket kapjuk, a másikat csináljuk.

A szűrőbuborék (Filter Bubble): A túlbuzgó pincér

Képzelj el egy pincért, aki nagyon figyelmes. Észreveszi, hogy szereted a csokifagyit, ezért legközelebb a menüből csak a csokis édességeket mutatja meg neked. Azt hiszed, csak ezek léteznek, pedig van epertorta is, csak te nem látod.

Az interneten az algoritmusok pontosan ezt teszik. Megfigyelik, mire kattintasz, hol laksz, kik az ismerőseid. A céljuk, hogy minél tovább maradj az adott weboldalon, ezért csak olyat mutatnak, ami tetszeni fog neked. Ha szereted a macskás videókat, csak azt kapsz. Ha egy bizonyos párt híreit olvasod, a rendszer elrejti előled a másik oldal véleményét. Ezt hívják szűrőbuboréknak, amikor a gép dönti el helyetted, mit láss, te pedig észre sem veszed, hogy a világ egy részét kitakarták előled.

A visszhangkamra (Echo Chamber): A kocsmai törzsasztal

A visszhangkamra más. Ezt nem a gép, hanem mi magunk építjük. Olyan, mint egy kocsmai törzsasztal, ahová csak azokat engedjük oda, akik egyetértenek velünk. Ha valaki mást mond, azt kidobjuk, letiltjuk, kikövetjük.

Itt nem arról van szó, hogy nem látjuk a másik véleményét, hanem arról, hogy nem bízunk benne. Egy visszhangkamrában a saját csoportunk véleménye folyamatosan visszhangzik és erősödik. Ha száz ember mondja körülötted, hogy az ég zöld, előbb-utóbb elhiszed, és hülyének nézed azt, aki szerint kék. A veszélye az, hogy itt már nem számítanak a tények, csak az, hogy ki mondja őket. Ha az a mi emberünk, akkor igaz, ha az ellenség, akkor hazugság.,

Röviden:

-- Szűrőbuborék: Nem látod a másik oldalt, mert az algoritmus elrejti.

-- Visszhangkamra: Nem hiszel a másik oldalnak, mert bezárkóztál a sajátjaid közé.

Miért hiszünk a mesékben?

A propaganda azért működik, mert az emberi agy lusta és szereti a kényelmet. Két fő trükköt használnak ki ellenünk.

A “belső ügyvéd” (kognitív disszonancia)

Ismerős az érzés, amikor tudod, hogy a dohányzás káros, de rágyújtasz, és azt mondod magadnak: “Á, nagyapám is dohányzott, mégis 90 évig élt”? Ezt hívják a pszichológiában kognitív disszonanciának.

Az agyunk utálja az ellentmondást. Ha egy politikus, akit szeretünk, valami rosszat tesz, az fájdalmas érzés, csalódás. Hogy ezt a fájdalmat elkerüljük, az agyunk bekapcsolja a belső ügyvédet, aki elkezd kifogásokat gyártani. “Biztos nem is ő volt”, “Mások még rosszabbak”, “Csak a média fújja fel”. A propagandisták erre játszanak: olyan kényelmes hazugságokat adnak a szánkba, amivel megnyugtathatjuk a lelkiismeretünket.

Ugye megmondtam! (megerősítési torzítás)

Mindenki szereti, ha neki van igaza. Ha látsz egy hírt, ami arról szól, hogy a csoport, amit utálsz, valami rosszat tett, azonnal elhiszed ellenőrzés nélkül, mert megerősíti a véleményedet. Ha ugyanezt a hírt a saját csoportodról olvasod, azonnal gyanakodni kezdesz, hogy ez biztos álhír. Ezt hívják megerősítési torzításnak. A Facebookon a lájkokat osztogató gépünk pontosan ezt a dopamin-löketet, örömérzetet keresi:

-- Lám, igazam volt!

A profi átverés művészete

Hogyan használják ki ezeket a gyengeségeket a profik?

### Düh = Pénz

A közösségi oldalak (Facebook, YouTube, TikTok) célja nem az igazság, hanem hogy a képernyő előtt tartsanak, mert akkor látsz reklámot. A kutatások szerint a düh és a felháborodás tartja ott legjobban az embert.

Ha látsz egy cuki kutyát, mosolyogsz és görgetsz tovább. De ha látsz valamit, ami felháborít, akkor kommentelsz, megosztod, vitatkozol. Az algoritmus azt látja, hogy ez a tartalom érdekli az embereket, és feldobja még több embernek. Így terjednek futótűzként a hergelő álhírek, míg az unalmas igazság alig jut el valakihez.

A hazugság-cunami (Firehose of Falsehood)

Régen a propaganda azt jelentette, hogy elhitettek veled egy nagy hazugságot. Ma az orosz típusú propaganda másképp működik: nem egy sztorit nyomnak, hanem ezret.

Képzeld el, hogy lezuhan egy repülő. A propaganda nem azt mondja, hogy “mi nem lőttük le”. Hanem egyszerre bedob tíz verziót:

-- A pilóta volt részeg.

-- Már a földön felrobbantották.

-- Nem is volt repülő, csak bábuk voltak rajta.

-- Az amerikaiak lőtték le.

Ezt hívják hazugság-tűzcsapnak (Firehose of Falsehood). A cél nem az, hogy elhiggy egy verziót, hanem hogy összezavarodj. A végén legyintesz: “Sosem tudjuk meg az igazat, mindenki hazudik”. Pontosanez a cél, a közöny és a bizalom lerombolása.

A válassz egy kártyát trükk (reflexív kontroll)

Ezt a módszert még a szovjetek fejlesztettek ki, de ma is használják. A lényege az, hogy úgy manipulálnak, hogy azt hidd, te döntöttél.

Olyan ez, mint amikor a bűvész azt mondja: “Húzz egy kártyát!”, de úgy tartja a paklit, hogy csak azt tudd kihúzni, amit ő akar. A politikában ez úgy néz ki, hogy szándékosan olyan információkat szivárogtatnak ki, amire az ellenfél, vagy a szavazó kiszámíthatóan reagál. Például elhitetik veled, hogy “háború lesz, ha nem ránk szavazol”. Te félelemből rájuk szavazol, és azt hiszed, ez a te szabad döntésed volt a béke érdekében, pedig valójában egy előre megírt forgatókönyvet követtél.

A magyar helyzet: Két valóság egy országban

Magyarországon ez a jelenség különösen erős. A kutatások szerint az ország szinte kettészakadt.

*** Vidéki “visszhangkamra”: Sok kistelepülésen az emberek főleg a kormányközeli médiából (TV2, megyei lapok) tájékozódnak. Itt egy olyan valóságot látnak, ahol minden baj forrása külső ellenség (Brüsszel, háború, migránsok), és a kormány az egyetlen védelmező.

*** Online buborékok: Az interneten pedig mindenki bezárkózik a saját Facebook-csoportjába. Ha egy hír nem illik bele a világképbe, azt egyszerűen fake news-nak bélyegzik.

Ezért van az, hogy ugyanazt az eseményt (pl. magas infláció) az egyik oldal a kormány hibájának látja, a másik oldal pedig “háborús inflációnak”, amit gonosz külső erők okoztak.

Hogyan védekezzünk?

A rossz hír: a tényellenőrzés, amikor utólag megmondják, hogy valami nem igaz, sajnos nem elég hatékony. A hazugság gyorsabb, és mire kiderül az igazság, az emberek már elfelejtették, vagy nem hiszik el a cáfolatot.

A jó hír: van egy új módszer, amit “prebunking”-nak (előzetes leleplezésnek vagy “beoltásnak”) hívnak. Hasonlóan működik, mint az orvosi oltás. Ha előre megmutatják neked, hogyan akarnak átverni, akkor később felismered a trükköt.

Szóval ha tudod, hogy a sokkoló szalagcímek (pl. Ezt titkolják előlünk!) általában átverések, akkor legközelebb, ha ilyet látsz, nem kattintasz rá dühből, hanem bekapcsol a vészcsengő a fejedben: “Hahó, ez csak a dühömre játszik!”

Mit tehetsz holnap reggeltől?

1) Számolj el tízig! Ha egy poszt dühöt vagy félelmet vált ki belőled, ne oszd meg azonnal. Pont ez a céljuk.

2) Nézz ki a buborékból! Néha olvasd el azt is, mit ír a másik oldal. Nem kell egyetértened velük, de tudd, mit gondolnak.

3) Keresd a forrást! Ha egy hírnek nincs szerzője, vagy egy sosem hallott weboldalról jön (pl. “mindenamititok.com”), legyél gyanakvó.

A propagandisták legnagyobb fegyvere nem a hazugság, hanem a mi figyelmetlenségünk és érzelmeink. Ha ismerjük a trükkjeiket, már félig nyertünk.

https://www.cyberthreat.report/p/hogyan-hekkelik-meg-az-agyunkat-utmutato

Válasz

A Szuverenitásvédelmi Hivatal tanúja a bíróságon: önellentmondások és téves állítások
Atlatszo | 2025. nov. 12.

A Fővárosi Törvényszéken zajló perben, amelyet az Átlátszó indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, a Hivatal vezető elemzője tett vallomást arról, miként készült az a jelentés, amely a portált „külföldről finanszírozott, dezinformációs és hírszerző tevékenységet folytató” szervezetként írta le. A több mint egyórás tanúvallomás azonban azt mutatta: a Hivatal szakmai alap nélkül, téves következtetések és félreértett források alapján állította össze a jelentést. A tanú szavai sokszor ellentmondtak egymásnak, máskor pedig egyenesen cáfolták a Hivatal korábbi nyilvános állításait. Mesterséges intelligenciával elemeztettük Sári Miklós tanúvallomását, amelynek felvételét teljes egészében közzétesszük.

https://www.youtube.com/watch?v=CFfCZ80H4PA

Olvasd el a cikket: (a tanú által elmondottakat a ChatGPT elemezte.)

https://atlatszo.hu/kozugy/2025/11/12/a-szuverenitasvedelmi-hivatal-tanuja-a-birosagon-onellentmondasok-es-teves-allitasok-az-atlatszorol/

Válasz

furca dolgok
bölcsejének tartanak
hektárot
leleményösségük....
szivataggá változtatta...
ja meg a iesz.... csak pár dolog, ami bosszantó...

https://www.youtube.com/watch?v=tWdHIfHFyJg

Azt hittem, hogy csal én vettem észre, hogy éjáj, és, hogy durván zavaró.

Válasz

Akkor tudunk életben maradni, ha ezen a bolygón tervezzük a jövőnket – egy régi interjú Kim Stanley Robinsonnal | 2025. november 9.

A népszerű sci-fi szerzővel akkor új, Aurora című regényéről, űrexpedíciókról, mesterséges intelligenciáról és irodalomról beszélgetett Greff András.

### Kedves Olvasónk! A Sorköz sorozatában a Narancs régi, irodalmi, művészeti vagy tudományos tárgyú cikkeinek legjavát bányásszuk elő lapunk archívumából. Mit olvastunk és miért 5, 10, 20 évvel ezelőtt, és mit gondoltunk róla? Mi marad abból, amit mi írtunk (az újságba), és mi abból, amit más (az örökkévalóságnak)? Élje velünk újra a magyar írott kultúra közelmúltját! Az alábbi remek cikk a Magyar Narancs 2016. július 7-i számában jelent meg. ###

Korunk egyik vezető sci-fi szerzőjének Aurora című új regényében egy többgenerációs csillaghajó évszázadokat átölelő útja súlyos kudarcokhoz vezet. A szerzőt telefonon kérdeztük arról, hogy meghódíthatunk-e valaha távoli bolygókat, hogy mit teszünk majd a Marssal, és hogy mikor fognak végre a robotok regényeket írni.

MN: El tud képzelni manapság, amikor már semmi sem lep meg senkit sem, olyan tudományos áttörést, amely megváltoztatná az emberek világszemléletét?

KSR: Ekkora horderejűt nem, de ha, mondjuk, elérnénk, hogy az ember 150 évig éljen, az mégiscsak radikális változás volna. Vagy ha olyan állomásaink lennének a Holdon és a Marson, mint most az Antarktiszon. Ami a hosszabb távú célunk a Marssal, vagyis hogy néhány évet ott éljenek az asztronauták, majd térjenek vissza közénk, az körülbelül megtörténik az Antarktiszon. Viszont az Antarktisz senkit sem érdekel. Pedig gyönyörű és felkavaró hely – tudom, mert jártam ott, és tényleg olyan, mint egy másik bolygó. Mégsem érdekel senkit az, ami ott történik, és ha ezt észben tartom, akkor arra jutok, hogy valószínűleg egy Mars-bázis ténye is hamar normalizálódna, és pár év után már az sem izgatna senkit sem.

https://magyarnarancs.hu/sorkoz/akkor-tudunk-eletben-maradni-ha-ezen-a-bolygon-tervezzuk-a-jovonket-egy-regi-interju-kim-stanley-robinsonnal-277839

Válasz

Ötrészes kurzus kezdőknek | A mesterséges intelligenciáról érthetően – nem csak 50 felettieknek!

Könnyed és szórakoztató betekintés: Lépj be bátran az AI világába!

Előadó: Csesznegi Dénes, AI szakértő és szoftverfejlesztő

Időpont: 2025. november 17-től, heti rendszerességgel hétfő esténként (18:30–20:00)

4 online alkalom + 1 személyes záró találkozó (2025. december 20., szombat 14:00–17:00)

Kinek ajánljuk?

-- Akik szeretnék érteni, mit csinál a ChatGPT vagy a Copilot
-- Akik nem “techguruk”, de nyitottak az újra
-- Akik 45–70 között is szeretnének naprakészek maradni
-- Akiknek fontos, hogy az AI az ő nyelvükön szóljon

Részvételi díj:

*** Október 27-ig: 28.000 Ft (kiemelt kedvezmény!)
*** November 10-ig: 31.000 Ft
*** November 11-től: 34.000 Ft

Bővebb info a tematikáról | Az előadóról | Jelentkezés:

https://szintezis.info.hu/ai-otreszes-kurzus-kezdoknek/

30 napig visszanézhető
Digitális jegyzetek
Ajánlott szakirodalom

Válasz

08 Október 2025 | A Bizottság létrehozza a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatát és egységes információs platformját a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály végrehajtásának támogatása érdekében

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályban

https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/policies/regulatory-framework-ai

előirányzott egységes információs platform

https://ai-act-service-desk.ec.europa.eu/en

központi platformként fog szolgálni, ahol az érdekelt felek megtalálhatják a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó összes releváns információt, navigálhatnak annak tartalmában, megérthetik annak alkalmazását, és hozzáférhetnek a végrehajtására vonatkozó testreszabott iránymutatáshoz.

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó hasznos információk, gyakran feltett kérdések és források mellett – beleértve a tagállamok által biztosított anyagokat is – az egységes információs platform a következő digitális eszközöket kínálja:

*** megfelelés-ellenőrzési eszköz, amelynek célja, hogy segítse az érdekelt feleket annak megállapításában, hogy vonatkoznak-e rájuk jogi kötelezettségek, és hogy megértsék, milyen lépéseket kell tenniük a megfelelés érdekében

*** a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály kezelője, egy online eszköz, amelynek célja, hogy intuitív módon segítse a felhasználókat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály különböző fejezeteinek, mellékleteinek és preambulumbekezdéseinek böngészésében

*** egy online formanyomtatvány lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra vonatkozó kérdéseket nyújtsanak be a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály ügyfélszolgálatához, amely a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatallal szoros együttműködésben dolgozó szakértőkből álló csoport.

A 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egységes piacot és harmonizált szabályokat hoz létre a megbízható mesterséges intelligencia számára az EU-ban. Célja, hogy előmozdítsa az innovációt és a mesterséges intelligencia elterjedését, ugyanakkor kezelje az emberek egészségét, biztonságát és alapvető jogait érintő potenciális kockázatokat, valamint védje a demokráciát és a jogállamiságot.

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy támogassa a zökkenőmentes és hatékony bevezetést, mivel a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály fokozatosan alkalmazandó, egészen 2027. augusztus 2-ig történő teljes körű végrehajtásáig.

https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/news/commission-launches-ai-act-service-desk-and-single-information-platform-support-ai-act

Válasz