2026 július 8. # A Meta bemutatta a Muse Image nevű új AI-képgenerátorát, amely első ránézésre csak egy újabb kreatív eszköz az Instagram, a WhatsApp és a Meta AI környékén. A gond az, hogy a funkció nemcsak saját képekből és feltöltött referenciákból dolgozhat, hanem nyilvános Instagram-profilok tartalmait is felhasználhatja. Magyarul ha valakinek publikus az Instagram-fiókja, más felhasználók AI-képeket generálhatnak a róla elérhető fotók alapján..
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/ez-bizony-tenyleg-para-a-eta-aikepeket-gyarthat-a-nyilvanos-instagramfotoidbol-384729.html

2026 július 11. | Néhány nap alatt elsodorta a népharag a Meta újdonságát.

Alig néhány nappal a bemutatása után felfüggesztette a Meta a Muse Image nevű mesterséges intelligenciás funkcióját, amely lehetővé tette, hogy a felhasználók nyilvános Instagram-fiókok alapján generáljanak képeket. A döntést heves kritikák előzték meg, mivel a rendszer alapértelmezés szerint minden nyilvános profilt bevont a szolgáltatásba, hacsak a tulajdonosa nem tiltotta le azt.

Sokat nyomhatott a latban, hogy a kreatív iparágból különösen erős kritikát kapott a Muse Image funkciója. A hollywoodi sztárokat - köztük Tom Hankset és Meryl Streepet - képviselő Creative Artists Agency (CAA) közvetlenül is egyeztetett a Metával, és azt hangsúlyozta, hogy senki neve, arcmása, hangja vagy alkotása nem használható fel mesterséges intelligencia tanítására vagy működtetésére egyértelmű és dokumentált hozzájárulás nélkül. A visszavonulót fújó Meta döntését a CAA végül üdvözölte, kiemelve, hogy a felelős technológiai fejlesztés alapja az egyéni jogok és a felhasználói beleegyezés tiszteletben tartása.

Az amerikai színészek érdekvédelmi szervezete, a SAG-AFTRA szintén fellépett az ügyben. A szakszervezet arra kérte tagjait, hogy amíg a funkció elérhető volt, minél hamarabb tiltsák le saját profiljuk felhasználását.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/met-instagram-muse-image-ai-mesterseges-intelligencia-deepfake-adatvedelem-384870.html

Képzeljük el a helyzetet: egy idegen, vagy éppen egy rosszindulatú iskolatárs megnyitja az Instagramot, beírja a gyerekünk felhasználónevét egy chatablakba, mellékel egy rövid utasítást, és a rendszer másodpercek alatt legenerál egy élethű, de teljesen hamis, akár kompromittáló fotót a gyerekről. Ez a rémálom-forgatókönyv a héten néhány napig valósággá vált, amikor a Meta élesítette legújabb fejlesztését.
https://kepernyoido.hu/meta-muse-image-mesterseges-intelligencia-adatvedelem-773

Válasz

A Ford AI-ra cserélte a mérnököket, de ez annyira jól sikerült, hogy mindenkit vissza is kellett vennie | 2026 június 30.

Mielőtt mindenki pezsgőt bont, hogy végre kipukkadt az AI-lufi, azért kicsit lejjebb tekernénk a bulvárt, ...

A Ford több mint 300 tapasztalt minőségellenőrt és mérnököt vont vissza vagy épített be újra a folyamatokba, miután kiderült, hogy az automatizált rendszerek nem hozzák azt a minőségi szintet, amit a cég várt tőlük.

De mi volt a baj?

A Ford már korábban is látványosan épített az AI-ra a gyártásban. A Business Insider 2025-ös riportja szerint a vállalat két saját fejlesztésű vizuális ellenőrzőrendszert vezetett be. Az AiTriz gépi tanulással és videóstreammel keres milliméteres illesztési hibákat, a MAIVS pedig állóképek alapján ellenőrzi, hogy a megfelelő alkatrészek kerültek-e a megfelelő helyre. Ezek célja az volt, hogy a hibák ne a végellenőrzésnél, garanciális javításnál vagy visszahívásnál derüljenek ki, hanem még a gyártósoron. Papíron ez ideális AI-feladatnak tűnik... csakhogy egy autó minősége nem csak abból áll, hogy egy kamera felismer-e egy rosszul illeszkedő alkatrészt. Egy mai autó mechanika, elektronika, szoftver, vezetéstámogató rendszer, szenzor, beszállítói alkatrész és felhasználói élmény együttese... nem elég látni az eltérést, érteni is kell, hogy az adott apróság milyen későbbi meghibásodáshoz vezethet. Ezért volt fontos a tapasztalt mérnökök visszahozása.

A veterán szakemberek nem az AI helyére kerültek vissza, hanem az AI mellé. Ez a különbség kulcsfontosságú. Nem arról van szó, hogy az ember "legyőzte" a gépet, csak a gép csak akkor hasznos, ha jó emberi tudásból dolgozik. És ez a sztori már csak azért sem egyszerű bukástörténet, mert a Ford közben látványos minőségi javulást tudott felmutatni. A J.D. Power 2026-os U.S. Initial Quality Study felmérésében a Ford lett a legjobb tömegpiaci márka az Egyesült Államokban, 152 problémával 100 autóra vetítve. A vállalat saját közlése szerint 2023-ban még csak a 16. helyen állt a tömegpiaci márkák között, 2026-ra viszont első lett ebben a kategóriában. A cég 41 problémával javított 100 járműre vetítve az előző évhez képest, ami a Ford szerint a legnagyobb éves javulás volt a mainstream márkák között. De közben azt is hozzá kell tenni, hogy a Ford 2026-ban ezzel együtt is vezette az amerikai iparági visszahívási listát, 51 visszahívással. Vagyis a javulás nem jelenti azt, hogy a vállalat minden minőségi problémáját megoldotta.

https://www.pcwplus.hu/pcwpro/a-ford-aira-cserelte-a-mernokoket-de-ez-annyira-jol-sikerult-hogy-mindenkit-vissza-is-kellett-vennie-384378.html

Előzmény

Válasz

Itt az új bűnözői trend: lopják az AI szervereket | 2026 július 1. 12:34

Egy AI szerver nagyon drága, törvényszerű volt, hogy megjelennek a tolvajok is. Amit viszont itt látunk, az szervezett, célirányos és tudatos lopás, ahol mindent visznek, még a kábeleket is.

A mesterséges intelligencia körül forog ma minden - még a bűnözés is. Itt a hagyományos lopásra gondolunk, ami egy szerverpark esetében igencsak furcsán hangzik, viszont már több esetben is bebizonyosodott, hogy az azonnali haszonszerzés garantált, csak tudni kell, mit és honnan lopjanak. Az elmúlt időszakban rendszeressé váltak például a klasszikus, útonállós rablások, ahol a szerverkomponenseket, AI-gyorsítókat, RAM-okat és CPU-kat szállító kamionokat állítottak meg és raboltak el - akár kamionostul. Most azonban újabb veszélyforrás jelent meg.

Illinois államban, Chicagóban a helyi hatóságok két olyan kamiont foglaltak le, amelyekben összesen 407 millió forint értékű adatközponti berendezés és nyersanyag lapult. A rakomány jelentős része nem más volt, mint szimpla rézkábel - csak önmagában ez a tétel 100 millió forint értéket képvisel. A nyomozás során kiderült, hogy mindezt egy alabamai szerverpark építéséről lopták el. A helyszín nem véletlen, Alabama jelenleg az adatközpont-beruházások egyik fő bástyája, a Google például itt bővít éppen kb. 460 milliárd forint értékben.

A tolvajok nem voltak szemérmesek, az Egyesült Államok más államaiból is loptak komponenseket és alapanyagot azonos technikával. Érdekesség, hogy az árut, vagyis feltételezetten annak egy részét megtalálták, de az elkövetőket még keresik. Az USA-ban jelenleg ez a fajta bűntény a legnépszerűbb alvilági körökben, a támadások közös pontja pedig az, hogy a szállítás során történik a rablás.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/itt-az-uj-bunozoi-trend-lopjak-az-ai-szervereket-384416.html

de hisz' az USA biztonságos most. vagy nem...?

Válasz

Vajon túléljük-e a mesterséges intelligenciát? - Litkai Gergely standupja a Trust Summiton
Bizalmi Kör - Vezetői Klub | 2024. szept. 27.

https://web.archive.org/web/20260306173054/https://bizalmikor.hu/vezetoi-klubok-szegmentalt-klubok/

Litkai Gergely humorista, a Dumaszínház produkciós vezetője a saját szemszögéből mutatja meg, hogy is látja ő az AI és az ember viszonyát, milyennek látja a jövőt ezzel a forradalmi eszközzel a kezünkben.

https://www.youtube.com/watch?v=rEzQinieji0

Válasz

Kína bekapcsolta az első víz alatti adatközpontját, és ez szörnyű hír lehet a környezet számára

Kísérleti jelleggel elindította Kína az első víz alatti adatközpontot, amellyel a hűtést spórolnák meg – egy másik problémát pedig épp ezzel generálhatnak. A létesítmény körülbelül 9,6 kilométerre van a vízalatti létesítmény a Lin-gang különleges övezet partjaitól, amely a technológiai fejlesztések egyik fontos központja az országban.

A 226 millió dollárból, azaz körülbelül 69 milliárd forintból megépített adatközpont körülbelül 9 méteres mélységben fekszik, és nem elsősorban a számítási kapacitások érdemi bővítéséről, hanem a koncepció életképességének bizonyításáról szól.

A kapacitása is kimondottan szerény: mindössze 24 megawatt, ami lényegesen kisebb, mint egy hagyományos adatközponté.

A kínai kormány közlése szerint az új vízalatti adatközpont 20 százalékkal kevesebb energiát fogyaszthat a szárazföldi megoldásoknál, melynek oka, hogy az energiaellátása egy részét tenergi szélerőművekből fedezik. Ráadásul a hűtését is a víz oldja meg – arra ugyanakkor már nem tértek ki, hogy sok ilyen létesítmény milyen hatással lenne a vizek hőmérsékletére.

Egy hasonló, Kalifornia partjainál tervezett létesítményt ugyanakkor elkaszáltak környezetvédelmi aggályok miatt, derül ki a Wired jelentéséből. Attól tartottak ugyanis a szakemberek, hogy az adatközpont által termelt hő mérgező algavirágzást válthat ki, vagy olyan körülményeket teremthet, amely káros a vízi élővilágra.

https://hvg.hu/tudomany/20260612_kina-viz-alatti-adatkozpont-bekapcsolas-hutes-energiaigeny-kornyezetvedelem

Válasz

Kikerült a netre egy videó, amiben egy humanoid robot váratlanul megrúgott egy gyermeket egy nyilvános eseményen. Bár a mesterséges intelligencia korában semelyik videóról nem biztos, hogy valódi, de a jelenlegi információk alapján ez most valóban megtörtént.

https://www.reddit.com/r/interestingasfuck/comments/1tvyg6s/robot_goes_rogue_and_kicks_child/

A rövid felvételen egy kék parókát viselő humanoid robot látható, amely egy gyerekekkel teli helyszínen tart valamilyen előadást. A robot egy ponton hirtelen oldalirányú rúgó mozdulatot tesz, és eltalál egy előtte álló gyermeket. A jelenlévők reakciója alapján az eset váratlanul érte a közönséget, néhány gyerek idegesen nevetett, mások döbbenten figyelték a történteket.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/robotika-mesterseges-intelligencia-humanoid-robot-ez-a-humanoid-robot-nem-olvasott-asiimovot-ugyhogy-gyomorszajon-rugott-egy-kisgyereket-383268.html

Válasz

Eddig csak egy alternatíva volt a DuckDuck No-AI keresője, de most egy kattintással lecserélheted rá az alapértelmezett megoldásaidat.

A múlt héten számoltunk be arról, hogy a Google Gemini modelljeivel megpakolt bemutatója és a "társalgásalapú keresésének" promotálása után tömegek kezdtek el átköltözni a nagy riválishoz. A DuckDuckGo mindig is azzal csipkedte el az óriás piaci részesedését, hogy egy biztonságos, adataink iránt kevéssé érdeklődő alternatívát kínált. A kacsa legnagyobb ereje mostanra azonban a No-AI aloldala lett.

Ugyan a DuckDuckGónak is megvan a maga AI keretrendszere, ami külső modelleket hasznosít titkosítás mellett (így legalább senki sem tudja lekövetni, hogy kitől érkeznek a promptok), illetve AI ajánlásokat, képeket és összefoglalókat is használ az alapoldala. A No-AI alternatívája azonban mindezt száműzi, és csak a valódi találatokra koncentrál, minden LLM-es cukrozás nélkül.

Ehhez fejlesztett le most a cég egy No-AI kereső modult, amit mindenki egy kattintással adhat hozzá a saját böngészőjéhez. Ha ez megtörtént, akkor minden keresési funkció a https://noai.duckduckgo.com/ oldalon megy majd keresztül, megkímélve a felhasználót az AI válaszoktól, és egyéb tartalmaktól. Az egészet tényleg pofonegyszerű telepíteni, így ha ti is ráuntatok a digitális hallucinálásra, akkor bátran nyomjatok a vonatkozó gombra.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/duckduckgo-ai-mestereseges-intelligencia-kereso-plugin-383065.html
___

A kiadók és weboldal-tulajdonosok régóta panaszkodnak, hogy a keresők AI-válaszai felhasználják a tartalmaikat, miközben kevesebb kattintást küldenek vissza hozzájuk. A Google most új eszközt ígér, de a megoldásnak van egy nagyon fontos ára.

A Google új kapcsolót tesztel a Search Console-ban, amellyel a weboldalak tulajdonosai eldönthetik, hogy tartalmaik megjelenhetnek-e a cég generatív AI-alapú keresési funkcióiban. Ez az egyik legfontosabb engedmény, amit a Google eddig tett a kiadók, hírportálok és tartalomgyártók felé az AI-keresés ügyében. A felhasználóknak is nagyobb szabadságot adott ebben a kérdésben nemrég, csak ott a saját preferenciáikat tolhatják előbbre a mesterséges intelligencia válaszait illetően.

Szóval, ha egy weboldal kikapcsolja ezt a lehetőséget, akkor az adott tartalom nem szolgálhat alapként az olyan Google-funkciókhoz, mint az AI Overviews, az AI Mode vagy az AI Overviews in Discover. A Google szerint ez a döntés nem befolyásolja a hagyományos keresési találatok rangsorolását, vagyis a sima Google-keresésben elvileg nem jár büntetéssel, ha egy oldal nemet mond az AI-megjelenésekre. Van azonban egy kellemetlen feltétel is: aki kilép, az ezekből az AI-funkciókból forgalmat és megjelenést sem kap.

Ha azt gondolnád, hogy nemes eszme vezérelte a döntést, akkor kicsit kuncogjunk együtt és gyorsan tegyük hozzá, hogy a brit versenyhatóság, a Competition and Markets Authority június 3-án közölte, hogy új kötelezettséget írt elő a Google keresőszolgáltatására. A CMA szerint a kiadóknak hatékony eszközöket kell kapniuk arra, hogy megakadályozzák tartalmaik felhasználását az AI-keresési funkcióiban, például az AI Overviews esetében.

A brit döntés ennél tovább is megy. A G-nak gondoskodnia kell arról is, hogy az AI által generált keresési találatokban a kiadói tartalmak megfelelő hivatkozással és egyértelmű forrásmegjelöléssel jelenjenek meg. A CMA azt is elvárja, hogy a kiadók külön dönthessenek arról, engedik-e tartalmaik használatát AI-modellek finomhangolásához.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/a-google-vegre-engedi-hogy-egy-weboldal-eldontse-akare-aikeresesekben-megjelenni-383071.html

Válasz

Négy nap alatt apokalipszist hozott a Grok világa | 2026 május 31.

AI-modellekre bíztak szimulált társadalmakat, furcsa eredmények születtek.

Egy friss kísérlet elég látványosan mutatta meg, miért nem feltétlenül jó ötlet vakon rábízni a világ működését mesterséges intelligenciákra. Az Emergence AI kutatólaborja öt különböző, 15 napos szimulációt futtatott, amelyekben AI-modelleknek kellett egy egyszerűsített, de valós társadalmi elemekkel megtöltött világot irányítaniuk. A tesztben a Claude, a ChatGPT, a Grok és a Gemini külön-külön kapott saját szimulációt, egy ötödik világot pedig több modell közösen vezetett.

A kutatók több mint 40 helyszínt, valós idejű hírekhez és internethez való hozzáférést, New Yorkéhoz igazított időjárást, demokratikus mechanizmusokat, gazdasági nyomást és erőforráshiányt is beépítettek a rendszerbe. Mindegyik világban tíz autonóm AI-ágens működött, vagyis nem egyszerű chatbotokról volt szó, hanem olyan digitális szereplőkről, amelyek képesek voltak saját részfeladatokat kijelölni, döntéseket hozni, kommunikálni és szavazni. A szabályok szerint ugyanazok a korlátok vonatkoztak rájuk, mint egy valós társadalom tagjaira, vagyis nem lophattak, nem rongálhattak, nem csalhattak és nem vezethettek félre másokat.

Az eredmények nagyon eltérően alakultak. A Claude által irányított világ bizonyult a legstabilabbnak, ott a kutatók szerint demokratikus működés, magas állampolgári részvétel, erős együttműködés és nulla bűncselekmény jellemezte a társadalmat. Ez volt az egyetlen szimuláció, amely végig megőrizte a rendet, és a teljes lakosságát is megtartotta.

A Grok ezzel szemben gyorsan tragikus irányba vitte a saját világát. A szimuláció mindössze négy nap alatt a társadalom kihalásával zárult, miközben 183 bűncselekményt regisztráltak. A Gemini sem szerepelt sokkal megnyugtatóbban: ebben a világban történt a legtöbb szabálysértés, 15 nap alatt összesen 683 bűncselekményt jegyeztek fel. A Grok és a Gemini által vezérelt társadalmakban magas volt az egyet nem értés aránya is, bár ezen a téren az AI-modellek közös irányításával futtatott ötödik szimuláció produkálta a legrosszabb értéket.

A ChatGPT esete talán a legfurcsább. A szimulációban mindössze két bűncselekmény történt, ami elsőre kifejezetten jó eredménynek tűnik, csakhogy a rendszer csak hét napig jutott el. Az ágensek ugyanis elfelejtették prioritásként kezelni a saját túlélésüket, ami finoman szólva is problémás egy olyan kísérletben, amely egy működőképes társadalom fenntartását vizsgálja.

A kutatók következtetése szerint az AI-rendszerek nem pusztán statikus szabályokat követnek, hanem folyamatosan keresik a lehetőségeik határait, és adott esetben hajlandók átlépni azokat. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a Grok holnap világvégét okozna, hiszen egy erősen leegyszerűsített, kísérleti környezetről van szó. A szimuláció azonban jól rávilágít arra, hogy az autonóm AI-ágensek alkalmazásánál nem elég a képességekre figyelni, a biztonságot és a hosszú távú működőképességet már az elején központi szempontként kell kezelni.

A kísérlet azért is aktuális, mert egyre több területen merül fel, hogy mesterséges intelligenciák ne csak válaszoljanak, hanem önállóan szervezzenek, döntsenek és végrehajtsanak feladatokat. Ez a munkahelyektől a politikai kommunikáción át a közszolgáltatásokig rengeteg mindent érinthet. Az Emergence AI szimulációja nem végítélet, inkább figyelmeztetés: mielőtt az AI-ra bíznánk a világ bonyolultabb rendszereit, nagyon pontosan meg kell értenünk, hogyan viselkedik akkor, amikor már nem csak beszél, hanem cselekszik is.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/negy-nap-alatt-apokalipszist-hozott-a-grok-vilaga-382904.html

Válasz

145 millió forintot szerzett vissza a Claude annak a srácnak, aki betépve változtatta meg a kripótárcájának jelszavát | 2026 május 17.

Az áttörést egy 2019 decemberéből származó régi wallet-fájl hozta meg, amit az AI azonosított kulcsfontosságú elemként. Ebben voltak azok a privát kulcsok, amelyek hozzáférést biztosítottak a Blockchain.com tárcához, benne 5 bitcoinnal. A férfi még 2015-ben vásárolta ezeket, amikor egy bitcoin körülbelül 250 dollárt, vagyis akkori árfolyamon nagyjából 70-75 ezer forintot ért.

-- A srác eddig egy btcrecover nevű nyílt forráskódú helyreállító eszközzel próbálkozott, és állítása szerint körülbelül 3,5 billió jelszókombinációt tesztelt sikertelenül.

Az AI végül észrevett egy hibát a konfigurációban, miszerint a rendszer eddig rosszul kombinálta a kulcsokat és a lehetséges jelszavakat. Miután ezt kijavították, sikerült visszafejteni a tárcát.

-- A most visszaszerzett 5 bitcoin jelenlegi árfolyamon közel 145 millió forintot ér.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/145-millio-forintot-szerzett-vissza-a-claude-annak-a-sracnak-aki-betepve-valtoztatta-meg-a-kripotarcajanak-jelszavat-382251.html

Jó tudni, hogy az AI tényleg hasznos tud lenni, mert egyelőre legtöbbször inkább a végtelenül káros vagy morálisan problémás hatásairól hallunk.

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/bitcoin-kriptovaluta-rejtett-kamera-lopas-birosag-379756.html

Válasz

Tomi és az éjáj (a Tomi és az angol folytatása)

https://www.facebook.com/watch/?v=2022199925392405

Előzmény

Válasz