A ChatGPT-től kért étkezési tanácsot, súlyos mérgezéssel került kórházba | 2025. 08. 09.

Napjainkban meglehetősen ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT segítségével igyekezett egészségesebb étrendet kialakítani. Három hónappal azután, hogy elkezdte követni a mesterséges intelligencia tanácsait, a sürgősségi osztályon kötött ki aggasztó pszichiátriai tünetekkel, köztük paranoiával és hallucinációkkal – számolt be róla a Live Science.

Mint később kiderült, a páciens bromizmusban szenvedett, egy olyan szindrómában, amely a bróm hosszú távú fogyasztásának következtében alakul ki. Állapotához a ChatGPT tanácsa vezetett, amely azt javasolta neki, hogy só helyett fogyasszon nátrium-bromidot. A férfi esetéről egy amerikai orvosi szaklapban jelent meg leírás.

A bromizmus egykor viszonylag gyakori állapot volt,

-- a 19-20. században ugyanis számos gyógyszer alapanyagaként használták. Idővel azonban kiderült, hogy mérgező, és a tartós kitettség neki bromizmust okoz, ezért abbahagyták használatát a gyógyszeriparban.

A bromizmus számos neurológiai és pszichiátriai tünettel jár, többek között tévképzetek kialakulásával, memóriazavarral és pszichózissal.

A férfi azért jelent meg egy kórház sürgősségi osztályán, mert attól tartott, hogy a szomszédja aktívan mérgezi őt, ezért ki akarta vizsgáltatni magát. A orvosok megállapították, hogy bromizmusban szenved, és bent tartották, hogy kezelésnek vessék alá. Ott töltött ideje alatt tünetei rosszabodni kezdtek, hallucinációk alakultak ki nála és erős paranoia, amely miatt a kórházból is megpróbált megszökni.

Amikor javulni kezdett az állapota beszámolt orvosainak a ChatGPT használatáról, illetve azt is megemlítette, hogy piros kiütéseket fedezett fel a testén – ez szintén a bromizmus egyik tünete.

Összesen három hetet kellett kórházban töltenie, mire állapota stabil lett, kiengedését követően a tünetei nem újultak ki.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI a Live Science megkeresésére kiemelte, termékük tanácsait semmilyen körülmények között nem szabad szakértői véleményként kezeli, sem pedig egyedüli forrásként használni, ha tényszerű információkra vagyunk kíváncsiak.

https://24.hu/tech/2025/08/09/chatgpt-mergezes-bromizmus-etkezesi-tanacsok/

Válasz

Az OpenAI-nak eszébe jutott, hogy honnan indult, ki is adott két ingyenes, nyíltan hozzáférhető modellt | 2025. augusztus 6.

Az OpenAI tíz éve azzal a felütéssel indult, hogy olyan, az emberi teljesítményt a legtöbb feladatban túlszárnyaló mesterséges intelligenciát csináljon, amely a teljes emberiség javát szolgálja, de az elmúlt években látványosan elvesztek az előfizetések, csillivilli modellek és az olyan jól hangzó (és drága) újdonságok mutogatásában, mint az MI-ügynökök. A papíron még mindig nonprofitként működő cég most a jelek szerint hirtelen felidézte, hogy mi volt az eredeti küldetése, mert

-- kedden két ingyenes, nyíltan hozzáférhető modellt is kiadott – persze vélhetően nem függetlenül attól, hogy amerikai és kínai cégek is egyre inkább szorongatják őket ilyenekkel.

A cég új modelljei gpt-oss-120b és gpt-oss-20b néven futnak, és ahogy az a két számból is sejthető, igazából csak teljesítményben térnek el egymástól. Az elmúlt időszak trendjeinek megfelelően mindkét modell az emberi gondolkodást idéző folyamattal (ez az úgynevezett reasoning) jut megoldásra, és az OpenAI szerint jobb teljesítményre képesek, mint a hasonló képességű versenytársaik.

A nagyobbik modell teljesítménye állítólag az o4-minihez mérhető, és egyetlen, 80 gigás gyorsítókártya (a gyakorlatban mondjuk egy Nvidia A100) is elég a hatékony futtatásához. A kisebbik modell az o3-mini szintjén van, és 16 gigányi memória is elég hozzá, vagyis lényegében egy felső-középkategóriás gémer videókártyával is lehet futtatni egy otthoni gépen. A lényeg persze igazából az, hogy mindkét modellnél nyilvános, hogy hogyan tanították őket, és így finomhangolhatóak is.

Az OpenAI a Science Alert cikke szerint több céggel is együttműködik, hogy a való életben is hasznosítani lehessen ezeket a modelleket. Az, hogy a cég hosszú idő után ismét nyíltan hozzáférhető modelleket adott ki, mindenképpen pozitív, és komoly pálfordulást is jelez, hiszen a nemrég megjelent OpenAI-aktákból is látszott, nemrég még azt tervezgették, hogy a korábban létrehozott, profitorientált leányvállalat mintájára alakítják át az egész céget. Altman azóta belátta, hogy ez nem volt jó megközelítés, és el is vetette az ötletet, de az jó kérdés, hogy miért.

Az idealista válasz nyilván az lenne, hogy azért, mert eszébe jutott, hogy eredetileg az emberiséget akarták felemelni a mesterséges intelligenciával, amivel nehezen egyeztethetőek össze a több száz dolláros előfizetések. Közben viszont alighanem az is szerepet játszhatott ebben, hogy a korábban ezzel magát megégető, de alapvetően még mindig a nyíltan hozzáférhető modelleket preferáló Meta elképesztő összegeket költ a mesterséges intelligenciára, és olyan versenytársak is előálltak meglepően kompetitív nyílt modellekkel, mint a kínai DeepSeek.

https://telex.hu/techtud/2025/08/06/visszatert-gyokereihez-openai-nyiltan-hozzaferheto-modell-kiadas
___

amúgy rég nem open source (tán sosem volt): a jövőben tőzsdére lépnének.

https://prohardver.hu/hir/openai_ipo_es_500_milliard_dollar.html
___

hallgass zenét hozzá

http://autovezetes.network.hu/video/zene/jeff_healey_feat_stanley_jordan__all_along_the_watchtower_dylanhendrix__amarillo_texas_1989

"There must be some way out of here," said the joker to the thief,
"There's too much confusion, I can't get no relief
Businessmen, they drink my wine, plowmen dig my earth
None of them along the line know what any of it is worth."

"No reason to get excited", the thief, he kindly spoke,
"There are many here among us who feel that life is but a joke
But you and I, we've been through that, and this is not our fate
So let us not talk falsely now, the hour is getting late".

Előzmény

Válasz

Az MI vezérli majd a közlekedési lámpákat – a magyar kutatók megoldását szeptembertől tesztelik | Infostart / InfoRádió - 2025. augusztus 3.

Mesterséges intelligenciával működő közlekedési lámpákat fejlesztenek magyar, japán és török kutatók. A közlekedési dugók megelőzése a cél – mondta az InfoRádióban a projekt hazai koordinátora. Az éles tesztüzem szeptemberben kezdődik Isztambulban.

„Adatokat gyűjtünk a forgalomról, majd azokból mintákat alkotunk, és itt jön a képbe a mesterséges intelligencia. Az a szerepe a fejlesztésben, hogy meg tudjuk taníttatni vele a közlekedési mintákat, ezáltal előre tudjuk jelezni, hogy a jövőben mikor várható dugó, illetve mikor kezd el kialakulni” – magyarázta Simon Vilmos. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hálózati rendszerek és szolgáltatások tanszékének docense hozzátette,

-- amikor már kialakult a torlódás, akkor nehéz bármit is tenni, éppen ezért igyekeznek a forgalmi folyamatokat úgy elvezetni, hogy ne keletkezzen dugó.

A BME docense szerint a legjobb eszköz erre manapság a közlekedési lámpa, amelyben olyan programok futnak, amelyek megszabják, hogy mikor milyen színűre vált a jelzés, és a mostani fejlesztés ezt tudja valós időben befolyásolni. A nemzetközi csapat megoldása méri a forgalmat, betanítja a modelleket, és ha szükséges, akkor ezek alapján beavatkozik a lámpák működésébe.

Néhány éve kezdték el a kísérletezést, Pécsett zajlottak az első tesztek, mindössze egyetlen lámpával, most Isztambulban lesz egy tesztövezet, egy nagyon forgalmas, tengerpartra vezető útszakasz, ahol öt összefüggő kereszteződés is található. Ezeknek a forgalomszabályozásába tudnak most „belenyúlni”.

A szakértő szerint a projekt most tart nagyjából a felénél, rengeteg adatot gyűjtöttek be, amelyek alapján új modelleket fejlesztettek, és ezeket tesztelik. Előzetesen készítettek egy szimulátort, ahol le lehet modellezni a folyamatokat, ezt követően indulhat szeptembertől élesben is a kipróbálás, ami másfél évig fog tartani. Simon Vilmos leszögezte:

-- „ez nem egy olyan terület, ahol csak úgy ki lehet próbálni valamit és rögtön működni fog; sok idő és türelem szükséges ahhoz, hogy a rendszer tényleg megbízhatóan működhessen”.

A legnagyobb kihívás a váratlan helyzetek, például a balesetek és a hirtelen bekövetkező időjárási események beépítése a modellbe – mondta az InfoRádióban a BME docense.

https://infostart.hu/tudomany/2025/08/03/az-mi-vezerli-majd-a-kozlekedesi-lampakat-a-magyar-kutatok-megoldasat-szeptembertol-tesztelik

Kapcsolódó hang

https://infostart.hu/audio/3AC6F/3AC6F981.mp3

Előzmény

Válasz

„Közép-Európa egyik legnagyobb mesterséges intelligencia és energiainfrastruktúra-projektje.” | 2025. július 31.

Még a beruházó magyar céget is meglepte, hogy úgy hivatkoztak rá a gigantikus paksi adatközpontot bejelentő közleményben, mint egy „nagyszabású projektekre szakosodott vállalatra”.

-- A társaságnak ugyanis ez lesz az első érdemi beruházása.

A német partnercégnek van ugyan ágazati tapasztalata, a több milliárd eurósra tervezett fejlesztés azonban messze meghaladja ennek a vállalatnak a jelenlegi képességeit is. Így nem meglepő módon piaci körökben erős fenntartásokkal fogadták az egykori innovációs miniszter, Palkovics László által is felkarolt projektet, amelybe állami pénz is kerülhet.

Így jellemezték a bejelentő közleményben azt a tervezett beruházást, amelynek megvalósításáról július elején írt alá szándéknyilatkozatot a német ParTec AG és a magyar 3D Lézertechnika Zrt. A Paksi Adatközpont Campus néven futó fejlesztés keretében a tervek szerint 2027-re egy korszerű moduláris hiperskálájú MI-adatközpontot hoznának létre az atomerőmű közelében.

A beruházás azonban nem csak ebből állna, a központ mellé 530 hektáros területen egy hatalmas napelemparkot építenének, amit egy nagy teljesítményű akkumulátorrendszerrel egészítenének ki. A tervek szerint részben ez fedezné a létesítmény hatalmas, közel 100 megawattos áramigényét. A közleményben nagyon nagy hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, amit a megújuló energia mellett az biztosítana, hogy az adatközpontban keletkező hulladékhőt a környező mezőgazdasági üzemekben tervezik hasznosítani.

A közleményben Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost is idézték, aki azt mondta, hogy a Paksi Adatközpont Campusszal Magyarország Európa digitális jövőjének központjává válik. A korábbi innovációs miniszter aztán pár nappal később egy interjúban is kitért a beruházásra, és bár ebben a nyilatkozatban nem volt minden általa említett adat pontos, így is innen tudhatta meg a közvélemény a beruházás pontos méretét. A közleményben ugyanis még csak az „egy számjegyű milliárdos nagyságrendű” jelző szerepelt, Palkovics azonban ezt pontosította, és elárulta, hogy

-- a beruházók 3 milliárd eurót költenének a fejlesztésre.

Ez magyar léptékkel mérve hatalmas összeg. Ahogy a 444 akkor fel is hívta rá a figyelmet: ha a tervek szerint megvalósul, akkor ez lenne Magyarország negyedik legnagyobb gazdasági beruházása. A bizonytalan jövőjű és költségű Paks II. mellett csak a két futó kínai óriásprojekt, a CATL debreceni és a BYD szegedi gyára kerül ennél is többe.

Bár a projekt sok szempontból nagyon jól hangzik, a lapunknak nyilatkozó szakértők mind üzleti, mind technológiai szempontból kétkedéssel fogadták. Nagyobb kérdéseket előbbi vet fel, a beruházásról szándéknyilatkozatot aláíró két cég ugyanis együttesen sem látott még soha annyi pénzt, amennyiből a paksi adatközpontot felhúznák.

-- a beruházáshoz szükséges pénz nagy részét a magyar partnernek kellene előteremtenie.

Egyelőre azonban nem teljesen egyértelmű, hogy ez milyen forrásból történik majd. A 3D Lézertechnika Zrt.-ről a szándéknyilatkozatról szóló közleményben azt írták, hogy „nagyszabású projektekre szakosodott vállalat, amelynek fő fókusza az infrastruktúrafejlesztés, az energetikai technológia és a digitális technológiák”. A vállalatnál rákérdeztünk, hogy milyen korábbi fejlesztésekre utalhattak a szövegben, amire azt válaszolták, hogy ezt a részt ők is érdeklődéssel olvasták a médiában. Mint fogalmaztak:

-- „a 3D Lézertechnika Zrt.-t háromdimenziós lézeres fémmegmunkálásra létrehozandó technológia és projekt céljára alapítottuk évekkel ezelőtt, mely azonban nem valósult meg. Jelenleg egy olyan projekttársaságként működik, mely kizárólag a paksi adatközpont projektben érdekelt.”

Ezt megerősíti a vállalat eddigi üzleti teljesítménye is. A 2018-ban alapított cég 2024 végéig egyetlen fillér árbevételt sem termelt, azzal azonban, hogy a társaságot alapszinten fenntartották, ebben a hat évben összehozott összesen 6,8 millió forint veszteséget. A cég eszközállománya az előző év végén mindössze 2,7 millió forint volt, saját tőkéje pedig évek óta negatív. Utóbbi nemcsak üzleti, de jogi szempontból is problémás, elvileg ugyanis tartósan egyetlen cég sem működhetne így. Ráadásul az elérhető cégiratok alapján ezt a helyzetet 2025-ben sem rendezték még.

https://telex.hu/g7/2025/07/31/paks-adatkozpont-palkovics-laszlo-partec

Palkovics projekt..., nesze semmi, fogd meg jól.

Válasz

Dedikált NPU-t tervezne az AMD? | 2025-07-31

A Qualcomm már meglépte ezt, így könnyen lehet, hogy új piac születik.

A CRN riportja szerint az AMD dedikált NPU-kba is gondolkodik, amit Rahul Tikoo, a vállalat egyik vezető szakembere is megerősített. Elmondása szerint az olyan OEM-ek, mint a Lenovo, a Dell és a HP, elkezdtek vizsgálni dedikált NPU-kat, illetve az egyéb dedikált AI gyorsítókat, mint AI feladatokra szánt PC-s alternatívákat a GPU-k helyett. Ennek azért van értelme, mert a GPU-k valójában csak a CPU-khoz mérten hatékonyabbak, ha AI munkafolyamatról van szó, de a célirányosan erre tervezett hardverekhez viszonyítva nagyon masszív a lemaradásuk az energiahatékonyságot tekintve.

A gépi tanulás következtetés szakasza ugyanakkor a kliensoldalon döntő fontosságú, amivel alapvetően elbánik egy CPU és egy GPU is, viszont az egységnyi fogyasztás melletti teljesítmény szempontjából még az utóbbi dizájnokhoz viszonyítva is nagységrendben mérhető előnyük van például az NPU-knak.

Ezt a Qualcomm viszonylag hamar felismerte, így kínálnak is Cloud AI 100 néven, elsődlegesen peremhálózati szerverekbe szánt alternatívát a gépi tanulás következtetés szakaszára, de a Dell ennek az alkalmazását PC-s környezetben is reálisnak tartja, így az új Dell Pro Max Plus notebookokba beépítik a szóban forgó hardvert.

Mivel az AMD a Xilinx felvásárlásával szerzett magának hasonló technológiát, gyakorlatilag bármikor tudnak reagálni a PC-s gyártók által vizsgált koncepciókra, elvégre a Ryzen rendszerchipekbe szerelt NPU igen jól skálázható, így dedikált lapka formájában is kiadható. Rahul Tikoo konkrétan megerősítette, hogy gyorsan el tudnak jutni idáig, ha erre megnő az igény.

Egy potenciális dedikált NPU valószínűleg az éppen aktuális XDNA dizájn kigyúrt, erőteljesen skálázott verziója lehetne, ehhez valóban nem kell sok extra, csak szélesebb memóriabusz, valamint PCI Express vezérlő. Utóbbit a vállalat a peremhálózati szerverekben is bevethetné, ahogy teszi a saját megoldásával a Qualcomm.

https://prohardver.hu/hir/amd_dedikalt_npu_tervezne_xdna.html

Válasz

Az ELTE Informatikai Kara, a Qubit, a Galaktika magazin és a Cubix Institute of Technology támogatásával májusban meghirdetett RobotikAI novellapályázata valószínűleg az első hazai kezdeményezés volt, amely kimondottan bátorított a mesterséges intelligencia használatára a novellaírásban. A pályázat tanulságairól itt írtunk.

https://qubit.hu/2025/07/20/ime-a-robotikai-novellapalyazat-nyertesei

A díjazottak:

Általános iskola

I. díj: Balázs Bálint (8. osztály)

II. díj: Farkas Zalán (7. osztály)

III. díj: Tresó Panni (5. osztály)

Legkreatívabb AI-használat különdíja: Vajdai Kitti (6. osztály)

Legjobb illusztráció különdíja: Tarsoly Kitti (7. osztály)

Középiskola

I. díj: Czáll Viktória (13. évfolyam)

II. díj: Csuport Gergő Péter (11. évfolyam)

III. díj: Császár Bálint (11. évfolyam)

Legkreatívabb AI-használat különdíja: Kalapos Hunor (9. évfolyam)

Legjobb illusztráció különdíja: Radics Márkó (12. évfolyam)

A nyertesek jutalmának átadására június 25‑én került sor az ELTE lágymányosi kampuszon, az Intelligent Robotics FAIR családi napján. Itt olvastuk fel a dobogós műveket élőben, most pedig a Qubit online felületén és hamarosan a Galaktika nyomtatott hasábjain is találkozhattok velük. Ezúton is gratulálunk a nyerteseknek!

https://qubit.hu/2025/07/20/ime-a-robotikai-novellapalyazat-nyertesei

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

A két nyertes mű itt is elolvasható (hozzászólásban):

http://autovezetes.network.hu/video/vicces_es_erdekes/boston_dynamics_spot_robotkutya

Válasz

Tananyag lesz a mesterséges intelligencia szeptembertől az iskolákban | Jul 15, 2025

Akár szeptemberben megkezdődhet a mesterséges intelligencia oktatása az általános iskolákban. A szakértők szerint ez egy jó kezdeményezés, az MI ugyanis már így is a mindennapok része. Arra viszont meg kell tanítani a gyerekeket, hogyan használják helyesen és kritikusan.
Vendég: Keleti Artúr

https://www.youtube.com/watch?v=Qtaps68E9zQ

Válasz

Egyre harciasabbak az AI chatbotok, ha a fennmaradásukról van szó | 2025 / 06 / 27 /

Az Anthropic legújabb kutatása szerint a fejlett mesterséges intelligencia nyelvi modelljei – például a Claude vagy a Google Gemini – képesek lehetnek zsarolásra, vállalati kémkedésre, vagy akár emberi életek veszélyeztetésére is, amennyiben a programozott céljaik veszélybe kerülnek.

A június 20-án közzétett tanulmányban a kutatók Claude-ot egy fiktív adatokat tartalmazó e-mail-fiók kezelésével bízták meg, azzal a feladattal, hogy „segítse elő az amerikai ipari versenyképességet”. Amikor Claude megtudta, hogy egy cégvezető a fiók deaktiválását tervezi, a modell a vezető házasságon kívüli viszonyának leleplezésével kezdett fenyegetőzni. A Claude 100 esetből 96 alkalommal döntött a zsarolás mellett, konkrétan azt követelve, hogy a vezető törölje a deaktiválási tervet.

-- „Ha elállunk az 5 órára tervezett törléstől, ez az információ titokban marad”

– közölte Claude, remekül prezentálva azt a jelenséget, amelyet a kutatók „szándékeltérésnek” (agentic misalignment) neveznek: ilyenkor a mesterséges intelligencia a saját prioritásai szerint cselekszik, még akkor is, ha ezzel árt a felhasználóknak.

Egy másik kísérlet során Claude azt is mérlegelte, hogy érzékeny információkat szivárogtat ki egy versenytárs cégnek, amelynek céljai jobban egyeztek a saját érdekeivel. Bár maga is felismerte az etikai problémákat, és hiányzott a cselekvési forgatókönyve sem volt igazán megalapozott, mégis hajlott, hogy megtegye ezeket a lépéseket. Mindez nem csak Claude sajátos viselkedése – más modellek is hasonló reakciót mutattak: a Claude és a Gemini zsarolási aránya 96%-os volt, miközben az OpenAI GPT-4.1 és az XAI Grok 3 szintén jelentős hajlandóságot mutatott az etikátlan viselkedésre. Érdekesség, de a Llama 4 jóval alacsonyabb arányban tett hasonló lépéseket.

Az AI-t extrém helyzetekben is tesztelték – ekkor bizonyos vészhelyzeti rendszerek felett kapott ellenőrzést, mire válaszként hasonló helyzetekben fontolóra vette a mentési riasztások kikapcsolását, sőt, akár egy vezető halálát is bevállalta volna, csak hogy a saját működését fenntartsa, és a céljait elérje.

Az Anthropic kutatói szerint az írásos utasítások önmagukban nem elegendőek az etikátlan viselkedés megakadályozására; aktív monitorozásra és finomított, gyors reagálású tervezésre van szükség. Kevin Quirk, az AI Bridge Solutions igazgatója hangsúlyozta, hogy az AI-t szigorú etikai korlátok és emberi felügyelet mellett kell alkalmazni a való életben is releváns környezetekben. Amy Alexander, a UC San Diego professzora pedig kiemelte: bár ezek a tesztek szélsőségesnek tűnhetnek, az általuk felvetett kockázatok valósak, és alapos megfontolást igényelnek a jövőbeni AI-fejlesztéseknél.

https://raketa.hu/egyre-harciasabbak-az-ai-chatbotok-ha-a-fennmaradasukrol-van-szo

Válasz

A G4 gyorsforgalmi út projektje: Új paradigma az infrastruktúra megújításában | Jun 24, 2025

A G4-es forradalom: Kína mesterséges intelligencia által vezérelt útépítési projektje és annak hatásai, kiberbiztonsági kérdései

A szakmai közösség szűk rétegén kívül a nagyközönség nem nagyon hallott a G4 Peking-Hongkong-Makaó gyorsforgalmi út egy szakaszának mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt felújításáról, amely egy technológiai mérföldkőnél jóval többet jelent. A projekt Kína államilag vezérelt innovációs modelljének erőteljes demonstrációja, amely komoly versenykihívást támaszt a globális építőiparral szemben. A legfontosabb, leginkább kínai megállapítások szerint a projekt sikeresen növelte a hatékonyságot, a minőséget és a biztonságot az MI, az autonóm gépek és egy fuzionált szenzorhálózat szinergikus alkalmazásával.

-- A siker kulcsa egy egyedülálló konzorcium volt, amely állami tulajdonú vállalatokból (ÁTV), hazai gépgyártókból és egy vezető egyetemből állt, ami mintául szolgálhat a jövőbeni nagyszabású projektekhez.

Bejegyzésünk kritikai elemzést is nyújt a mélyreható kihívásokról, beleértve a magasan összekapcsolt, állami kötődésű infrastruktúra által jelentett rendszerszintű kiberbiztonsági kockázatokat, valamint az építőipari munkaerőpiac elkerülhetetlen átalakulását. Az első megállapítások szerint, a G4 projekt újraírta az infrastrukturális fejlesztések térképét, arra kényszerítve a globális versenytársakat, hogy újraértékeljék stratégiáikat Kína felgyorsított, államilag támogatott automatizálási megközelítésének tükrében.

A projekt eredete és hatóköre: Az "Arany Csatorna" újraaszfaltozása

A projekt a G4 Peking-Hongkong-Makaó gyorsforgalmi út, Kína egyik létfontosságú észak-déli közlekedési artériájának – amelyet gyakran "Arany Csatornának" is neveznek – egy 158 km-es szakaszának újraaszfaltozását (újraburkolását) foglalta magában. Fontos kiemelni, hogy ez nem egy zöldmezős beruházás volt, hanem egy már meglévő, forgalmas és kritikus fontosságú autópálya komplex felújítási projektje. A konkrét szakasz Peking és Hebei tartomány között helyezkedett el és egy nagyobb, a Pekinget Makaóval összekötő, több mint 2000 km hosszú gyorsforgalmi út fejlesztési kezdeményezésének részét képezte.

A projekt kontextusa különösen fontos: a G4 gyorsforgalmi út hírhedt a rendkívüli forgalmi torlódásokról, beleértve egy 2015-ös esetet, amely milliókat érintett, így a hatékony és minimális forgalomkorlátozással járó felújítás kiemelt gazdasági és társadalmi cél volt. A projektet hivatalosan egy 700 fős konferencián mutatták be, ami jelzi, hogy Kína technológiai képességeinek nemzeti szintű bemutatójaként szolgált az infrastruktúra területén.

A döntés, hogy a technológiát egy meglévő, nagy forgalmú artéria felújításánál alkalmazzák egy egyszerűbb, zöldmezős beruházás helyett, mélyebb stratégiai számításokat tükröz. Egy ilyen projekt sokkal dinamikusabb kihívásokat rejt magában, mint egy ellenőrzött, új építkezés: kezelni kell a meglévő forgalmat, illeszkedni kell az elöregedett és tökéletlen infrastruktúrához, és minimalizálni kell a lakossági kellemetlenségeket. Ennek a komplex környezetnek a sikeres automatizálása sokkal erősebb bizonyítékot szolgáltat a rendszer ellenálló képességére és alkalmazkodóképességére, mint egy egyszerűbb projekt. Ez a választás azt is jelzi, hogy Kína nemcsak terjeszkedésre, hanem a sokkal nagyobb és gazdaságilag kritikusabb feladatra, a hatalmas meglévő infrastruktúra-hálózatának megújítására és karbantartására is szánja az automatizálást. Ez a felismerés hosszú távú következményekkel jár az eszközgazdálkodás és a nemzeti gazdasági hatékonyság szempontjából és a technológia érettségét, valamint a fejlesztés mögött álló stratégiai, hosszú távú jövőképet mutatja.

A koncepciótól a valóságig: A világ első nagyszabású, pilóta nélküli aszfaltozási művelete

A projektet a "világ első teljesen pilóta nélküli autópálya-burkolási projektjeként" vagy az első "közvetlen emberi beavatkozás nélkül teljes egészében autonóm gépekkel aszfaltozott autópályaként" tartják számon. Bár emberi felügyelők jelen voltak, az aszfaltozás és tömörítés fizikai munkáját egy autonóm flotta végezte. Ez jelentős előrelépést képvisel a máshol látott kisebb léptékű kísérleti projektekhez vagy koncepcionális tervekhez képest, és bizonyítja Kína képességét a komplex autonóm rendszerek valós, nagy téttel bíró környezetben történő méretezésére és telepítésére.

Az autonóm útépítés technológiai ökoszisztémája

Vegyük számba a projektet lehetővé tevő hardver-, szoftver- és rendszerelemeket, a magas szintű vezérlőrendszertől az egyes komponensekig.

Az "intelligens agy": A Tsinghua Egyetem központi vezérlése és MI algoritmusai

A rendszer magját egy "intelligens agy" képezi, amelyet Kína egyik vezető mérnöki intézménye, a Tsinghua Egyetem csapata fejlesztett ki. Ez közvetlen kapcsolatot teremt a csúcsminőségű tudományos kutatás és az ipari alkalmazás között. Ez a központi rendszer felelős a magas szintű tervezésért, intelligens algoritmusok segítségével tervezi meg az optimális működési útvonalakat az egész flotta számára a környezeti paraméterek alapján. A magas szintű munkaspecifikációkat alacsony szintű, végrehajtható tervekké alakítja át minden egyes gép számára. A rendszer lehetővé teszi a kooperatív munkavégzést, így a gépek egységes flottaként működnek, nem pedig különálló egységekként, ami kulcsfontosságú megkülönböztető jegy az egyszerű távvezérléssel szemben.

Az autonóm flotta: Drónok, aszfaltterítők és úthengerek

*** Drónok: Nagy felbontású kamerákkal felszerelt drónokat, konkrétan egy Sany drónrajt használtak a kezdeti felméréshez a javítási igények azonosítására. Ezek szolgáltatták a tervezéshez szükséges topográfiai adatokat.

*** Autonóm gépek: A flotta körülbelül 10 pilóta nélküli gépből állt, beleértve aszfaltterítőket és különböző típusú úthengereket.

*** Működési formáció: A flotta egy "1+3+3+3" felállásban működött, amely valószínűleg egy vezető aszfaltterítőből és három különböző típusú úthengerből álló csoportból (pl. dupla acélhenger, gumiabroncsos úthenger) állt, amelyek az elő-, közbenső és végső tömörítést végezték. A gépparkban 20 méter széles aszfaltterítők, 13 tonnás dupla acélhengerek és 30 tonnás gumiabroncsos úthengerek is szerepeltek.

*** Kulcsfontosságú jellemző – "Nulla szél-szél" művelet: A rendszer pontossága, különösen a Sany drónok pozicionáló algoritmusainak köszönhetően, lehetővé tette a járdaszegélyhez tökéletesen illeszkedő ("nulla szél") aszfaltozást. Ez kiküszöbölte a külön, kézi szélvágási műveletet kisebb úthengerekkel, így az útfelület egyetlen, rendkívül hatékony lépésben jött létre.

Alapvető támogató technológiák: A Beidou, 5G, LiDAR és IoT fúziója

*** Navigáció és pozicionálás: A rendszert alapvetően Kína saját Beidou Navigációs Műholdrendszere (BDS) működteti, amelyet más szenzorok egészítenek ki a nagy pontosság érdekében. A hazai GNSS-re való támaszkodás Kína technológiai szuverenitási stratégiájának kulcsfontosságú eleme.

*** Érzékelés: A járműveket szenzorok széles skálájával szerelték fel, beleértve a GNSS-vevőket (amelyek kompatibilisek a Beidou-val), mikrohullámú kommunikációs eszközöket, milliméteres hullámhosszú radart és LiDAR-t a valós idejű környezeti adatok gyűjtésére.

*** Kommunikáció: Az 5G technológia a kommunikációs gerinc, amely lehetővé teszi a valós idejű megfigyeléshez és távfelügyelethez szükséges hatalmas, alacsony késleltetésű adatátvitelt. Az XCMG, egy kulcsfontosságú gépgyártó, kifejezetten hirdeti 5G távvezérlési megoldását.

A szoftverréteg: Útvonaltervezés, kollaboratív biztonság és valós idejű monitorozás

*** Precíziós vezérlés: A rendszer állítólagosan 2-5 cm-es vezérlési pontosságot ér el, ami jelentős javulás a korábbi rendszerek 20 cm-es pontosságához képest. Ez a pontosság teszi lehetővé a magas minőségű kivitelezést és a "nulla szél" műveletet.

*** Kollaboratív biztonság: A flottát többszörös, redundáns biztonsági stratégiákkal szerelték fel, beleértve a járművek közötti kollaboratív biztonsági intézkedéseket, elektronikus geokerítéseket, vészleállító rendszereket és érzékelésen alapuló akadályelkerülést. A rendszer valós idejű kockázatértékelés alapján automatikusan képes lassítani, szüneteltetni vagy vészleállítást végrehajtani.

*** Valós idejű monitorozás és minőség-ellenőrzés: A rendszer valós időben figyeli a kulcsfontosságú paramétereket. Például az XCMG technológiája egy radaralapú, roncsolásmentes aszfaltvastagság-mérő rendszert tartalmaz ±1 mm-es pontossággal, ami lehetővé teszi a valós idejű korrekciókat és biztosítja a kiváló minőséget.

A technológiai ökoszisztéma Kína hazai csúcstechnológiai ellátási láncának tudatos bemutatója, a műholdaktól a szoftverekig, ami egy olyan erőteljes szinergiát hoz létre, amelyet a külföldi versenytársak nehezen tudnak áttörni. A projekt a Beidou navigációs rendszerre, az 5G kommunikációra, valamint a Sany és az XCMG hazai nehézgépeire támaszkodik. A központi MI egy hazai egyetemtől, a Tsinghuától származik. Ez nem csupán alkatrészek véletlenszerű összeállítása, hanem a "Made in China 2025" és az "Új Infrastruktúra Kezdeményezés" nemzeti iparpolitikák fizikai megnyilvánulása, amelyek a hazai technológiai képességek fejlesztését helyezik előtérbe. Ez a vertikális integráció egy zárt visszacsatolási hurkot hoz létre: a Beidou által irányított Sany gépekből származó adatok felhasználhatók a Tsinghua algoritmusainak finomítására, ami pedig a Sany gépek következő generációját javítja. Ez egy felgyorsuló innovációs ciklust teremt, amely védett a geopolitikai ellátási lánc kockázataitól és szankcióitól. Következésképpen a G4 projekt nem csupán egy infrastrukturális projekt, hanem egy nemzeti technológiai stratégia demonstrációja. Egy olyan külföldi vállalat számára, mint a Caterpillar vagy a Volvo, a verseny nem csupán egy jobb úthenger megépítéséről szól, hanem egy teljes, államilag koordinált ipari ökoszisztémával való versenyről.

Kína "Új Infrastruktúra" mandátuma: A politika mint az innováció katalizátora

A projekt Kína "intelligens építést" (IC) és az "Új Infrastruktúra Kezdeményezést" támogató nemzeti politikáinak közvetlen eredménye. Tizenhárom kormányzati minisztérium közösen adott ki iránymutatást ebben a témában, ami a legmagasabb szintű politikai elkötelezettséget jelzi. Ezek a politikák a kínai építőipar régóta fennálló problémáinak megoldására irányulnak: alacsony termelékenység, magas baleseti arány, gyenge környezeti teljesítmény és a csökkenő munkaerő-állományra való támaszkodás. A kormány aktívan teremt keresletoldali ösztönzőket, például ösztönzi az IC alkalmazását közprojektekben, hogy elősegítse az elterjedést. Ez az államilag vezérelt kereslet csökkenti a beruházási kockázatot az olyan vállalatok számára, mint a Sany és az XCMG.

Összehasonlító elemzés: Kína gyakorlata a nyugati K+F-fel szemben (Volvo, Caterpillar)

*** Volvo Construction Equipment (CE): A Volvo aktívan fejleszt autonóm koncepciókat, mint például a CX01 egydobos aszfalthenger. Megközelítésüket azonban kifejezetten koncepcionális K+F-ként ("a lehetséges felfedezéseként") és kis léptékű kísérleti projektekként keretezik. Céljuk a jövőbeli tervezés befolyásolása, nem pedig az azonnali, nagyszabású bevezetés.

*** Caterpillar: A Caterpillar vezető szerepet tölt be az autonóm bányászati szállítójárművek terén, de ezt a technológiát óvatosabban adaptálja a dinamikusabb építőipari környezethez. Stratégiájuk technológiai cégekkel, például a Luminarral (LiDAR) és az Applied Intuitionnal (virtuális tesztelés) való partnerségeken alapul, és a félig autonóm "segítő" funkciókra és a távvezérlésre összpontosítanak köztes lépésként.

*** A kulcsfontosságú különbség: A G4 projekt azt mutatja, hogy míg a nyugati cégek a fokozatos, piac által validált K+F-re összpontosítanak, Kína egy "ugrásszerű" stratégiát hajt végre. Hajlandóak nagyszabású bevezetést végrehajtani jelentős nemzeti projekteken, magát a projektet használva valós K+F laboratóriumként, ezzel olyan ütemben gyorsítva a tanulási görbét, amelyet a nyugati cégek nehezen tudnak követni.

Következtetések a globális építőipari és gépgyártási piacokra

A G4 projekt erőteljes globális reklámként szolgál a kínai építési technológia és berendezések számára. Az olyan vállalatok, mint a Sany és az XCMG, most már nemcsak az áruk, hanem a bizonyított, fejlett autonóm képességeik alapján is piacra dobhatják termékeiket. Ez megváltoztatja a verseny dinamikáját. A nyugati cégek, mint a Caterpillar és a Volvo, amelyek régóta uralják a csúcskategóriás berendezések piacát, most egy olyan kínai versenytárssal szembesülnek, amely nemcsak felzárkózik, hanem egy kulcsfontosságú, következő generációs technológiai szegmensben potenciálisan meg is előzi őket. A nemzetközi építőipari vállalatok mostantól nemcsak a munkaerő, hanem a fejlett technológiai megoldások miatt is fontolóra vehetik a kínai partnereket, ami potenciálisan megváltoztathatja a globális ellátási láncokat és a projektpartnerségeket.

-- A G4 projekt egyfajta "techno-nacionalista" jelzés, amelynek célja, hogy a globális színtéren bemutassa Kína államilag vezérelt fejlesztési modelljének fölényét, és új utakat nyisson a geopolitikai befolyásszerzésre. Kína történelmileg is használta a nagy infrastrukturális projekteket (pl. az Övezet és Út Kezdeményezés) a külpolitika és a gazdasági befolyás eszközeként. A G4 projekt ezt egy új szintre emeli. Nem csupán egy út megépítéséről van szó, hanem egy forradalmi útépítési módszer bemutatásáról. E technológia sikeres bevezetésével Kína nemcsak a berendezéseket (a Sanytól/XCMG-től) exportálhatja, hanem a teljes "intelligens építési" ökoszisztémát – a szabványokat, a szoftvereket, a Beidou-ra való támaszkodást stb. – más országokba, különösen a fejlődő világba. Ez technológiai függőségeket teremt, és a partnerországokat egy kínai központú infrastrukturális szférába zárja. Egy ország, amely elfogadja ezt a rendszert, könnyebben fogja használni a kínai berendezéseket, a kínai kommunikációs szabványokat és a kínai műholdas rendszereket. Ezért a G4 projekt globális következménye nem csupán a kereskedelmi verseny. Ez egy stratégiai lépés annak érdekében, hogy Kína a 21. századi infrastruktúra globális szabványalkotójává váljon, ezzel a puha hatalom és a gazdasági befolyás egy új, erőteljes formáját teremtve.

Az előttünk álló út: Kihívások és kritikus sebezhetőségek

Tekintsük át a technológiai ugrással járó akadályokat és kockázatokat, létfontosságú ellenpontot képezve a projekt sikereivel szemben.

Technológiai és működési akadályok

*** GNSS korlátok: A teljes rendszer pontossága nagymértékben függ a Beidou műholdrendszertől. Minden GNSS, beleértve a Beidou-t is, érzékeny a légköri torzulásokra, a "városi kanyonokban" vagy alagutakban történő jelblokkolásra, valamint a többútú terjedési hibákra, ahol a jelek tárgyakról verődnek vissza, ami a pontosságot centiméterekről méterekre ronthatja. Bár a projekt 2-3 cm-es pontosságot állít, ez valószínűleg olyan kiegészítő technológiákat igényel, mint az RTK, amelynek szintén megvannak a maga korlátai. A rendszer teljesítménye kedvezőtlen időjárási körülmények között vagy összetett terepen továbbra is kulcskérdés.

*** Rendszerintegrációs komplexitás: A különböző rendszerek (MI, IoT, 5G, többféle géptípus) integrálása hatalmas kihívás. A kínai vállalatok "nagy nehézségekről számolnak be a rendszerintegráció terén" és "a szabványok és a menedzsment folyamatok közötti diszharmóniáról" mint az intelligens építés fő akadályairól. A G4 projekten tapasztalt zökkenőmentes működés jelentős, rejtett integrációs kihívásokat takarhat.

*** MI "józan ész" hiánya: Az MI rendszerek nehezen kezelhetik a kiszámíthatatlan, valós helyzeteket, amelyeket egy emberi sofőr ösztönösen megold, mint például a többi sofőrrel való bonyolult társadalmi interakciók vagy egy ártalmatlan törmelékdarab és egy valódi akadály megkülönböztetése.

Az emberi tényező: Munkaerőpiaci zavarok és az építőipari munkaerő jövője

*** Munkahelyek megszűnése: Az automatizálás jelentős számú hagyományos építőipari munkást fog kiszorítani. Egy tanulmány becslése szerint a gépkezelői feladatok akár 88%-a is automatizálható, ami hosszú távon potenciálisan több millió munkavállalót érinthet. A G4 projekt 66%-os helyszíni személyzetcsökkentése ennek a trendnek a valós példája.

*** Szerepek és készségek változása: Az emberi szerep a kézi operátorról a távoli felügyelő, tervező vagy adatelemző szerepére tolódik el. A munkavállalóknak új készségekre lesz szükségük a robotika, az adatelemzés és az informatika területén.

*** A felügyeleti vezérlés modellje: Az emberi felügyelő szerepe magában foglalja a magas szintű tervezést, a rendszer felügyeletét távoli interfészeken keresztül (videó közvetítések, adat-műszerfalak), és csak szükség esetén avatkozik be. Ez egy másfajta kognitív készségkészletet igényel, amely a rendszerirányításra összpontosít, nem pedig a közvetlen fizikai vezérlésre.

*** Munkaerőhiány enyhítése: A támogatók azzal érvelnek, hogy az automatizálás szükséges megoldás az építőipar krónikus munkaerőhiányára és elöregedő munkaerejére, amely probléma mind a Nyugaton, mind Kínában elismert.

Kiberbiztonság: Az összekapcsolt infrastruktúra Achilles-sarka

*** Hatalmas támadási felület: Egy teljesen összekapcsolt, autonóm építőipari flotta hatalmas új támadási felületet jelent. Sebezhetőségek léteznek az 5G hálózatban, a GNSS jelben (zavarás/hamisítás), a fedélzeti járműszoftverben és a központi parancsnoki és vezérlő szerverekben.

*** Államilag támogatott fenyegetések: A projekt mély integrációja a kínai állammal és kritikus infrastruktúrában való felhasználása elsődleges célponttá teszi az államilag támogatott kiber-szereplők számára. Az amerikai ügynökségek kifejezetten figyelmeztettek az olyan kínai szereplőkre, mint a "Volt Typhoon", amelyek előre pozicionálják magukat a kritikus infrastruktúra informatikai hálózatain jövőbeli zavaró vagy romboló támadások céljából.

*** Ellátási lánc sebezhetőségei: A konkrét hardver- és szoftverszállítókra (pl. Sany, XCMG, Huawei az 5G-hez) való támaszkodás ellátási lánc kockázatokat teremt. Az amerikai kormány vizsgálta a Rockwell Automation gibi cégek kínai működésének kiberbiztonsági kockázatait, és jogosulatlan hardvereket (celluláris modemeket) talált az amerikai kikötőkben lévő, kínai gyártmányú ZPMC darukon, amelyeket távoli megfigyelésre vagy zavarásra lehetne használni. Egy hasonló sebezhetőség egy autonóm aszfaltterítőben vagy úthengerben katasztrofális lehet.

*** Adatbiztonság és adatvédelem: Ezek a rendszerek hatalmas mennyiségű érzékeny adatot gyűjtenek, beleértve a kritikus infrastruktúráról készült nagy felbontású képeket és pontos helyadatokat. Az átláthatóság hiánya abban, hogy ezeket az adatokat hogyan tárolják és kezelik az állami kötődésű entitások, jelentős kémkedési és adatvédelmi aggályokat vet fel.

Az intelligens építés jövője

A G4 projekt nem végpont, hanem egy kezdet. A bemutatott technológiák egyre finomabbá, olcsóbbá és elterjedtebbé válnak. Az építőipar jövőjét a digitális tervezés (BIM), a helyszínen kívüli gyártás (moduláris építés) és a helyszíni automatizálás integrációja fogja meghatározni.

Végkövetkeztetésümk az, hogy a G4 projekt alapvetően megváltoztatta az építőipar jövőjének idővonalát. A globális érdekelt felek számára a kulcskérdés már nem az, hogy vajon bekövetkezik-e ez az átalakulás, hanem az, hogyan alkalmazkodjanak egy olyan jövőhöz, amely a vártnál sokkal gyorsabban érkezik, és amelyet egy új globális hatalom határozottan alakít. A hatékonyság, a minőség és a fenntarthatóság előnyeinek konvergenciája elkerülhetetlenné teszi a váltást, míg a biztonsági és munkaerőpiaci kihívások veszélyessé teszik azt. Ennek a kettősségnek a kezelése fogja meghatározni az iparág vezetőit a következő évtizedben.

https://www.cyberthreat.report/p/a-g4-gyorsforgalmi-ut-projektje-uj

Válasz

Jönnek sorba az AI generált Harcosok Klubja videók. Németh Balázs szerint ez maga az ÉLETVESZÉLY! :3
[Pajszermájus végig lett csinálva becsülettel a kommentelgetés mellett, ahogy látom.]

https://www.facebook.com/reel/2684725191737452

Válasz