A világ egyes országaiban dívik az internet cenzúra, az emberek gondolkodásának ilyetén megformálása, mert az elnyomó (diktatórikus) hatalom ilyen eszközökkel is élhet. Vajon el tudjuk-e ezt képzelni, itt Európában? Mit szólnánk, ha ...?

Az elmúlt napokban ismételten újabb különböző honlapokat és tartalmakat blokkoló intézkedéseket vezetett be az iráni kormány.

Az újabb cenzúrasorozatot az váltotta ki, hogy december 19-én 87 éves korában elhunyt Hussein-Ali Montazeri nagyajatollah. A vezetőt az észak-iráni Qum városában érte a halál. Ugyan az országban a mai napig érvényben van a demonstrációs tilalom, több tízezren gyűltek össze, hogy emlékezzenek Montazerire, aki az egyik legnyitottabb reformokat sürgető iráni személyiség volt. A megemlékezésen a hatóságok több újságírót is őrizetbe vettek és rendkívül keményen léptek fel minden, a kormánynak nem tetsző anyag megjelentetése ellen.

"Miközben a lakosság gyászol, a hivatalok ismét cenzúrázzák a helyi és a nemzetközi sajtóorgánumokat" - bírálta az intézkedéseket a Riporterek Határok Nélkül (ROG) nevű civil szervezet. Az iráni kulturális minisztérium még vasárnap olyan rendeletet adott ki az újságok szerkesztőinek, amely szerint semmilyen cikk sem jelenhet meg Montazeriről vagy a haláláról. A szaktárca munkatársai minden egyes szerkesztőségben személyesen ellenőrizték a rendelet betartását.

Hétfőn a Fars News hivatalos hírügynökség arról számolt be, hogy a hatóságok bezárták a Andisheh-ye No nevű reformpárti újságot. A cenzúra azonban itt nem állt meg, ugyanis a BBC Montazeriről szóló tudósításának sugárzását nemes egyszerűséggel blokkolták vasárnap. A felvétel az utolsó exkluzív interjú volt, amit a vallási és szellemi vezető a halála előtt adott. Az iráni szervek nem bíztak semmit sem a véletlenre és sikerült a Hotbird 6-on sugárzott összes televízió műsorát befagyasztaniuk, a felvétel mégis kiszivárgott és egy ideig még látható volt a BBC Persian hivatalos oldalán.

Ezzel párhuzamosan folyamatosan jelentették az emberek, hogy akadoznak az internetelérések és a telefonvonalak. A jelenséget különösen Iszfahánban és Nádzsáfabadban, az ajatollah szülővárosában lehetett tapasztalni. Montazeri oldalát már évekkel korábban bezáratták és az azt szerkesztő Modschtaba Lotfit tavaly novemberben négy év börtönre ítélték és öt évre eltiltották a hivatása gyakorlásától. A hivatalos vád az volt, hogy kormányellenes propagandát folytatott és Montazeri eszméit terjesztette. Iránban a közelmúltban először december elején blokkolták az internethozzáféréseket a helyi hatóságok, majd Abbász Dzsáfári Dolatabadi teheráni főügyész közölte, hogy két konzervatívnak minősülő hírportál üzemeltetői ellen indítanak eljárást.

Dec 18.

Abbász Dzsáfári Dolatabadi teheráni főügyész két konzervatívnak minősülő iráni hírportál üzemeltetői ellen indítana eljárást.

Az ügyről az Associated Press számolt be az iráni állami televízió híradására hivatkozva. A vád szerint a Jahannews és az Alef news nevű híroldalak, illetve azok működtetői megsértették Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnököt. Azonban a helyi hatalom szigora nem csak erre a két lapra sújt le, hiszen a Riporterek Határok Nélkül (ROG) nevű szervezet közleményéből kiderül, hogy az Ayandenews nevű honlapot már december 6-án bezáratták. A ROG munkatársai közölték, hogy mindkét információt számos helyi forrásuk megerősítette.

A szervezet a két újabb oldal tervezett bezáratásában az iráni internetcenzúra kiterjesztését vélte felfedezni, közleményük szerint a helyi hatalom nincs tekintettel senkire és semmire. Jó példa erre, hogy Aliresa Sakanai, a Jahannews üzemeltetője az elmúlt hónapokban még Ahmedinezsád elnök támogatójának számított. Azonban hozzá hasonlóan számos konzervatív csoport a nemrégiben brutálisan levert demonstrációk után megváltoztatta álláspontját és elfordult a kormány politikájától.

"Az elmúlt hónapokban az iráni kormány folyamatosan fejlesztette stratégiáját. Egyre több független és és ellenzéki médiát, illetve azok oldalait cenzúrázza, záratja be vagy tiltja be. Most pedig megkezdte a rezsim azokon a csoportokon belül is a tisztogatásokat, amelyek eddig az elnök támogatóinak számítottak. Ahmedinezsád ezzel a lépéssel ismét csak azt bizonyítja, hogy nem tűr meg a hivatalostól eltérő véleményeket a médiában" - olvasható a szervezet közleményében.

A június 12-i vitatott elnökválasztások óta Iránban több mint száz újságírót, riportert, bloggert vettek őrizetbe a hatóságok, közülük 28-an még mindig börtönben töltik napjaikat. Az 1979-es iráni forradalom óta még soha nem menekült el ennyi újságíró az országból. A ROG adatai alapján eddig több mint 50 iráni újságíró és blogger keresett külföldön menedéket.

Időközben hivatalosan is hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Mohammed Pur Abdullah bloggert. A hivatalos vád szerint részt vett a kormányellenes megmozdulásokon és a nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenységet folytatott. A Pishro (Avantgarde) nevű blog üzemeltetőjét még idén január 12-én tartóztatták le, miután cikkeket jelentetett meg az iráni börtönkörülményekről és a helyi titkosszolgálati ügynökök kihallgatási módszereiről.

Dec. 7

A helyi hatóságok a szervezkedések megakadályozására blokkolják az iráni egyetemisták interneteléréseit. Az iráni egyetemisták és főiskolai hallgatók azért akartak az utcára vonulni, hogy megemlékezzenek az 1953-as véres demonstrációkról és azok áldozatairól.

A hatóságok semmit sem bíztak a véletlenre, hanem erőteljesen korlátozták az internethozzáféréseket, hogy így kerüljék el az újabb tüntetések szervezését. Amint arról az Al Jazeera arab televízióadó beszámolt, az intézkedések nem csak az internet blokádjára terjedtek ki, hanem a nyugati országok újságírói és televíziós tudósítói három napos munkatilalmat kaptak.

A hétvégén Teheránban, ha volt is internet, az csak nagyon kis sebességgel működött és voltak olyan részek, ahol teljesen blokkolták az interneteléréseket. Az AFP hírügynökség informátorai kizárták a technikai meghibásodások lehetőségét, egyértelműen hatósági döntésről volt szó. Közelebbit az illetékesek nem tudtak mondani, az iráni tájékoztatási és távközlési minisztériumban pedig nem tudott elérni felelős személyt a hírügynökség.

Néhány nappal ezelőtt több különböző ellenzéki honlap is arra szólította fel a diákokat, hogy a Teheráni Egyetem campusának területén gyülekezzenek. A hatóságok azonban felkészültek, már eddig is számos aktivistát letartóztattak és nyilvánvalóvá tették, hogy semmilyen megmozdulást sem fognak eltűrni. Az iráni hatóságok a külföldi újságírókat előzetesen SMS-ben értesítették arról, hogy a sajtóengedélyüket átmenetileg visszavonták és hogy szerdáig semmilyen riporteri munkát nem végezhetnek, hanem kötelesek az irodáikban maradni.

Iránban egyre fontosabb szerepet játszik az internet, a nyári zavargásokat is a világháló segítségével szervezték. Mir Hoszein Muszavi követői elsősorban a Facebook szolgáltatásait vették igénybe. A hatóságok válasza természetesen nem sokat váratott magára, néhány napra a Facebookot is blokád alá vonták.

Azóta, hogy az ázsiai országban tüntetéseket szerveznek Ahmadinezsád vitatott újraválasztása ellen, gyakran jelentkeznek zavarok az internetes kapcsolatokban, az SMS-üzenetek forgalmában és mobiltelefon-beszélgetések közben. Most azonban először fordult elő, hogy két nappal egy ellenzék által kezdeményezett tüntetés előtt bizonyos internetes kapcsolatok megszakadtak.

1953. december 7-én az akkori amerikai alelnök, Richard Nixon látogatott Iránba. A helyi diákok a látogatás ellen tiltakoztak és három fiatalt a rendőrök agyonlőttek. Irán egyébként a nyugati vállalatok segítségével építette ki a világ legkorszerűbb internetfigyelő hálózatát. A rendszer létrehozásában segített a Siemens és a Nokia is. Irán főbírája korábban az egyre befolyásosabb rendszerellenes műholdas tv-állomások és internetes portálok alkalmazottjainak bírósági felelősségre vonását sürgette.

Márc. 22.

Obama elnök Iránnak küldött üzenete lehet az első a politikai feszültség enyhítését szolgáló internetes videók hosszú sorában, amelyek a YouTube, az internet, valamint a felhasználók erejére támaszkodhatnak.

A napokban érdekes lépésre szánta el magát az új amerikai adminisztráció, amely már az elnökválasztási kampányban is erőteljesen támaszkodott a világhálóra, valamint az ott megtalálható különböző platformokra, hogy minél szélesebb körben fedjék le a választók különböző rétegeit. A cél azonban ezúttal kissé eltérő, hiszen nemzetközi vizekre eveztek, hogy az egyes országok közötti feszültséget enyhítsék egy egyszerű figyelmességgel - Obama elnök az iráni újév alkalmából szólt az ország vezetőihez és lakosságához.

A három és fél perces felvétel (amely feliratozva került fel az internetre) a Fehér Ház, valamint a YouTube saját oldalán is megjelent, ezt pedig néhány óra elteltével több százezer internetező tekintette meg mindkét országban. Az elnök az újév alkalmából üdvözölte az irániakat, az ötvenes évekből ismerős "békés egymás mellett élés" jelszavát hangoztatta, ezzel egy időben azonban figyelmeztette az ország vezetőit, hogy amennyiben valóban el szeretnék foglalni az őket megillető helyet a nemzetek közösségében (amihez természetesen joguk van), világossá kell tenniük, hogy eltérő céljaikat csakis békés lépésekkel, értékek építésével akarják elérni, nem pedig terrorcselekmények támogatásával.

A fogadtatás egyelőre mindkét oldalon kedvezőnek látszik, a hozzászólások jelentős többsége pozitív jellegű, az illetékesek által nyújtott platformon keresztül pedig a két országban élő irániak tízezrei kívántak egymásnak boldog új évet. Egyesek olyan kijelentésekre ragadtatták magukat, miszerint az internet, és ezen belül a YouTube, alapvető módon változtathatják meg a nemzetközi diplomáciát, amire a fenti beszéd is kitűnő példa - láthatjuk, nem sok erőfeszítésbe kerül, hogy megpróbáljuk enyhíteni az egyes országok, eltérő kultúrák közötti feszültségeket.

Az iszlám köztársaság és az USA között 1980 óta nincs formális diplomáciai kapcsolat, miután a forradalom eltávolította az amerikai bábként uralkodó királyt. Bár az iráni elnök nemrég személyesen tett látogatást az országban, a hivatalos csatornákon keresztül eddig végig szidalmazták a másik oldalt, és nincs jel arra, hogy ezen a közeljövőben változtatni szeretnének.

Márc. 20.

Emberi jogi szervezetek jelentése szerint Teherán központi börtönében meghalt egy iráni blogger, akit országa legfelsőbb vezetőinek bírálatáért tartóztattak le.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi jogvédő szervezet a honlapjára feltett, szerdai keltezésű nyilatkozatban követeli Omid Mirszajafi halála körülményeinek kivizsgálását. Az RSF szerint a bíróság semmilyen értesítést nem küldött Mirszajafi ügyvédeinek, akik a blogger haláláról egy rabtárstól értesültek. Egy másik, Nemzetközi Kampány az Iráni Emberi Jogokért elnevezésű csoport Dubajban közzétett csütörtöki nyilatkozatában azt írja, hogy Mirszajafi szerdán hunyt el a teheráni Evin börtönben, s őket már az egyik ügyvéd értesítette.

A 29 éves bloggert - aki főként kulturális témájú cikkeket írt - tavaly novemberben állították bíróság elé az iszlám köztársaság vezetőinek megsértése címén. Ezért az iráni büntető törvénykönyv szerint akár két év börtönbüntetés is kiszabható. Legutóbb február 7-én hallgatta ki a forradalmi bíróság, s ezt követően ítélték 30 havi szabadságvesztésre. Közleményében az RSF az iráni hatóságokat teszi felelőssé Mirszajafi haláláért, egyrészt azért, mert - mint írják - indokolatlanul tartóztatták le, másrészt, mert a depresszióban szenvedő férfinak nem biztosították a szükséges orvosi ellátást.

Mirszajafi esete kapcsán a párizsi központú szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy a teheráni hatóságok decemberben egy neves iráni-kanadai blogger, egy bizonyos Hossein Derakhshan letartóztatását is bejelentették. A kanadai média szerint a férfit azzal vádolják, hogy kémkedett az ország ősellenségének, Izraelnek. Az AP hírügynökség arról számolt be, hogy az iráni Forradalmi Gárda felszámolt néhány iráni honlapot, amelyek állítólag külföldi kormányoktól kaptak pénztámogatást, és őrizetbe vett több tulajdonost, mert állítólag iszlámellenes és pornográf honlapokat működtettek.

A hivatalos iráni hírügynökség, az IRNA nem közölt részleteket csütörtöki jelentésében, nem nevezte meg az őrizetbe vett személyeket, és nem jelölte meg közelebbről a felszámolt honlapokat sem. Teherán újra meg újra azzal vádolja az Egyesült Államokat és annak néhány szövetségesét, hogy igyekeznek aláásni Irán állami és társadalmi rendjét. Az iráni hatóságok az utóbbi két év folyamán őrizetbe vettek több iráni-amerikait azzal a váddal, hogy a kormány megdöntésére törekedtek. Később szabadon engedték őket.

2007 Dec. 20.

A Riporterek Határok Nélkül (ROG) nevű civil szervezet információi szerint a teheráni rendőrség összesen 24 internetkávézót záratott be, valamint őrizetbe vett 23 felhasználót, köztük 11 nőt. A letartóztatott személyek elleni vád "erkölcstelen magatartás". A razziák részét képezték egy tavaly áprilisban, főleg nők ellen indított akciónak, amelynek keretében az iráni kormány és a rendőrség arra szólította fel a helyi nőket, hogy tartsák be az iszlám öltözködési előírásait, vagyis ne hordjanak nyugati típusú ruhákat, szűk nadrágokat és magas sarkú csizmákat.

"A teheráni kormány álláspontja - különösen a nők szabad véleménynyilvánítási jogával kapcsolatosan - tovább radikalizálódik. A letartóztatási indokok elég különös megállapítások és követeljük, hogy a hatóságok engedjék szabadon az őrizetbe vett személyeket, a bezárt internetkávézókat pedig újra kinyithassák a tulajdonosaik" - közölték a ROG munkatársai.

"Nagyon különleges helyzet van Iránban. Egyes csoportokat megfigyel és tagjaik ellen fel is lép az iráni kormány, mert el merészelik mondani a véleményüket például a kormányról és annak dolgairól. Viszont az iráni feministák saját online újságot indíthattak, amely egyúttal a kormánnyal kapcsolatos kritikákat is megjelenteti. Az embereknek a letartóztatásoktól tartva gyakran kell változtatniuk az e-mail címeiket" - nyilatkozta Clothilde Le Coz, a ROG Internet Freedom Desk részlegének vezetője.

A nők mellett az internetdisszidensek jelentik a másik fő célpontot. A még tavaly novemberben letartóztatott Maryam Hosseinkhah és Jelveh Javaheri továbbra is a hírhedt Evin-börtön vendégszeretetét élvezi. Mindketten a nők jogaiért álltak ki. A hivatalos vád ellenük: "hamis információk nyilvánosságra hozatala és az iszlám köztársaság elleni reklám". Szabadon bocsájtásukért cserébe az iráni hatóságok Hosseinkhah esetében 95 000, Javaheri esetében 50 000 eurós óvadék megfizetését kérik. Le Coz szerint az összegek nem véletlenül ilyen magasak, hiszen pontosan tudható, ekkora pénzt senki sem tud letenni az asztalra.

Iránban szigorú internetcenzúra van. Minden weboldalt regisztráltatni kell a kulturális minisztériumban. Egy honlap bezárásához elég, ha egy az iszlámot sértő, a szeparatista nézeteket népszerűsítő, egy ember magánéletébe beavatkozó vagy hamis információkat tartalmazó anyag jelenik meg rajta. A Riporterek Határok Nélkül idei sajtószabadság-listáján Irán jelenleg 169 ország közül a 166. helyen áll, csupán Türkmenisztánt, Észak-Koreát és Eritreát előzi meg, Kína és Mianmar (Burma) is előtte van.

2006 Dec. 6.

Újabb fejezetéhez érkezett az iráni internetcenzúra. A perzsa ország vezetői ezúttal nem a népszerű hazai, hanem a sok látogatót vonzó külföldi internetes oldalakhoz való hozzáféréseket blokkolták.

A népszerű blogokat és más portálokat eddig is elnyomták Iránban, gyakran amerikai segítséggel. Októberben pedig újabb szigorú intézkedést hoztak az állam vezetői: betiltották a szélessávú internetet, hogy indoklásuk szerint így lassítsák a káros nyugati hatások beáramlását az országba. A döntés értelmében minden helyi internetszolgáltató köteles volt mérsékelni a le- és feltöltési sebességeket. A jogszabály értelmében ezentúl a maximális letöltési sebesség legfeljebb 128 Kbit/s lehet.

A legújabb döntés értelmében jelenleg nem elérhetők az olyan népszerű külföldi oldalak az Iránban élők vagy ott dolgozók számára, mint például a YouTube, az Amazon, az IMBD.com filmes adatbázis, de tiltott tartalomnak számít a Wikipedia online lexikon és blokkolják a The New York Times oldalához való hozzáféréseket is. A látogatókat minden érintett portál esetében csak egy egyszerű felirat figyelmezteti, miszerint: "a kért oldal tiltott".

A döntést támogatta Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök is, aki szintén fontosnak tartja, hogy az iráni fiatalokat ne érhesse semmilyen káros nyugati befolyás. A Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi emberi jogi szervezet legfrissebb kimutatása szerint Irán neve is felkerült azt a 13 országot felvonultató listára, amelyre az internet ellenségeit vették fel. Iránban jelenleg immár közel 7,5 millió rendszeresen internetező felhasználót tartanak nyilván, a blogok száma pedig elérte a százezret.

Szakemberek szerint azonban az internetcenzúra még nem érte el végleges formáját. Erre utal Mohamed Tourang, a tájékoztatási hivatal kulturális bizottságának elnökének múlt heti kijelentése is, miszerint a jövőben minden tiltott tartalmat kínáló oldal ellen fel fognak lépni a hatóságok. Különösen a kultúrát és a hagyományokat sértő, valamint a nemzeti egységet veszélyeztető anyagokat fogják eltávolítani az internetszolgáltatók és az igazságügyi szervek. Tiltott tartalomnak számítanak egyébként nemcsak a nyugati filmek és a zenék, de a haladó eszméket hirdető iráni és külföldi könyvek is.

2006 Okt. 26.

Az ellenzéki újságírókat és a blogereket minden eddiginél keményebben nyomják el Iránban. Ennek ellenére még közel sem tökéletes a cenzúra az ázsiai államban - derült ki a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet legújabb jelentéséből.

Irán negatív országimázsát ilyen szempontból aligha lehetne még jobban erősíteni. "Az ország jelenleg a Közel-Kelet legnagyobb újságíró- és blogerbörtöne. A lehallgatások, megfigyelések, zsarolások, jogtalan kihallgatások, újságbetiltások és bebörtönzések teljesen mindennapos és elfogadott dolgonak számítanak. A webcenzúra leginkább Mahmúd Ahmedinezsád iráni elnök tavaly júniusi hivatalba lépése óta tombol igazán. Az új elnök a beiktatása óta eltelt alig másfél év alatt is minden eszközt megragadott a cenzúra tökéletesítésére és kiteljesítésére.

"Tudomásunk szerint jelenleg legalább öt újságíró és egy bloger van Iránban börtönben" - nyilatkozta Katrin Evers, a Riporterek Határok Nélkül szóvivője. A sajtószabadságról kiadott, immár az ötödik alkalommal megjelentett globális listán Irán immár a százhatvankettedik helyen áll. Ugyan hat riportert kiengedtek az elmúlt hónapokban a helyi büntetésvégrehajtási intézetekből, azonban amint már említettük, öt újságírót és egy blogert azóta újra börtönbe vetettek. "Mióta Ahmedinezsád az elnök, a sajtószabadság kérdésében Irán újra megindult a lejtőn lefelé. Számos reformújságot és -publikációt betiltottak. Amíg 2005-ben ezek a kiadványok csak időlegesen kerültek tiltólistára, most a tiltás végérvényes" - tette hozzá Katrin Evers.

Bahman Nirumand Németországban élő iráni író szerint a cenzúra nemcsak a valódi, de a virtuális életben is egyre keményebb, ezenkívül már kiterjed a művészetekre, a filmre és az irodalomra is. A májusi teheráni könyvvásáron például az iráni rendőrök és titkosügynökök több könyvet egyszerűen - bármiféle indok nélkül - lefoglaltak. Nasrin Alavi teheráni bloger szerint egyre többször valósul meg az öncenzúra, az emberek ma már gyakran félnek névvel publikálni. A bloger úgy tudja, már készül a minden eddiginél szigorúbb számítógépes bűncselekmények elleni törvény is. A Delta Global nevű helyi cég pedig nemrég bejelentette, hogy az ország teljes internetforgalmát meg fogják szűrni.

Irán egyetlen reménye, hogy a társadalom kétharmada 30 éves vagy fiatalabb emberekből áll, akiknek egyre kevésbé tetszik a lassan már kínai mértéket elérő cenzúra.

2006 Okt. 19.

A perzsa országban azért döntöttek így, mert lassítani akarják a káros nyugati hatások beáramlását. A döntés értelmében minden helyi internetszolgáltató köteles volt mérsékelni a maximális le- és feltöltési sebességeket.

Iránban közel ötmillió rendszeresen internetezőt tartanak nyilván. Az új rendelet mindenkire, még az iráni elnökre is kiterjed. A jogszabály értelmében ezentúl a maximális letöltési sebesség legfeljebb 128 Kbit/s lehet. A helyi vezetők azt várják az intézkedéstől, hogy ezáltal csökkenni fog az ország lakossága számára elérhető káros nyugati tartalmak (videoklipek, zenék, filmek és televízióműsorok) száma, illetve, hogy kevesebben töltenek majd le ilyen tiltottnak számító anyagokat. Ezenkívül a döntés egyértelműen megnehezíti az esetleges iráni ellenzéki csoportok együttműködését, hiszen kevesebb információhoz férhetnek hozzá, nehezebben tarthatják a kapcsolatot és így meggátolhatóvá válik egy ellenzéki erő kialakulása is.

A lépést egyaránt kritizálták a helyi internetszolgáltatók és több akadémikus is. "Az egész világ a modernizációt célozza meg és ennek a folyamatnak egyik fő eleme a szélessávú internet. Nekünk is szükségünk lenne a világháló jelentette fejlődésre és arra, hogy hozzáférhessünk korunk tudásához" - nyilatkozta Ramazan-Ali Sedeghzadeh, az iráni parlament hírközlési bizottságának elnöke.

A felháborodást jól mutatja, hogy ezer közéleti személy, tudós és más szakember levelet küldött Mahmoud Ahmadizsenád iráni elnöknek. Ebben nemcsak a mostani döntés, de az iráni blogok és weboldalak cenzúrázása ellen is tiltakoznak. Kína után Iránban cenzúrázzák a legtöbb portált. Egy iráni bloger, Parastoo Dokoohaki véleménye szerint a törvény által az internet alapját képező adatáramlás és az információcsere válik lehetetlenné. Az intézkedést egyébként a Shargh haladó iráni újság betiltása előzte meg.

Mindenesetre magasfokú cinizmusra vall, hogy blogjában maga az iráni elnök is elnézést kér olvasóitól a kisebb fennakadásokért, amit egyébként pont az ő lépése okozott. Mahmoud Ahmadizsenád szerint a felhasználóknak a jövőben számítaniuk kell arra, hogy az oldalak hosszabb ideig töltődnek majd be és a multimédiás tartalmak is nehezebben lesznek letölthetők. Ahogy szakemberek megjegyezték: Irán önként és dalolva visszatért az internetet 1996-ban jellemző ISDN korszakba.

2006 Aug. 16.

A blogok egyre népszerűbbek világszerte - nem csak a magánemberek, de a hírességek körében is. Jó példa erre, hogy nemrég tollat ragadott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is.

Az első számú iráni vezetőnek nem kell olyan gondokkal küzdenie, mint számtalan iráni bloggertársának, az ő oldala minden bizonnyal hosszú évekig elérhető lesz. Az elnök ki is használja az új lehetőséget arra, hogy megossza gondolatait az iráni néppel és a világ közvéleményével. Az újonnan indult blogban a témák között találjuk az iráni viszonyok leírását. Persze a politikus nem felejti el megemlíteni, hogy ő is a nyomorból indult, de élénken foglalkozik azzal a kérdéssel is, miszerint új világháborút tervez az Egyesült Államok és közel-keleti szövetségese, Izrael.

A naplót reklámozta az iráni állami televízió is és felkérték a nézőket arra, hogy rendszeresen tegyék fel kérdéseiket az elnöknek. Ugyanilyen kérés szerepel a blogon is. "Hiszel abban, hogy az Egyesült Államok és Izrael a libanoni háborúval egy új világháború kitörését támogatja?" - teszi fel a kérdést Ahmadinezsád az arab, perzsa, angol és francia nyelven olvasható oldalon. A válasz "Igen" vagy "Nem" lehet.

Az elnök kitér gyermekkorára is, mondván már fiatalon is gyűlölte, hogy a sah az amerikaikkal ápolt jó kapcsolatokat és ezért vakon követte Khomeini ajatollahot. De a politikus a blogban leírja véleményét az iraki-iráni háborúról is. Persze mindez azért érdekes, mert Iránban vadul dúl az internetcenzúra és azok a szerencsések, akik internethozzáféréssel rendelkeznek, ezerszer meggondolják, hogy hangot adnak-e a véleményüknek.

Mahmúd Ahmadinezsád tavaly lett iráni elnök és azóta is büszkén vállalja, hogy ő egy egyszerű kovács fiaként küzdötte fel magát ebbe a pozícióba. Életét alighanem példaként állítja más szegény fiatalok elé. Persze nagy kérdés, hogy azon szerencsés kevesek, akikhez az országban egyáltalán eljut a blog üzenete mennyire lesznek fogékonyak az elnök gondolataira.

2006 Ápr. 19.

Az ázsiai országban, ahol a sajtót cenzúrázzák és a kormány gyakorlatilag minden hivatalos írott és elektronikus sajtóorgánumot az ellenőrzése alá vont, már csak a blogok jelentik a szabad sajtót.

Legutóbbi hazalátogatásakor őrizetbe vették és kihallgatták az iráni rendőrök Husszein Derakhshan blogert. A nyomozók végül aláírattak vele egy bocsánatkérő levelet és elengedték. Más társaihoz képest a férfi még aránylag jól megúszta az esetet. Az elmúlt években számos iráni naplóírót támadtak a hatóságok. Volt, akit csak megkerestek, megfélemlítettek tevékenysége felhagyására és az ország elhagyására kényszerítettek, ám mások nem úszták meg ilyen könnyen a rendőrséggel való találkozást.

Derakhshan a helyi viszonyok között a blogírás atyjának számít és afféle ikonként tisztelik. Ezt azzal érdemelte ki, hogy 2001-ben egy olyan fárszi nyelvű útmutatót tett közzé, aminek segítségével bárki könnyen létrehozhatta saját online naplóját. A blogolás ezután terjedt el, jelenleg szakemberek szerint Iránban 70-100 000 aktív blogoldal van. A blogokban a helyi lakosok bármiről szabadon beszélhetnek, legyen az egy országuk atomprogramjáról való vélemény vagy szexuális beállítottságuk ismertetése. A hivatalosan Weblogistant névre hallgató iráni blogközösség 2001-ben alakult meg, amikor az akkori kormány bezáratott több mint száz helyi újságot és magazint.

"Ezek az emberek intelligensek, szociálisan érzékenyek és van mondanivalójuk országuk jelenlegi állapotáról. Ezt a tevékenységet most már kellő komolysággal kezeli a helyi kormány is, ennek köszönhető, hogy megszaporodtak az interneten publikálók elleni támadások. A cenzúra már csak Kínában hatékonyabb és átfogóbb" - mondta a jelenlegi helyzetről a Seattleben élő Curt Hopkins, a Bizottság a Blogerek Védelmére nevű civil szervezet igazgatója.

A Nyílt Net Kezdeményezés (OpenNet) nevű szervezet információi szerint az iráni kormány főleg az amerikai Secure Computer által kifejlesztett SmartFilter nevű tartalomszűrőt használja. A program szinte minden lehetséges tartalom blokkolására képes, legyen szó pornó- vagy politikai oldalakról, esetleg a nők vagy a homoszexuálisok jogairól szóló portálokról. Ezenkívül az iráni internetszolgáltatókat a helyi törvények is kötelezik arra, hogy telepítsék és alkalmazzák a szűrőket, ráadásul minden előfizetőnek írásban kell vállalnia, hogy soha nem fog felkeresni egyetlen nem iszlám weboldalt sem.

A legtöbb napló nem politikai, hanem inkább szexuális vagy kulturális tartalmú. "Nagyon óvatos vagyok. Tudom, hogy hol a határ. A baj csak az, hogy a határvonalat egyre szorosabbra vonják" - nyilatkozta a 25 éves Parastoo Dokouhaki, aki az egyik legnépszerűbb blogot írja és üzemelteti. Pedig az író csupán azt tárgyalta ki oldalán, hogy a kormány egyes intézkedéseinek milyen hatással vannak a társadalomra.

Hanif Mazroui már nem blogol. 2004-ben letartóztatták és az iszlám rendszer elleni bűncselekmények miatt 66 napig volt börtönben. Bár ő most már nem publikál, mégis naponta attól retteg, hogy újra érte jönnek és az egész procedúra kezdődik elölről.

Arasch Sigartschi bűne a hivatalos indoklás szerint az iszlám állam elleni propaganda és az ellenséggel való együttműködés volt. Bemelegítésként hatvan napot töltött előzetes letartóztatásban, majd 14 évi börtönre ítélték. Ő azonban fellebbezett és óvadék ellenében kiszabadult. Az ítéletet három évre mérsékelték, de azóta is tart attól, hogy bármikor újra előveszik.

Modschtaba Saminedschadot először 2004-ben tartóztatták le, mert nyilvánosan tiltakozott három kollégája letartóztatása ellen. Egy idő után szabadon engedték, de 2005 február óta ismét börtönben van, mert más néven újraindította blogját. Emiatt két év börtönre ítélték, amit megtoldottak további tíz hónappal, mert nem viselkedett megfelelően, erkölcstelen volt.

Időközben az iráni kormány is felismerte az online naplók jelentőségét. "Az ország vezetői nemrég egy versenyt írtak ki annak eldöntésére, hogy ki ír jobban, szebben az iráni forradalomról és a Koránról. A cél, hogy átvegyék az ellenőrzést a szabad sajtó utolsó bástyái felett is" - mondta Farid Pouya Belgiumban élő iráni bloger.

(forrás: sg.hu)