Rövid ismertető kezdőknek

Hányan gondoltunk már bele abba, hogy mi történik akkor, ha egy felhasználó továbblép és a Microsoft, vagy az Apple termékei helyett valami újat akar kipróbálni? Pár perc keresgélés után rá is talál a Linuxra, mint fogalomra, amiről addig szentül meg volt győződve, hogy egy kevésbé sikeres cég terméke, aminek még normális kezelőfelülete sincs. Aztán rájön, hogy eddig teljesen téves információk birtokában volt és néhány 3D-s asztalt ábrázoló képernyőkép után azt mondja: Nekem ez kell! Amikor pedig rájön, hogy a mobilján futó Android is egy Linux, azonnal nekiül az információszerzésnek.

Lássuk milyen tényekkel kell szembesülnie a Linuxszal való ismerkedés során! Az első és talán legmeglepőbb tény az, hogy a Linux nem egy cég terméke. A Linux ugyanis egy közösségi munka eredménye, amiben rengeteg céges (Intel, Canonical, Novell, Red Hat, stb...) fejlesztő és hobbiprogramozó dolgozik. A második tény az, hogy a Linux nem egy operációs rendszer. Noha rengetegen - szinte mindenki - használják a Linux disztribúciók gyűjtőnevének, ettől függetlenül a Linux "csupán" egy rendszermag (kernel). Ez a rendszer alapja és ez felelős a hardver erőforrásainak kezeléséért. A Linux disztribúció egyszerűen fogalmazva egy szoftver összeállítás (operációs rendszer), amit a Linux kernel köré építettek. Ugyanúgy disztribúciónak számít egy olyan rendszer is, amiben csak egy rendszermag és egy két program van, de az is, amiben milliónyi program van elhelyezve grafikus felülettel és minden felhasználóbarát kiegészítővel. Megjegyzendő, hogy elképesztően sok ilyen disztribúció van és lényegében ez a cikk létrejöttének igazi oka. Visszatérve a Linuxra, mint fogalomra, maradt még egy nagyon fontos tény. A Linux és az a köré épített legtöbb disztribúció teljesen ingyenes. Itt viszont nem szabad összefüggésbe hoznunk az árat a valódi értékkel. A minél drágább annál jobb felfogást a zárt forráskódú technológiákkal fejlesztő cégek (Microsoft, Apple, stb.) nevelték bele az emberekbe, pedig egyáltalán nem igaz. A Linux nem azért ingyenes, mert használhatatlan. Szimplán arról van szó, hogy a disztribúciókat fejlesztő cégek és közösségek nem (vagy csak részben) a felhasználók pénztárcájából tartják fenn magukat. Az egész jelenséget nem ismertetném, mert felesleges.

(A következőkben a Linux disztribúciókat egyszerűen csak Linuxnak fogjuk hívni.)

Ezek a tulajdonságok már magukban nagyon csábítóak lehetnek főleg azoknak, akiknek elsősorban a költséghatékonyság a fontos. Viszont nincs olyan ember, aki lemondana a használhatóságról az alacsonyabb költségek javára. Ebből a szempontból sincs a Linux egyáltalán lemaradva. A legtöbb átlagos (újonc) felhasználónak tökéletesen megfelelnek a legelterjedtebb Linux disztribúciók, mint az Ubuntu, vagy az openSUSE. Irodai és otthoni tevékenységekre egyaránt használhatóak. Ráadásul a legelterjedtebb Windowsos alkalmazások elérhetőek Linux platformra is. A kivételeknek több alternatívája is elérhető szintén teljesen ingyen és könnyedén telepíthetők az adott rendszer csomagtelepítőjének segítségével.

Csomagkezelő: Egy olyan program, ami kilistázza az adott disztribúcióhoz készült összes programcsomagot. Segítségével egy kattintással telepíthetsz, törölhetsz és kereshetsz programokat. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy csak azok a programok telepíthetők, amiket a csomagkezelő kilistáz. (mindenesetre biztonságos a csomagkezelőből telepíteni)

 Biztonság szempontjából a Linux talán a legjobbnak mondható. Manapság a legtöbb felhasználónak már elege van a vírusok és a vírusirtók okozta kellemetlenségekből. Linuxon ilyenre nincs szükség, ugyanis nincsenek vírusok. Vagyis vannak, de olyan elenyésző a létszámuk, hogy jóformán nincs olyan felhasználó, aki találkozott volna akár eggyel is. Tehát Linuxon nem kell aggódnunk amiatt, hogy a rendszerünk vírusos lesz, vagy a vírusirtó lelassítja a gépünket. Stabilitási és lassulási problémák sem jelentkeznek. A rendszer mindig gyors marad és nem kell attól sem rettegnünk, hogy a következő indításkor már nem indul el.

A régebbi, kisebb erőforrásokkal rendelkező számítógépek tulajdonosai egy új esélyt kaphatnak gépük életre keltésére. Számos Linux disztribúciót ugyanis kifejezetten ilyen gépekre fejlesztettek ki. A közösség pedig lelkesen fogja javasolni a legmegfelelőbbet.

Összegezve a legelterjedtebb Linux disztribúciók egytől egyig megállják a helyüket a Windows-szal, vagy az OS X-szel (Mac) szemben. Persze vannak olyan speciális esetek, amikor az adott terület egyszerűen nem a Linuxra van szabva, de egy átlagos felhasználónak mindenképpen megér egy próbát. A legjobb talán az, ha egy LiveCD-s rendszert próbálunk ki, amit nem kell telepíteni, csupán berakjuk a lemezt, újraindítjuk a gépet. A rendszer betöltődik, majd ha kipróbáltuk, a lemez kivétele és a gép újraindítása után újra a régi rendszerünket használhatjuk. Megemlítendő, hogy a Live rendszerek esetenként kicsit korlátozottabb tudással rendelkeznek telepített társaiknál, szóval ha valami mégsem tetszik, kérdezzünk utána, hogy a telepített rendszerben is így van-e! A közösség minden problémában segítséget nyújt, kérdezzünk bátran!

Most, hogy már néhány dologgal tisztában vagyunk a disztribúciókat illetően, már csak egy kérdés maradt. Bekopogtatunk az informatika számunkra eddig ismeretlen világának ajtaján, vagy sem. Ha igen, akkor el kell döntenünk, hogy számunkra melyik Linux disztribúció lesz a legmegfelelőbb. Sokan egyszerűen csak telepítik egyik rendszert a másik után, mire leteszik a voksukat egy mellett. Kétségtelenül, hogy a két legelterjedtebb rendszer az Ubuntu és az openSUSE. Talán ezek azok a rendszerek, amikkel érdemes kezdeni, ugyanis nagyon felhasználó központúak.

Brtkr kolléga a minap tett közzé itt az SKL-en egy oldalt, aminek segítségével könnyedén megtudhatjuk, melyik rendszer is az, ami igazán nekünk való. Egy egyszerű kérdéssoron kell csupán végigmennünk. Pár kérdés az egész, aminek a megválaszolásával sorrendben kidobja, hogy melyik rendszer hány százalékban felel meg az igényeinknek. Ez egy nagyon jó kiindulási pont lehet azoknak, akik teljesen tanácstalanok az ügyben. A teszt kitöltéséhez klikk [ide]!

Remélem ezzel a néhány soros ismertetővel közelebb hoztalak a nyílt forráskódú világhoz és segítettem kitisztítani az eddig homályos részeket. Ez az írás a teljesség igénye nélkül készült, vegyük csak egy vázlatnak, ami amúgy egy sokkal érdekesebb világot takar.

Ha bármilyen további kérdésed van, tedd fel nyugodtan (például :) ) az SKL fórumában!

Üdvözlettel,
Makay József

Mail: makay.jozsef@gmail.com

---

A cikkben említetteken kívül Ubuntu-n és az OpenSUSE-n kívül van még jó pár kezdők számára is egyszerűen kezelhető disztribúció, például a Mandriva és a blackPanther OS ... :)

 

(forrás: skl-projekt.hu)