Angela Merkel, a nemrégiben újra megválasztott német kancellár is csatlakozott ahhoz az egyre növekvő táborhoz, akinek nem tetszik, hogy a Google könyvek millióit digitalizálná és tenné elérhetővé.

A német kancellárasszony az eheti Frankfurti Könyvvásár megnyitása előtt beszélt arról szokásos heti üzenetében, hogy a szerzői-kiadói jogokat meg kell védeni, márpedig az internetes terjesztés igenis komoly fenyegetést jelent ezekre a jogokra.

Bár Merkel egy szót sem szólt arról, hogy ellenezne minden könyvdigitalizáló projektet, ám a Google módszere kifejezetten nem tetszett neki. A jogvédelem nélkül egyszerűen beszkennelt könyvek copyrightja ugyanis mindenképpen sérül - márpedig Németország nagyon is sokat tesz az írók jogainak védelmében.

A Google Books terveit pont öt évvel ezelőtt a 2004. évi Frankfurti Könyvvásáron jelentette be az internetes óriás. Tervei szerint Európa, az Egyesült Államok és Japán legnagyobb könyvtáraiból több tízmillió könyvet digitalizálnának be és tennének elérhetővé az interneten. A Google végső célja, hogy az emberiség legnagyobb online tudásbázisát hozza létre és tegye ingyen elérhetővé: a könyvtárak anyagait ugyanis mindenki láthatná, aki rendelkezik internet-eléréssel.

Bár a híresztelések szerint a Google már több tízmillió könyvet beszkennelt, a pontos számokat, illetve a projekt előrehaladását a Google nem osztja meg a közvéleménnyel. Már csak azért sem, mert az amerikai kiadók és szerzők szinte a bejelentés pillanatában beperelték a Google-t, attól való félelmükben, hogy a könyvkiadás is a zeneipar sorsára jut.

Ugyanakkor két nagy amerikai kiadói "szakszervezet" peren kívül már meg is egyezett a Google-lel. Eszerint a cég 125 millió dollárt öl egy alapba, melybe a szerzők és kiadók regisztrálhatják műveiket. Ezek után 5-60 dollárt, valamint a bevétel 63 százalékát kapnák - ez jellemzően hirdetésekből jönne be.

Európának azonban nagyon nem tetszett a hamar jött megállapodás. Az Európai Bizottság információs társadalomért felelős biztosa, Vivianne Reding egyenesen a Google Books európai konkurensének létrehozása mellett érvelt. Franciaország pert indított a Google ellen, melyben minden egyes szkenneléssel töltött napért fizetnie kéne az cégnek a tulajdonjogok megsértéséért, európai könyvtárigazgatók pedig a kultúra elangolosodása miatt aggódnak.

(forrás: penzcentrum.hu)