A Grindr milliókat fizet, mert állítólag reklámügynökségekkel osztotta meg a felhasználói HIV-státuszát

Tizenkétezer brit felhasználó perelte be a társkereső szolgáltatást.

26 millió fontból zárja le a Grindr azt a brit csoportos pert, amelyben mintegy 12 ezer felhasználó azzal vádolta a társkereső szolgáltatást, hogy engedély nélkül osztott meg érzékeny személyes adatokat harmadik felekkel. A felperesek szerint bizonyos esetekben olyan információk is érintettek lehettek, mint a felhasználók HIV-státusza és legutóbbi HIV-tesztjük időpontja.

A 2024-ben indult per a 2020 előtti adatkezelési gyakorlatot érintette. A kereset szerint a Grindr brit adatvédelmi jogszabályokat sérthetett meg azzal, hogy személyes információkat továbbított külső cégeknek. A Grindr mindvégig vitatta a vádakat, és a mostani egyezség nem tartalmaz felelősségelismerést vagy olyan bírósági megállapítást, amely igazolná a felperesek állításait. A vállalat ugyanakkor elismerte, hogy egyes felhasználói bizalmukat vesztették a 2020 előtti gyakorlatok miatt.

A Grindr két részletben fizeti ki az összeget. 13 millió fontot 2026 végéig, további 13 milliót pedig 2027. március 31-ig. Ha a teljes összeget egyenlően osztanák szét a 12 ezer érintett között, az fejenként nagyjából 2167 fontot jelentene, a tényleges kifizetések azonban nem feltétlenül egyenlő arányban történnek.

A Grindr már korábban is került adatvédelmi ügyek középpontjába. 2018-ban bejelentette, hogy megszünteti a HIV-státusz továbbítását két külső szolgáltató felé, 2021-ben pedig a norvég adatvédelmi hatóság 65 millió koronás bírságot szabott ki rá más, reklámcélú adatmegosztási gyakorlat miatt. A cég azt állítja, hogy 2020 óta jelentősen átalakította adatvédelmi rendszerét.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/a-grindr-milliokat-fizet-mert-allitolag-reklamugynoksegekkel-osztotta-meg-a-felhasznaloi-hivstatuszat-387802.html

Válasz

Tömegével kapcsolják le a Flock rendszámfigyelő kameráit az Egyesült Államokban | 2026 szeptember 8.

Az adatkezelési gyakorlat miatt több rendőrség is kihátrált a rendszerből.

Egyre több amerikai rendvédelmi szerv fordul el a Flock Safety automatikus rendszámfelismerő kameráitól. Wisconsinban legalább egy tucat hatóság függesztette fel vagy állította le a rendszer használatát, miután kiderült, hogy a vállalat a kamerák által gyűjtött adatokból külön, anonimizált forgalmi adatbázist készít, amelyet akár öt évig is megőriz, majd Traffic Analytics nevű szolgáltatásában használ fel.

A Racine megyei seriff hivatala azonnal elrendelte kameráinak eltávolítását. Christopher Schmaling seriff szerint a hatóság eredetileg úgy tudta, hogy a rendszámfelismerő rendszerben gyűjtött adatok 30 nap után törlődnek, és kizárólag közbiztonsági célokat szolgálnak. A hivatal szerint ehelyett a Flock egy külön adatállományt hozott létre a begyűjtött információkból, amelyet más kormányzati és magánügyfeleknek kínált forgalomelemzési szolgáltatásában.

A Flock ugyanakkor azt állítja, hogy a Traffic Analytics nem őrzi meg a rendszámokat vagy az egyes járművek azonosítására alkalmas adatokat. A vállalat szerint csak összesített és személyazonosításra alkalmatlanná tett információkat tárolnak legfeljebb öt évig, például a forgalom nagyságáról, a járműtípusokról vagy a sebességi mintákról. A Flock emellett továbbra is azt kommunikálja, hogy ügyfeleinek adatait nem értékesíti.

A vita közben már messze túlnőtt Wisconsinon. Florida megtiltotta a helyi rendőrségeknek az ilyen rendszámfigyelő kamerák használatát az állami kezelésű utakon, Texas pedig felfüggesztette a Flock-rendszerek állami finanszírozását. Dallas ennek következtében szeptember 15-ig 321 kamerát kapcsol le, bár több mint 300 továbbra is működésben marad. A Reuters szerint a Flock hálózata eközben már mintegy 120 ezer kamerából áll 49 amerikai államban, így az adatvédelmi vita az Egyesült Államok egyik legnagyobb rendőrségi megfigyelőrendszerét érinti.
https://www.pcwplus.hu/pcwlite/tomegevel-kapcsoljak-le-a-flock-rendszamfigyelo-kamerait-az-egyesult-allamokban-387782.html

Válasz

A Tisza-kormány feladata lenne az arcfelismerő rendszerekről szóló törvény eltörlése, de egyelőre nem tettek érte semmit

A tavalyi, eddigi legnagyobb magyarországi Pride felvonulás előtt szavazta meg az országgyűlés a Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a Jobbik többségével azt a törvényjavaslatot, amely szerint a rendőrség tüntetők azonosítására is alkalmazhat arcfelismerő rendszereket. Azóta eltelt több mint egy év, megtörtént a kormányváltás, de az arcfelismerő rendszerek tömegrendezvényeken történő bevetését engedélyező törvényhez a Tisza-kormány sem nyúlt még hozzá – mondta Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója a szerdai Társadalom szem előtt - Állampolgári gyűlés az AI alapú megfigyelés korlátairól: meddig igazolja a közösség biztonsága az arcfelismerő technológia használatát? című eseményen. Az állampolgári fórumot a TASZ az európai Democratic Digital Commons projekt részeként szervezte, amelynek célja az volt, hogy a résztvevők megértsék az arcfelismerő rendszerek működését, kockázatait, és kialakítsák álláspontjukat az állami megfigyelő rendszerek korlátairól, amivel részt vehetnek a demokratikus szabályozás folyamatában.

A lakosság edukációja azért is fontos, mert a magyar országgyűlés által 2025 márciusában egy hét alatt elfogadott törvény olyan technológiát adott a rendőrség kezébe, amit Magyarországon terroristákkal és nemzetközi bűnözőkkel szemben engedélyeztek először 2016-ban. ... Szabó az eseményen a Qubitnek elmondta, hogy a kormányzat által alkalmazható arcfelismerő rendszereket „egyszerűen hatályon kívül kell helyezni. Ahogy elfogadták egy hét alatt, úgy ezt vissza is lehet csinálni. Különösebben nem kell bizonyítani, hogy ez intruzív vagy tarthatatlan; ez lenne az első lépés”.

Pszichológiai hadviselés

A TASZ szakmai igazgatója szerint a Tisza-kormány feladata a hosszú távú jogi garanciák kialakítása is, amelyek megbízható és szabályozott környezetet biztosítanak a technológia kivezetéséhez, és megakadályozzák a visszaéléseket: ehhez társadalmi egyeztetésre van szükség, nemcsak szakértőkkel, hanem hétköznapi emberekkel is... Erre azért lenne szükség, mert a tavaly elfogadott törvényben az Orbán-kormány a gyerekvédelmi szabályokra hivatkozva elérte, hogy a gyülekezéseken való részvétel szabálysértéssé váljon, miközben a rendőrség kifejezetten engedélyt kapott az arcfelismerő rendszerekkel történő azonosítására, mondta előadásában Szabó.

Pete Fussey kriminológus, a brit Southamptoni Egyetem professzora, aki kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a megfigyelő technológiák egyéni szinten súlyosan hatnak az emberek mentális egészségére. Olyan korábbi kutatásra hivatkozott, amelyek kiderítették, hogy amikor a gyerekek rendszeresen rendőrségi drónokkal találkoznak,
https://qubit.hu/2026/09/04/a-tisza-kormany-feladata-lenne-az-arcfelismero-rendszerekrol-szolo-torveny-eltorlese-de-egyelore-nem-tettek-erte-semmit

Válasz

„Lövésük sincs a felhasználóknak, miért függesztette fel a Facebook a fiókjukat”| 2026. szeptember 3.

Kevesen tudnak róla, de van Magyarországon egy testület, ami előtt meg lehet támadni a digitális platformok, például a Facebook vagy a YouTube sokszor önkényesnek tűnő döntéseit. Gosztonyi Gergelyt, az Online Platform Vitarendező Tanács tagját kérdeztük az eddigi közel 200 vitás ügy tapasztalatairól.

Pár éve még csak két út állt az ember előtt, ha egy közösségimédia-platform törölte a fiókját vagy korlátozta valamilyen tartalmát. Reklamálhatott magánál a platformnál vagy mehetett a bíróságra.

A digitális szolgáltatásokról szóló EU-s rendelet (Digital Services Act, DSA) 2022-es elfogadása óta van egy harmadik lehetőség is: az úgynevezett peren kívüli vitarendező testületek. Ilyen testületből az Európai Bizottság gyűjtőoldala szerint jelenleg 11 működik az EU-ban, köztük az Online Platform Vitarendező Tanács (OPVT), amit 2024 augusztusában ismert el hivatalosan a DSA végrehajtásával megbízott magyar szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A vitarendező testületekhez két esetben fordulhatnak a felhasználók: akkor, ha a saját fiókjukat vagy valamilyen közzétett tartalmukat szerintük szabályellenesen korlátozta egy a DSA hatálya alá tartozó online platform, például a Facebook, a YouTube vagy a TikTok, vagy akkor, ha jelentették más felhasználók szabályszegését, de a platform mégsem tett semmit.

A testületek egyedi ügyekben nem hozhatnak kötelező érvényű döntést, de a platformoknak együttműködési kötelezettségük van a vitarendező tanácsokkal.

Hogy két év és közel 200 magyar eset tapasztalatai alapján hogyan néz ki ez az együttműködés a gyakorlatban, arról Gosztonyi Gergely, az OPVT tagja, az ELTE Jogi Karának egyetemi tanára beszélt a Lakmusz podcastjában. A beszélgetés a Lakmusz Spotify-csatornáján is elérhető.

https://open.spotify.com/episode/4ESAZFDd8CnGJLJDhc0zbP

Gosztonyi arról számolt be, hogy különösen a Metával nehézkes az együttműködésük, a Google-lel, de még az Elon Musk-féle X-szel is jobb tapasztalatai vannak. Szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha a DSA-be bekerülne, hogy a vitarendező tanácsok kötelező döntéseket hozhatnak. De még egy ilyen jogszabálymódosítás hiányában is sokat segíthetne az Európai Bizottság erőteljesebb fellépése.

-- „Ezeknek a tanácsoknak arra lenne szükségük, hogy ott álljon mögöttük az Európai Bizottság, és azt mondja, hogy figyelj, platform, ha nem működsz együtt, akkor lebírságolom rólad a gatyádat is.”
https://lakmusz.hu/2026/09/03/lovesuk-sincs-a-felhasznaloknak-miert-fuggesztette-fel-a-facebook-a-fiokjukat

Válasz