http://einclusion.hu/2013-10-23/fogyatkkal-a-digitlis-vilgban/

írja az einclusion.hu

Sokszor bele sem gondolunk, amikor az okostelefonunkon bogarászunk, vagy éppen a tabletünket nyomkodjuk, hogy vannak köztünk olyan emberek, akiknek mindez nem megy ilyen könnyen. Ami a nem akadályoztatottaknak készségszintű, könnyen megszokható, tanulható dolog, másoknak rémálom lehet. Az informatika sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, az új eszközök megjelenését azonban nem követi ilyen sebességgel a digitális akadálymentesítés. Megnéztük, milyen állapotok uralkodnak 2013-ban – csontvázakkal és úttörő magyar technológiával találkoztunk.

456 638. A KSH nyilvántartása szerint 2011-ben ennyi fogyatékkal élő ember volt Magyarországon. (Frissebb adatokat majd csak a népszámlálás adatainak nyilvánosságra hozása után kapunk.) Ez hatalmas, informatikai szempontból sem elhanyagolható tömeget jelent, akiknek lehetőségeit, szokásait is figyelembe kellene venni.

Az informatika évtizedek óta rohamléptekkel fejlődik, jogos lenne a következtetés, hogy mára a sérültek nagyon sok problémáját megoldotta. A valóság azonban az, hogy ezen a területen jó ideje inkább megtorpanás látszik, ráadásul egyre többféle eszközzel kell megküzdeni, és a kezelőfelületek, szoftverek is egyre összetettebbek. Kereséseimnél sorra futottam bele, hogy a szoftverek elavultak, a pár éve még úttörőnek kikiáltott hardverek pedig már sehol sincsenek. Viszont néhány találmány és fejlesztés, köztük több magyar is már a jövőt mutatja.

Technológia címszó alatt nagyjából két nagy csoportban kerülnek elő fogyatékkal élőkkel kapcsolatos dolgok: az egyik kategória a segítő technológiáké (assistive technology): ide tartoznak például a hallókészülékek, a kerekes szék és a protézisek is. A másik az akadálymentesített számítástechnika (computer accessibility): a számítógép használatát segítő szoftverek és hardverek – manapság már mindenki használ gépet, nehéz elképzelni az életet nélküle. Hát még azt, hogy nem mindenkinek egyszerű a használata. Pedig így van.

Beszélő Linux

Magyarországon van pár projekt, ami nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számít. Az egyik legismertebb a Beszélő Linux (Belin) nevű, látássérülteknek készült operációs rendszer, amelynek honlapja segít az első lépésekben, utána pedig már a telepítés is úgy zajlik, hogy egy képernyő-felolvasó program hangosan mondja a kijelzőn megjelenő információkat.

Sokan idegenkednek mindentől, ami nem Windows, hiszen azt szokták meg. A Microsoft operációs rendszere azonban nem nyújt olyan lehetőséget, mint a Belin, mert hiába van benne jó pár segítség (nagyító, felolvasó), a telepítéshez például mindenképpen külső segítségre van szükség.

Beszélő kesztyű

Az akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete és az Euronet Magyarország egy konzorcium keretében még fejleszt egy sajnos egyelőre nem forgalmazott speciális kesztyűt, a Tolmácskesztyűt. Az eszköz okostelefonhoz csatlakoztatva képes egyből fordítani a jelnyelvet, azaz olyanokkal is könnyen beszélhetnek jelelve az okostelefon-tulajdonosok, akik nem értik azt, mivel a program hangosan felolvassa a kesztyű adatai alapján a mondanivalót.

Hallatlan szótár

Szintén magyar projekt, mely 2012-ben megkapta az EU-s Európai Nyelvi Díj kitüntetést: többnyelvű jelnyelvi szótár, a Hallatlan, melynek különlegessége, hogy videón mutogatja el a szavak jelnyelvi megfelelőjét. Ráadásul mindig a zsebünkben lehet, Androidra és Iphone-ra is elérhető, internet viszont kell hozzá.

Mobil megoldások

Néhány éve egy ilyen cikket még az asztali lehetőségekre hegyeztünk volna ki, azonban a számítástechnika egészével együtt változnak a problémák is: ma már okostelefonokat használunk, ami több szempontból is nehézkes lehet. Egyrészt ott van az érintőképernyő, ami még az átlagostól eltérő adottságokkal rendelkező, egyébként egészséges embereknek is okozhat problémát (például túl kicsi vagy túl nagy az ujjunk, kezünk), másrészt a korábbiaknál sokkal komplexebb feladatokat, programokat, menürendszereket kaptak ezek a telefonok.

Van már megoldás: a Mobile Accessibility nevű program például sokkal könnyebben kezelhetővé varázsolja az Androidot. A menük egyszerűbbek, a színek kontrasztosabbak, a gombok pedig jóval nagyobbak lesznek tőle. Az egyszerűsített szövegeket ráadásul felolvassa a telefon. Legnagyobb hátránya, hogy magyar változata egyelőre nincs, így a külföldi nyelveken nem beszélő látássérülteket sajnos nem segíti ki.

Az Ios-nek alapból van néhány, fogyatékkal élőket segítő funkciója: a VoiceOver nevű képernyő-felolvasó és a Siri segít a látássérülteknek, a FaceTime-mal meg lehet videócsetelni szöveg helyett. AssistiveTouch az érintőképernyő problémáját oldja meg, segít könnyebben elérhető mozgásokkal irányítani a telefont.

Ha már mobilok: létezik hordozható Braille-átalakító is, a BrailleNote, amivel könnyedén olvashatóak ezzel az írással akár az emailek is. Magyarországon valószínűleg sajnos nem kapható. Nem csak az olvasással, az alap hangerővel is lehetnek gondok, ezen segít az Iphone-ra, Androidra elérhető Soundamp, amivel feltornászható az alaphangerő. Jól jöhet hangos munkakörnyezetbe is.

Olvasás helyett felolvasás

Asztali környezetben viszonylag régóta nem változtak az igények, a legfontosabb fogyatékkal élőket segítő szoftverek talán a képernyő-felolvasók. Igazából ma már szinte minden programmal, weboldallal boldogulnak, a legfőbb probléma talán, hogy a magyar nyelvet nehéz természetesen hangsúlyozni, de ezt már csak a számítógépes nyelvészet fejlődése fogja megoldani.

Magyarul persze itt sincs túl nagy választék: a legnépszerűbb talán a JAWS for Windows, amely akár a képen látható szövegeket is képes olvasni. A másik fejlődő, nyílt forrású megoldás, az NNVDA (non visual desktop access).

Összefolyás helyett tiszta sorok

A diszlexiásoknak, diszgráfiásoknak lehet nagy segítség a nyílt forrású, Opendyslexic nevű betűtípus: ez különlegesen formázott betűket tartalmaz, amelyek segítenek könnyedén megkülönböztetni az amúgy egyszerűen összekeverhető betűket: a b és a d például eltérően van vastagítva.

Teljesen új kezdeményezés a mindenkinek szóló Beeline Reader: fejlesztője egy stanfordi kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy sokkal könnyebb olvasni a sorokat, ha azok színei különböznek. Több lehetőség közül is választhatunk, a lényeg, hogy legyen valamilyen összekötő átmenet, így szemünk nem ugrik tovább véletlenül, és sokkal kevesebb energiába is kerül követni a megfelelő pontot, tehát gyorsabban tudunk olvasni. Kipróbálni mindenképpen érdemes.

Egér helyett kamera

Nem csak a látássérülteknek lehetnek problémáik az informatikával. A megszokott irányítóeszközeink valójában egyáltalán nem olyan kézenfekvőek, nem is kell súlyosan sérültnek lenni ahhoz, hogy mondjuk nehéz legyen gépelni, vagy az egeret mozgatni: akár nagyon fáradtan is könnyedén előfordul, hogy melléütünk, bökünk. Erre is van megoldás, még ha a legtöbb technológia kísérleti, drága vagy éppen csak nem elérhető magyarul, esetleg nehéz beszerezni itthon.

Szerencsére létezik már több, könnyebben elérhető billentyűzet. És így 2013-ban kis sci-fi-utánérzéssel, de a kamerák pedig ma már tökéletesen alkalmasak az egerek leváltására: a TrackerPrót például elég bedugni, semmilyen telepítés nem kell hozzá, és már irányítható is mozgással a kurzor, a nagy felbontású érzékelő segítségével. Hasonlóan dolgozik a Macre is elérhető Eyegaze Edge. A Jouse2 segítségével pedig nem kamerával, hanem a szánkkal irányíthatjuk, mi történjen a képernyőn.

A hardverek közül érdekes még az InfoScan: a toll méretű szkenner nemcsak digitalizálja a szöveget, amin áthúzzák, hanem egyből fel is olvassa, így segíthet a látássérülteknek az analóg világ nyomtatott szövegei között eligazodni.

Forrás: Index, Laza Bálint

Kapcsolat: Meosz ; TASZ információ