http://www.njt.hu//cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148174&mobile=1

[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200036.TV]

A jogszabály mai napon (2017.10.15.) hatályos állapota.

A kép forrása a WikiPédia:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gh%C3%A1z

27/D. § (1) Az Országgyűlés, az Országház és a Parlament elnevezése, az Országház képe vagy az Országház képi stilizált mintájának képe (a továbbiakban együtt: jelkép) a (2)–(3) bekezdésben meghatározottak szerint használható.

(2) Az Országház képe

a) turisztikai, idegenforgalmi célból, továbbá

b) hírszolgáltatási, oktatási, művészeti, kulturális, valamint tudományos tevékenység során

használható.

(3) A jelkép (2) bekezdésben nem szabályozott használatához a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatalának, mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) A (3) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani.

(5) Az előzetes hozzájárulás megadása iránti kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét,

b) a jelkép használatának célját,

c) a jelkép használatára irányuló tevékenység részletes leírását,

d) a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyét,

e) a jelkép várható elhelyezését (ha a jelkép használatának célja épületen vagy építményen való elhelyezés),

f) a jelkép használatára irányuló tevékenység megkezdésének időpontját és a használat várható időtartamát.

27/E. § (1) Az Országgyűlés Hivatala a tudomására jutást követően tizenöt napon belül felszólítja a jelkép használatának haladéktalan megszüntetésére azt, aki a jelképet nem a 27/D. § (2) bekezdésében meghatározott célra használja, vagy a jelkép használatához nem kapta meg a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság 27/D. § (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználó).

(2) Az Országgyűlés Hivatala – az (1) bekezdés szerinti felszólítás eredménytelensége esetén – a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,

b) a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további jogsértéstől,

c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,

d) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint,

e) a jogsértéssel összefüggésben keletkezett nem vagyoni sérelemért sérelemdíj fizetésére kötelezést.

(3) A 27/D. §-sal összefüggésben keletkezett polgári jogi igények érvényesítése során az Országgyűlés Hivatala perelhet és perelhető, a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(4) A 27/D. § (3) bekezdése alapján a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával használható jelkép használója köteles az előzetes hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyén és annak teljes időtartama alatt magánál tartani és a 27/D. § (2)–(3) bekezdésének betartását ellenőrző, illetékes közterület-felügyelet vagy az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy kérésére bemutatni. Ha a közterület-felügyelet hatáskörében eljárva tudomást szerez jogosulatlan jelképhasználatról, arról nyolc napon belül tájékoztatja az Országgyűlés Hivatalát.

:::::

Az Országház (gyakran, ám tévesen Parlament) Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületre gyakran Parlament-ként is hivatkoznak, de ez a megnevezés nem helyes: a parlament az Országházban ülésező testület, az Országgyűlés megnevezése idegen szóval.

Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása. Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.

A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.

Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.

Bár az épület felavatása már 1894-ban megtörtént, ekkor még nem volt készen, sőt még 1902-ben sem, amikorra már a parlament mindkét háza ideköltözött. Az építkezés 1904-ig tartott.

Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az Országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.

A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül 90, belül 152, összesen 242 szobor van a falakon, jeles alkotók freskói, festményei is ékesítik az Országházat. A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőleg 40 kilogramm.

A Dunára néző oldalának felújítása 21 évi munka után, 2009 szeptemberében ért véget, díszkivilágítása 2014 nyarán megújult.

A 2000. évi I. törvény rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona korábban a Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.