Az Internet rohamos fejlődése minket is folyamatosan új és nagyobb teljesítményű számítógép perifériák beszerzésére késztet és sok a tiltás is: miért nem nyúlhatok ehhez vagy ahhoz ... lehetne egyszerűbben is ... ?! A bevezető cikk kissé, de érthető módon kizárólag a jelenlegi fellelhető legegyszerűbben használható operációs rendszerekre és gyártókra összpontosít (kicsit reklám jelleggel), de ettől függetlenül aktuális téma.

"A személyi számítógép nehezen használható, és ez nem az Ön hibája."

Walt Mossberg, Wall Street Journal

A világ egyik legbefolyásosabb újságírója ezzel a mondattal indította el 1991-ben a digitális kütyükkel foglalkozó rovatát, és a helyzet azóta csak romlott. Mossberg rámutatott a mérnökök egyik gyakran elkövetett hibájára: azt hiszik, hogy hozzájuk hasonló szakértőknek terveznek eszközöket, szolgáltatásokat. Vagy ha a leendő júzer nem szakértő, akkor elolvassa a százoldalas leírást, és mindjárt azzá válik.

Ez is oka lehet annak, hogy Magyarországon kevesen interneteznek. A Szélessáv műhely weboldalán olvasható átfogó tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy nincs gond az internetes szolgáltatás kínálati oldalával, a díjak megfizethetők, a böngészőben is lenne mire klikkelni. A keresleti oldal hiányos, akinek ma nincs internetelérése, az úgy gondolja, hogy nincs is rá szüksége.

Mit lehet ilyenkor tenni? Ha elfelejtjük Mossberg meglátását, akkor rengeteg pénzt költünk oktatásra. Elmagyarázzuk, hogy az internet jó dolog, és aki részese akar lenni, az vegyen magának egy ronda nagy dobozt, monitort, sok kábelt, és viselje el, hogy időnként lefagy az egész. Nehéz feladat, mert azok az emberek, akik eddig az RTL klub és Duna TV közt ingázva élték szerény digitális életüket, ezt nem veszik be. Nem fognak a szabad idejükben operációs rendszert telepíteni, újratelepíteni.

A pc, ahogy ma ismerjük, egy rakás hulladék. Legfeljebb annyit érdemes megtanulni róla, hogy ilyen is van. Csak a szakértők járnának jól a Word, OpenOffice, Windows és Linux oktatásával, mert a rendszerek annyira bonyolultak, hogy a júzerek garantáltan további segítségre szorulnak. Fizethetnek a segítő szakértőknek, vagy órákat tölthetnek a fórumokon, megoldást keresve. A pc a szakértőknek, programozóknak, dizájnereknek, mérnököknek, hallgatóknak való, vagyis azoknak, akik kreatív digitális munkát végeznek.

Szabad falnak menni

Hogyan működik a pc-s világ? Az ember elé raknak egy erős hardvert és egy operációs rendszert, amelyek együtt szinte mindenre képesek. És amikor a júzer már hozzászokna a pc által nyújtott szabadsághoz, akkor rögtön (ki)oktatják: Ne telepíts, mert vírusos lesz a rendszer! Ne piszkáld a Vezérlőpultot! Pláne ne a registryt! Úristen, rendszergazdai joggal internetezel? Ne klikkelj gyanús weboldalakra! Vegyél évente vírusirtót! Ne bízz meg a pdf-ben, meg a flashben sem! Egy egész polcot megtölthetünk a tiltásokat felsoroló szakkönyvekkel. A felhasználói szabadság egy ordas nagy hazugság, és a tiltások nem túl hatékonyak: évről évre nő a vírussal fertőzött számítógépek száma.

Máshogy kellene megszólítani azokat, akik nem érdeklődnek az internet iránt. Nem is kell tudniuk, hogy interneteznek. Olyan kütyüket kell a kezükbe adni, amelyek nem bonyolultabbak a tévénél. Bólyon ezt megértették, ott az emberek csatornaváltás közben kapnak információkat, és távirányítóval szavazhatnak. Néhány világklasszis gyártó is érti ezt, már írtunk arról, hogy az Apple iPad lehet a számítógép jövője. És itt nem az Apple a lényeges. Az Android netbookra telepíthető, nem hivatalos verziója is sokkal egyszerűbb, mint a Windows vagy egy asztali Linux, és lehet vele internetezni, levelezni. Csupán magyarítani kellene az ingyenes a szoftvert. Hamarosan tévére is lesz Android, a Google még májusban bemutatja ezt a verziót.

Ha robbanásszerű növekedést akarunk, akkor nincs idő képzésekre. Egyszerű eszközökkel kell online tartalmat szolgáltatni. Félre ne értsenek, nem arról van szó, hogy néhány ember nem elég okos a számítógép használatához. Sokkal inkább arról, hogy még a képzett júzerek közül is sokan rühellik a pc-k bajait.

Az Apple és a Google rendszerei alapból nem nagyon engedik meg a júzernek, hogy tönkretegyék a felhasználói élményt. Nem feltétlenül kell a 200 ezer forintos iPaddal kezdeni, vannak alapszintű netes kütyük is. Ilyen például az eStarling érintőkijelzős képkerete, amely wifin tölti le a weben megosztott képeket, videókat, és még Twitter is van benne. A városban tanuló fiatalok üzenhetnek a vidéken maradó szülőknek, nagyszülőknek, küldhetnek haza képeket. Egy polgármesteri hivatal is közölhet híreket Twitteren, közműcégek szólhatnak az áramszünetekről, karbantartásokról. Egészen biztos, hogy a Windows CE alapú rendszerbe számos extra szolgáltatás beprogramozható.

Internet mindenhol

Mielőtt az állam elkezdené bővíteni az ország optikai hálózatát - amire kétségtelenül szükség van, mert ramaty állapotban van - el kell gondolkozni azon, hogy a következő öt-tíz évben miként fognak internetezni az emberek. Minden eladási trend azt mutatja, hogy a pc korszaka leáldozóban van, jönnek az ekönyvek, tabletek, okostelefonok, midek, a tévék pedig olyan intelligensek lesznek, mint amilyenek most a számítógépek.

A szélessávú internet néhány éven belül mindenhol elérhető lesz. A mobilszolgáltatók már nagyon készülnek arra, hogy az olcsóbb vidéki lefedettséget biztosító frekvenciákon is elindíthassák a mobilnetet. A kiszolgáló oldalán az eszközök készen állnak arra, hogy a multimédiás tartalmakat minden létező eszközön elérhetővé tegyék.

Fontos feladat, hogy legyenek olcsó, kényelmesen ésszaktudás nélkül használható eszközök, amelyekkel az emberek szeretnek internetezni, és elérhető rajtuk magyar tartalom, helyi szolgáltatás. A tévézés sem azzal indult egy évszázaddal ezelőtt, hogy mindenki megtanult kamerázni. Nem ciki először a  tartalmak befogadását fejleszteni, aztán majd ha ott tartunk, hogy már nyolcmillió magyar lóg minden nap valamilyen online információs csatornán, akkor lehet gondolkozni további lépéseken. Végül a szakértők is jól járnak, nyolcmillió felhasználónak adhatnak el fejlett szolgáltatásokat, szoftvereket.

Ebből persze az következik, hogy meg is kell tölteni a rendszert tartalommal. Hogy az emberek bármilyen eszközön megnézhessék a kiválasztott polgármesteri hivatal, közműszolgáltató közleményeit, a közösségi közlekedési eszközök menetrendjét, az orvosok és közhivatalok elérhetőségét, nyitvatartását, földrajzi koordinátáját. Nem olyan tartalom kell, mint ami most az Ügyfélkapun van, mert annál még a személyes ügyintézés is jobb alternatíva.

A cél az, hogy ne csak az internetezés legyen kényelmesebb, hanem jobb legyen Magyarországon élni.

A szerzőt inspirálta az Ericsson elképzelése a 2020-as digitális kihívásokról, a bólyi szélessávú hálózat fejlődése, az Apple iPhone, iPad és tucatnyi androidos eszköz kipróbálása, valamint a Szélessáv műhely vezetőivel folytatott beszélgetés.

Szélessáv Műhely weboldal (Digitális Társadalmi Egyezmény)

Régi ígéreteket porolt le a Szélessáv Műhely

2010 március 17.

"Megtorpant a szélessáv terjedése Magyarországon is. Ezt a trendet nem szabad hagyni folytatódni, ezért újra szükség van az összefogásra a gyártók, szolgáltatók, civilek és a politika részéről is." Az internethasználat még erősebb terjesztéséért ma Budapesten 22 szervezet tette le voksát, s aláírásukkal hitelesítették ígéretüket.

Az Európai Unió még 2000-ben a Lisszaboni Szerződésben rögzítette, hogy 10 év alatt a lakosság 100 százalékához el kell juttatni a szélessávú internetkapcsolat lehetőségét. Azóta ugyan a szélessáv fogalma erősen megváltozott, s az akkori 384 kbps átlagos elérések helyett ma már a 100 Mbps feletti sebességekről illik diskurálni, de a társadalom jelentős részéhez még 384 kbps sebességű vonal sem jutott el. Magyarországon még mindig körülbelül 4 millió ember él, aki egyáltalán nem használ internetet és nem mindig saját elhatározásból. Léteznek olyan települések, régiók, ahol még mindig nem érhető el megfelelő szélessávú internetszolgáltatás.

Mindig van, aki szerint szörnyű a helyzet

Ugyan a DSL és a kábelnet penetrációja nagyot ugrott az elmúlt években, s teljesült az a kívánalom is, hogy 5 ezer forintnál kevesebb havidíjért lehessen csatlakozni a világhálóhoz, emellett pedig a mobilinternet is robbanásszerű növekedést produkált, a digitális szakadék mégis tágult. A társadalom internetező rétege egyre fejlettebb felhasználóként viselkedik, egyre több szolgáltatást vesz igénybe online, míg a leszakadók egyre távolabb kerülnek tőlük. Hazánkban már legalább tucatnyi megállapodás, egyezmény, szerződés, együttműködés, projekt született azért, hogy ezen a helyzeten változtasson, de a probléma definiálásán túl szinte egyik sem jutott.

A Szélessáv Műhely szintén ebbe a sorba csatlakozott be, s a Digitális Társadalmi Egyezmény aláírásával újabb ígéretcsokrot kapott a társadalom arra, hogy valaki tenni akar a digitalizálásukért. Az Európai Unió még tavaly közreadott egy rangsort, melyben a tagállamok teljes szélessávú felkészültségét vizsgálja, mind kínálati, mind keresleti oldalról. A kimutatás szerint hazánk eléggé lemarad ebben a felsorolásban, holott a szélessávú penetráció viszonylag magas nálunk, a kapcsolódási díjak OECD-s összehasonlításban szintén korrektnek mondhatóak. A szolgáltatások sokszínűségére sem lehet panasz a telekommunikációs piacon, illetve az internetes közigazgatási infrastruktúra is komoly fejlesztéseken van túl, igaz ennek lehetőségeit éppen a közigazgatási intézmények tehetetlensége miatt nem tudjuk kihasználni.

Lenne mire büszkének lenni

Magyarországon számos egyedi kezdeményezés tört utat magának, szép eredményeket értünk el közösségi média és közösségi hálózatok terén, színes a paletta az elektronikus kereskedelem szempontjából is, és annak ellenére, hogy az online tartalomipar (pl. iTunes) elkerüli hazánkat, a felhasználók számára az internet kulturális kapcsolódási ponttá is vált. Akkor is, ha ez esetünkben többnyire a fájlcserélők aktív használatát jelenti.

A Szélessáv Műhely által megfogalmazott kívánalmak többnyire kimerülnek az évek óta szajkózott frázisokban és általánosságban, s ilyen alapon szinte bármilyen társadalom felkészültségét le lehet festeni negatívan. A kulcsüzenetek: az internet nyitottságának igénye, a nyílt szabványok használata, a hálózat semlegessége. Ezen felül az egyezmény alapjául szolgáló, az Európai Bizottság által megjelentetett Digital agenda a privát szektort szeretné aktivizálni, illetve erőltetné a passzív telekommunikációs infrastruktúra fejlesztését is.

Tudjuk, mi hiányzik még

Az irat szerint szükség lenne a hozzáféréshez való jog deklarálására, nagyobb sávszélességre és a hálózatok átláthatóságára, emellett sokkal rugalmasabb szerzői jogi szabályozásra is kívánatos, alternatív licencelési megoldásokkal együtt. A felhasználók pedig leginkább a magánszférájuk miatt aggódnak a kutatás szerint, illetve a különböző európai szervezetek fontosnak tartják, hogy univerzális hozzáférése legyen mindenkinek szolgáltatásokhoz és a rendszerek átjárhatóak legyenek.

A fenti sallangok egyetlen, a digitális kultúráért küzdő egyénnek nem jelentenek újdonságot, hiszen világszerte, évek óta ezek a kiemelt üzenetek mindenhol. Olcsó népszerűséget ma már azzal is el lehet érni, ha valaki még "szélesebb sávot" és még több hozzáférést ígér. A Szélessáv Műhely is pontosan ezt teszi: a szakmai kezdeményezés támogatni szeretné "az olyan projektek, ötletek megvalósulását, amelyek segítik az egyéneket, közösségeket, vállalkozásokat, illetve egyéb szervezeteket a megfelelő minőségű szélessávú internet által kínált lehetőségek széleskörű kiaknázásában". A saját ötletek mellett pedig követni szeretnék az EU kapcsolódó irányelveit, s együtt működnének az érintett uniós szervezetekkel.

A ma aláírt dokumentumon 22 szervezet képviselője hagyta rajta kézjegyét, mégpedig az APEH, BellResearch, Delta csoport, MEH-Elektronikuskormányzat-központ, EnterNet Invest Zrt., FIDESZ Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoport, HP Informatikai Kft., Invitel Zrt., Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, Magyar Posta Zrt., Magyar Telekom Nyrt., UPC Magyarország Kft., MKB Bank Zrt., Netvisor Zrt., Nokia Siemens Networks Kft., a Skype és Sanofi-Aventis Zrt.

Fel, támadunk!

A fenti szervezetek a Digital Agendával összhangban az egyezmény aláírása előtt máris kidolgoztak egy "cselekvési tervet", amiben a legsikeresebb hazai példák és kiemelt átfogó projektek jelentik majd a pilléreket. Ilyen például az e-health, az elektronikus ügyintézés vagy a szélessávú szolgáltatások minőségének mérése, a valódi szélessávot megteremtő infrastrukturális projektek támogatása. Továbbá figyelmet kapna az oktatás, felvilágosítás is.

Ígéretekkel tehát tele van a padlás, viszont konkrét ötletekről, tervekről, valós cselekvésről nem esett szó. A korábbi években is több, ehhez hasonló szerveződés indult útnak, melyek közül szinte egyik sem volt képes komoly eredményeket felmutatni. A hazai informatikai élet természetesen sokat fejlődött, de a folyamatok nehezen lehetnének köthetők bármely hasonló akcióhoz. Még az egyetlen komolynak tűnő szerveződés, a MEFIT TITAN programja is indulás előtt kipukkant, annak ellenére, hogy a Microsoft és több jelentős cég is komoly energiákat fektetett a beindításba.

Guido Acchioni (DG INFSO) előadása a Digital Agendával kapcsolatban HU event- 17-3-2010.ppt

További információ

Bóna Ákos, közösségi ügyekért felelős igazgató
E-mail: muhely@szelessav.hu
Tel: +36 30 6266596

Budapest, 2010. március 17.

(forrás: index.hu/tech, hwsw.hu, szelessavmuhely.hu)