"Nem merek próbálkozni, félek, hogy vírust okozok"

A társadalom idősebbik fele kimarad a technológiai robbanásból, s annak ellenére, hogy ma már szép számmal interneteznek az 50 évesnél idősebbek is, továbbra is kevésnek ítélik meg a szakértők a figyelmet, amit ennek a korosztálynak a fejlesztésére fordítanak.

AZ ITTK Alapítvány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával egy komplex kutatási programban vizsgálta az idősödő társadalom és az információs társadalom metszetének aktuális helyzetét, az eredmények alapján pedig szakpolitikai beavatkozási lehetőségeket is javasolnak.

Magyarországon jelenleg 3,8 millió 50 évesnél idősebb ember él, s közülük továbbra is túl kevesen használnak mobiltelefont, számítógépet vagy internetet. Az 50-75 közöttiekből 28 százalék továbbra is nélkülözi a mobiltelefont, 61 százalék pedig nem rendelkezik otthoni internetkapcsolattal. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy az 50-64 éves korosztálynak csupán 32, a 60-64 éveseknek pedig csak 14 százaléka dolgozik.

Luxus őket veszni hagyni

Az ITTK szerint Magyarország számára luxus lenne, ha nem változtatna ezeken az értékeken már rövidtávon is. Fontos lenne, hogy az ország lakosságának jelentős részét kitevő réteg szociális, gazdasági és információs társadalmi integrációja lehetségessé váljon. Ahogyan a legtöbb európai országban, nálunk is gyorsuló ütemű demográfiai egyensúlyvesztés indult el, a lakosságszám a következő évtizedekben akár 20 százalékkal is csökkenhet, a 80 évesnél idősebbek aránya a teljes lakosság 27 százalékát teszi majd ki. A munkaképes népesség száma 16 százalékkal csökken, azaz a jelenlegi 5 helyett hamarosan 2 aktív korú fog eltartani egy inaktív időst.

Idővel valószínűleg át kell definiálni az idősekről alkotott fogalmakat. A KSH jelenleg a 75 évesnél öregebbeket tekinti idősnek, miközben a munkaerőpiacon már 45 év felett annak számít valaki, illetve a kereskedelemben sem számít lényeges tényezőnek a 49 évesnél idősebb korosztály. A technológiai fejlődés létrehozhat egy "aktív időskorú" kategóriát, melybe azok tartoznak majd, akik ugyan az 50-60 éves kor felett vannak már, de társadalmilag, szociálisan, szellemileg aktívak, nem-fizikai munkára alkalmasak, jövedelemmel rendelkeznek és természetesen fogyasztanak is.

A valóság azonban erősen különbözik ettől az ideától. Pillanatnyilag Magyarország egyszerűen nem tud mit kezdeni az idősekkel, nem tudjuk, mi a célunk e népességgel, az idősek nem tudják mi a társadalom elvárása velük szemben. E sajátos helyzetben sem az ország, sem maguk az idősek nem tekintenek erőforrásként, mobilizálható tőkeként a saját egészségi állapotukra, a szellemi-fizikai aktivitásukra, a köz érdekében aktivizálható szabadidejükre és tudásvagyonukra.

Nem a közösség, hanem a tudás mozgatja meg őket

Az ITTK vizsgálatából többek közt kiderül az is, hogy nem a társas, hanem a szellemi aktivitás (olvasás, információszerzés) mértéke befolyásolja az infokommunikációs eszközök elfogadását vagy elutasítását. Ezzel viszont kialakul egy furcsa körforgás, melyet az államnak is érdemes fontolóra venni: a gazdasági aktivitást a szellemi állapot befolyásolja, a szellemi állapotot viszont legerősebben az infokommuinkáció használata. Ahhoz, hogy az idősödő társadalom képes legyen eltartani önmagát, javítani kell az információs technológiákhoz való hozzáférés és használatának lehetőségein.

Fejlődni pedig van hová, ugyanis a digitális világgal kapcsolatban éppen azok a leginkább elutasítóak, akiknek a legnagyobb szüksége lenne az életminőség-javító körülményekre. Azon háztartásokban, ahol élnek 50 évesnél idősebbek, ott a PC- és az internetellátottság 33 illetve 30 százalék, azaz ahol van számítógép, ott szinte mindenhol van internet-előfizetés is. Az 50-64 éves korosztály 39 százalékának lenne lehetősége internetezésre, de a gyakorlatban komoly generációs szakadék tátong. Az ilyen háztartásokban a gyerekek 52, a felnőttek 36, az időseknek pedig csak 4 százaléka használta a világhálót a vizsgálatot megelőző hét minden napján.

Az idős korosztály tehát erős lemaradásban van az IKT-eszközök rutinszerű használatában, sőt, a magukat felhasználónak vallók között is számtalan egyszerű funkció használata is akadályokba ütközik. A netező idősek alig negyede boldogul egyedül a nyomtatással, e-mail olvasással, válaszolással vagy egy adott weboldal megtalálásával, de még az sms-küldés is csak a válaszadók 47 százalékának sikerül egyedül. Az e-közigazgatási szolgáltatásokat is mindössze 20 százalék képes használni. Ez azt jelenti, hogy az elérésben hiába sikerült mostanra vállalható adatokat produkálni, ez valójában nem jelent jó alapokkal rendelkező információs társadalmat a hazai idősek körében. A kutatás szerint az idősek körülbelül 4-5 évvel vannak lemaradva a teljes társadalomtól, ezért a fiatalabbak körében 5 évvel ezelőtt működő modellekig és eszközökig érdemes visszanyúlni a felzárkóztatásban is.

Ingyen se kéne

Amin viszont nehéz változtatni, hogy hiába van 2 millió 50-75 éves, aki rendelkezik otthoni internet-előfizetéssel, ha közben van másik 1 millió, akiknek még akkor sem kellene az otthonába számítógép és internet, ha ingyen adnák és akkor sem, ha tudják, hogy ezzel egyszerűbben, hatékonyabban intézhetnék ügyeiket, s akkor sem ha az hasznos lenne számukra.

Csak kihalálos alapon nő az 50 év fölötti internetezők száma:

2009. március 25. 09:00

Van aki az érdeklődés hiányára fogja, van aki az infrastruktúra gyengeségeit tartja elsődleges szempontnak, esetleg a politika vagy a média nem megfelelő hozzáállását, mindenesetre az biztos, hogy az 50 év feletti magyarok 84 százaléka nem részesül az információs társadalom adta áldásból. Ha nem változik semmi, akkor a magyar internet-forradalom tényleg kihalásos rendszerben valósul meg.

Van aki az érdeklődés hiányára fogja, van aki az infrastruktúra gyengeségeit tartja elsődleges szempontnak, esetleg a politika vagy a média nem megfelelő hozzáállását, mindenesetre az biztos, hogy az 50 év feletti magyarok 84 százaléka nem részesül az információs társadalom adta áldásból. Ha nem változik semmi, akkor a magyar internet-forradalom tényleg "kihalásos rendszerben" valósul meg.

72 ezer nyugdíjas internetező?

Jelenleg közel 4,5 millió 50 évesnél idősebb ember él Magyarországon, s közülük mindössze 638 ezer használta már az internetet, rendszeresen pedig mindössze 560 ezren élnek online életet. Ennél is rosszabb a kép, ha csak a 64 év felettieket (nyugdíjasok) nézzük, ugyanis közülük alig 72 ezer rendszeres netező kerül ki, pedig közel kétmillióan vannak.

Az Inforum (Informatikai Érdekegyeztető Tanács) több éve harcol az idősek és egyéb digitálisan hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásáért, Dombi Gábor, a szervezet főtitkára már maga mögött tudhat ötpárti egyeztetést, sőt, egyetértést is, parlamenti tájékoztatókat, figyelemfelkeltő és oktatási programokat. Az Inforum most a BME-UNESCO ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) közös munkájaként második alkalommal elkészülő "e-Befogadás" éves jelentésével igyekszik felhívni a figyelmet a problémákra és a teendőkre az ügy érdekében.

Ez nem Magyarország!

Nagy a szakadék az "elit" és a "nettelenek" között

A részletes és komplex jelentés idén már egy tág fókuszú elemzést is tartalmaz az 50 év feletti lakosság információs és kommunikációs technológiahasználatáról. A kutatás többek közt vizsgálta azt is, hogy a jelenlegi társadalomban mely rétegek hogyan térnek el az ország átlagos értékeitől. Ennek alapján a lakosság három jól elkülönülő részre osztható: az első egyfajta "online elit", akik jóval nagyobb arányban használnak informatikát, mint az átlag. Ők a felsőfokú végzettségűek, az egyetemisták, a budapestiek, a megyeszékhelyeken élők, a férfiak, a 14-29 évesek.

A második csoportba a feltörekvők, illetve az offline világtól úgymond leszakadók tartoznak, 30-49 évesek, nők, városiak, ezen szempontok nagyjából az országos átlag szintjén mozognak. Az idősek, szakmunkás vagy 8 általános végzettségűek, kistelepülésen élők közt pedig hiába a legnagyobb az előző évekhez mért növekedés, ha egy százalékról kettőre növekszenek az értékek, akkor az kevés. Egyértelmű, hogy az iskolás korosztály 10 százalék alatti növekedése számszakilag még mindig többet jelent, hiszen ott jelenleg 95 százalék az internetezők aránya.

Miért nem interneteznek az 50 felettiek?

Riga is elúszott

A jelentés egyik kritikája a 2006 júniusában Magyarország által is aláírt Rigai Deklaráció teljesítésével kapcsolatos. Ha a digitális szakadék mérséklését célul kitűző egyezménynek meg szeretnénk felelni, akkor jövő év végéig 700 ezer új felhasználót kellene a lemaradó rétegekből átrántani a digitális szakadékon. Ami azért szomorú, mert jelenleg összesen nincs ennyi 50 év feletti internetező Magyarországon, a küldetés ismerve a hazai viszonyokat, a válsággal együtt vagy nélküle is, de lehetetlen.

Ennek egyenes eredménye, hogy a jelenleg is halmozottan hátrányos helyzetű emberek még jobban elszakadnak, mivel nagyságrendekkel kevesebb információhoz jutnak, kevesebb szolgáltatást vehetnek igénybe, összességében még egy területen válik alacsonyabbá az életszínvonaluk. A nyugdíjasok felzárkóztatása ráadásul nem egyszerű feladat, hiszen sem a képzési, sem a munkaerőpiacon nincsenek jelen, jelentős részük egyszemélyes háztartásban él, nem rendelkeznek minimális önerővel sem, a szocializációjuk a nullához közelít, elmagányosodtak.

Magányos? Internetezzen!

Nem tanít a gyerek

A korábbi években azt hitték a szakértők, hogy a család hasznos lesz az idősek digitalizálásában, s ha a gyerek számítógépet kap, internethozzáférése lesz, akkor feltételezték, hogy a szülőket, nagyszülőket is bevonja. Nem így történt. A háztartásokon, családokon belül a fiatalok képesek úgy internetezni, hogy szüleik továbbra sem használnak számítógépet, azt a gyerek valamilyen hóbortjának tartják, nincs rá idejük, vagy egyszerűen bonyolultnak gondolják, a fiataloknak pedig nincs türelmük tanítani őket.

Az idősek motivációja az Inforum szerint ugyanakkor nem feltétlenül alacsony. A tavalyi évben 50 ezer időskorú vett részt különböző infokommunikációs oktatásokon, de ezek egy része egy napos gyorstalpaló, ami semmit sem ér. Másrészt a milliónyi nyugdíjas mellett a 60 ezer egy elhanyagolható kisebbség. Dombi Gábor szerint megdöbbentő, hogy annak ellenére, hogy a közoktatás vagy a felsőoktatás infrastruktúrája délutánonként, esténként üresen áll, nemhogy teljes projektfinanszírozásra, de egy pilot kifizetésére sem tudták rávenni a politikát, amiből kiderülhetne, hogy az iskolai gépek mellé rakott mentorok milyen hatékonysággal tudnák felzárkóztatni az időseket a XXI. századhoz.

Internethasználat a hazai lakosság körében

Kifáradt ötletek

A kezdeti lendület helyett, az évek múlásával úgy tűnik, hogy az e-Befogadás kérdése csupán elcsépelt szlogenné, kirakatakciók sorozatává válik, ahol párszáz vagy párezer idős embert lehet mutogatni, akik "megtértek", de a valódi folyamatok nem indulnak el. Hiába a figyelemfelkeltés, már a szaksajtót is alig érdekli a téma. A politikát is hidegen hagyja a kérdés, pedig a gazdaság élénkítésének egyértelmű eszköze lehetne. Belevágni senki nem mer, így megvalósulni soha nem fog. Az időskorúak internethasználata akkor fog szebb eredményeket mutatni, ha a mostaniak elmennek és jelenlegi középkorúak megöregszenek.

Az Inforum és a BME-UNESCO ITTK közös jelentésének kivonata elolvasható az Inforum weboldalán, illetve a teljes dokumentum letölthető innen.

Beköltözik az informatika az idősek otthonába:

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet központjának Budapestre telepítése után egy másik kiemelt területen is markáns szereplővé válhat hazánk. Ugyan nem tartozik egyelőre a három legnagyobb kutatás-fejlesztési terület közé, de az öreg kontinens lakosai egyre idősebbek, így felértékelődnek az időskori életminőség javítását célzó programok.

Van aki az érdeklődés hiányára fogja, van aki az infrastruktúra gyengeségeit tartja elsődleges szempontnak, esetleg a politika vagy a média nem megfelelő hozzáállását, mindenesetre az biztos, hogy az 50 év feletti magyarok 84 százaléka nem részesül az információs társadalom adta áldásból. Ha nem változik semmi, akkor a magyar internetforradalom kihalásos rendszerben valósul meg.

Ezen a tényen próbál meg saját hatáskörében változtatni a Google magyarországi csapata. Peresztegi Zoltán, a Google hazai képviselője a hirado.hu kérdésére elmondta, hogy az egész napos foglalkozáson az idős emberek megismerhetik, milyen előnyei vannak, ha használni tudják az internetet. A világ vezető távközlési cégénél már több éve szerveznek közösségi munkát, itthon viszont ez lesz az első ilyen jellegű tevékenység.

A Google-nél hagyománnyá vált kampány során nem feltétlenül informatikai vonatkozású dolgokat tesznek, sőt, van ahol parkrendezéssel, szemétszedéssel, épületek felújításával járulnak hozzá a környezetük fejlesztéséhez. "Ahhoz kevesen vagyunk, hogy egy óvodát kifessünk, ráadásul több értelme van, ha azzal foglalkozunk, amihez értünk: az informatikához" -- mondta Peresztegi Zoltán. A néhány főből álló hazai csapat az internetoktatásban talált értelmet, s ott sem a könnyen megfogható fiatal korosztályt célozta, akiket valójában az alapokra nem is kell oktatni, hanem az itthon a XXI. század előnyeiből kimaradó idős korosztályt.

A pénteki előadásokon a szakértők nem elsősorban a Google szolgáltatásaira hegyezik majd ki mondanivalójukat, hanem általánosságban az internet előnyeire hívják fel a figyelmet. Az elsődleges téma az internetes kommunikáció és az információszerzés módszerei lesznek, a nyugdíjasok elsajátíthatják a webkamera használatát, belemélyedhetnek az e-mailezés rejtelmeibe, és azt is megtanulhatják, hogyan kereshetnek hatékonyan betegségekre.

A tervek szerint a nap folyamán 10 szakember foglalkozik majd az internet iránt érdeklődő idősekkel, s egy nagyobb előadást leszámítva a tréning személyre szabott gyakorlati foglalkozások formájában valósul majd meg. A cél, hogy a Google dolgozói minél több ember mellett tudjanak ott ülni és meggyőzni őket arról, hogy az internethasználat egyáltalán nem bonyolult dolog, s hogy ma már magyar nyelven is nagyon sok tartalom és szolgáltatás elérhető.

Frissítés:

Peresztegi Zoltán, a Google magyarországi fejlesztési igazgatója a HWSW-nek a pénteki nap után arról tudott beszámolni, hogy a program sikeres volt, körülbelül 80-100 érdeklődő idős vett részt az oktatáson. A jelentkezők nagy része már rendelkezett némi előismerettel, a számítógép és az internet alapvető kezelése nem okozott nekik gondot, így a sokkal érdekesebb, fejlettebb szolgáltatások bemutatására is adódott lehetőség. Így az alapvető témákon túl a legnagyobb népszerűségnek a Google szolgáltatásai közül a Street View örvendett.

(forrás: hwsw.hu)