Hogyan teheti tönkre a "netet" egy alkalmazás friss tulajdonosa?!

Óriáscégek harcában bevett módszer, hogy amikor az egyik versenytárs túlságosan előreszalad, akkor hátulról összerúgják a lábait, hátha pofára esik. Az Oracle most az Android sikerét próbálja visszafogni egy perrel, és emiatt nemcsak a Google járhat pórul, hanem sok más nagyvállalat is.

Mint megírtuk, múlt csütörtökön az Oracle keresetet nyújtott be a Google ellen, azzal vádolva a keresőcéget, hogy szándékosan megsértette a Java technológiával kapcsolatos szabadalmait. Az Oracle egy évvel ezelőtt, a Sun felvásárlásával szerezte meg a Java technológiát. A keresetben említett szabadalmakat állítólag az Android sérti, de a szakértők úgy látják, hogy itt sokkal többről van szó, mint a sikeres mobil operációs rendszerről.

Egyesek szerint az Oracle nemcsak az Androidot támadja, hanem azt a kérdést feszegeti, hogy a nyílt forráskód valójában mennyire nyílt. Erre utal a Google kommentárja is: „Szomorúan vesszük tudomásul, hogy az Oracle megtámadta a Google-t és a nyílt forráskódú Java közösségét" –  mondta a vállalat szóvivője a USA Today szerint.

A nyílt forráskódú programokat részben a köz érdekében dolgozó egyetemi tanárok, kutatók hozzák létre, akik így könnyebben megoszthatják egymással a tudásukat, fejlesztéseiket. Másrészt pedig olyan fanatikus programozók, akiknek elegük lett a Microsoft  hatalmából. Az utóbbiak most megszívták, egy másik nagy hatalmú cég próbál keresztbe tenni nekik.

Nincs ingyen ebéd?
A Google kizárólag nyílt forráskódú összetevőkből akarta megépíteni az Androidot, mert az operációs rendszert csak így adhatta oda ingyen a mobilgyártóknak. Olyan rendszerre volt szüksége, amelyben semmiért nem kell licencdíjat fizetni. Emiatt nem használhatta a Javát, és úgy döntött, hogy a szabadalmakkal nem védett Java-könyvtárak felhasználásával teljesen új alapokra építi fel az Androidot. (Akit nagyon részletesen érdekel a téma, olvassa el Charles Nutter 42 ezer karakteres elemzését.)

Az Oracle keresetében azt állítja, hogy a közkinccsé tett nyílt forráskódú építőkockákból (vagy azok alapján), nem lehet olyan új, védett szoftvert megépíteni, mint amilyen például az Android. Az Oracle valószínűleg pénzt akar kicsikarni a Google-ből. Sokan úgy gondolják, hogy ez nem fog összejönni, és a vádak teljesen alaptalanok. Hiszen az Androidot direkt úgy tervezték, hogy elkerüljék az ilyen jogi problémákat.

Zárcsere az irodában
Jól mutatja az Oracle gondolkodásmódját, hogy egyszerre több fronton támad. Bezárta a Sun egyik nyílt forráskódú projektjét, az OpenSolarist is, amelynek az volt a célja, hogy egy külső fejlesztőkből álló közösség is támogassa a Solaris operációs rendszert. Ezentúl a forráskódokat csak a Solaris oprendszer kiadása után teszik közzé, így a technológiai újítások egészen biztosan nem máshol jelennek meg előbb.

Van, aki a Sun többi nyílt forráskódú projektje miatt aggódik, és attól fél, hogy azok is hasonló sorsra jutnak. Köztük van az egyik legnépszerűbb ingyenes program, az OpenOffice.org is. Azok a fejlesztők, akik nem a Sun tagjaként segítették a szoftvercsomag fejlődését, korábban is panaszkodtak a Sun túlzott kontrollja miatt, ami elriasztotta a külső fejlesztőket, írja az IT World. Amíg az Oracle nem közli, hogy mi lesz az OpenOffice.org sorsa, addig a külső fejlesztőknek minden okuk megvan az aggodalomra.

A Linuxot kiadó vállalatoknak – Ubuntu, Novell, hogy csak a legismertebbeket említsem – rá kell ébredniük, hogy az OpenOffice.org az egyik legértékesebb kártya a kezükben. A lakossági felhasználóknak ezzel tudnak olyan dokumentumot szerkeszteni, amit a Windowst,  Mac OS-t vagy bármilyen más egzotikus oprendszert használó ismerősük meg tud nyitni.

Biztosítaniuk kell az OpenOffice.org függetlenségét, és talán az lenne a legjobb megoldás, ha a továbbiakban egy alapítványra bíznák a fejlesztést, ahogy az IT World javasolja. A Firefoxot készítő Mozilla is így fejlődik tovább, és az érdekelt vállalatok továbbra is hozzájárulhatnak a projekt sikeréhez, pénzzel vagy programozói tudással.

A Groklaw egyik összefoglalója a témáról itt olvasható, egy másik cikkükben a kereset szövegét is közzétették.

Közbeszerzés, közigazgatás

Nyílt forráskódra viszik az uniós önkormányzatokat
2009 június

Az Európai Unió összegyűjti az önkormányzatok által kifejlesztett nyílt forráskódú szoftvereket, hogy az elmaradottabb, modernizációra készülő hivatalok könnyen megtalálják a mások által már kipróbált termékeket. A tapasztalatcsere fontos lehet, mert a nyílt forráskód bevezetése ugyanolyan buktatókkal járt Münchenben, mint Szegeden.

Miközben a Microsoftot keményen bünteti és szabályozza az Európai Unió, a nyílt forráskód használatát eltökélten támogatja – különösen akkor, ha állami pénzzel gazdálkodó közhivatalokról van szó. Az Európai Bizottság által létrehozott OSOR.eu portál célja, hogy összefogja a tagállamok egyes önkormányzatainál elvégzett fejlesztéseket. Ha mondjuk Svájcban már elkészítettek egy elektronikus aláírást kezelő hivatali programot, ami jól működik, akkor a többi tagállam hivatalai – nyilván apróbb módosításokkal, de nem nulláról kezdve a fejlesztést – felhasználhassák a programkódot.

Sok egyedi szoftvert fejlesztenek ki az önkormányzatok, ami nem előnyös, hiszen Magyarországon belül a hivatalok kötelezettségei mindenhol azonosak, és az Európai Unió más országaiban is hasonlóak az elvárások, mondta Székács Szabolcs, aki az OSOR képviseltében tartott előadást a Miniszterelnöki Hivatalban megtartott konferencián. Az Uniónak azért fontos a nyílt forráskód használata, mert csökkenteni lehet a beszállítótól való függőséget – ha rossz a beszállító, lecserélhető másikra, és a termék minősége könnyen ellenőrizhető, a programkód ugyanis szabadon elérhető.

Lehetnek olyan külföldön kifejlesztett szoftverek, amik nem passzolnak a magyar jogszabályokhoz, de mivel az OSOR portálra csak nyílt forráskódot lehet feltölteni, minden szabadon módosítható, a magyar viszonyokhoz igazítható, mondta Székács Szabolcs. Tehát egy hazai önkormányzat elkészítheti a maga verzióját, visszatöltheti az OSOR portálra, ahol több száz másik magyar önkormányzat megtalálhatja. Az OSOR most 80 projektet tárol, de a keresőjével több mint hétezer projekt elérhető. Most azon dolgoznak, hogy mindegyik nemzeti projekteknek legyen legalább angol nyelvű leírása, hogy megkönnyítsék a keresést.

A Bizottság létrehozta a nyílt forráskódú EUPL licencet is, noha már most is sok száz hasonló licenc létezik (ezek írják le, hogy a Linux vagy például a Mozilla Firefox forráskódja miként használható fel). Az új licencre mégis szükség volt, mert az EUPL kimondottan az Európai Unió – az amerikainál valamivel szigorúbb – jogi környezetéhez passzol. Az EUPL-t ráadásul úgy fogalmazták meg, hogy a 22 nyelvi verzió jogilag teljesen megegyező legyen, ami megkönnyíti a határokon átnyúló együttműködéseket.

A konferencián néhány külföldi és magyar példán mutatták be, hogy milyen előnyökkel és buktatókkal jár a nyílt forráskódra való átállás. Az egyik legismertebb európai linuxos város München, ahol 14 000 számítógépet állítanak át nyílt forráskódra, szépen fokozatosan. Florian Shiessl, a LiMux nevű projekt vezetője elmondta, hogy még csak 1800 gépen fut Linux, de mindenki az OpenOffice irodai programcsomagot használja.

Münchenben minden technikai problémára találtak megoldást, a legnagyobb kihívás az emberek gondolkodásának a megváltoztatása volt. Korábban mindenki egyfajta szoftvert (értsd: Windowst) használt, támogatni kellett az embereket, képezni, érzelmekkel kellett megküzdeni, mondta Shiessl. Az átállás egyik legnagyobb előnye volt, hogy szinte mindent egységesíteni tudtak. Például korábban a hivatal huszonegy szervezeti egységben 25-féle formanyomtatvány volt a szabadság bejelentésére, most már csak egyféle; a Word mindegyik verziója, és legalább ötféle tervezőprogram (Dreamweaver, Go Live) volt készleten, de ezeket is egységesítették.

Szeged is fokozatosan áll át nyílt forráskódú programokra. A városban polgármesteri hivatalában körülbelül ötszázötven számítógép van, amit a többség csak okos írógépként használ. Azzal, hogy az Microsoft Office helyett OpenOffice-t kezdtek használni, körülbelül 80 millió forintot takarított meg a város, mondta Szegfű László, az önkormányzat informatikai osztályvezetője. Sok embernek fogalma sincs arról, hogy Linux fut a gépén, mégis érzelmileg kötődnek a rendszerükhöz. Néhol úgy oldották meg azt a problémát, hogy átmásolták a Windows XP alap háttérképét, és a felhasználó jól elvan a Linuxszal a jól ismert dombok árnyékában, mondta Szegfű László. Persze csak ott nem számít az operációs rendszer, ahol nem kell különleges szoftvereket használni, pénzügyi programokat például nem mernek Linuxon emulátorral futtatni.

Szegfű László arra számít, hogy amikor központi szinten lecserélik az elavult szoftvereket, gondolnak majd a platformfüggetlenségre, így egyre kevesebb gépre kell majd kötelezően Windowst telepíteni. Tudomásunk szerint azonban nincs okuk a reménykedésre, mert van olyan megkerülhetetlen hivatali szoftver, aminek a régi DOS-os verzióját úgy ültették át a webre, hogy most a Microsoft .NET keretrendszerét igényli; emiatt nemcsak a Windowst kötelező megvenni hozzá, hanem az SQL licencet is. Van olyan portál is, ami kizárólag az Internet Explorer 6-os vagy 7-es verzióján használható.

Készülnek a esélyek kiegyenlítésére
Egyenlő esélyt kell adni a zárt és a nyílt forráskódú szoftvereknek, mondta Kópiás Bence, a MEH Elektronikus Kormányzati Központ főosztályvezető-helyettese a konferencián. A 12 milliárd forintos keretszerződés, ami nyílt forráskódú programok központosított beszerzését is lehetővé teszi, szintén ennek a törekvésnek a része. Ez egy évig érvényes, amit a MEH próbaidőszaknak tekint, és a pályázat sikere alapján döntenek majd, hogy a kiírás mely részein kell változtatni. A kritikusok szerint gondot okoz, hogy sok nyílt forráskódú program ára 0 forint, amit a keretszerződés nem tud értelmezni. A nyílt forráskódú programok beszállítói általában a terméktámogatásért kérnek pénzt, de a keretszerződés nem szolgáltatásról szól, hanem szoftverekről.

Kópiás Bence elismerte, hogy átláthatóbb helyzetet kell teremteni az e-közigazgatásban, képezni kell az önkormányzati informatikusokat és a tanárokat, amiben a Szoftver Kompetencia Központ kaphat majd komolyabb szerepet.

... Egy érdekes kísérlet

- 2009-ből, a Google operációs rendszerének elkészülte előttről.

Azóta Linux-on is rég fut a nem Béta Chrome ... bár még mindig nem megbízható, de csak biztonsági szempontból ... ugyanúgy, mint Windows-on. Linux operációs rendszeren először sok-sok ember ellenőrzi le a szoftvereket és ezután kerülnek bele a frissítési tárolókba, ez pedig nem sok idő :) A Puppy Linux éppen azért fut régebbi/ gyengébb képességű gépen, mert sok funkciót kivettek belőle ... csodák nincsenek - egyelőre :)

Legyártjuk a Google operációs rendszerét
2009. július

Most elérhető rendszerek foltozásával és kalapálásával megpróbáltuk összerakni a Google operációs rendszerét. Egy kiskutyával és egy óriással elvertük a keresőcéget.

Most még mindenki csak találgat, hogy milyen lesz a Google operációs rendszere, a Chrome OS. A keresőcég szűkszavúan nyilatkozott a blogjában, csak annyit tudunk, hogy a Chrome OS valamilyen Linuxra épül, amire új ablakkezelőt raknak, és a programok helyett a webes alkalmazásoké lesz a főszerep.

Messziről nem látszik, hogy a böngészőben fut a szövegszerkesztő

Magyarán a júzer a Microsoft Office helyett a Google Dokumentumokban szerkeszt szöveget, és a Médialejátszó helyett a YouTube portálon nézi meg a videókat. A megoldás egyik előnye, hogy még el sem készült a rendszer, de a fejlesztők máris írhatnak rá programokat, hiszen ha a szolgáltatásuk jól fut a böngészőben, akkor valószínűleg a Chrome OS-en sem lesz vele gond.

Nem várunk rá
Tudjuk, hogy először a szerényebb teljesítményű netbookokon jelenik meg a Chrome OS, valamikor 2010-ben. Mi sajnos nem vagyunk elég türelmesek, ezért inkább úgy döntöttünk, hogy legyártjuk magunknak. Első lépésként a saját netbookunkon futó Ubuntu Linuxot butítottuk le, majd egy eleve kisméretű Linuxszal próbálkoztunk, és végül a redmondi óriás karjaiba vetettük magunkat.

Ubuntu butítás
Első lépésként saját jól működő rendszerünket próbáltuk átalakítani, hogy többé-kevésbé megfeleljen a Google által kitűzött céloknak. A gyors rendszerindítás már megvolt, a legfrissebb Ubuntu több mint fél perccel veri a Windows XP-t, de ez még messze van a Google által ígért néhány másodperctől.

Ráadásul az Ubuntunak még a netbookra szabott verziója is sok szempontból necces. Tele van szoftverekkel. Linuxon meg nem lehet a szoftvereket csak úgy kidobálni, mert sok program függ a másiktól. Például egy sima szótárprogram eltávolítása magával rántotta volna az Ubuntu egyik fő komponensét, a telepítéskezelő pedig nem túl elnéző: vagy visszavonjuk a törlést, vagy a törölni kívánt programtól függő összetevőket is törölni kell.

Végül muszáj volt kidobni a fölösleges programokat, és a Gnome helyett felraktuk a gyengébb gépekre szánt xfce4 grafikus környezetet, aminek az lett az eredménye, hogy elvesztek a jó beállítások, és a gép nem lett érezhetően gyorsabb. Felhagytunk a rendszer butításával, mert nem akarunk végül egy kőnél is ostobább gépet parancssorban konfigurálni, inkább egy új telepítőt kerestünk.

A Szent Kutyus
Második lépésben egyszerűen beírtuk a keresőbe a "browser only" és a "linux" szavakat, és vártuk a megváltást. A Megváltó pedig egy foltos kiskutya képében jelent meg. A Puppy Linux első verziója 2005-ben jelent meg, készítőinek a célkitűzése az volt, hogy az operációs rendszerrel újraélesszék az elöregedett számítógépeket. A Puppy Linux a régi gépek teljesítményét hozó Atom processzor terjedése miatt egyre népszerűbb lehet, különösen egy szélsőséges verziója, a PuppyBrowser nevű alfaj. Ebben egyetlen nagyobb program van, a Firefox.

A PuppyBrowser tehát már most azt valósítja meg, amit a Google még csak elkezdett megépíteni. Alapváltozata 66 megabájtos, simán elfér egy régi memóriakártyán. Mi nagyvonalúan adtunk neki fél gigabájtot, persze teljesen fölöslegesen, a fontos fájlok úgyis más partíción vannak (nehogy az operációs rendszer cseréjekor elvesszenek).

Sajnos nem ment minden gördülékenyen. A vezetékes kapcsolatot még két perc alatt összeraktuk és a PuppyLinux brózere úgy futott a weben, mint egy agár, de a vezeték nélküli kártya modulját nem sikerült betölteni, az adapterünkkel kompatibilis verzió nem volt benne elérhető.

A másik óriás "karmában"
Bár tapasztalatból tudjuk, hogy netbookon a Linux az ideális rendszer, még a Google is arra kényszerített minket, hogy elővegyük a Windows XP telepítőjét. Linuxon ugyanis nem fut a Google összes programja, és ami a legcikibb: a nyílt forráskódú Chrome böngészőnek Linuxon csak olyan béta változata van, amin nem elérhető a YouTube. Ugyanakkor a Windows XP-n a Google mindegyik szoftvere elérhető, sőt kiforrott és stabilan fut.

A Windows XP telepítése és frissítése másfél napot vett igénybe, és végül lett egy rendszerünk, amin minden Google-féle program elérhető. A rendszerről letöröltünk minden beépített szoftvert (még a Wordpadet és a Paintet is), egy tíz lépésből álló, igen részletes leírás alapján felgyorsítottuk, és kigyomláltunk a Start menüből minden lényegtelen elemet.

Windows? Ugyan, nem is látszik!

A hibernálás funkció használatával pedig 20 másodperc alatt elindul a rendszer. Rögtön a Chrome böngésző nyílik meg teljes kijelezős módban, amivel elérjük a weben tárolt leveleinket, dokumentumainkat, naptárunkat, és névjegyeinket, és nincs semmilyen kompatibilitási problémánk. Ha kordában tartjuk magunkat, és semmi extrát nem telepítünk, akkor olyan, mintha a Google oprendszerét használnánk.

Meglátjuk, hogy a Google tud-e ennél jobbat.

(forrás: index.hu)