Most tényleg nagyon alap információkat írok le, de az elmúlt időben többször tapasztaltam, hogy nem mindenki számára teljesen egyértelmű.

Az e-mailek fejlécéről lesz szó.

Feladó: a feladó mezőbe bárki, bármit beírhat. (Mint ahogy bármikor feladhatok a postán egy levelet másnak a nevében.) Tehát az, hogy egy ismert címről kapsz egy e-mailt még nem azt jelenti, hogy azt az adott feladó küldte. Ha a tartalma nem illeszkedik a megszokott stílushoz vagy bármilyen okból gyanús, hogy nem az általad ismert feladó küldte, akkor kérdezz rá, akár telefonon is! Nem jelenti, hogy a feladó gépét feltörték, hogy az ő nevében érkezik Neked egy levél. Gyakorlatilag sok esetben ez egyszerűen a spamek kategóriájába esik.

Címzett: (ez önmagáért beszél) az vagy azok, aki(k)nek a levél szól.

Másolatot kap (CC): olyan személy(ek), akiket tájékoztat a feladó az adott e-mailről, de nem direkt nekik szól. A címzett(ek) is látják, hogy ki kapott másolatot még az e-mailből, tehát kihez jutott még el az információ.

Titkos másolat (BCC) mint előző, de sem a címzett(ek), sem a másolatot kap mezőben szereplők nem értesülnek, hogy erről valaki titkos másolatot is kapott. Ha többen kapnak titkos másolatot, akkor azok egymásról sem fognak tudni.

Bár az elmúlt három mezőben szereplő minden címzett megkapja az e-mailt, de teljesen más a jelentőségük és érdemes ezeket ennek megfelelően használni!

Példák:

• Meghívót küldesz szét és szeretnéd, hogy a címzettek tudják, hogy kik a résztvevők: mindenki a címzett mezőbe kerüljön!
• Exkluzív ajánlatot küldesz és nem akarod szétküldeni a címlistámat: az e-mail címek a “titkos másolat” mezőbe kerüljenek!

Tárgy: kitöltendő és lehetőleg az e-mail tárgyának megfelelően. Nagyon nem szeretek olyan e-maileket kapni, aminek nincs tárgya vagy egy korábbi levélre válaszolva, annak tárgya marad meg.

Mellékletek
Lehetőségünk van üzenetünk mellé egy bármilyen fájlt mellékelni (pl. kép, videó, prezentáció). Általában ezeknek a maximális méretük van szabályozva, ez szolgáltató függő
Egy felhasználó e-mail címe általánosan a következőképpen néz ki:
Pl : Felhasználó_név@gépnév.domain_név.subdomain_név.országazonosító

A levelező programok alapszolgáltatásai
A levél küldése és fogadása
A leggyorsabban az Eszközök menü Küldés és fogadás menüpontjának Összes küldése és fogadása alpontjával lehet fogadni és elküldeni az üzeneteket.
Prioritás
Üzenetek->Priorítás beállitás menüvel állíthatjuk levelünk prioritását fontossága szerint lehet magas, átlagos és alacsony.
Visszaigazolás kérése
Eszközök -> Olvasási visszaigazolás kérése menüpontból érhető el, ilyenkor a fogadó fél amint kinyitja a levelet a levelezőprogram felajánlja, hogy visszaigazolást küldd a feladónak, így meggyőződhetünk arról, h valóban megkapta és olvasta a levelünket
Levél írása és formázása
Műveletek menü/új levél (természetesen más alternatívák is használhatók)
A címzett sorba be kell írnunk a címzett e-mail címét vagy nevét, ha a névjegyalbumban szerepel
Másolat sorba azok címét, akiknek még másolatot akarunk küldeni
Tárgy sorba a levelünk tárgyát (rövid mondanivalóját írjuk, de nem kötelező)
Alsó szerkesztő ablakba elkezdhetjük a levél szövegét begépelni
Ha végeztünk: Küldés paranccsal továbbíthatjuk levelünket, továbbá a küldés/fogadás parancs lehetővé teszi, hogy egy időben új levelet is fogadhassunk
Levél törlése
Jobb gomb a kiválasztott üzeneten és törlés VAGY DELETE gomb használatával távolíthatjuk el a nem kívánt levelet, ami először a Törölt elemekbe kerül, majd onnan a Törölt elemek mappa ürítése menüponttal tudjuk végleg eltávolítani számítógépünkről az e-mailt.
Válasz a feladónak
Ha a kapott üzenetre jobb gombbal rákattintunk és a válasz a feladónak pontot választjuk, ahol egyből írhatjuk is a választ az email feladójának.
Továbbküldés
A bejövő email-t továbbíthatjuk egy másik felhasználónak, ha a továbbítandó üzenetre jobb gombbal rákattintunk és a továbbítás menüt választjuk, ahol megadjuk az e-mail címét annak akinek továbbítani szeretnénk a levelet.
Mellékletek csatolása
A megírt levélhez különböző mellékleteket is fűzhetünk (Beszúrás menü/Fájl). Ez lényegében bármilyen bináris fájl lehet, az egyetlen feltétel, hogy a teljes levél méret nem haladhatja meg a szolgáltató által engedélyezett legnagyobb levélméretet.
Postázandó üzenetek
Ide azok a levelek kerülnek, amelyek küldése folyamatban van, vagy Internet kapcsolat hiányában akkor kerül elküldésre, ha kapcsolódtunk a világhálóhoz.
Piszkozatok
Ha megírunk egy e-mailt, de nem akarjuk azonnal elküldeni elmenthetjük a levelet, ilyenkor a Piszkozatok menüpontba menti el a számítógépünk az üzenetünket, amelyet bármikor elküldhetünk.
Címjegyzék készítése
Eszközök -> Címjegyzék menüvel érhetjük el ezt a funkciót. Itt meg kell adnunk az illető nevét és e-mail címét
Levelek mentése, rendezése
Leveleinket elmenthetjük a Fájl->Mentés másként menüponttal, ilyenkor számítógépünkre menthetjük el a kiválasztott e-mailt, e-maileket.

Illemszabályok (E-mail Netikett)
Az elektronikus levelezés alapszabálya, hogy konzervatívnak kell lenni a küldésben, de liberálisnak a fogadásban. Nem szabad indulatos leveleket („flame”) küldeni, még akkor sem, ha provokáció hatására történne. A flame levelekre nem ajánlott válaszolni. A levelek végére érdemes odaírni a nevet és az elérhetőséget, mert sok levelezőprogram levágja a fejléc-információkat, amelyek tartalmazzák többek között a válaszcímet is. Ez a sig/signature (aláírás) ne legyen hosszabb 4 sornál. Ismeretlen emberektől személyes e-mailben kérdezni, akiknek a címét egy levelező listából kerestük ki, illetlenség. Ilyen célra léteznek megfelelő fórumok, ahol bátran fel lehet tenni a kérdéseket.

Szakkifejezések
E-mail, levelezőprogram, SPAM, Netikett, IMAP, POP3, TCP/ IP

Az elektronikus levelezés az Internet egyik legfontosabb alkalmazása. 

Az elektronikus levelezés működése:

Elsődleges, hogy bármelyik levelezőrendszer használatához (levél írás és fogadás) a felhasználónak elektronikus címmel, azonosítóval: azaz e-mail címmel kell rendelkeznie.

Az e-mail cím az alábbi fő részekből áll:

Az elektronikus postafiók:

Az elektronikus levelek felépítése általában hasonló, kisebb eltérések azonban a különböző levelezőprogramok használata által előfordulhatnak:

1. Feladó e-mail címe (From): Az elektronikus levél feladójának (küldőjének) azonosítója. Pl. jóskapista@freemail.hu
2. Címzett e-mail címe (To) : Az elektronikus levél címzettjének azonosítója: Pl. gipszjakabné@yahoo.com
A levelezőprogramok lehetővé teszik a címzettek előzetes beállítását, azaz címlista készítését. Új üzenet (levél) megírásakor egyszerűbb az előre elkészített címlistából kiválasztani a címzettet, mint minden egyes alkalommal újra beírni azt.
3. CC (másolat) : A levelezés ezen része tartalmazza azoknak a címzetteknek az e-mail címeit, akik részére az alap címzetten felül még el szeretnénk küldeni a levelet. A CC mezőben felsorolt e-mail címek tulajdonosai egyenként látják, hogy az elküldött levelet rajtuk kívül még ki kapta meg.
4. BCC (titkos másolat) : Funkciójában hasonlít a CC-re, azzal a különbséggel, hogy a BCC mezőben felsorolt címzettek nem látják, hogy rajtuk kívül ki kapott még másolatot a levélből.
5. Tárgy (Subject): Az elektronikus levél tárgya. Nem kötelező kitölteni, de kitöltése hosszú távon átláthatóbbá teszi a címzett postafiókját.
6. Szövegtörzs : A szövegtörzs a címzett(ek)nek küldendő szöveget, illetve igény szerint csatolt fileokat is tartalmazhat.
7. Aláírás : A legtöbb levelezőrendszer lehetővé teszi a postafiókhoz kapcsolódó elektronikus aláírás készítését. Az elkészített aláírás minden levél végére automatikusan csatolásra kerül.

SPAM: Sajnos napjainkban az elektronikus levelezés térhódításából kifolyólag egyre gyakoribb a kéretlen reklámszórás (spammelés) használata. A reklámposta küldői céljuk elérése végett olyan szervereket (Open Relay) használnak fel, amelyek bárkitől bárkinek továbbítják a leveleket. Azonban az Internetszolgáltatók különböző szűrőprogramokkal próbálnak gátat vetni a spam rohamos terjedésének. A kéretlen levelek elterjedése miatt egyre több ország vezet be törvényeket a spam tiltására.

Az elektronikus levelezés beállításához szükséges fogalmak:

POP3 (Post Office Protocol Version 3 - Postahivatali Protokoll 3. változat): A levelezőrendszerek által használt leggyakoribb protokoll (eljárásszabályzat). Azon kommunikációs protokollok egyike, mely segítségével számítógépünket hagyományos telefonvonalon keresztül, modem (digitális jelek analógra való átalakítása) segítségével a Világhálóra csatlakoztatjuk. Továbbá segítségével TCP/IP kapcsolatot hozhatunk létre. A Világháló esetében az adatátvitel formáját leíró utasítások, parancsok összessége a TCP/IP protokoll. (A TCP/IP protokollról bővebben) A POP3 protokoll minden elektronikus levelünket teljes tartalmával letölti postafiókunkba az Internetszolgáltató levelezőszerveréről.

IMAP (Interactive Mail Access Protcol - Interaktív Levél Hozzáférési Protokoll): A POP3-hoz hasonló levelező protkoll, amely lehetővé teszi, hogy elektronikus leveleinket, amelyek az Internetszolgáltató levelezőszerverén lévő postafiókunkban helyezkednek el, letöltés előtt megnézzük és akár egy távoli végpontról is kezeljük. Az IMAP protokoll először csak elektronikus leveleink fejlécét küldi el postafiókunkba, ezzel lehetővé teszi a címek elolvasása utáni csoportosítást, illetve az esetleges levél letöltéseket is.

A POP3 és az IMAP4 protokoll közötti lényeges különbség a levelek kezelési elvében mutatkozik. Az IMAP segítségével a levelező kliens kapcsolódik a kiszolgálóhoz, és közvetlenül azon manipulálja a leveleket. Ugyanakkor a POP3 protokoll esetében a kiszolgáló csak addig tárolja a levelet, amíg a felhasználó le nem tölti onnan. A két módszer közötti filozófiai eltérést kell leginkább szem előtt tartanunk, mivel mindkét protokoll esetében lehetőség van a másikhoz hasonlatos működés megvalósítására: POP3 használatakor a letöltött leveleket nem feltétlenül kell letörölni a szerverről; IMAP esetén pedig a levelek ideiglenesen a felhasználó gépén tárolódnak, és akár offline is olvashatók maradnak.

Trükk: Hozd át a régi leveleid a Gmail-be!

(nem kötelező gmail.com-ot választani, a yahoos cím is megfelelő, van aki azt választja megbízható és ingyenes szolgáltatónak - itt a gmail-ről lesz szó)

Ha jól sejtem, az átlag magyar internetezőnek (beleértve természetesen téged is) nem csak egy e-mail címe van. Talán a Freemail-nél kezdted, majd áttértél a Gmail-re, de az is lehet, hogy végigjártad az összes magyar nyelvű szolgáltatót, hátha a másik jobb, mint az egyik volt.. Megeshet, hogy közben az aktuális címeidet megadtad itt-ott, így azokat állandóan ellenőrizgetned kell, jött-e új e-mail.. De ha ezért nem is, lehet, hogy régi levelek miatt vissza-visszajársz.

Gondolom, nem lep meg, ha azt mondom, van ennek egyszerűbb módja is! Ha van már Gmail címed, akkor erőteljesen javaslom, hogy csak azt használd. (Ha nincs, azonnal szerezz egyet ;) Ugyanis a hatékonyságod ilyeneken is múlik!

Miért szabdalnád szét magad, ha a Google szinte mindenre tud egy ügyes megoldást?

Jelen esetben a régi leveleid importálásáról, Gmail-be való áthozataláról szeretnék neked mesélni. Eddig is volt lehetőség arra, hogy bizonyos módon elérd a korábban írott leveleidet, ám most ez még könnyebb lesz majd, hiszen a Beállítások menüben az eddigi Fiókok almenü átváltozik Fiókok és importálásra.

Beszédes a neve és valóban, a létező összes segítséget megadja, hogy áthozd a Yahoo-s,  Hotmail-es stb. leveleidet, de a régi utat használva ugyanígy meg tudod tenni ezt a Freemail-es, Citromail-es, Vipmail-es stb. leveleiddel is. Ha nem a weben nézed a leveleidet, akkor is át tudod hozni a leveleid, mégpedig az úgynevezett POP3 szerver segítségével.

Az alábbi videóban igyekeztem nagyon érthetően és részletesen elmondani a teendőket. Ha a Beállítások alatt nálad még csak Fiókok szerepel, akkor nálad még nem frissült a Gmail, de ne aggódj, hamarosan te is láthatod az új módszert. Addig is használd a régit, a videóban mindkettőt megmutatom.

a videó 2009-ben készült, de az alapbeállítások nem változtak

Ha bármilyen gondba ütköztél, írj és kibogozzuk!

Figyelem! Amíg nem vagy biztos a dolgodban, ne kérd, hogy törölje a régi helyen a leveleket!

Bővebben az e-mail-ről

Wikipedia

Hernádi István oldala

Freemail súgó (kérésre)

(forrás: hia.itblog.hu, ismedia.hu, hu.wikipedia.org, freeweb.hu/heri, guglisagok.hu)