Számítástechnika: Revolution OS (a Linux története) (videó)

Szeretettel köszöntelek a Számítástechnika klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 281 fő
  • Képek - 145 db
  • Videók - 133 db
  • Blogbejegyzések - 606 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 492 db

Üdvözlettel,
M Imre
Számítástechnika klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Számítástechnika klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 281 fő
  • Képek - 145 db
  • Videók - 133 db
  • Blogbejegyzések - 606 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 492 db

Üdvözlettel,
M Imre
Számítástechnika klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Számítástechnika klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 281 fő
  • Képek - 145 db
  • Videók - 133 db
  • Blogbejegyzések - 606 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 492 db

Üdvözlettel,
M Imre
Számítástechnika klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Számítástechnika klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 281 fő
  • Képek - 145 db
  • Videók - 133 db
  • Blogbejegyzések - 606 db
  • Fórumtémák - 20 db
  • Linkek - 492 db

Üdvözlettel,
M Imre
Számítástechnika klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Revolution OS (a Linux története)

Megjelenés ideje: 2012 aug. 19
IndepHighDefinition
https://www.youtube.com/user/IndepHighDefinition

A nyílt, és a zárt forráskódról szóló film.


Revolution OS
2001 Home » Technology 32 Comments

Revolution OS is a documentary which traces the history of GNU, Linux, and the open source and free software movements. It features several interviews with prominent hackers and entrepreneurs (and hackers-cum-entrepreneurs), including Richard Stallman, Michael Tiemann, Linus Torvalds, Larry Augustin, Eric S. Raymond, Bruce Perens, Frank Hecker and Brian Behlendorf.

The film begins in medias res with an IPO, and then sets the historical stage by showing the beginnings of software development back in the day when software was shared on paper tape for the price of the paper itself. It then segues to Bill Gates's Open Letter to Hobbyists in which he asks Computer Hobbyists to not share, but to buy software. (This letter was written by Gates when Microsoft was still based in Arizona and spelled "Micro-Soft".)

Richard Stallman then explains how and why he left the MIT Lab for Artificial Intelligence in order to devote his life to the development of free software, as well as how he started with the GNU project. Linus Torvalds is interviewed on his development of the Linux kernel as well as on the GNU/Linux naming controversy and Linux's further evolution, including its commercialization. Richard Stallman remarks on some of the ideological aspects of open source vis-á-vis Communism and capitalism and well as on several aspects of the development of GNU/Linux.

Michael Tiemann (interviewed in a desert) tells how he met Stallman and got an early version of Stallman's GCC and founded Cygnus Solutions. Larry Augustin tells how he combined the resulting GNU software and a normal PC to create a UNIX-like Workstation which cost one third the price of a workstation by Sun Microsystems even though it was three times as powerful.

His narrative includes his early dealings with venture capitalists, the eventual capitalization and commodification of Linux for his own company, VA Linux, and ends with its IPO. Frank Hecker of Netscape tells how Netscape executives released the source code for Netscape's browser, one of the signal events which made Open Source a force to be reckoned with by business executives, the mainstream media, and the public at large.

Watch the full documentary now - 85 min
http://topdocumentaryfilms.com/revolution-os/

Értékeld!

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

M Imre üzente 4 napja

Megjelent a Debian 13 "trixie" kiadás
2025. augusztus 9.

2 év, 1 hónap és 30 nap fejlesztés után a Debian projekt büszkén mutatja be új, stabil, 13-as verzióját (kódnév: "trixie" ).

"A trixie" támogatása a következő 5 évben a Debian biztonsági csapatának és a Debian hosszú távú támogatási csapatának közös munkájának köszönhetően biztosított.

https://security-team.debian.org/
https://wiki.debian.org/LTS

A Debian 13 "trixie" számos asztali környezettel érkezik, például:

*** GNOME 48,
*** KDE Plazma 6.3,
*** LXDE 13,
*** LXQt 2.1.0,
*** Xfce 4.20

Köszönet a fordítóinknak, akik a "trixie "man oldalait több nyelven is elérhetővé tették.""

"Ez a kiadás első alkalommal támogatja hivatalosan a riscv64 architektúrát, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy a Debiant 64 bites RISC-V hardveren futtassák, és kihasználják a Debian 13 összes funkcióját. A trixie" összesen hét architektúrát támogat hivatalosan :

*** 64 bites PC (amd64),
*** 64 bites ARM (arm64),
*** ARM EABI (kar),
*** ARMv7 (EABI fixen lebegő ABI, armhf),
*** 64 bites kis-endiánus PowerPC (ppc64el),
*** 64 bites kis-endián RISC-V (riscv64),
*** IBM System z (s390x)

Az i386 már nem támogatott normál architektúraként: nincs hivatalos kernel és Debian telepítő az i386 rendszerekhez. Az i386 architektúra mostantól csak 64 bites (amd64) CPU-n való használatra készült. Az i386 rendszereket futtató felhasználóknak nem szabad trixie-re frissíteniük. Ehelyett a Debian azt javasolja, hogy ahol lehetséges, telepítsék újra őket amd64-ként, vagy vonják ki a hardvert a forgalomból.

"A trixie" lesz az utolsó kiadás az armel architektúrához. További információkért az ARM EABI támogatásunkról lásd az 5.1.3. Az armel utolsó kiadása című részt a kiadási megjegyzésekben.
https://www.debian.org/releases/trixie/release-notes/issues.html#last-release-for-armel

A Debian Cloud csapata számos felhőalapú számítástechnikai szolgáltatáshoz publikál "trixie-t :"

*** Amazon EC2 (amd64 és arm64),
*** Microsoft Azure (amd64),
*** OpenStack (általános) (amd64, arm64, ppc64el),
*** PlainVM (amd64, arm64, ppc64el),
*** NoCloud (amd64, arm64, ppc64el)

A genericloud képnek bármilyen virtualizált környezetben futtathatónak kell lennie, és van egy nocloud kép is, amely hasznos a build folyamat teszteléséhez.

A felhőalapú képek automatizálási funkciókat biztosítanak a „cloud-init” segítségével, és a gyors példányindítást helyezik előtérbe kifejezetten optimalizált kernelcsomagok és grub konfigurációk használatával.

Ha egyszerűen csak ki szeretnéd próbálni a Debian 13 "trixie-t" telepítés nélkül, használhatod az elérhető Live telepítők egyikét , amelyek betöltik és futtatják a teljes operációs rendszert írásvédett állapotban a számítógép memóriáján keresztül,
https://www.debian.org/CD/live/
és lehetőséged van telepíteni a számítógéped merevlemezére a Live telepítőből is.

További részletek a kiadásról, leírások, tanácsok...

https://www.debian.org/News/2025/20250809

A Debianról

A Debian egy szabad operációs rendszer, amelyet a világ minden tájáról származó több ezer önkéntes fejlesztett az interneten keresztül együttműködve. A Debian projekt fő erősségei az önkéntes bázis, az elkötelezettség a Debian társadalmi szerződés és a szabad szoftverek iránt, valamint az elkötelezettség a lehető legjobb operációs rendszer biztosítása iránt. Ez az új kiadás egy újabb fontos lépés ebbe az irányba.

-\\- -\\- -\\- -\\- -\\-

További Linux / UNIX érdekességek itt:

http://linux.network.hu/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

ClamTK - Már nincs karbantartva

A mai naptól kezdve, több mint 20 év után nyugdíjasnak tekintem magam.

Ennek számos oka van:

-- Amúgy nem olyan jó, és rossz vélemények vannak

-- Nem vagyok igazi programozó, és sosem leszek jó ebben

-- Újra el kell készíteni, mind más nyelven, mind új dizájnnal

-- Az, hogy 2022-ben elütött egy ittas sofőr, még rosszabbá tette a koncentrálóképességemet

-- A clamtk-nak egy könnyű, könnyen használható programnak kellett lennie, és valószínűleg egyik sem jellemző rá

-- Bezáráskor folyamatosan összeomlik, és fogalmam sincs, miért

-- A ClamAV aláírások indításkor hosszú ideig töltődnek be; nem tudom, hogyan mondjam el ezt a vizsgálat megkezdésére váró felhasználónak. Igen, használhatjuk a clamd-t, tudom.

Van még több is, és tudnék róla bókokat írni, de mindehhez semmi értelmeset nem ad hozzá.

A célom a fejlesztéssel az volt, hogy visszaadjam a Linuxos tapasztalataim nektek, ami sokat adott, és hogy jobban tudjak programozni. Valószínűleg egyiket sem tettem meg. Több ismeretet szereztem a csomag készítés működéséről, de azt hiszem, ez nem lényeges.

Azért ezeket ajánlom:

-- Ne nevezze a Linux fenyegetéseit vírusoknak. A Linux (és más operációs rendszerek) SOK fenyegetésnek vannak kitéve, beleértve a rosszindulatú programokat és a rootkiteket. Azt mondani, hogy a Linux nem kap vírusokat, olyan, mint azt mondani, hogy a futballcsapat nem csinál sok öngólt. Ez hülyeség. A Linux rendszereket mélyreható védelemmel kell védeni, és ez nem foglalja magában azt, hogy „biztonságos, mert Linux”. A rosszindulatú program a megfelelő kifejezés, amely sokféle fenyegetést magában foglal.

-- Valakinek jó rosszindulatú programkeresőt (GUI) kellene készítenie Linux (és kapcsolódó) rendszerekhez.

Elnézést a halott nyílt forráskódú projektek listájáért.

Ha újra kezdhetem a dolgokat, megteszem. De valószínűleg nem így lesz.

Köszönöm az eddigieket mindazoknak a csodálatos embereknek, akikkel beszéltem a világ minden sarkából, és vigyázzatok magatokra.

Dave M
___

A hír,
https://gitlab.com/dave_m/clamtk/-/issues/144
és itt közölték.
https://www.pingvinvilag.hu/2024/04/14/a-clamtk-mar-nem-karbantartott/

Válasz

M Imre üzente 1 éve

ClamTK és ClamAV - Már nincs karbantartva

A mai naptól kezdve, több mint 20 év után nyugdíjasnak tekintem magam.

Ennek számos oka van:

-- Amúgy nem olyan jó, és rossz vélemények vannak

-- Nem vagyok igazi programozó, és sosem leszek jó ebben

-- Újra el kell készíteni, mind más nyelven, mind új dizájnnal

-- Az, hogy 2022-ben elütött egy ittas sofőr, még rosszabbá tette a koncentrálóképességemet

-- A clamtk-nak egy könnyű, könnyen használható programnak kellett lennie, és valószínűleg egyik sem jellemző rá

-- Bezáráskor folyamatosan összeomlik, és fogalmam sincs, miért

-- A ClamAV aláírások indításkor hosszú ideig töltődnek be; nem tudom, hogyan mondjam el ezt a vizsgálat megkezdésére váró felhasználónak. Igen, használhatjuk a clamd-t, tudom.

Van még több is, és tudnék róla bókokat írni, de mindehhez semmi értelmeset nem ad hozzá.

A célom a fejlesztéssel az volt, hogy visszaadjam a Linuxos tapasztalataim nektek, ami sokat adott, és hogy jobban tudjak programozni. Valószínűleg egyiket sem tettem meg. Több ismeretet szereztem a csomag készítés működéséről, de azt hiszem, ez nem lényeges.

Azért ezeket ajánlom:

-- Ne nevezze a Linux fenyegetéseit vírusoknak. A Linux (és más operációs rendszerek) SOK fenyegetésnek vannak kitéve, beleértve a rosszindulatú programokat és a rootkiteket. Azt mondani, hogy a Linux nem kap vírusokat, olyan, mint azt mondani, hogy a futballcsapat nem csinál sok öngólt. Ez hülyeség. A Linux rendszereket mélyreható védelemmel kell védeni, és ez nem foglalja magában azt, hogy „biztonságos, mert Linux”. A rosszindulatú program a megfelelő kifejezés, amely sokféle fenyegetést magában foglal.

-- Valakinek jó rosszindulatú programkeresőt (GUI) kellene készítenie Linux (és kapcsolódó) rendszerekhez.

Elnézést a halott nyílt forráskódú projektek listájáért.

Ha újra kezdhetem a dolgokat, megteszem. De valószínűleg nem így lesz.

Köszönöm az eddigieket mindazoknak a csodálatos embereknek, akikkel beszéltem a világ minden sarkából, és vigyázzatok magatokra.

Dave M
___

A hír,
https://gitlab.com/dave_m/clamtk/-/issues/144
és itt közölték.
https://www.pingvinvilag.hu/2024/04/14/a-clamtk-mar-nem-karbantartott/

Válasz

M Imre üzente 11 éve

További érdekes videók itt:
http://linux.network.hu/video/biller-1506

Válasz

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 napja a(z) Wayback Machine - az Internet Archívum (már 30 petabájt adat) blogbejegyzéshez:

Becsukja a kaput a Reddit az Internet Archive orra előtt | 2025...

M Imre írta 1 napja a(z) A Windows-életciklussal kapcsolatos alapinformációk blogbejegyzéshez:

Beperelte egy kaliforniai férfi a Microsoftot a Windows 10 ...

M Imre írta 4 napja a(z) Egyszerűen: mi az a ChatGPT? videóhoz:

A ChatGPT-től kért étkezési tanácsot, súlyos mérgezéssel ...

M Imre írta 4 napja a(z) Revolution OS (a Linux története) videóhoz:

Megjelent a Debian 13 "trixie" kiadás 2025...

M Imre írta 5 napja a(z) headszamtech képhez:

Headszamtech_279351_34944_s

Dalai Láma - A boldogság tanítása | Hivatalos előzetes | ...

M Imre írta 5 napja a(z) Egyszerűen: mi az a ChatGPT? videóhoz:

Az OpenAI-nak eszébe jutott, hogy honnan indult, ki is adott ...

M Imre 5 napja új videót töltött fel:

M Imre 5 napja új videót töltött fel:

M Imre írta 5 napja a(z) The Web We Want - An Open Letter (A Web, ahogy mi szeretnénk - egy nyílt levél / Mozilla) videóhoz:

Kikapcsolódásnak olvasd el ezt, a régebbi blogom: *** A ...

M Imre írta 5 napja a(z) The Web We Want - An Open Letter (A Web, ahogy mi szeretnénk - egy nyílt levél / Mozilla) videóhoz:

Thunderbird 141.0 A Thunderbird egy ingyenes,...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu