Bár jelenleg az Internet Explorerben, a Firefoxban, a Chromeban és a Safariban is lehetőségük van a felhasználóknak az úgynevezett privát böngészés választására, de ez az üzemmód egyik szoftver esetében sem tökéletes.

Jelenleg a világ négy legnépszerűbb böngészőjének mindegyike kínál olyan funkciót, amelynek segítségével a felhasználók névtelenül szörfölhetnek a világhálón. A lehetőséggel sokan élnek is. Annál elkeserítőbb, hogy negatív eredménnyel zárult a Stanford Egyetem kutatói által végzett felmérés. A szakemberek azt vizsgálták, hogy a hangzatos privát böngészés üzemmódok mögött milyen tartalom húzódik.

Gaurav Aggrawal, Elie Bursztein, Collin Jackson és Dan Boneh arra voltak kíváncsiak, hogy mikor választják a névtelen szörfölést ígérő funkciót a felhasználók. Nos, a válasz nem meglepő: a legtöbben a pornóoldalak felkeresése előtt aktiválták a privát böngészés üzemmódot. Mindez azt jelenti, hogy elvileg erről az időszakról nem lehetnének a számítógépen sem sütik, sem az előzményekre vonatkozó adatok, sem pedig más fájlok az alkalmazások átmeneti tárolójában. Kiderült, hogy bár a funkció a gyakorlatban is működik, de számos tényező befolyásolhatja a hatékonyságát.

Az online kereséseket megkönnyítő webes programok vagy az online bevásárlásoknál az adatvédelemre ügyelő biztonsági rendszerek ugyanis továbbra is megőrzik az adatokat. Így gyakran a névtelen böngészés csak álom marad. A dolog azért is veszélyes, mert ezáltal az internetezők a hamis biztonság illúziójába ringatják magukat, és ha például mások által is hozzáférhető gépen intéznek valamilyen tranzakciót, akkor nagyon pórul járhatnak..

A vizsgált szoftverek az Internet Explorer 8, a Firefox 3.5, a Chrome 5 és a Safari 4 voltak. A tapasztalatok lesújtóak: a megvizsgált alkalmazások egyike sem volt képes teljes mértékben megvédeni használói magánszféráját. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy egyik szoftver sem rejtette el maradéktalanul a böngészés nyomait és a folyamat után számos árulkodó jel maradt a számítógépeken. Külön gondot okoz, hogy az adattárolás nem titkosítva történik. Vagyis, ha valaki utólag nem törli ki ezeket a nyomokat, akkor gyorsan megállapítható, hogy az illető milyen oldalakon járt.

További hiányosság volt, hogy a privát böngészés nem feltétlenül működik a telepített kiegészítők esetén. A Firefox 32 vizsgált kiegészítője közül 16-ot érintett ez a probléma, míg a Chrome esetében még rosszabb volt a helyzet: 100 kiegészítőből 71 megakadályozta a funkció aktiválását. Vagyis, hiába kapcsolja be valaki az üzemmódot, egy aktív kiegészítő újra deaktiválhatja azt. A kutatók az eredményeiket a Usenix (a pontos linket a forrásoldal nem közölte) biztonsági szimpóziumon ismertetik hivatalosan.

A Firefox és egyéb böngészők kiegészitői amúgy is "összeakadhatnak", mert független fejlesztők készítik ezeket, és csak a böngészővel való kompatibilitásra ügyelnek ... ha kiderül egy másik kiegészítővel való összaférhetetlenség, akkor javítják ki. A kiegészítők nagy számára tekintettel (Firefox) ez egyértelmű.

Ajánlott kiegészítő Firefox-hoz, a sütiket minden bezáráskor törli

BetterPrivacy (klublinkeknél is ott)

https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/6623/

Az úgynevezett LSO (hosszú lejáratú, "soha nem törlődő") sütiket is törli, valamint van időzítő funkció a kiegészítőben ... stb.

Néhány példa, miket is töröl ...
- A soha nem lejáró - korlátlan ideig számítógépen tartózkodó.
- Alapértelmezetten tárolt, min. méret 100 KB (vesd össze: Szokásos cookie-k 4 KB).
- A böngésző által nem ismert, ezért el nem távolítható LSO.
- Flash-hozzáférést tudnak tárolni, és igen sajátos személyi és technikai információkat (rendszer, felhasználó név, kép ,...).
- Képes elküldeni a tárolt információt a megfelelő kiszolgáló, felhasználó engedélye nélkül.
- Flash alkalmazások
- Flash-cookie webhelyek nyomkövetői.
- A megosztott mappákat teszik lehetővé  tévő böngésző nyomkövető, LSO munkáját segítő minden flash-alapú alkalmazás
- A weboldal nem felhasználó-barát, nem jó megírt LSO-i
- Számos területen és nyomon követésre a vállalatok széles körben alkalmaznak a flash-cookie-kat.

Ezek a cookie-k nem ártalmatlanok

A Google Fordító segít a kiegészítő magyarázó szövegét valamennyire lefordítani magyarra, a HTTPS linkeket, mint a mozilláét nem, viszont az oldal szövegét "beletehetjük" a fordítási ablakba! A HTTP kezdetű linkek működnek a Fordítóval.

(forrás: sg.hu, mozilla.org)