Az Intel CPU-dzsungelének áttekintése

2018. június 06. - Posztmodem

Az elmúlt 10-12 évben teljesen elszabadultak a különféle processzornevek: tobzódnak az i3-ak, i5-ök és i7-ek, a processzormagok és a gigahertzek, asztali és mobilprocesszorok. Mi a különbség a Dual Core, a Core Duo és a Core 2 között? És ha már van i9 is, akkor miért van még mindig Celeron és Pentium? Bevallom, hogy az alábbi körképet pár hónapja elsősorban azért állítottam össze, mert én magam sem láttam át azt a névdzsungelt, amit az amerikai Intel teremtett néhány év alatt. Aki szeretné érteni az inteles nevezéktant, az most tartson velem…

- Hol vannak már azok az idők, amikor a 286-os processzor után jött a 386-os (DX és SX verzió, különféle órajelekkel lassabb és gyorsabb verziók), majd a 486-os (DX, SX, órajelek), aztán – bár a NexGen kiadott egy Nx586-ost, és a Cyrixnak is volt egy 586-osa – jött 1993-ban az Intel a Pentium márkanévvel…

- A Pentium márkanév annyira bejött, hogy lett Pentium II, Pentium III, és aztán Pentium 4-es is (igen ez utóbbi 4-es már arab számmal írva) – de ezek az idők is hol vannak már! (Egyébként mindmáig jelen van a Pentium márkanév, idén már 25 éve!)

- Közben bejöttek a képbe a Celeron márkanevű processzorok is, amiket azért teremtett meg az Intel, hogy olcsóbb, belépő szintű (tehát gyengébb) processzorokat is lehessen venni, de a modernebb technológiák is benne legyenek.

- Ez az ár szerinti differenciálás korábban úgy valósult meg, hogy a régebbi vagy alacsonyabb órajelű processzor olcsóbb volt. A régebbi 286-os egyúttal kevesebbet is tudott, mint a 386-os stb. A 486-os processzor idején jelent meg az a trükk, hogy gyárilag letiltottak egy-két funkciót, és így dobták piacra a 486 SX procit, ami ezért sokkal olcsóbb volt. Ez a megoldás nyakatekertnek tűnik, hogy _lerontanak_ valamit, de valójában teljesen ésszerű, hiszen a gyártó így jóval többet tudott eladni a processzorból úgy, hogy megőrizte az árképzési alapelvet (nagyobb teljesítményért többet kell fizetni), ami a fejlesztéseket hajtotta, miközben nem kellett különféle gyártósorokat kialakítani, hanem ugyanazt az áramkört gyártották le, aminek egyes részeit lekapcsolva lehet létrehozni az olcsóbb 486-ost… Ez a megoldás annyira sikeres alapelvvé vált, hogy módosítva mind a mai napig alkalmazza az Intel.

- Jegyezzük meg: lényegében ugyanolyan processzormag működik a mai processzorkínálatban is az alsókategóriától a csúcskategóriáig, csak ma már jóval szofisztikáltabban differenciálva. Ma már valódi különbség nem az órajelben van (ugyanis mintha 3-4 gigahertz körül elérték volna a maximumot, és 10-12 éve ezeket az értékeket látjuk, azt hiszem, 5 gigahertz-es Intel proci nincs is…), hanem a magok számában, a cache memória méretében, az alkalmazott grafikus processzor teljesítményében, illetve további technológiák használatában vagy épp nem használatában.

***

ÉS AKKOR MOST JÖN A JELEN SZÁLAINAK KIBOGOZÁSA:

- 2006-tól kezdte használni az Intel a Core és  Core 2 neveket. Ne tévesszen meg bennünket a névadás egyik tagja sem, mert nem a processzormagok számára utal! Itt a megfejtés:

Core: ezek 32 bites processzorok, amik a belépő szintű Celeron és némileg erősebb Pentium procik még nagyobb teljesítményű változatai
Core 2: ezek viszont a 64 bites változatok

- A Core processzorok valójában a korábbi Pentium III-asok magjának továbbfejlesztésével létrejött Pentium M „származékai”, itt kapcsolódik a processzorok korábbi evolúciójához ez a vonal. (Tehát érdekes módon nem a Pentium 4-et vitték tovább…)

- További érdekesség, hogy már a 32 bites Core processzor is kétmagos CPU-ként készült el. Ennek az alapváltozatnak a teljes neve: Core Duo és itt a név utótagja már tényleg a két magra utal. A Core Solo pedig azt jelenti, hogy a két magból csak az egyik aktív (vagyis egymagos prociként működik), mert gyárilag a másik magot kikapcsolták…

- Teljesen hasonló módon a 64 bites Core 2 is gyárilag kétmagos CPU. Az alapváltozat teljes neve a Core 2 Duo, ami tehát azt jelenti, hogy 64 bites és kétmagos, a Core 2 Solo pedig azt, hogy 64 bites és csak az egyik mag aktív.

- Tehát 2006-tól kb. 2010-ig a termékskála így nézett ki az olcsótól a felsőkategóriáig haladva: Celeron, Pentium, Core, Core 2. (Valamint a szerverek számára készített Xeon.)

***

EGY KIS LÉNYEGTELEN KITÉRŐ AZ ELNEVEZÉSEK MEGÉRTÉSÉÉRT:

- A Core névvel kapcsolatos katyvaszt növelte szerintem az, hogy az Intel csak nem akarta lezárni a rendkívül sikeres „Pentium” márkanév használatát, így a Core 2 vonal (tehát a 64 bites procik) beindításakor készítettek egy olyan olcsóbb változatot, amiben több jellemzőt lerontottak (cache mérete, rendszersín órajele) és elnevezték Pentium Dual-Core-nak :))) – itt a név tehát valóban azt mondja, hogy kétmagos a proci, és mivel a Core 2-ből alakították ki, ezért 64 bites is. Csak a „lerontás” miatt gyengébb a teljesítménye, viszont így olcsóbban lehetett hozzájutni. Ezt a Dual-Core vonalat az Intel 2009-ben zárta le. (De nehogy azt higgye bárki, hogy a Pentium márkának ezzel vége! Nemrégiben is jelent meg Pentium nevű, új processzor a „G” jelű sorozatban, a „J” jelű sorozatban pedig 4 magos változata is van a Pentiumnak!)

Tehát összefoglalva:

Core Duo = 32 bites, 2 magos

Core Solo = 32 bites, 1 magos

Core 2 Duo = 64 bites, 2 magos

Core 2 Solo = 64 bites, 1 magos

Core 2 Quad = 64 bites, 4 magos Pentium Dual-Core = 64 bites, 2 magos (gyengített teljesítménnyel a Core 2-höz képest)

***

VISSZA A FŐSODORT JELENTŐ CORE PROCESSZOROKHOZ:

- Az Intel 2008 novemberben jelentette be az új elnevezés kategóriákat és 2010 tavaszáig sorban piacra is dobta az első fecskéket: először a Core i7-eseket, aztán szűk egy év múlva az i5-ösöket és pár hónappal később az i3-asokat.

Ez egyúttal azt is jelentette, hogy lezárta a Core és a Core 2 vonalat, és a továbbiakban a Core 2 (azaz 64 bites) vonalán folytatódik a fejlesztés és ez viszi tovább a nevet Core i3, i5 és i7 formában.

Itt a szám már nincs összefüggésben sem a magok számával, sem a 32 vagy 64 bites felépítménnyel. A számozás egyszerűen fantázianév, ami azt hivatott kifejezni, hogy a Core márkanév alatti belépőszinthez (i3), középkategóriához (i5) vagy éppen felsőkategóriás teljesítménycsoporthoz (i7) tartozik.

Itt is növelte a katyvaszt, hogy továbbra is megmaradtak a Celeron és Pentium termékvonalak, ami a jelenben is létező márkanevek.

Az Intel ezt a katyvaszt akarta átláthatóbbá tenni 2009-ben egy egyszerűbb kategorizálással, ami egytől öt csillagig tehát öt csoportra bontotta a kínálatot:

* = Celeron

** = Pentium

*** = Core i3

**** = Core i5

***** = Core i7

A szándék érthető és logikus, de a jelenben már alig találjuk nyomát a neten ennek az ötcsillagos kategorizálásnak. Nyilván rájöttek időközben, hogy ahogy jönnek ki az újabb és újabb hullámokban a processzorfejlesztések, úgy kellene újraalkotni a kategóriákat. Például egy mai i5-ös már simán megverhet egy 6 évvel ezelőtt i7-est. Vagy például az AMD 2017-ben bejelentett Ryzen processzorai után az Intel gyorsan bejelentette az Core i9-es vonalat is. Na most akkor az i9 a hatcsillagos?! Vagy pedig ez az új ötcsillagos, és akkor minden lép lejjebb?...

Szóval az ötcsillagos szisztéma csakis a 2009-2010 körüli állapotot segít megérteni, a későbbit már nem.

A lényeg az, hogy a jelenben (2010 óta) így néz ki a termékkínálat az olcsótól a felsőkategóriáig az Intelnél:
Celeron, Pentium, Core i3, Core i5, Core i7, (és most egy éve) Core i9

A jelenbeli érdemi különbségek a Wikipédián található táblázat (https://en.wikipedia.org/wiki/Intel_Core ) alapján összevethetők a magok száma, az L3 cache mérete, a megjelenés dátuma és egyéb szempontok szerint. Az árképzésben érdekes, hogy az alsó szegmensben (Celeron, Pentium) sikerült kialakítani 10 dolláronként növekvő árkategóriákat, az i3-asok és i5-ösök körében 20-30 dolláronként lépkedünk felfelé. Szóval az értelme az egész nagy felhabosított kínálatnak az, hogy minél többféle pénztárcához lehessen igazítani a kínálatot.

Szilágyi Árpád

Íratkozz fel YouTube csatornánkra!