Az elmúlt egy évben tapasztalt öngyilkossági hullám ellenére gyakorlatilag minden változatlan a gyártónál. Továbbra is gyakran fenyegetik és túlórákra kényszerítik a munkatársakat, valamint az ígért béremeléseknek is csak a töredéke valósult meg.

A Global Times kínai lap tudósítása szerint bár mostanában minden csendes a Foxconn körül, de az Apple, az Amazon, a Cisco, a Dell, a Hewlett-Packard, az Intel, a Microsoft, a Nintendo és a Sony beszállítójának számító céget hamarosan újabb botrány fenyegeti. A Global Times birtokába jutottak ugyanis egy még folyamatban lévő egyetemi vizsgálat részeredményei, amelyekből egyértelművé vált, hogy a cég továbbra is rosszul bánik a dolgozóival.

A felmérésben 20 kínai és tajvani egyetem több mint 60 oktatója és diákja vett részt. Közülük 14-nek sikerült belépnie a Foxconnhoz és megtapasztalniuk az ottani üzemekben uralkodó munkakörülményeket. A dokumentum többek között kitér a shenzheni, a kunshani,a taiyuani, a wuhani és a sangháji gyárakra, ahol kihasználják, például túlórákra és éjszaki műszakokra kényszerítik az ipari tanulókat. Egyes létesítményekben a dolgozóknak a fele még diák. Munkaszerződéseket gyakorlatilag soha nem kapnak, így gyakorlatilag feketén dolgoznak és még a munkahelyi balesetek esetén sem gondoskodnak róluk. A jelentés készítői megállapították, hogy a Foxconn-nál a munkavédelem mondhatni ismeretlen fogalom, rendszeresen figyelmen kívül hagyják a munkavédelmi rendelkezéseket éppúgy, mint a kínai törvények által előírt rendszeres egészségügyi vizsgálatok elvégzését.

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy a menedzsment tagjai és a biztonsági őrök nem riadnak vissza a túlkapásoktól, megsértik a dolgozók magánéletét és gyakran fenyegetőznek erőszak alkalmazásával. A dokumentum rámutat: a Foxconn úgy felügyeli és ellenőrzi az alkalmazottakat, mintha rabok lennének, az egyes részlegekbe beosztott személyek nem kommunikálhatnak egymással és a mobiltelefonok használata is szigorúan tilos az üzemek területén. Ez utóbbi oka, hogy megakadályozzák az új termékekről való információk rögzítését és kiszivárogtatását.

A beígért 30 százalékos fizetésemelés helyett csak egy 9,1 százalékos béremelés valósult meg, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a cég munkatársaitól megvontak minden további juttatást. Jellemző, hogy a fizetésemelés előtt a Foxconn működési költségeinek csupán a 2 százalékát tette ki az alkalmazottak bére és ez az arány most sem sokkal magasabb.

Az öngyilkossági hullám tavaly júliusban kezdődött, amikor egy kínai munkás elveszítette egy iPhone prototípusát, majd önkezével vetett véget az életének. Idén május végére a Foxconn üzemeiben öngyilkosságot elkövetők száma már tízre emelkedett. A dolgozók a munkakörülmények miatt annyira elkeseredtek, hogy a fizetésemelésre tüntetéssel válaszoltak.

Az esetek nagy visszhangot keltettek a kínai sajtóban, ahol hangsúlyozzák: a legidősebb öngyilkos 24 éves volt, a legfiatalabb 18, mindannyian a vándormunkások új generációjának képviselői. Kínában több mint 150 millió ember dolgozik hasonló körülmények között, mint a Foxconn alkalmazottai, s százmillióan tartoznak ehhez az újabb generációhoz. Úgy magyarázzák a történteket, hogy nekik már nagyobbak az igényeik, és elegendő pénzt szeretnének keresni ahhoz, hogy családjukat és felmenőiket is eltarthassák, jó körülmények között éljenek.

A vállalat megszólaltatott vezetői a jelentések szerint például szerzeteseket hívtak meg, akik lelki gyakorlatokat tartanak, beszélgetnek az emberekkel, és külön stresszoldó szobákat is létrehoztak, ahol a dolgozók feszültségük levezetésére bábukat püfölhetnek.

Májusban az államtanács tajvani ügyekben illetékes irodája Pekingben aggodalmát fejezte ki az öngyilkossági hullám miatt, s szóvivője útján tudatta, hogy nagy fontosságot tulajdonít a történteknek, a nyomozásnak, és segítséget kíván nyújtani a megelőzéshez, a helyzet rosszabbodásának megakadályozásához.

A Foxconn sencseni (Shenzhen) gyárában a májust megelőző öt hónapban 11 dolgozó ugrott le öngyilkossági szándékkal magas épületekről, ketten súlyos sérülésekkel túlélték az ugrást. A cég egy másik telepén hasonló módon halt meg még januárban egy alkalmazott.

Terry Kou, Tajvan egyik legismertebb üzletembere májusban Sencsenbe repült, több mint 200 fős újságírói csapatot kalauzolt végig a gyáron, ahol mobiltelefonokat, laptopokat és más elektronikai termékeket gyártanak az Apple-nek, a HP-nek és a Dellnek. A cég első embere háromszori meghajlással nyilvánosan bocsánatot kért az áldozatok családjától, s egyben megígérte, hogy fokozottabban fognak gondoskodni alkalmazottaikról.

A Foxconn július végén egy napra leállította az indiai Sunguvarchatramban található üzemét, miután több dolgozót gázmérgezés miatt kórházba szállítottak.

Az indiai üzemben több mint 250 alkalmazott kapott kezelést és mintegy húsz dolgozó kórházba került, miután egy a gyárban használt vegyszer rosszullétet okozott. A telefon alkatrészeket gyártó üzem 7 ezer dolgozójával a harmadik legnagyobb a régióban - tudósít a Calcutta News.

A megbetegedéseket vélhetően egy fertőtlenítő szer okozta, amellyel többek között a légkondicionálókat tisztították. A menedzsment nem adott magyarázatot a történtekre és annyit közölt: semmilyen veszélyes anyagot nem használnak az üzemekben.

Foxconn-botrány Kínában

Cikkünk az alábbi írás alapján készült:

Suicides at Foxconn reveal woes

Hu Yinan (China Daily) 2010.05.26.

A Hallgatók és akadémikusok a vállalati visszaélések ellen nevű szerveződés tagjai Apple termékek másolatait égetik a hongkongi Foxconn iroda közelében

Május 25-én egy újabb fiatal alkalmazott vetette alá magát a tajvani Foxconn cég dél-kínai telepének egyik épületéből. Hu Yinan megpróbál utánajárni az elmúlt időkben megszaporodott hasonló tragédiák mögött megbúvó okoknak.

Hua Zhenying cégével, a Fortune 500-dal nem szórakozásból dolgozik a Foxconn Technology Groupnak. Kemény pénzért teszi, és azért az extra keresetért, melyet azóktól az eltökélt fiataloktól szerez, akiket hozzásegít egy álláshoz az óriásvállalatnál, vagy kicsit másképpen fogalmazva: akik nála vásárolják meg Foxconn-állásukat. Minden egyes ügyfele a kínai társadalom legszegényebb rétegéből kerül ki. Általában falusi, 17-24 éves fiatalok, akik rendelkeznek átlagosan három év gyári munkatapasztalattal, érettségivel azonban csak nagyon kevesen.

A világ legnagyobb elektronikai beszállítójához, a Foxconnhoz való bekerüléshez előzetes ellenőrzésen kell átesni. A vidékről érkező nincstelen munkavállalóknak Huához hasonló „ügynököket" kell találniuk a Guangdong tartományi állásközpontokon keresztül, mely utóbbiak mintegy 300 jüant (44$) számolnak fel, hogy biztosítsanak egy helyet a gyártósorokon. Miután ebből Hua levette a részét, további pénzeket igyekszik elszipkázni a kiszolgáltatott munkavállalóktól azzal, hogy hamis érettségi vagy szakmunkás bizonyítványokat ad el nekik – anyagi helyzettől függően 30 és 100 jüan közötti áron -, és hogy szállókon helyezi el őket, ahol 15 jüanba kerül egy megosztott szobában töltött éjszaka, 40-be egy egyágyasban.

A Foxconn óriási shenzheni gyárában esznek, alszanak: élnek a munkások. A telepen 20 üzemi étkezdében naponta mintegy 10 tonna rizs fogy. (Fotó: Xinhua)

Minden nap reggel 9-kor új dolgozók tucatjait és csomagjaikat szállító minibuszok indulnak a cég emberi erőforrások irodája felé, mely a Shenzhen észeki részén fekvő Guanlan településen található. Minden utassal 10 és 20 jüan közötti viteldíjat fizettetnek. Az elmúlt fél évben nem kevesebb, mint 13, nagy hányadban sikeres öngyilkosság-kísérlet irányította a figyelmet a Foxconn gyáregységeire és a falakon belüli munkakörülményekre, a médiavisszhang azonban úgy látszik nem sokakat rettent el a céghez való jelentkezéstől. Az egyik legutóbbi eset május 25-én történt, amikor Li Hai, egy mindössze 42 napja ott dolgozó 19 éves munkás ugrott ki a gyár egyik épületéből.

A Xinhua hírügynökség jelentése szerint a Foxconn 800 ezer embert foglalkoztat, több mint felük, mintegy 420 ezren dolgoznak Shenzhenben. A vállalat szóvivője, Liu Kun szerint a naponta felvételre jelentkezők puszta száma – durván 8000 ember – egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a gyár nem az a „verejtékvesztő", mint azt néhány aktivista és a média állítja.

A guanlani telep előtt sorban állók egyike a Henan tartománybeli Sanmenxiából a 25 éves Li Donghai: „Csak azért vagyok itt, mert már befizettem azt a sok pénzt, és meg kell várnom, amíg végeznek a fizikai vizsgálatokkal" – mondta, majd hozzátette, hogy három hónap elteltével ott tervezi hagyni a munkahelyet. Ez a hozzáállás nem egyedi a guangdongi szalagmunkások fiatalabb nemzedékének köreiben. A legtöbben néhány hónapos időközönként váltanak egyik gyárról a másikra. A Foxconn egyik igazgatója, Wan Hongfei elmondása szerint a cég alsó szintű dolgozórétegének 5%-a kicserélődik egy hónap alatt.

Új alkalmazottak az egészségügyi kivizsgálásra várva (Fotó: Xinhua)

Bánásmód

A szalagmunkások többségét szakmunkásképzők, munkaközpontok vagy beajánlások útján veszik fel. A személyzetnek 200 jüant fizetnek minden új behozott dolgozó után. Mindenkinek át kell esnie egy 50 jüanba kerülő fizikai átvizsgáláson, ennek ellenére egy idei egészségügyi felmérés kimutatta, hogy az alkalmazottak fele már a bekerülése előtt valamilyen betegségben szenvedett – mesélte egy He nevű alkalmazott a cég nyilvánossággal foglalkozó részlegéről a First Financial Dailynek.

Guanlanban várni az egészségügyi kivizsgálásra és a személyi azonosság ellenőrzésre egyet jelent egy egész napos izzasztó, szoros sorban állással 1000 sorstárssal, a Foxconn „eligazítóinak" szüntelen parancsai közepette, akik ha valakit meglátnak a mobiljával játszani, azonnal elkobozzák azt tőle. Aki már bejutott az orvosi rendelőbe, először vért vesznek tőle a nővérek, majd gyorsan ellenőrzik a látását.

A jelentkezők ezután sietve átesnek még néhány további vizsgálaton, végül a kollégiumba vezettetnek. „Ha már eddig eljutottatok, nem számít" – mondja egy anonim felügyelő a leendő munkásoknak, utalva a kivizsgálás színvonalára. A nap végén aztán a jelentkezők kapnak egy helyet a tízágyas szobák egyikében, melyek végtelennek tetsző, szürke sorokban húzódnak egymás mellett.

„Tudom, miért ugrott ki az a sok ember" (az ablakon) - mondja egy Guangdong tartománybeli falusi ember, a 23 éves Lin Fengxiang ahogy éppen a számára kijelölt kollégium felé tart. „Itt az ördögöt nem érdekli, mi van veled. Elég nagy kár, hogy már betettem a lábam erre a hajóra. Most már nehéz kiszállni." Sok kortársával együtt Lin is családja adósságait igyekszik visszafizetni azzal, hogy a gyárban dolgozik. Több mint 400 jüant adott ki azért, hogy bekerüljön ide: felvették a Foxconn vezetéknélküli készülékeket gyártó sorára (Wireless Business Group – WLBG) mobiltelefonokat összeszerelni.

A tajvani tulajdonú cég számítógépeket, játékkonzolokat és telefonokat gyárt olyan óriáscégeknek, mint az Apple, a Motorola, a Nokia, a Hewlett Packard, a Dell vagy a Sony Ericsson, spártai munkakörülményei miatt már régóta a média kereszttüzében van. 2006 júniusában a Foxconn 30 millió jüanra perelte a sanghaji First Financial Daily két alkalmazottját. A jó hírnév megrontásával vádolt riporter és szerkesztő pénzeszközeinek befagyasztását követelték a shenzheni közbenső bíróságon (Shenzhen's intermediate court), keresetüket azonban három hónap után visszavonták.

A Longhuában és Guanlanban lévő telepek kapuit a nap 24 órájában egyenruhás őrök védik, táblák figyelmeztetik az arra tévedőt, hogy feljelentik, ha belép a területre. A kiképzések alkalmával mindig emlékeztetik az alkalmazottakat, hogy mindennemű interjút udvariasan vissza kell utasítaniuk, majd az esetet jelenteni a feljebbvalóiknak. „Bármit akarnál vagy nem akarnál mondani, egyszerűen hallgasd el!" – világosított fel Du Xiaoling 200 új munkást a WLBG-részlegen egy előadás alkalmával.

A zárt ajtók mögött a Foxconn alkalmazottainak egy sor további szigorú rendszabálynak kell eleget tenniük. Hacsak nem akarnak „a Longhua összes biztonsági tisztjével szembeszegülni", akkor eligazítójuk fennhatóságát sem szabad kérdőre vonni a gyakornokoknak. A kétnapos kurzus első óráiban erre minduntalan emlékeztette is őket a volt rendőrtiszt, Li Mengqiang, aki elmondta, hogy vezetői utasításra minden olyan alkalmazottat meg kellett büntetnie, aki a képzés során elaludt vagy beszélgetett. Li elmondása szerint idén több mint 30000 munkást képzett már ki.

„Ez az ő területük. Csak túl kell élnünk" – mondja az egyik dolgozó, Li Cheng, miközben egy újonc társát igyekszik vigasztalni Du tanítása alatt, mely úgy ért véget, hogy a hallgatóságnak fel kellett mondania a Foxconn vállalati értékeit. A cég mantrája szerint ezek között ott van a „szeretet" és az „integráció" is, sőt ezek a legfontosabbak közé tartoznak. Az elemzők és az alkalmazottak véleménye azonban inkább az, hogy a szigorú fegyelem az, amit a vezetők a leginkább értékelnek. Itt a munkásokat megakadályozzák abban, hogy személyes holmijukat kivigyék a kollégiumból, legalábbis írásos engedély nélkül. Utcára is kerülhetnek, ha következetesen visszautasítják megenni az összes ételt a tányérjukból az étkezdében. Öt embert kiutasítással fenyegettek, miután hibásan töltötték ki szerződésüket, azokra pedig 50 jüanos bírság várt, akik rossz formátumú lapot nyújtottak be.

A Southern Weekend újság beépített gyakornoka 28 napot dolgozott a Foxconn logisztikai részlegén májusban. Beszámolója szerint néhány szalagmunkást arra kényszerítettek, hogy 8 órán keresztül végezzenek állómunkát megszakítás nélkül úgy, hogy alkalmuk sem volt egymással kommunikálni. Wang Tongxin, a shenzheni szakszervezetek szövetségének igazgatóhelyettese áprilisban felszólította a Foxconnt, hogy vezessen be humánusabb irányítási módszereket. Kilenc pekingi szociológus a médiának írt nyílt levélben tiltakozott a Foxconn és más cégek gyakorlata ellen, melyet így neveznek: „a modell, melyben az alapvető emberi méltóságot feláldozzák a fejlődés oltárán."

Chen Hongfang, a Foxconn-munkások szakszervezetének beosztott igazgatója elmondta, hogy a legutóbbi megbeszéléseiken kiderült, hogy a legtöbb alkalmazott még a nevét sem tudja szobatársainak. Az elmúlt időszak tragédiáit követően a cég vezetői nem késlekedtek hangsúlyozni, hogy ingyenes étkezést, szállást és mosási lehetőséget biztosítanak a kollégium lakóinak. Uszodát és olvasószobákat létesítettek a személyzettel való jó bánás bizonyítékaként.

A China Youth Daily jelentése szerint a Foxconn két lelki segélyvonalat is működésbe helyezett az elmúlt hónapokban, emellett tervben van pszichológusok, koreográfusok, énekesek és tornatanárok felvétele is, mellyel szintén enyhíthetnék a munkásokra nehezedő nyomást. A shenzheni hatóságok elmondása szerint, mindegyik családnak 110000 jüant utalnak ki, ahol elvesztették fiukat az öngyilkosságok következtében.

A vállalat egyik kollégiuma (Fotó: Xinhua)

Nincs sok választás

A gondok persze nem korlátozódnak a Foxconn gyártelepeire, hanem általános jelenség egész Dél-Kína munkaerő-intenzív iparában. A szakértők szerint az elmúlt idők öngyilkosságai az új generációs migráns munkavállalók növekvő szociális problémáit tükrözik. „A migráns munkások új generációja ugyanazért a munkáért sokkal-sokkal kevesebbet kap kézhez, mint elődeik" – ezt liu Kaiming mondta, egy shenzheni modernkori jelenségeket kutató intézet igazgatója.

Zhang Jianguo, az All China Federation of Trade Unions kollektív szerződések részlegének vezetője szerint 1983 óta folyamatosan csökkent Kína GDP-jén belül a fizetésekre fordított részarány. A szélesedő vagyoni szakadék a migráns dolgozókat érinti a legérzékenyebben. Az alacsonyan képzetteknek gyakran nincs más választásuk, mint vásárolni egy hamis személyit, végzettséget igazoló okmányt, és különböző gyáregységekben váltakozva robotolni hónapokig, mígnem kinőnek abból a korból, hogy ezt folytathassák.

Mivel pedig a szalagmunkásoknak sem továbbképzéseket, sem előrelépési lehetőséget nem biztosítanak – a legmagasabb még elérhető pozíció a sorvezető tiszte -, a gyári munka kilátástalan zsákutca. „Nem az az álmom, hogy másoknak dolgozzak" – mondja Lin Fengxiang, a Foxconn egyik új alkalmazottja. „Nem akarok gazdag lenni, csak egyszerűen élni akarom az életemet."

Sok fiatal migráns munkásasszony szerint a szalagmunka egyetlen alternatívája az utca. „Nem tudnám elviselni" – mondja Li Wenxiu, egy dongguani (szintén egy Guangdong tartománybeli ipari központ) prostituált. A Hunan tartomány Changde városából származó 20 éves nő két éve dolgozott egy lámpagyárban, de csak egy hónapot bírt ki: „Soha sem volt szünetünk. Nem tudom, mások hogyan tudják ezt csinálni".

(Minden munkás neve megváltoztatva szerepel a biztonságuk érdekében.)

Az öngyilkosságok és az általuk kiváltott élénk társadalmi visszhangok hatására a Foxconn júniustól kezdődően 33%-kal felemelte szalagmunkásainak bérszínvonalát, és októbertől újabb, 66%-os fizetésemelést helyezett kilátásba, bár ez utóbbit már a cégnél eltöltött időhöz kötik.

(Hungarian China Radio)

(forrás: sg.hu, vasnepe.hu, hvg.hu, vg.hu, hungarian.cri.cn)