http://hirlevel.egov.hu/2015/05/25/hungaricana-kozgyujtemenyi-portal-kapu-a-digitalizalt-tortenelmi-kincsekhez/

Forrás: eGOV hírlevél - 2015. május 25.

„A HUNGARICANA rendszer célja az NKA által támogatott közgyűjteményi digitalizálások eredményeinek bemutatása, publikálása. A honlap egyrészt információt ad a meghirdetett pályázatokról, közli a pályázati eredményeket, illetve egy publikációs felületet biztosít az elkészült adatbázisoknak. Ezek mellett igyekszik teret adni a jó digitalizálási gyakorlatoknak, újszerű eszközöknek, technológiáknak.

Az NKA által támogatott pályázatok mellett számos más, az adott intézmény saját forrásából, esetleg más forrásból finanszírozott adatbázis is elérhető a rendszerben, ezzel is jelezve, hogy a cél a minél szélesebb körű hozzáférés és az egységes keresés biztosítása.

A HUNGARICANA létrejöttével egységesültek az NKA különböző kollégiumában folyó digitalizálások. Jelen rendszer szerves folytatása a Múzeumi Kollégium által évek óta támogatott, mintegy 50 intézmény kiadványait tartalmazó Múzeumi Könyvtárnak. Ehhez társult most a Levéltári Kollégium által támogatott, a Magyar Levéltári Portálon található Magyar Levéltári Kiadványok adatbázisa, sőt kapcsolódnak hozzá a könyvtárak által digitalizált további anyagok is: helyi lapok, iskolai értesítők, lakcímjegyzékek, evangélikus kiadványok, stb. Az így létrejött Közgyűjteményi Könyvtár intézménytípustól függetlenül, egységes felületen teszi hozzáférhetővé a digitális anyagokat.

Az integrációra jó példa a Múzeumi Kollégium által támogatott Képeslap adatbázis, amely az új Közgyűjteményi Kollégium létrejöttével ki tudott lépni a múzeumi körből, és az ugyancsak értékes anyagokat tartalmazó Országos Széchényi Könyvtár anyagával egészítette ki az eddigi múzeumi anyagot. Emellett utat nyitott a további összefogásnak is, hiszen képeslapok nemcsak múzeumokban, hanem levéltárakban, könyvtárakban és egyéb, akár egyéni gyűjteményekben is nagy számban találhatók, úgy Magyarországon, mint a határon túl.

A rendszer másik fontos és különleges eleme a történelmi térképek korszerű, látványos és legmodernebb térinformatikai technológiával megtámogatott, tudományos igényű megjelenítése. A rendszer egyrészt az Osztrák Állami Levéltárban található kéziratos, nagy felbontású (1:28.800) 1. és 2. katonai felmérésre, másrészt pedig a magyarországi és horvátországi levéltárakban található kataszteri (1:2.880) térképekre épül. A georeferált térképek akár két, akár három dimenzióban megtekinthetők, összehasonlíthatók a mai térképekkel (Google vagy OpenStreetMap), illetve szinkronizáltan, egymással összehasonlítva is megjeleníthetők. Emellett részletes régi Budapest térképeken követhetjük a város változásait a 18. század végétől a 20. század közepéig.

A HUNGARICANA fontos részét alkotják a metaadatbázisok és a hozzájuk tartozó képek. Ezek kiindulópontja a Magyar Levéltári Portál (MLP), amely okleveleket, úrbéri összeírásokat, közjegyzői iratokat, végrendeleteket, térképeket, stb. tartalmaz, s most egyetlen felületen jelenik meg más múzeumi (pl Kitaibel-herbárium) és könyvtári metaadatbázisokkal (pl. RMK I.).

A HUNGARICANA rendszer fontos funkciója a különböző adatbázisok, intelligens, kifinomult és együttesen való keresése: nem kell külön-külön lekérdezéseket futtatnunk, hanem lehetőségünk van egyetlen kereséssel valamennyi adatbázisban megtalálni a minket érdeklő adatokat.

ADATBÁZISOK

Képeslapok
Az adatbázis jelenleg öt intézmény közel 300.000 db képeslapját tartalmazza: Zempléni Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Damjanich János Múzeum . A képeslapokat a mai térképeken is elhelyeztük (Google Maps vagy OpenStreeMaps), így a térképi keresés is lehetséges. A feldolgozásba (térképen való elhelyezés, új tárgyszavak megadása) regisztráció után bárki bekapcsolódhat.

Tovább

Közgyűjteményi Könyvtár
A Közgyűjteményi Könyvtár gerincét a múzeumok, levéltárak saját kiadványai alkotják, köztük évkönyvek, sorozatok, folyóiratok, továbbá számos itt őrzött muzeális könyv, folyóirat gazdagítja a kínálatot. Emellett igen nagy számú intézmény, könyvtár által digitalizált anyagban kereshetünk: köztük helyi lapok, iskolai értesítők, hazai és határontúli folyóiratok, napilapok, egyházi kiadványok, stb. A majdnem 4 millió oldalnyi anyag digitalizálását jórészt az NKA támogatta.

Tovább

Mapire – A Habsburg Birodalom történelmi térképei
A Mapire rendszer a legértékesebb történelmi térképeket teszi hozzáférhetővé. A bécsi Kriegsarchivban található, évszázadokig titokban tartott, gyönyörű, kézzel festett I. és II katonai felmérés teljes anyaga (Galíciától Dalmáciáig, Erdélytől Salzburgig) mellett a Magyar Királyságot ábrázoló III. felmérés, valamint a Magyar Királyság 1:2880 léptékű kataszteri térképei alkotják a rendszer magját. Tanulmányozhatjuk továbbá Budapest részletes térképeit a 18. századtól végétől a 20. század elejéig. A georeferálás segítségével a régi térképeket összehasonlíthatjuk a maiakkal, akár az OpenStreetMap, akár a Google Maps térképekkel, sőt, a Google Earth segítségével lehetőségünk van 3 dimenziós megjelenítésre.

Tovább

A Középkori Magyarország Levéltári Forrásai (DL/DF)
Az adatbázis a Mohácsi csata (1526. augusztus 29.) előtt keletkezett középkori okleveleket és azok adatait tartalmazza. Magyarországon már több mint egy évszázada a levéltárak külön gyűjtik ezen régi iratokat. A Magyar Országos Levéltárban található mintegy 108.000 oklevél alkotja a Diplomatikai Levéltárat (DL), a más helyen található oklevelekről készült fényképmásolatok (mintegy 93.000) pedig a Diplomatikai Fényképgyűjteményt (DF). A mintegy 200.000 oklevél teljes egészében digitalizált. Az adatbázis minden esetben tartalmazza az azonosítót (DL/DF szám), a kiadás idejét, a kiadót, a fennmaradási formát (eredeti vagy átírt, esetleg másolat) valamint a régi jelzetet (mely iratcsomóból emelték ki az oklevelet).

Tovább

Mária Terézia úrbéri tabellái
Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt. A helységeket végigjárva, az ún. kilenc pontos kérdőív alapján mérték fel a parasztság helyzetét. A felmérés alapján létrejött úrbéri tabellák tartalmazzák a földesúr nevét, a jobbágyok és zsellérek, nevét, a telkük nagyságát, stb. Az alkalmazás a teljes levéltári fondot, valamennyi fennmaradt iratanyagot tartalmaz, ez 43 vármegye mintegy 300.000 oldalát jelenti. Az iratokhoz tartozó adatbázist Fónagy Zoltán készítette, mely megyénként tartalmazza a falvakat, azon belül pedig a birtokosok nevét, földterületük nagyságát, jobbágyaik és zselléreik számát.

Tovább

Régi Magyar Könyvtár (RMK) I.
Szabó Károly (1842-1890) 1879-ben indította el korszakos bibliográfiáját, a Régi Magyar Könyvtárt, amelyben az 1711 előtt megjelent magyar vonatkozású művek könyvészeti leírását készítette el, gyűjtötte össze. Az I. kötet 1793 tétele a magyar nyelvű kiadványokat sorolja fel, a lehető legnagyobb alapossággal. Az adatbázis az RMK I. kötetében szereplő tételek közül az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő mintegy 600 kötetet tartalmazza, egyrészt a bibliográfiai rekordokat, másrészt a digitalizált oldalakat.

Tovább

Kitaibel Pál herbáriuma
Kitaibel Pál (1757-1817), a “magyar Linné” a kárpát-medencei botanikai kutatások megteremtője, aki a történelmi Magyarország területén tett gyűjtőútjai során nagy mennyiségű élő növényanyaggal gazdagította a budapesti Füvészkertet. A gyűjteményt más botanikus kertekkel folytatott csere révén is gazdagította. A Magyar Természettudományi Múzeum őrizetében lévő összes, mintegy 14.000 tétel adatbázisba került, és elkészült a teljes anyag digitalizálása is, ami mintegy 16.000 felvételt jelent.

Tovább

Térképek
Az adatbázis a legnagyobb hazai térképtárak anyagát tartalmazza. A BFL és a MOL anyaga szinte teljes, csak néhány fond, illetve a méret vagy rossz állapot miatt nem digitalizálható térképek hiányoznak. Az OSZK gyűjteményéből valamennyi kéziratos térképet tartalmazza az adatbázis. A hatalmas gyűjteménnyel rendelkező Hadtörténeti Intézet anyagából a legérdekesebb, leginkább kutatott részek: az Osztrák-Magyar Monarchia területét ábrázoló térképek, valamint az I. világháború hadszíntéri térképei kerültek publikálásra. A mintegy 100.000 térképszelvény többsége kéziratos, a legrégebbi anyagok a 17. század végéről származnak.

Tovább

Levéltári iratgyűjtemény
Az adatbázis egyrészt Budapest Főváros Levéltára által digitalizált iratgyűjteményeit (közjegyzői iratok, árvaszéki ügyek, végrendeletek, büntető és polgári perek, pest és budai tanácsülési jegyzőkönyvek, tervek), másrészt a Bécsi Levéltári Delegáció segédleteit, valamint a feudális kori megyei közgyűlési jegyzőkönyveket tartalmazza. A mintegy másfél millió rekord mellett mintegy két millió oldal képet találhatunk.

Tovább

Királyi Könyvek A MOL őrizetében lévő Királyi Könyvek a kancellárián vezetett másolati könyvek, melyekbe a király nevében kiadott fontos okleveleket bemásolták, feljegyezték. Tárgyuk sokféle: birtok, ingatlan, kiváltságok (nemesi rang, magyar honosság) adományozása, az azoktól való megfosztás. A 73 kötet mintegy 38.000 bejegyzése, 40.000 oldala 1526-tól 1918-ig követi a magyar történelem minden egyes mozzanatát. Bónusz az ún. Illésy gyűjtemény, mely 70 irategyüttest dolgoz fel családtörténeti szempontból, valamint a kormányhatósági irategyüttesekben őrzött céhprivilégiumok adatai.

Tovább

Archontológia

Az archontológia kifejezés az archón ógörög szóból származik, ami uralkodót, fejedelmet, tágabb értelemben vezető személyiséget jelentett. Egy olyan fontos történeti segédtudományról van szó, mely a tisztségviselők hivatali jegyzékének összeállításával, életpályájuk vizsgálatával foglalkozik. Jelen adatbázis Zala megye tisztségviselőit, nemesi kataszterét, valamint a BFL gyűjteménye alapján a Buda és Pest polgári, Óbuda mezővárosi tisztségviselőit, valamint tanácsi és pártarchontológát tartalmaz.

Tovább

Urbáriumok és összeírások
Az „Urbaria et conscriptiones” (Urbáriumok és összeírások), a Magyar Országos Levéltár egyik legismertebb gyűjteménye. Az iratanyag 1527 és a 19. század közötti időszakban keletkezett. Az urbáriumokban a földesúr birtokát, és a velük „úrbéres” kapcsolatban álló jobbágyokat, valamint a birtokból és a népektől befolyó jövedelmeket, hasznokat vették számba. Az adatbázis mintegy 300.000 oldalnyi iratanyagot és a hozzátartozó leírásokat tartalmazza.

Tovább”

Forrás:
Hungaricana Portál

Szerkesztői megjegyzés, néhány adatbázis áttekintése után: Rendkívül nehezen kezelhető gyűjtemények, amelyeknél gondosan ügyelnek arra, hogy adjanak is, de azért ne nagyon: kis felbontásban letölthető képek, egyszerre 25 oldalnyi lementhető oldal egy pdf-ben elérhetővé tett dokumentumból. Vesd össze ezzel: Gallica (Francia Nemzeti Könyvtár)
Lásd még: Eljött az amatőr történészek Kánaánja; Kolozsi Ádám; Index.hu; 2015. május 24.