Linus Torvalds 1991. augusztus 25-én jelentette be a comp.os.minix usenet csoportban a Linux operációs rendszert.

http://falu.me/20160825/25-eves-a-linux

Ünnepel a Linux-közösség. Linus Torvalds operációs rendszere 25 év alatt megváltoztatta a világot.

http://bitport.hu/a-sokszinuseg-vilaguralma-negyedszazad-alatt-linux-25-ev-torvalds-open-source

írja a bitport.hu - Szentiványi Gábor (ULX) írása

Először nem vették figyelembe, egyszerűen ignorálták. Mintha nem létezett volna. Aztán, mikor már nem lehetett nem észrevenni, akkor kinevették, komolytalannak tartották, gúnyolódtak rajta. Amikor ez sem segített, harcba indultak ellene, meg próbálták megsemmisíteni, eltörölni. Aztán végül nyert. Úgy, ahogy előre sejteni lehetett. És továbbra is töretlenül fejlődik, egyre több területet hódít meg. Hogy miről van szó? A 25 éves Linuxról.

Még az IT-szakember is gyakran meglepődik, hogy ha operációs rendszerről van szó, szinte minden eszközön Linux fut, legyen az kritikus adatközponti megoldás vagy szórakoztatóelektronikai kütyük sokasága. Azt már mindenki megtanulta, hogy a tabletek és telefonok döntő többsége Androidot futtat, ami nem más, mint egy Linuxra épített speciális beágyazott mobil operációs környezet. De azt jóval kevesebben tudják, hogy szinte az összes router, menedzselt switch (pl. Buffalo, Linksys, Asus, Netgear), multifunkciós nyomtató, a GoPro és a hasonló akciókamerák többsége, az önálló (pl. TomTom, Bosch) és a beépített autós GPS eszközök nagy része (pl. Citroen, Peugeot, Renault, Mazda, Nissan), szinte az összes médialejátszó, NAS, okos TV Linuxot futtat. Ezenkívül az IP kamerák nagy része, sok légitársaság repülőgépeinek fedélzeti szórakoztatóegységei, a világ legnagyobb (Amazon, Google stb.) és kisebb felhőszolgáltatói, az LHC, azaz a nagy hadronütköztető, repülésirányítási rendszerek, sőt még nukleáris tengeralattjárók is Linuxot használnak a rendszereik alapjául. A világ 500 legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépéből 498-on Linux ketyeg.

A siker nem gyorsan és nem véletlenül jött. Hosszú évek tudatos fejlesztése, a nyílt forráskód és az interneten keresztüli kooperatív, elosztott fejlesztési modell sikere alapvetően meghatározták és elősegítették a fejlődést. Az együttműködés és a versengés nem zárják ki egymást, hanem erősítik, mert a kooperáció a fejlesztés területén zajlik, a versengés viszont az üzleti modellek síkján.

Szerverek hozták meg az áttörést

Sokan kérdezik, hogy mi hozta az áttörést az elterjedtségben, illetve egyáltalán volt-e ilyen. Több dolgot is meg kell ilyenkor említeni. Az első áttörés a szerverek területén történt. Mivel a Linux egy Unix-szerű operációs rendszer, kézenfekvő volt, hogy a Unix üzemeltetési költségeit masszívan le lehet vele törni. Három fontos funkciót kell megemlítenünk: az egyik a klasszikus Unix alapfunkciók átvétele, a másik az éppen akkor bimbódzó webkiszolgálók területe, a harmadik a klasszikus relációs adatbázisok futtatókörnyezete (emlékszünk még a régmúltra: "Red Hat is built for Oracle").

Azóta sok minden változott, a Unixot szinte teljesen letarolta a Linux, a fenti funkciók mellett már minden, régen a Unix "birodalmának" számító területet Linux futtat, legyen az egy bank számlavezető rendszere, elosztott köztesréteg vagy kritikus üzenetküldő rendszer. Az adatbázisok területén is megváltoztak a dolgok: amellett, hogy még mindig a Linux a legkedveltebb adatbázis-futtatókörnyezet, a Red Hat közben az Oracle egyik legnagyobb riválisa lett, és a relációs adatbázisok sok tíz éven át megingathatatlannak tűnt pozíciója is láthatóan meggyengült a speciális NoSQL adatbázisok sikerének köszönhetően, amik természetesen szintén legtöbbször Linuxon futnak.

Volt egy másik irány, ami a Linux szédületes sikerét meghozta, mégpedig az, hogy a Linuxot a kezdeti x86-os architektúráról portolták számos egyéb platformra (MIPS, PowerPC, Sparc stb.), melyek közül kiemelkedő volt az ARM processzor. A Linuxban a portolás eredményeképp rengeteg eszközön azonnal elérhetővé vált a teljes hálózati stack, valamint az SDK is, ami más esetben saját meghajtók fejlesztését és az SDK megvásárlását jelentette.

És itt sokkal több embert érintő változásra kell gondolni, mint addig valaha. A beágyazott piac, ami 10-15 évvel ezelőtt speciális eszközöket, berendezéseket jelentett, ma szinte minden ember mindennapjait határozza meg: a cikk elején felsorolt példák magukért beszélnek. Bátran mondhatjuk, hogy Magyarország lakosságának szinte száz százaléka Linux-felhasználó. Ehhez még hozzá kell venni az IoT-piac nagy részét, ami szintén Linuxon fut. Így hamar megérkeztünk egy sok milliárd eszközös piacra.

Hatása a nyílt forráskódú fejlesztésre óriási

A fenti áttörések említése után vissza kell térjünk a nyílt forráskód fejlesztési és kooperációs modelljéhez, ami elengedhetetlen összetevője a Linux – és jóval tágabban, az összes nyílt forráskódon fejlesztett projekt sikerének.

A kooperáció alapjául szolgáló internetnek is erre az időszakra esik az elterjedése. Ez a földrajzilag egymástól távoli fejlesztőket akár valós időben összehozza, akik így szinte költségmentesen tudnak egymással kommunikálni, megosztani, együttműködni. Ezenkívül figyelembe kell még venni azt, hogy ez a modell egyfajta „igazságosságot” vitt a kis- és nagyvállalatok többnyire egyenlőtlen harcába.

A fenti együttállások ugyanis lehetővé tették, hogy ezentúl nem csak egy nagyvállalatnak van kapacitása kifejleszteni egy komoly terméket vagy szolgáltatást, hanem a kisebbek is piacot nyerhetnek. Sőt a kisebb cégekre jellemző innovatív megoldások is jóval nagyobb számban tudnak megvalósulni és elterjedni.

Azonban a Linux fejlődése sem volt töretlen, számos megbicsaklás, zsákutca is adódott a történetében. Ez természetes, ilyen az organikus fejlődés. Mivel azonban nem egy kézben van a dolog, a hibák, zsákutcák nem tudták ellehetetleníteni, tönkretenni a fejlődést, csupán egy-egy vállalat szenvedett hátrányt. A többi résztvevő lendülete és a különböző irányok vitték tovább a fejlődést, mintha semmi megakadás nem történt volna. Számos példa mutatja, hogy a „laissez faire” elv a nyílt forráskódban nagyon robusztus eredményt produkál, a Linux az egyik legjobb példa erre.

A nyílt forráskód fogalmát ugyan nem a Linux-fejlesztők találták ki, de a Linux lett a legsikeresebb és legelterjedtebb nyílt projekt, melynek a példáján – a kooperatív nyílt forráskódú fejlesztésen, valamint a felhasználást szabályzó GPL licencen – sok tízezer apróbb és sok száz nagyobb nyílt projekt is elindult, és sikeresen folyik a mai napig. Tehát egyértelműen mondhatjuk, hogy a Linux nem csak világsiker, hanem korszakalkotó is egyben.

A sokszínűség világuraloma

Van azonban egy kavics a cipőben, ami sok-sok éve nyomja a Linuxot. És ez a hagyományos desktop környezet: itt még nem sikerült globális sikert aratni, de hozzá kell tenni, hogy lokális siker akad szép számmal.

Természetesen nem műszaki probléma áll a dolog hátterében, hanem ügyes, globális üzletpolitikai húzások, valamint az, hogy az informatika történelmében egyedülálló módon több mint 30 évig nem verseny, hanem monokultúra uralta a desktoppiacot. Ez az élet minden más területén elképzelhetetlen lett volna (gondoljuk csak meg, ha 30 évig csak egyféle autót vagy ruházatot lehetett volna kapni), sőt az informatika területén sem nagyon találunk más példát erre.

Most ez fölszámolódni látszik, bár hatása  nagyon erős és hosszan tartó. De nincs itt valami ellentmondás?

Károsnak tartjuk a monokultúrát és mellette a világuralmat dicsőítjük? A megfejtés egyszerű: a monokultúra egyetlen vállalat zárt termékéből alakul ki, a Linux viszont nyílt technológiai alap a világ sok ezer cége számára, hogy számtalan különféle terméket, szolgáltatást nyújtsanak. Kellemesen megfér egymás mellett a például a globális Android, a Red Hat, az Ubuntu és a magyar oktatásra specializált SuliX.

De amíg a hagyományos desktop probléma globálisan megoldódik, addig is virulnak a helyi, specializált Linux-alapú megoldások a desktopon, és előbb-utóbb talán már nem is beszélhetünk hagyományos desktopról. De akármilyen új hegyek is emelkednek a világ változása, fejlődése előtt, a Linux frissen, fiatalosan mindig készen áll a csúcstámadásra. Elvégre még csak 25 éves...

___

Szentiványi Gábor

Az ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft  ügyvezető igazgatója közel húsz éve foglalkozik nyílt forráskóddal. A Budapest Műszaki Egyetemen végzett, közben a Karlsruhei Műszaki Egyetemen írta diplomáját. PhD fokozatát – open source multimédia információs rendszerek témaköréből – szoftvermérnökként a Delfti Műszaki Egyetemen szerezte. Az egyetemi területet elhagyva Magyarországra visszatérve vállalkozóként a nyílt forráskódú rendszerek nagyvállalati piaci lehetőségeit építette ki, amit a mai napig folytat a Red Hat, JBoss, PostgreSQL és SuliX megoldások képviseletével..