A kép forrása:
http://www.esa.int/var/esa/storage/images/esa_multimedia/images/2015/04/nepal_earthquake_deformation/15378382-1-eng-GB/Nepal_earthquake_deformation.jpg

Az április 17. és 29., a műhold két átvonulása közötti felszínváltozás mértékét színes interferogram szemlélteti. Ezen a szivárvány színeinek megfelelő teljes színskála ismétlődik, 3 cm-enként. A ciklusok nagy száma arra utal, hogy akár 1 m-es deformációkat is okozott a földrengés, amelynek hatása kb. 120 × 100 km-es területen mutatható ki. Katmandutól délre felszínemelkedés, északra süllyedés jellemző. (Kép: Copernicus data 2015 / ESA / DLR Microwaves and Radar Institute / GFZ / e-GEOS / INGV-ESA SEOM INSARAP)


A nepáli földrengés hatása a felszínre
2015.04.30.
http://www.urvilag.hu/article.php?id=6290
írja az urvilag.hu

Az európai Sentinel-1A radaros földmegfigyelő műhold méréseiből kiderül, hol mennyivel mozdult el a felszín.

Április 25-én 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Nepált. Ahogy a napi hírekben is olvasható, már 5000 fölött jár a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma. Az ázsiai országban hatalmas károk keletkeztek, a földrengés emberek millióinak életére van hatással. A mentési és helyreállítási munkálatokat távérzékelő mesterséges holdak felvételei is segítik. Az apertúraszintézises műholdradar mérési technikáját alkalmazó műholdak, mint az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-1A holdja lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felszín elmozdulásának mértékét feltérképezzék. Az eljárás a földrengés előtt és utána végzett mérések összehasonlításán alapul. Ahol a földfelszín magassága megváltozott, onnan eltérő idő alatt verődnek vissza a műholdról lebocsátott radarjelek az űreszközre.

A Sentinel-1A radarméréseinek friss feldolgozása mutatja, hogy a földkéreg legnagyobb deformációja a nepáli fővárostól, Katmandutól csupán 17 km-es távolságban következett be, ami magyarázza az ott okozott károkat.

A Sentinel-1A radarja 250 km széles sávban „tapogatja le” a szárazföldi területeket, a műhold egy adott terület fölött 12 naponként repül el. Műholdradar-interferometriával így egyszerre nagy egybefüggő területeken lehet követni a felszínmozgásokat. A tavaly óta pályán levő Sentinel-1A, az ESA és az Európai Unió közös Copernius programja első műholdjának mérési adatai szabadon hozzáférhetők.