A videó és a hír forrása:
http://tv2.hu/musoraink/mokka/145628_dron_vilagsiker_az_uj_magyar_fejlesztes.html

Drón: világsiker az új magyar fejlesztés

Az egyik legismertebb tudományos folyóirat is beszámolt a magyar fejlesztésű drónokról.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének dolgozója, Vásárhelyi Gábor mutatta meg a gépet. A drónt magát bármelyik modellboltban meg lehet vásárolni, az újdonság a magyarok által elkészített irányítóegység, mely lehetővé teszi, hogy akár több drón is együttműködjön egymással a feladatok végrehajtása közben, anélkül, hogy mindegyiket irányítani kéne. A kutató elmondta, galambraj repülési hierarchiájának vizsgálatával mintázták meg a drónok viselkedését. Az 5-6 éves projektről nemrég a Nature magazinban is beszámoltak.

Területfelmérési, katasztrófavédelmi, állatmegfigyelési, keresési célokra használhatják majd fel a drónrajokat, de Vásárhelyi szerint az ő fejlesztésük a drónokat alkalmazó csomagküldő szolgálatok munkáját is jelentősen megkönnyíti.



Emberrel táncolt a magyar drónraj
http://www.origo.hu/techbazis/20140513-emberrel-tancolt-a-magyar-dronraj.html
az origo.hu híre videóval
2014.05.13.

A videó:
http://www.youtube.com/watch?v=IJYRbKSha_g

High-tech művészet: az ELTE-s robotrepülők egy drónnak álcázott táncos mozdulatait követik. Nézze meg videón!

Vicsek Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológiai fizikai tanszékének professzora és csapata február végén mutatta be a Nature online portálján
http://www.origo.hu/techbazis/20140227-madarrajkent-repkednek-a-magyar-dronok.html
a saját fejlesztésű drónjait. Az ELTE robotrepülőit az különbözteti meg a többi hasonló típustól, hogy alapvetően önálló közlekedésre tervezték őket: szabadtéren képesek emberi távirányítás nélkül alakzatban közlekedni, akár egy madárraj. A folyamatos fejlesztés alatt álló drónokat a hétvégén egy, az Európai Unió által szponzorált ICT-ART Connect
http://www.ictartconnect.eu/
című, tudományt és művészetet összekötő projekten is bemutatták Brüsszelben. Itt az előadás szerves részeként kizárólag csúcstechnológiát – tehát nem egyszerű háttérként vagy céltalan effektusként – alkalmazó előadások vehettek részt.

Aki imád robotokkal táncolni

Az ELTE kutatói Nina Kovval,
http://www.ninakov.com/
egy Londonban élő magyar táncos-koreográfussal együttműködve "Dancing with Drones", vagyis Tánc drónokkal címmel készített performanszot, amelyről a fenti videó is készült. Nina Kov nem most dolgozik először drónokkal, már az első robotrepülők megjelenésekor felkeltették a figyelmét ezek a járművek, mondta el az Origónak.

Koreográfusként ugyanis úgy gondolja, hogy nem csak az emberek, de akár gépek mozdulatai, mozgásai is ugyanolyan fontos szereplői lehetnek egy előadásnak, mint az emberi táncosok, vagy a zene.

Két évvel ezelőtti, Copter nevű projektjének főszereplője egy – az ELTE-s gépektől eltérő felépítésű – emberi pilóta által távvezérelt minihelikopter volt. A gép nemcsak a táncos mozdulatait mutatta, de például kamerájának képét kivetítették a háttérben lévő mozivászonra – ahogy az ezen a videón is látható:
http://vimeo.com/53005616

Drónnak álcázták a táncosnőt

Az ELTE-s drónokat alapvetően önálló üzemre programozták, a farkashegyi repülőtéren felvett performansz elkészítése során a táncosnő egy ugyanolyan akkumulátoros miniszámítógépet viselt, amely magukban a drónokban is megtalálható. Ennek köszönhetően az öt robotrepülő Nina Kovra egy másik drónként tekintett. Mivel a táncosnő a földön tartózkodott, a gépek pedig a levegőben, a látvány eléréséhez az ELTE-s kutatók egy olyan módosított algoritmust készítettek, amely távirányításos utasításokká alakította a Nina Kov kezén lévő mozgásérzékelők jeleit – mondta az Origónak dr. Vásárhelyi Gábor, az egyetem tudományos munkatársa.

Ehhez a drónok viselkedését is át kellett programozni, hogy az alapvetően önállóan közlekedő kvadrokopterek végrehajtsák az emberi utasításokat: például a táncos karjának bedöntésekor egy adott irányba induljanak. A biztonság kedvéért a drónok egymás és irányítójuk közötti távolságát hat méterre korlátozták, ennél közelebb nem repülhettek a gépek az őket irányító táncoshoz.

A magyar csapat által forgatott drónos videó csak az első táncos tesztek eredményeit
https://hal.elte.hu/flocking/wiki/public/en/projects/CollectiveMotionOfFlyingRobots/DanceWithDrones
tartalmazza, ám az ELTE és Nina Kov együttműködés folytatásaként ősszel egy nyilvános előadást és egy kisfilmet is terveznek a témában.



Madárrajként repkednek a magyar drónok
http://www.origo.hu/techbazis/20140227-madarrajkent-repkednek-a-magyar-dronok.html
írja az origo.hu videóval
2014.02.27.

A videó:
http://videa.hu/player?v=E74wTk0EQOmEogsK

Az ELTE kutatói a madarakhoz hasonlóan emberi beavatkozás nélkül alakzatban repülni képes drónokat fejlesztettek ki.

A drónokat Vicsek Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Fizikai Tanszékének professzora és munkatársai fejlesztették ki egy uniós tudományos projekt
https://hal.elte.hu/flocking/wiki/public/en/projects/CollectiveMotionOfFlyingRobots
keretében. Ezek a világon az első olyan miniatűr robotrepülők, amelyek képesek önállóan, emberi távirányítás nélkül alakzatban repülni szabadtéren. Hasonló drónok még nem készültek a világon. Ezért az eltés fejlesztésről az egyik legrangosabb tudományos folyóirat, a Nature is beszámolt:
http://www.nature.com/news/autonomous-drones-flock-like-birds-1.14776

A négyrotoros drónokról készült videón jól látható, ahogy a hajnali ködben a világító diódákkal felszerelt drónok úgy repkednek a levegőben, mint egy madárraj. A kvadrokopterek GPS-vevők segítségével tájékozódnak, egymás helyzetét pedig rádiós kapcsolaton osztják meg egymással. Erre azért van szükség, hogy a drónok ne ütközzenek egymásnak a bonyolult manőverek végrehajtása közben sem. Mindegyik robotrepülő saját maga számítja ki repülési útját.

Vicsek Tamás kutatóval korábban galambok csoportos repülésének vizsgálatával szerzett tapasztalatot a falkában repülő drónök kifejlesztéséhez. A korábbi kutatások során
http://www.origo.hu/tudomany/20100407-sajatos-hierarchia-rendszer-mukodik-a-galambok-kozott-csoportos-repules-soran.html
megállapították, hogy a galambok között vannak jobb tájékozódási képességekkel megáldott egyedek, ezeket követik társaik repülés közben.

A professzor a Nature-nek elmondta, hogy svájci kutatók már 2011-ben megalkottak falkában repülő drónokat, ám azok képességei még korlátozottak voltak, az ütközések elkerüléséhez mindegyikük eltérő magasságban repült, azonos sebességgel, más drónokat pedig csak beltéren lehetett alkalmazni. Ehhez képes a magyar drónok ugyanolyan szabadon manővereznek, mint egy madárraj, és a szabadban is tudnak repülni.

Vicsek szerint a drónok még arra is képesek, hogy egy falban lévő résen átrepüljenek: ilyen esetben sem ütköznek egymásnak, hanem szépen kivárják a sorukat. A madárdrónok vezérléséhez az eltés fejlesztők egy 1986-ban kifejlesztett amerikai programot használtak, amely három egyszerű szabály - igazodás, vonzás és taszítás - alkalmazásával szimulálták madarak repülését virtuális térben.

A professzor szerint a legnagyobb kihívás a GPS-rendszerbe érkező, a pontosságot rontó zaj leküzdése volt, de nehéz volt megoldani azt is, hogy a drónok kellő gyorsasággal, gyakorlatilag valós időben végezzék el ezek feldolgozását. Ha a feldolgozást valami késlelteti, a drónok könnyen egymásnak ütközhetnek. A fejlesztés következő lépésében kamerákkal tervezik felszerelni a drónokat, hogy vizuálisan is érzékelhessék elhelyezkedésüket.



Magyar kutatók eredménye a világ élvonalában
http://www.hir24.hu/tech-tud/2014/03/01/magyar-kutatok-eredmenye-a-vilag-elvonalaban/
a hir.24 híre videóval
2014.03.01.

Rajban repülő és manőverező drónokat, robotrepülőket fejlesztett egy magyar kutatócsoport.

Ma még felfoghatatlan, mit forradalmasít a pilóta nélküli repülés, valószínűleg nagyon sok mindent. Közlekedést, szállítást, a hadviselést, biztosan. Nem véletlen, hogy az Amazon már kísérletezik az alkalmazásukkal.

Dr. Vásárhelyi Gábor, az ELTE tudományos munkatársa a Hír24 stúdiójában mutatott be egy drónt.