Pakisztán egyszer véletlenül az egész világon lekapcsolta a Youtube-ot
Észkombájn | 2024. december 18.

Biztosan ismerik a rövid videót arról, hogy egy gyanútlanul számítógépező úr egyetlen óvatlan mozdulattal kitörli a létezésből a saját gépét (lásd fent).

Na, valahogy így érezhették magukat a Pakistan Telecom munkatársai egy 2008. februári napon, amikor nagy igyekezetükben, hogy megfeleljenek az állami cenzúra követelményeinek, globálisan lelőtték a Youtube-ot.

https://www.cnet.com/culture/how-pakistan-knocked-youtube-offline-and-how-to-make-sure-it-never-happens-again/

A fő különbség a fenti videóhoz képest, hogy a pakisztáni cég esetében nem lett volna elég a saját bénázásuk a meghökkentő eredmény előidézéséhez; ehhez szükség volt arra, hogy egy hongkongi telekommunikációs vállalatnál is csúnyán benézzék a dolgot.

Egészen ártatlanul indult a történet, már amennyire ártatlannak nevezhető az internet állami cenzúrázása: a pakisztáni kormány utasításba adta az állami tulajdonú Pakistan Telecom szolgáltatónak, hogy blokkolja az országban a Youtube-ot. A cég azonban – feltehetően véletlenül – ennél jóval tovább ment: olyan instrukciókat küldött szét a globális internetes infrastruktúrán keresztül, amelyek alapján a netforgalmat terelgető routerek világszerte azt hitték, hogy mindenkit, aki a Youtube-ot akarja meglátogatni, a Pakistan Telecomhoz kell átirányítani. Ebből aztán az lett, hogy mindenkit, aki vicces videókkal akarta múlatni az időt, a pakisztáni vállalathoz terelt a böngészője, és a Youtube gyakorlatilag globálisan elérhetetlenné vált.

A baki közvetlen hatása mindössze annyi volt, hogy két órán át senki nem érte el a Youtube-ot, de az eset rávilágított arra is, hogy mennyire sebezhető az internetes forgalom szétosztásáért és célba juttatásáért felelős infrastruktúra. Az ugyanis egy dolog, hogy egy cégnél valakinek megszalad a keze; ennél fontosabb kérdés, hogy ez a hiba hogyan gyűrűzhet tovább pillanatok alatt a világ minden zugába bármiféle ellenállás nélkül. Az ellenállás ebben az esetben a hongkongi központú PCCW lehetett volna, amelyen keresztül a Pakistan Telecom a globális internethez kapcsolódik. A PCCW azonban szemrebbenés nélkül engedte át a hálózatán a hibás parancsot.

Persze nem ez volt az első ilyen jellegű, hajmeresztően banális, mégis nagy hatású internetes ballépés. Korábban is több hasonló eset történt már, például amikor 2004-ben egy török internet-szolgáltató véletlenül úgy csinált, mintha ő lenne maga az internet,

https://web.archive.org/web/20060415055406/http://www.renesys.com/blog/2005/12/internetwide_nearcatastrophela.shtml

és ezt több nagy másik szolgáltató el is hitte neki, ami jó nagy galibát és sok elérhetetlen weboldalt eredményezett.

Az ilyesmi olyannyira nem ritka, hogy Josh Karlin, az Új-mexikói Egyetem kutatója egy időben működtetett egy automatikusan frissülő adatbázist az olyan gyanús utasításokról, amelyek egy-egy internetes cím végállomásaként valami nagyon nem odaillő célt határoztak meg. Az azóta megszűnt adatbázisnak ezen a 2007-es pillanatképén például az látszik, hogy mindössze 24 óra alatt több mint hetven ilyen gyanús parancs érkezett – persze minden bizonnyal nem mind olyan súlyúak, mint a Youtube globális lehalását eredményező bénázás.

https://web.archive.org/web/20070703121045/http://cs.unm.edu/~karlinjf/IAR/subprefix.php?filter=most

De hogyan tudott ekkor galibát okozni egy pakisztáni szolgáltató?

Amikor az internetet használjuk, jó esetben csak annyit tapasztalunk a működéséből, hogy ha beírjuk, hogy google.com, akkor megnyílik a Google keresője – de a háttérben egy ilyen egyszerű művelet teljesítéséhez a globális internet egész sor szereplőjének olajozott együttműködése szükséges. Miután bepötyögjük a böngésző címmezőjébe az emberi fejjel is értelmezhető domainnevet, azt az internet telefonkönyveként is emlegetett domainnévrendszer lefordítja számalapú IP-címre, a google.com esetében például arra, hogy 74.125.142.147.

Ez a számsor lesz az, amit már a router is kezelni tud: felcsapja a rendelkezésére álló címek tárát, és megkeresi, hogy melyeket érintve juthatunk el a leggyorsabban a kívánt végcélig. Az elérhető címeket a hálózati szolgáltatók biztosítják: közzéteszik azokat az IP-tartományokat, amelyekhez elérést biztosítanak. Gond akkor van, ha a szolgáltatók rossz IP-ket tesznek közzé, így a router rossz helyre irányítja a forgalmat.

Ez történt Pakisztánban is, amikor a kormány egy muszlimokra nézve sértőnek ítélt videó miatt blokkoltatni akarta az országban a Youtube-ot, de ehelyett a Pakistan Telecom véletlenül világgá kürtölte, hogy ők maguk a Youtube IP-tartományába tartozó 256 címnek a valódi végállomása. Természetesen maga a Youtube is ugyanezt állította magáról, csak ők nem 256, hanem 1024 címről, és a forgalomterelési protokollok alapján a specifikusabb címtartomány felülírta a szélesebb körűt.

Miután megtörtént a baki, az eseménye felgyorsultak: nagyjából 15 másodpercre volt szükség ahhoz, hogy a csendes-óceáni térség nagy szolgáltatói elkezdjék a pakisztáni céghez terelni a Youtube forgalmát, és 45 másodperc elteltével már a világ nagy részén ugyanez történt. A Youtube perceken belül érzékelte a problémát, és előbb maga is 256, majd néhány perccel később még szűkebb, 64 címre szűkítette a saját címtartományát, hogy felülírja a hibás parancsot. Végül két órába telt, míg helyreállt a világ és az internet rendje.

Persze addig, amíg az ilyesmi csak óvatlanságból fordul elő, még viszonylag szerencsések azok, akik emiatt szívnak, hiszen legrosszabb esetben egy ideig nem érik el a felkeresni próbált oldalt, és az ilyen hibák viszonylag gyorsan orvosolhatók. De ugyanez a kiskapu elméletileg a szándékos, rosszindulatú forgalomeltérítésre készülők előtt is nyitva áll. Kutatók szerint erre a szigorítás jelenthet megoldást, például hogy a hálózati szolgáltatók automatikus értesítést kapjanak arról, ha megváltozik egy internetes cím virtuális helye. Az is felmerült már, hogy egy ideig várakoztatni kellene a gyanús címváltozásokat, mielőtt a szolgáltatók átengednék ezeket, ahogy a pakisztáni esetben a hongkongi PCCW tette.

https://telex.hu/eszkombajn/2024/12/18/pakisztan-egyszer-veletlenul-az-egesz-vilagon-lekapcsolta-a-youtube-ot

Válasz