Miközben áradozunk a technika legújabb vívmányairól és az internet legújabb fejlesztéseiről, hajlamosak vagyunk megfeledkezni azokról, akik valaha csillogó sztárként indultak, ám végül sosem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A 24/7 Wall Street által összeállított listára viszonylag egyszerű szabályok szerint lehetett felkerülni. A terméknek széles körben ismertnek és elérhetőnek kellett lennie, melyet a teljes világpiacra szántak. Legalább olyan jónak kellett lennie, mint a konkurens termékeknek vagy vállalatoknak és a konkurencia eredményei alapján legalább dollármilliárdos hasznokkal kellett kecsegtetnie. És végül: nyilvánvalóan el kellett buknia, nem beváltva a készítője-alapítója által hozzáfűzött reményeket.

Microsoft Vista

A Microsoft jelenleg is árusított operációs rendszere 2007 január 30-án kezdte meg "világhódító" pályáját. A Windows legújabb tagjáról azonban hamar kiderült, hogy nem igazán váltja be a hozzá fűzött reményeket. Biztonságilag alig volt jobb, mint elődje, az XP, viszont egy csomó régi számítógéppel nem volt kompatibilis, illetve csak nagyon lassan futott rajtuk. A különféle grafikus kártyák illesztőprogramjai hónapokat késtek, megkeserítve mindazok életét, akik a jobb látványért váltottak az új oprendszerre. A Vista több, mint két év alatt mindössze 24 százaléknyi piaci részesedést tudott összeszedni, szemben az XP 62 százalékával - nyilvánvaló tehát, hogy a termék megbukott. Kíváncsian várjuk, mit hoz a karácsonyi időszakra beharangozott Windows 7.

Gateway

Az 1985-ben alapított Gateway valaha az egyik legsikeresebb számítógépcégnek számított az Egyesült Államokban. 1990-ben még egy év alatt meg tudta négyszerezni az eladásait, 2004-ben még harmadik volt az amerikai piacon a Hewlett-Packard és a Dell mögött, ennek ellenére 2007-ben már olyan rosszul állt a szénája, hogy az Acer alig 710 millió dollárért tudta megvásárolni. A Gateway stratégiáját több ponton is elhibázottnak tartják. Egyrészt nem ismerték fel elég hamar a laptopok fontosságát a számítógépek piacán és nem is kezdték el elég hamar árusítani őket. Másrészt szinte teljesen kimaradtak a céges szállítások piacáról, ami például a Dell nyerő szisztémáját jelentette évekig.

HD-DVD

A HD-DVD a DVD utódformátuma körül kialakult harc nagy vesztese lett. Az alapvetően a Toshiba és az NEC által támogatott formátum először 2006-ban került bemutatásra, és eleinte vezetett is az eladási listákon a Sony által támogatott Blu-ray technológiával szemben. Ám utóbbi cég hátulról támadott és megállapodott a legtöbb nagy hollywoodi stúdióval, hogy azok Blu-ray formátumban adják ki a filmjeiket. A HD-DVD végül 2008-ban eltűnt a piacról, mintegy egymilliárd dolláros lyukat ütve a Toshiba eredményeibe.

Vonage

A Magyarországon szinte ismeretlen Vonage volt minden internet-alapú telefonszolgáltatás ősatyja. A 2000-ben alakult cég kezdetei nagyon bizonytalanok voltak, hiszen több hagyományos szolgáltató is beperelte a céget, mivel túl olcsónak találták a telefondíjait, melyeket nem terheltek a földi szolgáltatókra kirótt költségek. Mire azonban elhárultak a jogi akadályok, a cég már lejtőre került, köszönhetően a kábelszolgáltatók felől érkező erős versenynek, no meg az alacsony bevételeknek. A Vonage mostanra gyakorlatilag megszűnt komoly cég lenni, miközben a világ legnagyobb VoIP-szolgáltatója, a Skype 405 millió felhasználót tudhat magáénak és tavaly 551 millió dolláros forgalmat bonyolított.

Youtube

Furcsa, hogy a világ legnagyobb és legismertebb videómegosztója is felkerült a tech-bukások listájára. Pedig a legfrissebb statisztikák szerint az oldalon csaknem százmillió látogató fordult meg egy hónap alatt, akik 5,9 milliárd videó néztek meg. És mégis: jó esély van rá, hogy a szolgáltatást 1,65 milliárd dollárért megvásárló Google soha nem fogja tudni nyereségessé tenni ezt a vállalkozását. Hiába a sok néző, a Google egyelőre nem tudott előállni egy olyan üzleti modellel, mely pénzt is termelne az oldalon. A legtöbb videó olyan rossz minőségű, hogy a hirdetők nem adják hozzá a nevüket, sem banner, sem beágyazott reklámvideó formájában. Bár a Google állítja, hogy a Youtube nem anyagi, hanem eszmei értéket képvisel néhányan azért megpróbálták megsaccolni, mennyit is hozott a YouTube egy év alatt: nos, a legvérmesebb becslések is mindössze 200 millió dolláros forgalmat mertek becsülni.

Sirius XM

A Sarius XM műholdas rádió az egyik legnagyobb sikernek ígérkezett Amerikában. Az előfizetők több, mint 100 rádiócsatornát foghattak volna műholdról, akár az autójukból, akár hordozható rádióról. A két összeolvadt cégből alakult vállalkozás egyik elődje, az XM Satellite Radio hatalmas lépésekkel indult fejlődésnek: 2001 végén 28 ezer, 2002 végén 350 ezer 2005 végén pedig már 5,9 millió előfizetőjük volt. Igen ám, csakhogy a cég mindeközben hatalmas költségekbe verte magát a szolgáltatás elterjesztése és a marketing miatt. A párhuzamosan hasonló szolgáltatást indító Sirius 2002-ben kezdte meg működését és bár sosem volt annyi előfizetője, mint az XM-nek, a számuk csaknem ugyanolyan lendületesen nőtt. Végül 2007-ben jelentették be az összeolvadásukat, ám addigra már késő volt. Az új technológiák, mint a 3G-s mobilinternet, a wifis kütyük és az Apple iPodja egyszerűen kiszorították a "hagyományos" rádiókat a versenyből. 2009 elejére az egy évvel korábbi 16,8 millió előfizetőből mindössze 400 ezer maradt...

Microsoft Zune

Az Apple iPodjára adott Microsoft-válasz nem, hogy nem durrant óriásit, de még egy kis pukkanás sem volt. Mire 2006 novemberében a Zune kijött, az Apple már több mint 100 millió iPodot adott el. Bár a Microsoft leszerződött a négy legnagyobb zeneipari kiadóval, hogy legálisan letölthetővé tegyék számaikat, a Zune csak nem akart fogyni a boltokban. 2008 májusáig mindössze kétmillió darabot sikerült értékesíteni belőle, az üzleti eredmények pedig még borzasztóbbak voltak. 2007 karácsonyi időszakában 185, 2008-ban már csak 85 millió dollár forgalmat hozott össze a Zune, miközben az iPod 2008 utolsó negyedévében 3,37 milliárdot.

Palm

A Palm elsősorban a kis kézi kütyüiről (PDA) híres, kevesen tudják, hogy a cég a hozzájuk való szoftverek fejlesztésével is foglalkozik. A társaság első Palm Pilot nevű készülékét 1996-ban dobta piacra, a második a Palm V volt 1999-ben majd 2004-ben jött a Palm Treo. Az okostelefon hatalmas sikernek ígérkezett. 2005 szeptemberében a negyedéves eladások 160 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Csakhogy a piacon a már jelenlévő Nokia és Palm mellett megjelent a Research-In-Motion által fejlesztett Blackberry és az Apple iPhone, az okostelefon-piac pedig egyszeriben telítetté vált. A Palm egyszerűen nem tudta tartani a lépést a konkurenciával és a vásárlói igényekkel, aminek meg is lett az eredménye, az internetboom idején majdnem 700 dolláros részvény árfolyama mára 11 dollárra csökkent. Kérdés, az év második felében piacra kerülő Palm Pre megmenti a céget, vagy beveri az utolsó szöget a koporsóba.

Iridium

A világszerte elérhető műholdas telefonhálózat ötlete forradalminak tűnt a maga idejében. Mégis, amikor a Motorola által támogatott Iridium 1999-ben csődvédelembe menekült, az Egyesült Államok akkori történetének 20 legnagyobb csődje között tartották számon. A cég több, mint ötmilliárd dollárt költött az infrastruktúra kiépítésére, melyhez összesen 66 műholdat kellett fellőniük. Ezzel szemben mindössze 10 ezer előfizetőt sikerült összeszedni világszerte, ám a 3 000 dolláros készülék és a hívások ötdolláros percdíja nem volt igazán vonzó a vevők szemében. A mind olcsóbbá váló mobiltelefon-szolgáltatás ugyan nem volt elérhető a dzsungel közepén, ám ez nem volt szempont a vevők számára, így az Iridium azelőtt kiszorult a piacról, hogy egyáltalán bekerült volna.

Segway

A kétkerekű városi fűnyíró (bocsánat, közlekedési eszköz) története 2002-ben indult el. A Indulásakor a vezetők még optimisták voltak mennyire is lesz forradalmi a találmányuk: mint amikor az autó leváltotta a lovaskocsit. Elképzeléseik szerint a Segway lett volna a világ leggyorsabban egymilliárd dollárt termelő találmánya. Sajnos azonban a 100 millió dolláros fejlesztési költséggel épült jármű nem lett átütő siker, elsősorban az árának köszönhetően, mely alaphangon is 3000 dollár volt, de egyes modellek ára a 7000 dollárt is elérte. Ráadásul egyes országokban rendszám-kötelessé tették, megnehezítve az elterjedését, míg más országokban egyszerűen betiltották a használatát az utakon, éppen ezért 2002 és 2007 között mindössze 30 ezer darabot sikerült értékesíteni belőle.

(forrás: penzcentrum.hu)