Egy professzor szerint az internetet és a fejlõdést nem szabad a milliárdosoknak átengedni. A központosítás, az általánosan elfogadott szabványok mellett emeli fel a szavát.

A szakember ember - gép interfészek fejlesztésével, tanulmányozásával foglalkozik. A kutató az 1990-es években Mirror Worlds: or the Day Software Puts the Universe in a Shoebox címmel könyvet jelentetett meg a számítástechnika jövõjérõl. Az 55 éves Gelernter az elmúlt két évtized egyik legnagyszerûbb informatikusának és technikai ügyekben meghatározó gondolkodójának számít. Elõrejelzései általában bejönnek, minden új online szolgáltatásra úgy tekint, mint az emberiség javát szolgáló nagy ötlet részeire és gyakran fogalmaz ironikusan a legfontosabb kérdésekben.

Az internetsemlegességrõl szóló vita kapcsán megjegyezte, hogy nevezzük el az egész jelenséget inkább hálózati irracionalitásnak. Ugyanakkor bármennyire is a milliárdosok térnyerése ellen harcol, mindez nem gátolta meg abban, hogy három szabadalma megsértése miatt összesen 625,5 millió dolláros kártérítést követeljen az Apple-tõl.

"Komoly vitát kell folytatnunk arról, hogy a jövõben mit jelentsen az internet a számunkra. Gyakran azt gondoljuk, hogy azok a legfontosabb, sõt a legmélyrehatóbb ötletek, amik a leggyorsabban pénzt hoznak. Mindez nagyszerû dolog, de a világháló egy rendkívüli hatalommal rendelkezõ eszköz és a világ nem lenne tisztességes önmagával szemben, ha nem ülne le és nem gondolkozna el ezen a kérdésen. Ne hagyjuk meg ezt a kérdést a milliárdosoknak, akiknek nagyvállalataik vannak, vagy a professzoroknak, akik csak saját érdeklõdési területeiket követik. A mai internetnek sok esetben hiányzik a szépsége és technikailag abszurd, hogy különbözõ kommunikációs folyamokat kell párhuzamosan követnünk, többek között a chatablakokban, az e-mail fiókokban, a Facebookon vagy a Skype rendszerében. Úgy vélem, a jövõben egyetlen kezelõfelületen lesz elérhetõ minden" - hangsúlyozta a professzor.

A szakember már azelõtt gondolt az egységes kezelõfelület elterjedésére, hogy Mark Zuckerberg megálmodta volna a Facebookot. A valaminek a megváltoztatását célzó impulzus Gelernter szerint soha nem egy cégtõl indul ki. Mosolyogva említ egy példát: hiába volt a Microsoftnak egy sikeres operációs rendszere (DOS), amint a felhasználók meglátták az Apple Macintosh számítógépein futó szoftver kezelõfelületét, a redmondiak kénytelenek voltak igazodni az új szabványokhoz.

A Yale Egyetemen tanító professzor ugyanakkor gyakran panaszkodik az eltérõ platformok és operációs rendszerek, az egymással nem kompatibilis adatformátumok, a különbözõ költségtényezõjû eszközök miatt. Gelernter egyáltalán nincs kibékülve ezzel, és az egységesítés mellett emelte fel a szavát. Közölte: olyan ez, mint a sínek hálózata, ha az azonos, akkor nem kell vonatot váltani a határállomásokon.

"Néhány változásra már rég szükség lenne. Irodai munkahelyeink még mindig az 1940-es és 1950-es évek dizájnjai alapján mûködnek. Olyan ez, mintha még kézzel írnánk vagy írógépet használnánk. Az én vízióm az, hogy egy kényelmes fotelben ülünk, két méterre egy nagy kijelzõtõl és ha lesz is billentyûzetünk az az ölünkben lesz. Mindez természetesen alapjaiban változtatná meg a munkamódszerünket. A cél egy olyan technika megalkotása, amelyik kiszolgálja az emberiséget és egy olyan emberiség kialakulása, amelyik képes egy ilyen technikával megbirkózni. Úgy hiszem, hogy az internetnek sürgõsen olyan emberek ötleteire lesz szüksége, akik nem foglalkoznak a technikai értelemben vett korlátozásokkal. A legkreatívabb és elõrelátóbb személyek azok, akik vagy nem ismerik a határokat, vagy egyszerûen nem foglalkoztak a határokkal" - szögezte le Gelernter.

David Gelernter: Ami működik, az csodálatos - A technika esztétikája című könyv tartalma:

Világhírű tudósok elmélkednek a történelem, a filozófia, a technika, a politika és a művészet legfontosabb kérdéseiről, melyek alapvetően befolyásolhatják az emberiség jelenét és XXI. századi jövőjét. A sorozat célja, hogy a nem szakember, érdeklődő olvasót beavassa és bevonja a szellemi és kulturális élet legizgalmasabb vitáiba... Alig 25 éve született meg az első személyi számítógép. Ilyen rövid idő leforgása alatt még egyetlen műszaki eszköz sem formálta át ennyire mélyrehatóan a világot. A méltán elismert David Gelernter professzor tehát nem egyszerűen a számítástechnika történelméről nyújt metszően éleslátó áttekintést - hanem a mi történelmünkről.

Az Apple és Gelernter

Egy texasi bíróság ítélete szerint az Apple jogsértést követett el a Mirrord Words LLC-vel szemben, amikor annak szabadalmait használta mobil eszközein, valamint a Mac számítógépeken. Az összesen 625.8 millió dolláros bírság ellen a cég fellebbezett, mondván a jogokat már korábban megvették, illetve két esetben nem tisztázták kielégítően a körülményeket.

A pert még 2008-ban indította a Yale számítástechnikai professzora által David Gelernter által alapított cég. A három szabadalom, melyről szó van Spotlight, a Time Machine, valamint a Cover Flow. Az első a merevlemezek közötti tartalom keresését biztosító megoldás, a Time Machine egy automatikus biztonsági mentés készítő technika, míg az utolsó lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy az iTunes használata közben lapozhasson az albumok borítói között.

"Napjainkban hatalmába kerít bennünket a technika (lapozzunk csak bele bármely újságba). Ez azonban egészségtelen folyamat, hiszen csak azért fecsegünk a technikáról, hogy elkerüljük a bennünket idegessé tevő és bűnösnek mutató témákat. Ha a technikáról beszélünk, akkor addig sem kell foglalkoznunk a művészetekkel vagy a tudománnyal, az igazsággal vagy a szépséggel, a szülők erkölcsével és a szülők gyermekeikkel szembeni, pénzben nem mérhető kötelezettségeivel. Az erkölcsi és szellemi középszerűség helyett a pénzügyi és mérnöki kiválóságról beszélhetünk."

Idézet David Gelernter - A nyaláb megcsapolása könyvéből

Információs kór

2006. február 18.

Magától értetődőnek tűnik, hogy az információ korában élünk. Ezért szinte provokációnak érezzük, ha nekünk szegezik a kérdést: Tulajdonképpen miről van olyan sok információnk?

„Vegyük az iraki háborút. Milyen tanulságai vannak az információs kort illetően? Az internet segítségével bármit megtudhatunk Irakról. Másrészt viszont az amerikai kormány, az ellenzék és a világ titkosszolgálatai egyaránt téves információkkal rendelkeztek a tömegpusztító fegyverekről” – írja David Gelernter, a Yale informatika professzora.

Gelernter nem csak provokálni akar. Nagyon is komolyan gondolja, hogy az oktatás helyzete nem javult számottevően az információs kor beköszöntével. A dégeneráció fiataljai már számítógépek között nőnek fel, és Amerikában egyre több tantermet szerelnek fel internettel és számítógéppel abban a reményben, hogy szívesebben és jobban tanulnak majd a diákok. A gyerekek azonban többnyire játszanak a komputeren, és az internetet is főként szórakozásra használják. Egyre többet lógnak a neten, de egyre kevesebbet tanulnak. Az elmúlt évtizedekben több tantárgy, például a történelem oktatásának eredménye drámaian romlott.

Az iskola falain kívül sem rózsás a helyzet. Az információs csatornák számának növekedése együtt jár a specializálódással – hívja fel a figyelmet Gelernter. „Miközben a források száma mind gyorsabban nő, a legtöbb forrás közönsége szűkül, mígnem eljutunk az egy fős közönséghez” – számolt be a digitális szolipszizmus jelenségéről a Metazin.

„Az információs korban bárki megteheti, hogy csak olyan emberekkel érintkezik, és csak olyan témákkal foglalkozik, akiket és amelyeket jól ismer és kedvel” – folytatja Gelernter. Mind mélyebbre merül egyvalamiben, s közben lehetősége van rá, hogy semmi mással ne foglalkozzon.

Azért biztató jelek is vannak – ismeri el az informatika szkeptikus professzora. Azt reméli, hogy a blogok segítségével ismét felvirágozhat a színvonalas újságírás. Másrészt abban is bízik, hogy egyre több olyan internetes lap jön létre, amely kiválogatja és szemlézi az értékes tartalmakat.

A Metazinon nem fog múlni.

Forrás: sg.hu, metazin.hu

Kép forrása: http://www.sg.hu/kep/2011_02/0205prof1.jpg