2009. november 16. 14:26

A kiadók pénzt szeretnének, akár az olvasóktól, akár a keresőcégektől, de valahonnan pénzt várnak a tartalmakért. Fizetni viszont senki sem szeretne.

Múlt héten minden eddiginél nagyobb kirohanást intézett a Google ellen a világ egyik legnagyobb médiavállalata, a News Corp alapítója, Rupert Murdoch. Azt állítja, hogy a jövőben cége nem járul hozzá, hogy a a Google keresőmotorjai turkáljanak az online tartalmai között, nem akar jelen lenni a Google News listáiban sem hírekkel, sem képekkel, sem videókkal.

Mi történne ha hadat üzenne a média?

Szinte azonnal teóriák születtek, hogy mi történne, ha hirtelen a legnagyobb hírgyárak kihátrálnának a Google mögül (nem fognak), s nem adnának felhatalmazást arra, hogy a keresési találatokban és a Google News-ban megjelenjenek a tartalmaik. Murdoch egyértelmű célja a fenyegetéssel, hogy hosszú távon rávegye a keresőket, hogy fizessenek a tartalomszolgáltatóknak azért, hogy megjeleníthetőek legyenek a hírek a találatok között. Egyes utópiák szerint, ha elég sok nagyobb hírszolgáltató áll össze, akár meg is versenyeztethetik mondjuk a Google-t és a Binget, hogy ki továbbíthassa a felhasználók felé a világ történéseit.

A képletben viszont néhány hiba van, amivel a médiamogulok nem számoltak. Először is a felhasználóknak többnyire teljesen mindegy, honnan szerzik be a napi információéhségüket kielégítő híreket. Így ha kihullanak a keresőkből a legnagyobbak, akkor az utánuk következőek lesznek azok, akik legnagyobbá válhatnak. Az pedig nem kétséges, hogy mindig lesz valaki, aki igényt tart az "ingyen" forgalomra, amit a Google képes a szájtokra irányítani.

Minden negyedik olvasót a Google hozza

Az egyik legpatinásabb amerikai gazdasági lap, a Wall Street Journal online verziójának napi forgalmának közel 26 százaléka ered a Google keresőből, illetve a Google News szolgáltatásból. Az olvasótábor ekkora részének elvesztése feloldhatatlan problémákat okozna az egyébként is forráshiányos online médiának. Azt pedig könnyű belátni, hogy a felhasználók jobban ragaszkodnak a Google szolgáltatásaihoz, mint a híroldalak brandjeihez. Viccesnek tűnt ugyan néhány hónapja a kísérlet, de a valóságot jól mutatja, hogy az amerikai felhasználók a Bing találatait is jobbnak ítélték meg, ha az a Google dizájnja alá volt rejtve.

Tudja ezt a XXI. század legnagyobb monopóliuma címért esélyes online szolgáltató is. A Google válasza egyszerűen annyi volt, hogy nem kötelező megjelenni az oldalaikon, s ehhez nem is kell bonyolult kérvényeket benyújtani, elegendő a szájtoknak egy egyszerű szöveges "behajtani tilos táblát" elhelyezni a szerveren (robots.txt), s a Google-robotok messze elkerülik onnantól kezdve az adott oldalakat. A helyzet pikantériáját az adja, hogy aki a Google News-ból kiíratja magát, az többé a Google keresőben sem lesz benne, hiszen a két rendszer valójában azonos adatbázisokon alapul.

A legnagyobbak is elég kicsik

Németországban a Reach Group (TRG) megbecsülte, hogy milyen károkat okozna a Google-nek, ha a 148 legnagyobb német kiadó által üzemeltetett 1000 domain kikerülne a találati listákból. Az eredmény a Murdoch-pártiak számára lesújtó, ugyanis szinte észrevétlen lenne a felhasználók oldaláról nézve a változás. A statisztikák szerint a német weben a találati oldalak mindössze 5 százalékán jön ki első helyen a vizsgált 148 kiadó holdudvarába tartozó weboldal. A keresések 95 százalékánál tehát alig észrevehető különbséget jelentene a tiltás. Az 1000 domainnél még a Wikipedia is sokkal jobban teljesít, ugyanis az egymaga 13 százalékos arányban szerepel első helyen a találati oldalakon.

Harakiri?

A média egyre nagyobb intenzitású feszengése is előre vetíti, hogy a korábban biztosnak hitt modell, miszerint az online média kihúzhatja a csávából a sajtóipart, megdőlni látszik. A szolgáltatások és a közösségi média terjedésével egyre kisebbet tud majd harapni az online hirdetési piacból a sajtó, miközben a nyomtatott lapok bevételei lassan teljesen eltűnnek. A felhasználók nagy része viszont biztosan nem akar majd fizetni szerkesztett mainstream tartalomért, így a probléma megoldása biztos, hogy nem a látogatók jelentős részét futószalagon szállító Google kisakkozása lehet. A médiatulajdonosoknak inkább azon kellene törni a fejüket, hogy a keresőkből betévedő látogatókat hogyan vegyék rá arra, hogy ottmaradjanak a szájton, s maguktól vissza is térjenek.

Rupert Murdoch sem egy bárány ...

(forrás: hwsw.hu)