Csütörtöktől magánszemély legfeljebb 10, míg üzleti előfizető legfeljebb 50 előre fizetett mobiltelefon-kártyát vásárolhat. Amennyiben ennél több van a nevén, július 1-jéig döntheti el, hogy melyeket tartja meg, hogy beleférjen az előbbi kvótába. Egy szerződéshez csak egy hívószám tartozhat.
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/holnaptol_teljes_szigor_jon_a_feltoltokartyas_mobiloknal.627671.html
írja a napi.hu

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének a Magyar Közlönyben megjelent rendelete lényegében a hírközlési törvény január 1-jétől hatályos módosításának a végrehajtása.

A törvény kimondja, hogy ez év "július 1-jén megszűnik azon előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatásra irányuló előfizetői szerződés, amely vonatkozásában az előfizető személyazonosságának ellenőrzése 2017. június 30-ig nem teljesül sikeresen".

Ebből következik, hogy addig minden kártyástelefon-előfizető adatait ellenőrizni kötelesek a szolgáltatók, ennek a részletszabályai is szerepelnek a mostani rendeletben.

Az ellenőrzésre - és elmaradásának következményeire - legalább kétszer kell figyelmeztetni az előfizetőket.

Aki valamely hívószám ellenőrzésére nem reagál, annak ez az egy száma, aki pedig egyáltalán nem reagál az ellenőrzési értesítésre, annak valamennyi hívószáma megszűnik július első napján.

:::::

Szigorít az NMHH - változik a feltöltőkártyás mobilozás
Módosulnak a rádióberendezések forgalmazásának szabályai, csökkennek a szolgáltatók adminisztratív terhei, könnyebb lesz az elektronikus hírközlő hálózatok elhelyezése, valamint szigorodnak a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó előírások - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/szigorit_az_nmhh_valtozik_a_feltoltokartyas_mobilozas.627095.html
napi.hu / MTI | 2017. január 2.

Az elektronikus hírközlési és a postai szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében január 1-jétől a felügyeleti díjfizetéssel összefüggő adatszolgáltatási, adminisztratív enyhítések lépnek életbe. Az előző évben elért árbevételről a jövőben már csak évente egyszer, a számviteli beszámoló és az adóbevallások benyújtásának határidejéhez igazodva, május 31-ig kell adatot szolgáltatniuk.

A szolgáltatóknak kedvez az a módosítás - írták -, hogy ha nem a teljes évben nyújtanak szolgáltatást, akkor a felügyeleti díjat is csak abban az időtartamban kell arányosan megfizetniük, amelyben az NMHH hatósági nyilvántartásában szolgáltatóként szerepelnek.

Adatkapus kommunikáció jön

Január 1-jétől az informatikai, az elektronikus hírközlési és a postai ágazat ügyeleti rendszerébe bevont szolgáltatóknak a hálózatuk működését, a szolgáltatásuk nyújtását ellehetetlenítő vagy jelentős mértékben veszélyeztető úgynevezett rendkívüli eseményeket a hatóság internetes szolgáltatásán, az Adatkapun keresztül kell bejelenteniük.

Tavaly december 20-ától hatályos az az elektronikus hírközlésről szóló törvénymódosítás, amely elősegíti az országos széles sávú lefedettséget célzó Szupergyors internet program keretében uniós támogatással megvalósuló hálózatfejlesztéseket, emellett hatékonyabbá tehet minden nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatépítést. A változtatás továbbra is más hálózatos közműveknél - például villamos áram, gáz, távhő - meglévő szabályozási mintákat alapul véve könnyíti az elektronikus hírközlő hálózatok elhelyezését, és a meglévő szabályok pontosításával, kiegészítésével segíti a jogalkalmazást, gyorsítva az eljárást - írták.

Magyarország nemzetbiztonsági, bűnmegelőzési és bűnüldözési érdekeire - különösen a terrorizmus elleni fellépésre - tekintettel szigorították a feltöltős SIM kártyákra vonatkozó törvényt, hogy megelőzzék és kiküszöböljék a visszaéléseket. Egyes részleteket az NMHH rendeletben szabályoz, ennek társadalmi egyeztetése lezárult, jelenleg a végleges rendeletszövegen dolgoznak - közölték.

Limitálták a darabszámot

A tervezet szerint egy egyéni előfizető legfeljebb tíz, egy üzleti pedig maximum ötven feltölthető SIM-kártyával rendelkezhet egy mobilszolgáltatónál.

A szolgáltatók magyar állampolgárok esetén elektronikus úton is ellenőrizhetik hatósági igazolványaik érvényességét, külföldi vásárlók azonban kötelesek személyesen bemutatni a beutazásra vagy tartózkodásra jogosító okmányukat. Az előfizető személyazonosságát a szerződés megkötésekor, majd ezután évente kell ellenőrizni - ismertették, megjegyezve: a végleges rendelet várhatóan január elején jelenik majd meg.

Az európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban idén változnak egyebek mellett a rádióberendezések forgalomba hozatalának és üzembe helyezésének részletes szabályai, amelyeket az NMHH rendeletben határoz meg. Kikerülnek a szabályozás alól a rádióberendezésnek nem minősülő eszközök - ilyenek a vezetékes telefonok és a faxok -, ugyanakkor az előírásokat alkalmazni kell majd a többi között a vevőkészülékekre - például a set-top-boxokra - és a különféle navigációs rendszerek vevőire - például a GPS-ekre.

Mit vizsgálnak 2017-ben?

A médiatanács és az NMHH idén is közzétette sokrétű hatósági és piacfelügyeleti feladatainak ellátására vonatkozó 2017-es, előzetes felügyeleti tervét.

Az előbbiben szerepel egyebek mellett a közösségi médiumok figyelése, a reklámhangerősség mérése és az országos médiaszolgáltatók rendszeres vizsgálata; míg az NMHH például elemzi a piacokat, nyilvántartja a szolgáltatókat, valamint ellenőrzi a jogszabályok betartását - olvasható a közleményben.



Komoly kérdések a feltöltőkártyák körül - Ezt tervezi a hatóság
Nagy felzúdulást keltett az a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás, amely egyebek mellett a feltöltős sim-kártyák vásárlásának szigorítását írja elő. Az ezzel kapcsolatban sokak által kifogásolt kérdések egy részének megoldására javaslatot tett az NMHH, amelyet még pár napig lehet véleményezni.

http://www.napi.hu/tech/komoly_kerdesek_a_feltoltokartyak_korul_ezt_tervezi_a_hatosag.626170.html

napi.hu | 2016. december 15.

Az országgyűlés november közepén szavazta meg az elektronikus hírközlési törvény (Eht.) keretében a sim-kártyákhoz való jutás szigorítását. A módosítás arra a nagy visszhangot kiváltó hírre válaszul született, hogy kiderült: körülbelül 200 ezer magyar sim-kártyát vettek szervezett bűnözők, hajléktalanok személyes adatait felhasználva, és a kártyákat a tavaszi brüsszeli terrortámadásban is felhasználták.

Ebben egyebek mellett korlátozzák az egy előfizető által megszerezhető prepaid kártyák számát, bevezetik a továbbértékesítés tilalmát, változtattak a harmadik személy használatára történő átengedés szabályain, illetve előírták a szolgáltatók számára az előfizetők személyazonosságának ellenőrzési kötelezettségét. Még az is teljesíthető lenne, hogy a feltöltős sim-kártya megvásárlásakor ellenőrizzék a felhasználó személyazonosságát. Ráadásul - átmeneti rendelkezésként - a törvény kimondta, hogy a szolgáltatóknak a már meglévő szerződéseket is felül kell vizsgálniuk és az ilyen ügyfeleiket 2017. június 30-ig azonosítaniuk kell, különben a szerződést meg kell szüntetni.

A jogszabállyal kapcsolatban jó néhány kérdés felmerült, hiszen nagyon úgy festett a dolog, hogy az új szabályozás az egész feltöltőkártyás piacot tönkre teheti, ami nem kicsi, hiszen a KSH adatai szerint jelenleg körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződés él. Ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük valószínűleg inaktív, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Egy, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által tartott háttérbeszélgetésen elmondottak alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy néhány kritikus kérdés mintha kezdene a helyére kerülni.

Minden feltöltés után ellenőrizni kell a személyazonosságot?

Az egyik legnagyobb felhördülést az váltotta ki, hogy minden feltöltős sim-kártya megvásárlásakor ellenőrizni kell a felhasználó személyazonosságát - csakhogy 2011 óta minden kártyafeltöltés új szerződésnek minősül, azaz ebből sokan arra következtettek, hogy akkor minden egyes feltöltéskor ellenőrizni kell az ügyfél személyazonosságát.

Az NMHH szerint azonban ez nem helyes értelmezés, hiszen így a törvény egyéb szabályaival több ponton ütközne. Vagyis nem kell minden feltöltésnél személyazonosságot ellenőrizni - főként nem a feltöltő személyét, csak a szerződés éves évfordulójánál - hangsúlyozta Karl Károly, az NMHH hírközlés-felügyeleti főosztályvezetője. Ez pedig a szolgáltatóra van bízva, hogy hogyan végzi el, elektronikusan-e vagy személyesen.

Hány sim-kártyája lehet egy előfizetőnek?

A törvénymódosítás a hatóságra hagyta, hogy - a Belügyminisztérium javaslata alapján - rendeletben határozza meg, egy előfizetőnek hány feltöltőkártyája lehet. Erre az NMHH azt javasolta, hogy egy szolgáltatóval egy egyéni előfizető legfeljebb 10, üzleti előfizető pedig 50 feltöltős (prepaid) sim-kártyás szerződést köthessen és tarthasson fenn egyidejűleg. Ezzel nagy probléma a hatóság szerint nem lehet, hiszen ötpárti egyetértés van mögötte.

Feltöltős sim-kártya azonban nemcsak mobiltelefonokban van, hanem egyéb távfelügyeletet ellátó szolgáltatásoknál is alkalmazzák (például riasztóberendezéseknél). Így felmerült kérdésként, hogy az 50 darab kártya nem túl szűkre szabott keret-e egy ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozás számára. Ez a probléma előfizetésekkel kiváltható, illetve több szolgáltató igénybevételével - vélekedett Karl, aki szerint a jelenlegi javaslat teljes mértékben alkalmas arra, hogy a feltöltőkártyák tömeges használatát illetve a visszaéléseket visszaszorítsák.

Karl szerint a kivételkezelésnél a piaci szereplőkkel való egyeztetés alapján sem sikerült felállítani egy világosan körülhatárolható kört, akik belekerülhetnének a kivételt képezők körébe, mivel maguk a piaci szereplők sem tudtak olyan világos kritériumokat meghatározni, amelyek alapján a kivételek körét be lehetne pontosan azonosítani.

Hogyan ellenőrizhetik a személyazonosságot?

A személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatban is kerültek elő kérdések a rendelettervezet megismerése során. Az NMHH szerint a személyazonosság ellenőrzésekor a szolgáltató az előfizető személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány) érvényességét ellenőrzi a hatósági igazolványok nyilvántartásában. Ez az adatbázis a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) honlapján érhető el. Karl ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltató addig nem kötheti meg a szerződést, amíg ez az ellenőrzés nem történt meg (vagyis ez azt is jelenti, ha a honlap valamilyen oknál fogva nem működik, akkor az ügyfelet vissza kell hívni a szerződés megkötéséhez - a szerk.)

Ha egy külföldinek nincs a magyar hatóságok által, személyazonosításra alkalmas okmánya, a szolgáltatónak - akár egyéni, akár üzleti előfizetőről van szó - a szerződést aláíró személy által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmányt vagy engedélyt kell elkérnie és ez alapján kötheti meg a szerződést.

Ezek az iránymutatások egyelőre még csak javaslat szintjén léteznek, amelyeket az NMHH társadalmi egyeztetésre bocsátott, így december 19-i bárki véleményezheti azokat.

Netsemlegesség: más szolgáltatókat is vizsgál a hatóság

A hálózatsemlegességi kérdésben nemrégiben született NMHH-határozattal kapcsolatban elhangzott, hogy az ellen a Magyar Telekom Nyrt. fellebbezett, a döntés jogerőre emelkedéséig a cég egyelőre a meglévő feltételek mellett nyújthatja adatforgalmi szolgáltatását.

A hatóság álláspontja szerint a Magyar Telekom az EU hálózatsemlegességre vonatkozó előírásai ellenére megkülönböztette a TV GO és az HBO GO szolgáltatások elérését az összes többi internetes forgalommal és alkalmazással szemben és azok használatát nem számította bele az előfizetések adatforgalmába. A csomag adatkeretének kimerülése után pedig az előfizető számára minden internetes tartalmat és szolgáltatást lelassítottak, de az érintett tartalmakkal kivételt tettek - közölték korábban. Karl Károly elmondta: más szolgáltatók ellen is folyik hálózatsemlegességre vonatkozó vizsgálat, döntés viszont már csak jövő év elején várható. (MTI)