Magyarországnak meg kell mutatnia, hogy nem a Rubik-kocka és a hologram volt az utolsó innovatív ötlete, ezért rendezték meg az első Innovációs [1]TechShow [2] nevű kiállítást, amelyen az elmúlt néhány év műszaki fejlesztései versengtek a tízmilliós fődíjért. Közelharcban a csúcstechnikás anyagokból készült fűrész biztosan minden riválisát elintézte volna, de a közönség nem a fizikai rátermettséget díjazta. A befektetőkből, feltalálókból és fejlesztőkből álló társaságnak azt a terméket kellett kiválasztania, amit a világ minden táján érdemes lenne piacra dobni, Made in Hungary felirattal.

Ez a termék az iPont Stúdió térhatású tévéje lett, és nagyon jól tudjuk, hogy a hardver önmagában nem nagy szám. A Sony is készít 3D-tévét, igaz, azt polarizált szemüveggel kell nézni, és az IMAX-mozikban is leugrik a vászonról az Avatar. Ezen a tévén viszont szemüveg nélkül is megjelennek a háromdimenziós objektumok, és összesen öt nézőpont  létezik, ahonnan jól látható a rajta megjelenő tartalom.

Sokféleképpen lehet használni a 3D-s megjelenítőt, az építészek házakat, a sebészek testrészeket, a mérnökök autóalkatrészeket nézhetnek rajta. Az iPont viszont reklámban gondolkodik: sajnos sem videón, sem fényképen nem látszik, ahogy a képről kirepülő kólásüveg szinte fejbe vágja a nézőt. Talán abban láttak nagy üzleti lehetőséget a szavazók, hogy a sokktól ledermedt járókelő biztosan megnézi, milyen cég dobál felé virtuális palackokat.

Az iPont nem készpénzben kapja meg a fődíjat. A céget és a terméket kiviszik a világ összes jelentős rendezvényére, például a januárban Las Vegasban megrendezett CES-re, februárban a barcelonai Mobile World Congress kiállításra, márciusban a hannoveri Cebitre. Ezeken a helyeken érdemes megjelenni, ha valaki nemzetközi karriert szán a termékének, mert a standok közt tolonganak a világ vezető döntéshozói, elemzői, befektetői.

Korcsok Zoltán, az iPont ügyvezetője elmondta, hogy nemcsak a készüléket adják, hanem a reklámok tervezését is vállalni tudják, ami a 3D tévék esetében kulcsfontosságú lehet. Ennél az új technológiánál nagyon kell figyelni a rendezésre és az utómunkára, hogy ne legyenek zavaró képhatások. Egyébként az iPont német partnere készíti a hardvert, a magyar cég a szoftvert és a tartalmat adja hozzá.

Megjelent a kiállításon a Gravity Technolgies is, amely így már másodszor nem győzött innovációs versenyen. A cég azzal került be  a köztudatba, hogy második helyezett lett az amerikai Netflix egymillió dolláros versenyén [3], amit egy filmajánló rendszer kifejlesztésére írtak ki. Most a cég technológiája a legkülönbözőbb pilot projektekben szerepel, a TechShow standján például egy IPTV-s ajánlórendszert mutogattak, ami a Microsoft platformján fut, de másra is átültethető.

A Netflix versenyében viszonylag egyértelmű volt, hogy valaki azért szeretne kikölcsönözni egy filmet, mert meg akarja nézni. A tévézésben sokkal több a bizonytalanság, mondta Urbancsek Tamás, a cég vezető mérnöke. Lehet, hogy valaki azért kapcsolja ki a tévét, mert végzett  az ebéddel, vagy el kell mennie otthonról, és semmi baja nem volt a műsor minőségével. Az sem egyértelmű, hogy amit a felhasználó megnéz, azt fel is akarja venni – például ki őrizgetné az MTV tizes toplistáját évekig?

A Gravityt biztosan nem kell félteni, hiszen sok projektje fut, külföldre is szállít. Az automatizált ajánlórendszerek egyre fontosabbak, mert az internetes cégek több ezer, százezer vagy millió felhasználónak akarnak személyre szabott tartalmakat kínálni. Az utazástól az egyszerű bevásárlásig mindenhez szükség lehet az jól célzott, automatikus ajánlatokra.

Sok kisebb ötlet is megjelent a TechShow-n, a komoly fejlesztések közt az egyik kedvencem az AirPoll nevű szenzor. A terv az, hogy bárki megvehessen vagy kikölcsönözhessen egy mérőműszert, amivel a levegő szennyezettségét, a hőmérsékletet, a csapadékot és a porszennyezést mérheti. Ez nagy segítséget nyújthat például lakás vásárlásakor, hiszen nem a leendő szomszédtól kell megkérdezni, hogy zajos-e a környék, mert a műszer ezt is kideríti.

Dr. Domokos Endre, a veszprémi Pannon Egyetem adjunktusa elmondta, hogy Budapesten csak 11 állomáson  mérik a levegő szennyezettségét, tehát a mérőhálózat lefedettsége igen gyenge. Ezek a tudományos műszerek sok tízmillió forintba kerülnek, de a lakosságnak nincs szüksége milligrammos pontosságú adatokra, ha csak azt szeretné tudni, hogy súlyosan szmogos-e a belváros.

A wifivel hálózatra köthető szenzort úgy készítették el, hogy a legtöbb mérőműszerrel együtt (kivéve a drága sugárzásmérőt) legfeljebb 50 ezer forintba kerüljön. Az adatokat természetesen fel lehet tölteni a Google térképére, és az iPhone-on is megjeleníthető a környék szennyezettsége. A végleges termék körülbelül egy múlva lesz kész.

Nagy kedvenc lehet a hirdetésblokkoló-blokkoló AdProxy nevű rendszer, amivel megoldható, hogy a reklámok mindenképpen megjelenjenek, még akkor is, ha azokat megpróbálják kiszűrni. Érdekes ötlet a MindRoom beszédfelismerője is – ezzel most a tévéadások anyagából készül szöveges kivonat, amit a webkeresők is megtalálnak. Ennek 2010-ben megjelenik egy diktafonos verziója, amivel valós időben lehet az interjúk hanganyagát írott szöveggé alakítani. A rendszer pontosságát nagyban javítja, hogy tematizált szótárral is kiegészítették.

A technika világát a művészettel ötvöző Kitchen Budapest  operahekker-projekttel jelent meg, amelyben négy iPhone kijelzőjén lehet barokk operákat mixelni, akár élő fellépésen is; a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a MOME line - design műhely szervezésében több érdekes tárgy a standokra került: a szénszálas fűrész összehajtható testében elrejthető a fűrészlap, a dizájnlámpa fényének a színe a hangulatunkhoz állítható.