Az ifjú Wales egyik kedvenc műve a World Book Encyclopedia volt, azonban akkor még aligha gondolta, hogy évtizedekkel később az ő nevéhez fűződik majd a legnépszerűbb online lexikon létrehozása.

Jimmy Donal Wales 1966. augusztus 7-én született az egyesült államokbeli Huntsville városában. Édesanyja, Doris iskolaigazgató volt. A Jimbo becenevű fiatalember magániskolába járt, ahol nem csak az irodalommal, hanem a számítógépekkel is korán kapcsolatba került. Tanulmányait 1989-ben fejezte be és az 1990-es évek közepén már a chicagói tőzsdén dolgozott, ahol kisebb vagyonra tett szert. 1996-ban megalapította a Bomis nevű internetes céget és ott indította el az első lexikonprojektjét. 2000 márciusában Wales elindította a Nupediát, amelyet csak kevesen olvastak és amelyet csak néhány szerző látott el cikkekkel.

Wales 2000 végén figyelt fel a Wiki rendszerre és beépítette azt a Nupediába, majd később az oldalt átnevezték Wikipediára. Az új lexikon 2001. január 15-től volt elérhető a wikipedia.com címen. Ekkor már mellette volt Larry Sanger. 2002-ben azonban a két üzletember összeveszett és Sanger távozott a Wikipediától. Azóta Jimbo az önkéntesek segítségével sikeresen felépítette a népszerű online lexikont és a Times magazin megválasztotta a 100 legbefolyásosabb ember közé.

Második feleségével és lányával Floridában él, de általában az év kétharmadában úton van. Regisztrálva van a Facebookon, de hiányoznak nekik a korábbi nyugodt évek, amikor az e-maileket még nem az okostelefonján olvashatta, hanem a számítógépén. A Wikipedián jelenleg 260 nyelven összese 16 millió cikk és bejegyzés található, ezek közül 3,5 millió angol és 181 409 magyar nyelvű. "Amikor elindítottuk a Wikipediát, akkor még csak azt tartottam elképzelhetőnek, hogy bekerülünk a legnépszerűbb száz vagy ötven oldal közé. Az, hogy ma a világ öt legnépszerűbb honlapja között vagyunk, valami egészen különleges dolog. Most pedig szinte elveszek a 10 éves születésnapunkkal kapcsolatos megkeresésekben" - nyilatkozta Jimmy Wales.

A szakember és a Wikipedia számára azonban közel sem zárult jól a tavalyi esztendő, hiszen támogatókat kellett szerezniük. Wales útra kelt és megpróbált adományokat gyűjteni, de erőfeszítéseit csak néhány héttel ezelőtt koronázta siker. Sikerült 16 millió dollárt összegyűjtenie és ez az összeg - egy időre - biztosítja a honlap fennmaradását. Az összeg egyébként közel kétszerese a tavalyinak, ez is azt bizonyítja, hogy a bővülő online lexikon fenntartása egyre nagyobb pénzt emészt fel. Ha Jimbo a Google példáját követné és engedélyezné a reklámok elhelyezését a Wikipedián, akkor milliárdokat kereshetne, de erről hallani sem akar. "A Wikipedia reklámmentes marad. Adományokkal támogatnak bennünket és ez így is marad. Ez jó nekünk és jó a világnak is" - szögezte le határozottan a szolgáltatás társalapítója.

Wales meglehetősen ambíciózus és nagyon komoly tervei vannak. "Meggyőződésem, hogy az internet a következő évtizedben el fogja érni a benne rejlő globális lehetőségeket. 2020-ra már a következő egymilliárd ember is online lesz, de ők nem európaiak vagy észak-amerikaiak lesznek, hanem kínaiak, dél-amerikaiak és afrikaiak. Ez pedig sok kulturális lehetőséget nyit majd meg" - közölte az üzletember. Nem véletlen, hogy az internetes lexikont működtető Wikimedia Alapítvány a következő években elsősorban ezekre a régiókra akar összpontosítani és növelni szeretné a regionális nyelvekben elérhető cikkek és bejegyzések számát.

2011-ben nyitották meg a Wikipedia indiai irodáját, és Wales azt szeretné, hogy 2015-re már 400 millió helyett egymilliárdan használják a Wikipediát. A másik fő cél, hogy a honlap egyre több tudományos munka forrásává váljon. (Napjainkban sok egyetemen és iskolában tilos idézni a Wikipedián található anyagokból.) A szervezet fokozatosan átalakul, egyszerűbb lesz az oldal kezelése, a cikkek írása, szerkesztése. A cél az, hogy egyre többen írjanak bejegyzéseket és gazdagítsák a közös tudásbázist. Emellett Wales kiemelten fontosnak tartja, hogy a jövőben a jelenleginél több nő írjon Wikipedia-anyagokat.
A szakember végül kitért a Wikileaksre is, amelynek szerinte semmi köze nincs az eredeti Wiki gondolathoz. A leleplező portál ugyanis csak elérhetővé teszi egy szerveren a dokumentumokat. 2006-ban a Wikileaks azt állította, hogy egy titkos információkat tartalmazó Wikipedia. Ez a kijelentés azonban Wales szerint szerzői jogsértés volt.

Tíz éves a Wikipédia, az emberiség közös memóriája

Az emberiség közös memóriájának nevezte a Wikipédiát Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a szabad felhasználású online enciklopédia tizedik születésnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián.

Az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében összegyűlt több száz érdeklődőnek a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke nyitóbeszédében elmondta: a Wikipédia legfontosabb különbsége az emberi aggyal szemben, hogy az internetes tudástárnak nincsenek érzelmei. A havonta mintegy 440 millió egyedi látogatót vonzó oldal mára a világ ötödik legnézettebb hivatkozásává nőtte ki magát. A nonprofit szervezet több mint százezer önkéntese továbbra is azon dolgozik, hogy a minden ember számára ingyen elérhető internetes lexikon megőrizze a tartalmak pontosságát, tárgyilagosságát.

Jimmy Wales, a Wikipédia alapítója videoüzenetben köszöntötte a budapesti konferencia résztvevőit, akik egyebek mellett azokat a kérdéseket is napirendre tűzték, hogy a több mint 180 ezer magyar szócikket tartalmazó felület "szerkesztőségét" miként lehetne újabb segítőkkel bővíteni. A Wikipédia legnagyobb problémája ugyanis, hogy a rendkívüli mértékű fejlődés ellenére viszonylag kevesen vannak azok, akik a szócikkek szerkesztésébe is bele mernek vágni. Önkéntes szakértők nélkül pedig egyre kevésbé tartható az oldal bővülésének jelenlegi üteme.

Jimmy Wales

A magyar felületet havonta átlagosan 44 milliószor töltik le. A látogatók 87 százaléka Magyarországról, 5 százaléka Romániából, 2 százaléka Szlovákiából nézi meg az oldalakat - magyarázta Damokos Bence, a Wikimédia Magyarország egyesület ügyvezető alelnöke. A magyar felületen mintegy 600 visszatérő, azaz havonta legalább öt szócikknél többet szerkesztő önkéntes dolgozik, ők 2010 novemberéig több mint 9 millió szerkesztést végeztek.

Mészöly Tamás, az alapítvány felügyelőbizottsági elnöke elmondta, hogy a Wikipédia angol változatával szemben a magyar nyelvű oldalra nem kerülhet fel úgy tartalom, hogy azt legalább egy szerkesztő ne ellenőrizte volna. Az Európában elsőként Magyarországon bevezetett változtatással sikerült elérni az egyértelmű pontatlanságok, illetve az enciklopédia alapvető formai és tartalmi követelményeinek nem megfelelő szócikkek publikálás előtti kiszűrését - hangsúlyozta Mészöly Tamás, hozzátéve, hogy ezt a módszert azóta már a német felületen is átvették. Ha korábban is ezt a módszert alkalmazták volna, akkor nem fordulhatott volna elő az, ami a múlt év végén, amikor több mint ötezer szócikket el kellett távolítani a magyar Wikipédiáról, mert az egyik önkéntes szerkesztő korábban folyamatosan jogvédett tartalamakat töltött fel - mondta Damokos Bence.

Frank Schulenburg, a Wikimedia Foundation (alapítvány) új közösségek megszólításáért felelős igazgatója előadásában kifejtette: az egyetemi hallgatókat, oktatókat is szeretnék bevonni az aktív szerkesztői munkába. Az alapítvány ezért egy próbaprojektet hozott létre, amelyben a diákok a tananyag részeként segíthették az angol nyelvű szócikkek szerkesztését. A diákok íráskészségét és felelősségérzetét serkentő javítói munka annyira sikeres volt, hogy az Egyesült Államokban 2007 és 2009 között már 59 kurzus foglalkozott az angol Wikipédia fejlesztésével.

A papíralapú enciklopédiáknál terjedelmesebb portálon jelenleg 270 nyelven 17 milliónál is több szócikk olvasható. A nonprofit vállalkozás ezzel a tekintélyes eredménnyel számos üzleti alapon szervező oldalt is maga mögé utasított. Az alapítvány vezetői azonban az üzleti szféra csábítása ellenére is kitartanak amellett, hogy a szabad enciklopédia sohasem válhat nyereségorientált üzleti vállalkozássá. A San Francisco-i székhelyű alapítvány mindössze 64 fizetett alkalmazottal dolgozik, az üzemeltetési költségek fedezésére szükséges évi 20 millió dollárt (4,2 milliárd forintot) adományokból gyűjtik össze.

A magyarországi hozzájárulásokból eddig mintegy ötmillió forint jött össze - mondta Damokos Bence, hozzátéve, hogy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva még szerényebben adakozó magyarok általában 3-4 ezer forinttal támogatják az oldalt. A fejlődés szempontjából viszont most az a legfontosabb, hogy a hiányzó területekre lelkes és hozzáértő munkatársakat toborozzanak.

Történelem

2 millió dollárt kapott a Google-tól a Wikimedia

2010 febr. 19.

Nem várt helyről, az egyik partnerének számító óriáscégtől jutott plusz bevételhez a Wikipediát kiadó szervezet. A Wikimedia Alapítvány számára 2 millió dolláros támogatást utalt át a webes óriáscég.

A lépés azért meglepő, mert a Google korábban nem támogatta ilyen módon az alapítványt, ráadásul ott van nekik a saját - habár nem túl sikeres - lexikonjuk, a 2008 közepén indult Knol. "A Wikipedia diadalmenete egyike az internet legnagyobb sikertörténeteinek. A Wikipedia egy szinte felmérhetetlen tudásforrás, amit közösen hozott létre egy nagy online közösség" - közölte a döntéssel kapcsolatban Sergey Brin, a Google társalapítója. A Google és a Wikimedia közös sajtóközleményt adott ki, amelyben Jimmy Wales, a Wikipedia alapítója leszögezte: ezt az adományt úgy ünneplik, mint a Google-lal való hosszú távú barátságuk és együttműködésük emlékét. A szakember külön Twitter-bejegyzésben is beszámolt az eseményről.

A 2 millió dollárból a Wikimedia Alapítvány várhatóan a működési költségei egy részét fedezi majd. Ebből az összegből valósulhat meg a Wikipedia szervereinek szükséges karbantartása és bővítése, valamint más hasonlóan fontos infrastrukturális fejlesztések és beruházások. Ezenkívül a fejlesztők azt is szeretnék elérni, hogy az adományoknak köszönhetően a népszerű online lexikon egyszerűbben kezelhető és még könnyebben hozzáférhető legyen mindenki számára.

Az internet legnépszerűbb, mintegy 270 nyelven elérhető enciklopédiája már 14 millió címszó felett jár (ez évben már 16 millió felett!), amelyeket közel 100 ezer, fizetés nélküli közreműködő hozott létre. A jelenlegi üzleti évben több mint 240 ezer egyéni adományozó járult hozzá a Wikipédia működéséhez, jórészt kisebb összegekkel. Az anyagi támogatásokkal az enciklopédiának sikerült úgy fejlődnie, hogy továbbra is ingyenes maradhatott az olvasók számára. A Google-tól befolyt összeggel a Wikipédia túl is szárnyalja a júniusig tartó üzleti évére kitűzött 10,6 millió dollárnyi bevételt, amely korábban kissé ambiciózusnak is tűnhetett, mert több mint 20 százalékkal haladta meg az előző évi 8,7 millió dolláros költségvetést.

A Google más módon már támogatta korábban is a szervezetet. Legutóbb például segített számos arab, hindu, szuahéli Wikipedia-cikk lefordításában és szintén közös kezdeményezés a Summer of Code projekt. Nem ez volt egyébként a legnagyobb összegű támogatás, hiszen 2008-ban a Sloan Alapítvány utalt át a Wikimediának 3 millió dollárt, hat hónapja az eBay alapítója, Pierre Omidyar ugyancsak kétmillió dollárt, míg Vinod és Neeru Khosla közösen félmillió dollárt adományozott a szervezetnek.

A Google december végén elért 24 milliárd dolláros bevétele mellett a Wikipédiának szánt támogatás csak alamizsnának tűnhet. Azonban a keresőmotorjáról híressé vált informatikai vállalat bevételeinek jelentős része a keresési eredmények mellett megjelenő hirdetésekből folyik be, a keresések között pedig gyakoriak azok a találatok, amelyek a Wikipédiára irányítják felhasználókat.

2010 szept. 17.

Eredetileg azt remélték, hogy a Wikipedia bekerül a világ 100 leggyakrabban használt honlapja közé, ma viszont már az ötödik helyen található. Arra sem gondoltak soha, hogy a Wikipedia világszerte ennyire népszerű lesz valaha. Jelenleg egyébként az online lexikon rendszerében 260 nyelven kereken 15 millió cikk érhető el, míg a magyar változatnak 175 121 szócikke van. Jimmy Wales az elért sikerek ellenére nem látja úgy, hogy a Wikipedia megváltoztatta a világot, őt pedig gazdag emberré tette. "Azt remélem, hogy a világ egy kicsit jobb lett általa. A portált havonta több mint 400 millióan látogatják, reklámmentes és ez a jövőben is így lesz. De emellett még ott a Wikia is, amely szépen fejlődik és nyereséges is. Talán majd az tesz gazdaggá".

"A fejlődő országok tekintetében egy óriási növekedés előtt állunk. Többek között jelentősen nőtt az afrikai nyelveken és Indiában elérhető cikkek száma. Kínában is egyre többen használják a szolgáltatást annak ellenére, hogy 3 éven keresztül cenzúráztak bennünket. Eddig az Egyesült Államokban, Európában és Japánban voltunk erősek, de a jövőben a Wikipedia globálisan is erős lesz" - szögezte le végül az alapító.

A Wiki évtizede

Ahelyett, hogy – az eredeti jóslatoknak megfelelően – kivégezte volna a lexikonokat, az internet egészen új, csak a világhálón életképes lexikonműfajt hozott létre. A most tízéves Wikipédia bebizonyította, hogy a közösség által írt és szerkesztett enciklopédia legalább olyan hiteles tudásbázis lehet, mint a „hivatalos” kiadványok. Mellesleg egy olyan tartalom-előállítási modellt is létrehozott, amely hosszú távon az egész tartalomipart átformálhatja.

Tizenötmillió szócikk 270 nyelven, havonta 440 millió egyedi látogató – nincs a világon olyan nyomtatott enciklopédia, amely a Wikipédia (jelenleg a világ ötödik leglátogatottabb webhelye) mérhető mutatóival versenyezhetne. A mérleg másik serpenyőjében viszont súlyos tekintélyhiányt találunk: diplomamunkában, szakcikkben, rangos publikációban még mindig nem illik a tízéves – tehát online viszonylatban korosnak számító, nagyjából a magyar Indexszel egyidős – kiadványra hivatkozni.

A Wikipédiának ugyanaz a hátránya, ami az előnye: önkéntesek írják és terjesztik, vagyis az enciklopédia a közösség tudását teszi közkinccsé, és a tartalom feletti kontrollt is a közösség gyakorolja. Ez pedig gyökeresen más elv, mint amire a lexikonkiadás több mint 200 éves története épül: a nyomtatott világban a szócikkszerzők és a lektorok neve, szakmai tekintélye adja a papírlapokon felhalmozott tudás garanciáját – ilyesmit a Wikipédia nem tud.

Maga a wiki szó eredetileg olyan hipertexfelületet jelölt, amelynek tartalmát csoportmunka-szerűen „kívülről” is lehet szerkeszteni. A Wiki-pédia mellett így működik például a sajtóban mostanában sokat szereplő WikiLeaks, meg még rengeteg, kevésbé neves kezdeményezés. Tény, hogy a professzionális szerzők és szerkesztők hiánya sok (esetenként jogos) kritikára ad okot, mint ahogy a (látszólag) szabadon átszerkeszthető tartalmak is.

A Wikipédia történetét végigkísérik az olyan kisebb-nagyobb botrányok, amelyek azért pattantak ki, mert cégek, pártok, kormányok, egyházak beleírtak a rájuk vonatkozó szócikkekbe, vagy éppen a szerzőknek hajlott túlságosan maguk felé a keze. Az alapítókat azzal is hírbe hozták, hogy adományokért cserébe hajlandóak cenzúrázni vagy manipulálni a tartalmakat (a kiadvány adakozásból tartja fenn magát, a mögötte álló alapítvány évi 20 millió dollárt költ).

Mindezzel együtt azonban az online közösségi lexikon sok részgyőzelmet aratott, például máig emlékezetes az a 2005-ös tanulmány, amely az Encyclopedia Britannica és a Wikipédia megbízhatóságát hasonlította össze, és arra jutott, hogy ha nem egyes kiválasztott szócikkeket, hanem nagyobb tartalommennyiségeket hasonlítunk össze, akkor nincs lényegi különbség a két orgánum pontossága között.

A kezdetektől máig természetesen sokat fejlődött a tartalomellenőrzés és a „minőségbiztosítás” rendszere. Egyvalamin azonban nem sikerült változtatni: mivel a Wikipédiát alapvetően az interneten szocializálódott korosztály írja és szerkeszti, a látásmódja szükségképpen torz, vagyis tükröz bizonyos generációs elfogultságot kulturális, politikai és társadalmi értelemben is. Egy másik „kinőhetetlen” hendikep a bizalmatlanság: mivel a szócikkek tartalmának átíratása bírói úton is kikényszeríthető, az objektivitáshoz való ragaszkodás pedig perelhető, a szervereket (és így a tartalmakat) fizikailag az USA-ban tárolják, az ottani sajtótörvény hatálya alá utalva az esetleges vitákat.

A Wikipédia-projekt felett immár egy évtizede ott lebeg a „miért” kérdés – az avatatlan szemlélő nehezen tudja megérteni, hogy miért vesznek benne részt önkéntesek ezrei (a magyar nyelvű változatot pél dául 300 szerkesztő gondozza, és több mint 1500 rendszeres szerző írja). A motiváció valószínűleg ugyanaz, ami a blogokat, fórumokat és a közösségi portálokat is megtölti tartalommal: az emberek egy részében élénken munkáló közlésvágy (kevésbé szofisztikáltan: grafománia, exhibicionizmus és sikeréhség). Az viszont kétségtelen, hogy az online enciklopédia olyan csatorna, amely ezeket az egyéni ambíciókat a közösség szolgálatába állítja, és közhasznú mederbe tereli.

(forrás: sg.hu, nol.hu)