... szerzői jogok ... melyekre ügyelni kell. Vagyis "legalább" a források pontos megjelölésére ... . A szerzői jogok tisztázása, főként közzététele még egy nagy feladat lenne más téren is, ebben sokszor nem lehet elég(gé) tisztán látni, legalábbis a "mezei" internetfelhasználónak.

Plágium miatt ötezer szócikket töröltek a magyar nyelvű Wikipédián, miután bebizonyosodott, hogy jogvédett könyvekből származik a tartalmuk jó része. A szerkesztő jogait visszavonták.

December közepén 5227 lapot töröltek az adminisztrátorok a magyar Wikipédiából, miután fény derült arra, hogy az egyik legaktívabb szerkesztő jogvédett kézikönyvekből származó szócikkek ezreit töltötte fel az oldalra - írja cikkében az IT Café.

A Wikipédia hivatalos közleménye szerint a törlések oka, hogy a megjelölt források helyett jogvédett művekből származnak a szócikkek, sok esetben érdemi módosítás nélkül. Az adminisztrátoroknak a szóban forgó szerkesztő teljesítménye lett gyanús, aki, bár régóta a közösség tagja, több mint 11 ezer szócikkéből előfordult, hogy naponta 50-70-et töltött fel. A véletlenül észrevett jogsértő anyag felvedezésétől kezdve később alapos vizsgálatnak vetették alá az irományokat, és így derült fény a több mint ötezer cikk többségére. Az érintett írásokat törölték, a szerkesztő jogosultságait felfüggesztették.

A plágiummal megjelölt cikkek többsége - több mint 1000 szócikk - a Világirodalmi lexikonból származik, de számos egyéb mű átemelése is szerzői jogokat sért.

A Wikipédia a közösségre építve bővíti tartalmát, így a vandalizmus és a jogsértések elkerülhetetlenek, ám többségében gyorsan sikerül elejét venni az online enciklopédia pozitív megítélését sértő problémáknak. A mostani ügy miatt a magyar szócikkek száma 184 ezerről 179 ezerre esett vissza.

Az enciklopédia adminisztrátorai tájékoztatták a jogtulajdonosokat a jogosulatlan átvételről, valamint a törölt cikkek által megszüntetett jogsértésről. A sajtóközleményben megtekinthetők a pontos számadatok és a munka részletei is.

Wikipédia:A VIL copy ügy

(hivatalos közlemény teljes terjedelemben itt)

Tudnivalók

Rövidítése:
WP:VILCOPY

Az alábbiakban a 2010 utolsó harmadában a magyar Wikipédián kirobbant másolási ügy eseménytörténete, illetve az annak nyomán kibontakozó kárfelmérési munka főbb sarokszámai találhatóak. A Data Destroyer által 2005 és 2010 között elindított több mint 11 000 lapon végzett feltárómunka során 5692 szócikk eltávolítandó jogvédett tartalomnak bizonyult. A feltárással párhuzamosan zajló értékmentésnek – a szócikkek átírásának és bővítésének – köszönhetően december 20-áig bezárólag ennél kevesebb, 5227 szócikk törlésére került sor. A feltárómunka eredményeként ismertté vált, alább közreadott részletes adatokon keresztül egyben a múltban lezajlott, Data Destroyer szerkesztői tevékenységéhez kötődő forrásjelölési és tartalommásolási anomáliák főbb tanulságait is igyekszünk megfogalmazni.

Tekintettel arra, hogy Data Destroyer 2010. október vége óta tudottan nem áll kapcsolatban senkivel a Wikipédia szerkesztői közül, az itt leszűrt tanulságok és vázolt jelenségek pusztán a kárfelmérés folyamán a Data Destroyer-filológiával kapcsolatosan kialakult, ugyanakkor kellően megalapozott feltételezések.

A VIL copy ügy kitétel pusztán a másolási ügy informális megnevezése. Arra megy vissza, hogy az ügy kirobbanását követő eredeti feltételezések szerint Data Destroyer mintegy 1000 szócikket a Világirodalmi lexikonból (= VIL) másolt be (= copy) a Wikipédiába. A kárfelmérés és az értékmentés során a VIL copy hívószóként szolgált a kocsmafalon nyitott szakaszok címében, ezzel a címmel hozták létre a rendrakók levelezőlistáját stb.

"Keresem, kutatom a Forrásanincs-csermelyt,
forrása kimerült, de vize el nem apadt."

– Hanshan (618–907), Tokaji Zsolt ford.

A kárfelmérés idővonala a beazonosított források napi mennyiségével

A munka lezárására 2010. december 11-én, 99,26%-os befejezettségi aránynál került sor. Erre az időre a további tennivalókat biztosító VIL copy munkanapló is elkészült. A fennmaradó 81 szócikk átnézésétől és a tisztázatlan forrásúként minősített lapok további búvárlatától nem lehetett függővé tenni az alapvető irányelvekbe ütköző tényt, hogy a Wikipédián több ezer jogsértő szócikk található.

A törölt szócikkek aránya és a törlés hatása a szócikkszám-alakulási trendre

Az így kialakított törlési köröknek megfelelően az adminisztrátorok a december 13-án meginduló és 20-án lezáruló törlés során 5227 lapot távolítottak el a szócikknévtérből. E nyolc nap folyamán a magyar Wikipédia szócikkeinek száma 183 683-ról 179 001-re esett vissza. A törölt szócikkek összterjedelme meghaladta a 7,6 megabyte-ot, és olyan elengedhetetlenül fontos szócikkek tűntek el a névtérből, mint Periklész, Klaudiosz Ptolemaiosz, Quintus Horatius Flaccus, Asóka vagy Szent Jeromos életrajza.

A törlési munka gyorsaságát a Hunyadym által kifejezetten e célra megírt szkript és az azt alkalmazó törlőbot biztosította. Emellett az adminisztrátoroknak ugyanebben az időszakban gondjuk volt a törölt lapok után maradt átirányítások és – többnyire csupán értékelősablont tartalmazó – vitalapok eltávolítására is. A lapok döntő többségét Hunyadym törölte botos segítséggel, de mellette a munka ezen részében részt vett Beroesz, Burumbátor, Cassandro, Csigabi, eLVe, Joeyline, Karmela, Malatinszky és Pagony is.

A forrásfelhasználás további sajátos értelmezésére irányíthatja a figyelmet az, hogy számos, mintegy 1400 szócikket érintő esetben Data Destroyer feltüntette azokat a jogvédett forrásokat (Világirodalmi lexikon, Művészeti lexikon stb.), amelyekből aztán változtatás nélkül emelte át a szövegeket a Wikipédia névterébe. Arra utalhat ez a gyakorlat, hogy nem volt tisztában a forrásokként felhasznált különböző szellemi termékek tartalmi-szövegi értelmezése és feldolgozása, alkotó szintetizálása iránti szerkesztési követelményekről.

Ugyanakkor alapvető tájékozatlanságának vélelme ellen szól, hogy az esetek többségében kifejezetten spekulatív jellegű, szándékoltan hamis forrás megadásával élt. A kárfelmérés során kibontakozó kép alapján Data Destroyer munkamódszere az volt, hogy a fentiekben elősorolt kézikönyvek valamelyikét tetszőleges helyen felcsapta, és a címszavak betűrendjében haladva töltötte fel a szócikkeket a Wikipédiába (vagy éppen hosszú időn át módszeresen, vissza-visszatérve haladt az ábécével). Ahhoz, hogy pontosan abban a betűrendi sorrendben töltse fel például a Világirodalmi lexikont kellett a kezében tartania.

Ha nem adta meg a tényleges forrást, intuitív módon a szócikk tárgyához tematikailag közel álló egyéb kézikönyvet jelölt meg kútfőként ...

Személyi konzekvenciák és elismerések

Az ügy súlyosságának fokozatos felismerésével párhuzamosan (lásd A kárfelmérés folyamata) Data Destroyer egyre inkább elzárkózott a szerkesztőkkel való kommunikációtól, s október 29-e után senkivel nem érintkezett. Ugyanakkor a feltárómunka előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá vált az az igény, hogy a helyzettel szembenézve megszólaljon és a feltárás nehézkes menetét lehetőség szerint információkkal segítse (hogyan dolgozott, milyen forrásokat használt stb.).

Miután a vitalapján tett többszöri felszólítás ellenére sem jelentkezett a Wikipédia lapjain, s csupán a háttérben – az adminisztrátori és az egyesületi levelezőlistán – intézett szórványosan indulatos kirohanásokat a megjelenését és a kiállását sürgető wikipédistákhoz, Bennó 2010. november 12-én nyílt levelet helyezett el az egyik kocsmafalon, amelyben adminisztrátori és járőri jogosultságairól való lemondásra szólította fel Data Destroyert.

Az érintett nem reagált, így a nyílt levél szavazásba fordult át, amelynek során a bizalomvesztést mérlegelő szerkesztői közösség huszonkilenc támogató, két ellenző szavazat, valamint két tartózkodás mellett kezdeményezte Data Destroyer adminisztrátori jogainak megvonását, amelyre november 15-én a késő esti órákban sor is került. Az eljárás során Data Destroyer az adminisztrátori jogosultsághoz (is) kötött járőri és megerősített szerkesztői státusát is elveszítette.

Ugyanakkor a kárfelmérésben és értékmentésben részt vevők munkáját elismerés fogadta: Jimmy Wales, a Wikipédia társalapítója 2011. január 10-én e-mailben köszönte meg a rendrakóknak a projekt szellemiségének és jóhírének megőrzéséért végzett munkát.

Általános tanulságok

Az alábbi szakasz egy esszé - részlete, teljes terjedelemben itt. A beszámoló fenti szakaszaitól eltérően nem egzakt adatokon, események leírásán és ellenőrizhető megfigyelések közzétételén, és nem is közösségi konszenzuson alapul, csupán megírója elgondolásait tükrözi. Közzétételének oka az, hogy a tanulságok megfogalmazására tett kísérlet nélkül nem vonható meg a VIL copy ügy egyenlege.

A személyi konzekvenciák levonásánál a Wikipédia mint projekt és mint közösség számára jóval nagyobb jelentőségű (és hozadékú) volna az általános tanulságok megfogalmazása, amelyek döntően egyetlen kérdés körül csoportosulnak: hogyan lett volna megelőzhető a múltban, hogy nagyszámú jogvédett tartalom kerüljön fel a Wikipédiára, és miféle biztosítékaink lehetnek a jövőben a hasonló helyzetek elkerülésére? Ez a szakasz nem kíván – és nem is lehet szándéka – végső válasszal szolgálni a VIL copy ügy által megvilágított problémákra, csupán a további közösségi megbeszélések reményében vet fel néhány átgondolandó kérdéskört.

A jobbításhoz vezető út elvi alapjai régtől fogva adottak. Rendelkezésünkre állnak a szócikkeinkkel szemben támasztott elvárások, a feltölthető szövegeket szerzői jogi szempontból meghatározó, az ellenőrizhetőséget előíró irányelvek, valamint az elvárható forrásjelölési gyakorlatot ösztönző útmutató. A két előbbi irányelv nem egyéni értelmezések és nem is közösségi megbeszélések terepei, minthogy a Wikipédia fundamentumát alkotják: semmilyen körülmények között nem töltünk fel a szerzői jogot sértő, illetve a CC-BY-SA-ba ütköző tartalmat, és gondoskodunk az általunk feltöltött információk ellenőrizhetőségéről.

A szócikkek ellenőrzésének hatékonysága

A felteendő kérdés, hogy mennyire nevezhető sikeresnek szerkesztői és járőri gyakorlatunkban a fenti irányelvek érvényesítése, ha öt éven keresztül a CC-BY-SA-val összeegyeztethetetlen tartalmak kerülhettek fel észrevétlenül a Wikipédiába úgy, hogy legalább a felük – a hamis forrásjelölés okán – az ellenőrizhetőség kritériumának sem felelt meg. Elméletben az irányelveinkkel szembemenő szövegeket különféle sablonokkal jelöljük, esetleg töröljük, a problémát orvosoljuk, az irányelvek ellen vétőket pedig akár szankció is sújthatja. Mi lehetett hát az akadálya annak, hogy ezeket a tartalmakat a gyakorlatban is megtaláljuk, az anomáliákat pedig felismerjük?

A kérdésre adott válasz megfogalmazásakor nem hagyható figyelmen kívül az emberi tényező. Újoncok, kevésbé ismert szerkesztők, tartósan problémás wikipédisták hozzájárulásait nagyobb figyelem kíséri, az irányelveket sértő tevékenységük kiszűrése is hatékonyabb. Data Destroyer régi és megbecsült szerkesztője volt a Wikipédiának, ha kísérték is személyes ellentétek és konfliktusok jelenlétét, tartalomszervezési szempontból szócikkírói munkásságát, annak volumenét megbecsülés övezte. Közösségszerveződési szempontból ez fontos momentum (Feltételezz jóindulatot!), és nem is hibáztatható: semmilyen körülmények között nem használna a Wikipédiának, ha a törzsszerkesztők körén belül általános bizalmi válság alakulna ki, és bizalmatlansággal szemlélnénk egymás tevékenységét.

Ugyanakkor ez az ügy és a rendrakás során leszűrt filológiai tanulságok megmutatták az ugyancsak az emberi tényezőhöz kapcsolható feltétlen jóindulatnak a projektre visszaütő következményeit is. Nevezetesen azt, hogy egyesekben ugyan megfogalmazódott a gyanú, a konfliktuskerülő magatartás azonban a józan megfontolást is maga alá gyűrte, noha Data Destroyer évek során át folytatott szerkesztői gyakorlata felsorakoztatta valamennyi – a jelenből visszatekintve felismert, a jövőre tanulságul szolgálható – gyanúokot:

• irracionális tömegű, gyakran öt-tíz percenként feltöltött szócikkek;
• két szócikk feltöltése közötti rövid idő dacára szakszerű szövegek;
• öt-tíz percenkénti feltöltések más és más forrásjelöléssel;
  
• betűrendben születő szócikkek;
• az elvárható címleírást nélkülöző homályos forrásjelölések (pl. pusztán Teológiai kislexikon).

Az ellenőrzési gyakorlatunk hatékonyságát megkérdőjelező másik jelenség sem fedhető el: Data Destroyer szócikkei forrásaként könnyen elérhető, ezáltal könnyen ellenőrizhető általános kézikönyveket jelölt meg. Különösen érthetetlen a másolás észrevétlensége, ha figyelembe vesszük a szerkesztői tevékenységéhez köthető, kiugróan magas számú szócikket, ráadásul 1551 szócikkéhez olyan hamis forrást adott meg, amely percek alatt online is ellenőrizhető lett volna (Pecz: Ókori lexikon, Magyar zsidó lexikon, Magyar katolikus lexikon stb.), vagyis a szerkesztői közösségnek kis energiaráfordítással 1551 alkalma lett volna rámutatni, hogy a szócikk nem a jelölt forrásból származik.

Nem pusztán általánosságban a járőri tevékenység hatékonyságáról lehet itt szó, hanem kiemelten hangsúlyozandó a tematikus műhelyek munkaszervezése, az általuk kontrollált szócikkek ellenőrzésének folyamata, a cikkértékelés alapelvei stb., a mindezek hatékonyságát erősítő elméleti és gyakorlati zsinórmérték jobbítása és alkalmazása.

A forrásolás kritériuma

A Tüntesd fel forrásaidat! csupán egy útmutató. Ennek szinte egyenes következményeként a szerkesztői közösségben eltérő értelmezések képviseltetnek arra nézvést, hogy a források feltüntetése elvárható minimum-e vagy csupán vitás, nem triviális esetekben megkövetelhető gyakorlat. Mindkét értelmezésnek lehetséges elfogadható interpretációja: egyik oldalról a forrásjelölés irányelveink egyikét, az ellenőrizhetőség kritériumát szavatoló egyetlen módszer; másfelől a szabadon hozzáférhető tudás irányelveinknek megfelelő továbbadása prioritást élvez a szakpublikációk irányába elmozduló túlforrásolással szemben.

A VIL copy ügy nem feltétlenül fogja egymáshoz közelíteni a két végpont közötti elgondolásokat, hiszen Data Destroyer jelölt forrásokat, még ha a szócikkek 46%-ánál hamis kútfőket adott is meg. Azt azonban látni kell a VIL copy ügy után, hogy a forrásjelölés kritériumát nem teljesítjük a szerző és a puszta könyvcím megadásával. A Wikipédia és a szerkesztői közösség jól felfogott érdeke az igényes forrásjelölés, a kiadási adatokat és főként a kötet-, valamint az oldalszámot, online források esetében a teljes elérési címet is magában foglaló egyszerűsített címleírás szükségességének tudatosítása.

A feltárómunka megmutatta, hogy még ha tudjuk is, egy adott szócikk nem származhat másból, mint például a Világirodalmi lexikonból, kötet- és oldalszám hiányában egyes esetekben nagy kihívásokkal szembesülhet az, aki meg is akarja találni, azaz ellenőrizni szeretné a szócikkhez megadott forrást és az abban foglalt információkat.

Sajtó

• Több ezer szócikket töröltek a magyar Wikipédiából. ITcafé, 2011. január 5. – olvasói hozzászólások
• Másolási botrány a Wikipédián. Iminet Informatikai Portál, 2011. január 5.
• Több mint ötezer szócikket kellett törölni a magyar Wikipédiából. Origo.hu, 2011. január 6.
• Több ezer szócikket töröltek a magyar Wikipédiából. Index.hu, 2011. január 6. (Az ITcafé cikkének másodközlése.)
• Több ezer szócikket töröltek a magyar Wikipédiából. Nyest.hu, 2011. január 6. (Az ITcafé cikkének másodközlése.)

A lap eredeti címe:

„http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:A_VIL_copy_%C3%BCgy”