2007-es hír

Nyáron adtunk hírt arról, hogy egy nyitott wifi-hálózatot internetezésre használó fiatalembert kapott el a rendőrség. Azóta megszületett a szabálysértési határozat és az elsőfokú bírósági ítélet is: lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértésért figyelmeztetésben részesítették a fiatal felhasználót. Az okozott kár kilenc forint volt.

Netezés az utcán (képünk illusztráció) Fotó: RedDot

Júniusban egy hazai kisváros mellékutcáján talált laptopjával nyitott wifi-hálózatot egy fiatalember, és azt elkezdte használni. Internetezés közben azonban az otthon lakók kiszúrták a laptoppal az utcán téblábolót, és riasztották a rendőrséget. A nyomozóhatóság - mivel az okozott kár vélelmezhetően nem érte el a bűncselekmény mértékét -, az illetékes szabálysértési hatósághoz továbbították az ügyet. A szegedi önkormányzat lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés elkövetéséért figyelmeztetésben részesítette a fiatalembert.

Lopásnak minősül a wardriving

Fellebbezés után a Szegedi Városi Bíróság tárgyalás nélkül hozott ítéletében helybenhagyta a szabálysértési hatóság határozatát, ami végül jogerőre emelkedett. Így született meg a - vélhetően első - hazai wardriving ítélet, amely szerint a védtelen hálózatra való csatlakozás lopásnak számít. Az első ítéletet nyilván befolyásolta az is, hogy adatforgalmi korlátos kapcsolatot használt a hálózatát nyitva hagyó ügyfél, így a kár mérhetővé vált. A károsult saját becslése szerint 3,79 megabájtnyi adat csorgott le az internetről azalatt az idő alatt, amíg ő maga ugyan nem netezett, de a fiatalember a ház előtt tartózkodott. A házban lakó, adatforgalmi korlátos internet-előfizetési csomaggal rendelkező ügyfél kára ez alapján 8,63 Ft volt, amit a határozatban kilenc forintra kerekítettek fel.

A fiatal "elkövetőnek" lehetősége lett volna meghallgatást kérnie a bíróságtól, ezzel azonban nem élt, így emelkedett jogerőre az ítélet. Hazánkban ugyan nincs precedensítélkezés (azaz azonos ügyben születhetne teljesen más ítélet is), mégis sokan úgy tekintettek erre az ügyre, hogy egyértelműsíti a hatóságok bizonytalankodó álláspontját. Még a történet elején a rendőrségi jegyzőkönyv rögzítette, hogy a helyszínen lefoglalt számítógép asztalán olyan ikont találtak, amelyik a kilenc forintos kárt szenvedett lakó vezetéknevével volt jelölve, s mellyel két kattintással rá lehetett csatlakozni a hálózatkoz. A határozat szerint már csak a vezetéknév is utalt arra, hogy az általa használt hálózat "idegen hely", s aki idegen dolgot mástól elvesz, az lopást követ el.

Adatforgalom bemondásra

A szabálysértési határozat ellen a fiatalember azért nyújtott be kifogást, mert szerinte az adott időszakban bárki használhatta az internetet - lévén az teljesen védtelenül volt felkínálva az utcai járókelőknek. A bíróság előtt ugyan nem érvelt ezzel, de lapunk érdeklődésére kifogásolta azt is, hogy a hatóság az okozott kárt bemondásra elhitte, semmi nem bizonyítja, hogy azt az adatforgalmat egyedül ő generálta. Nyilván nem a kilenc forintnyi kárösszeg a jelentős, hanem, hogy az, hogy a lopás tényét bemondásra elhitte a hatóság.

Fotó: RedDot

 

Másrészről érthető az is, hogy az internet előfizetője aggódott a ház előtt laptoppal bóklászó ismeretlen miatt, hiszen egy adatforgalmi korlátos hozzáférésnél nem jó ómen, ha többen használják az internetet - ki tudja mire. Ekkor viszont felmerült  kérdés: ha nem akarta, hogy idegenek használják internetkapcsolatát, miért nem védte le a hálózatát?

Sokak szerint méltányos, sokak szerint nem

Türk István, a hazai vezetéknélküli közösség egyesületének, a Huwico korábbi elnöke érdeklődésünkre elmondta: szerinte egy ilyen ítéletnek az elrettentő szerepe megkérdőjelezhető, ám ebben az esetben méltányosnak tartja. Türk elsősorban annak a felelősségét boncolgatta, aki nyitva hagyja az eredetileg otthoni használatra szánt hálózatát, hiszen köztudott, hogy a rádiójelek nem állnak meg a szobák falainál. Ugyanakkor korábban is jelezte: az, hogy létezik egy nyitvahagyott hálózat, még nem jelenti azt, hogy az korlátlan internet-hozzáférést biztosít a járókelőknek.

Olvasóink a korábbi cikkünk után kifejtett véleményeikben is inkább arra az álláspontra helyezkedtek, hogy aki nem teszi biztonságossá az otthoni internetkapcsolatát, az magára vessen, ha illetéktelen felhasználást tapasztal. Az internetes érdekvédő szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztettek: sok esetben álnaívság azt hinni, hogy minden nyitott hálózat közkincs, amit bárki szabadon használhat. A közvélekedésre némiképp rácáfolta hozta meg ítéletét a bíróság: a védtelen hálózatokra belépni, és ott internetezni ugyanis lopás, még akkor is a hálózat tulajdonosa - hanyagságból vagy hozzá nem értésből -szabad hozzáférést biztosít.

A tulajdon elleni szabálysértésről
Tulajdon elleni szabálysértési eljárást - több más mellett - a tízezer forint alatti kárt okozó lopás, jogtalan elsajátítás, vagy ennek megkísérlése esetén indítanak. Az eljárásban kiszabható bírság maximuma százezer forint.

A fiatalember elmondása szerint mikor bent járt az önkormányzatnál, ott szóban azzal érveltek: ha van áramlopás, létezik internetlopás is. A vétkes attól tart, ha ebben a szellemben folytatják le a vizsgálatot, olyasmiért marasztalhatják el, amiben nem is vétkezett. A széles sávú internet-hozzáférések zöme ugyanis átalánydíjas, azaz akármekkora forgalmat is bonyolít az előfizető, a havidíj nem változik. Ezzel szemben az áramfogyasztás éppen hogy forgalomfüggő, azaz ha valaki áramot lop, tényleg mérhető, és kiszámítható a kár, ami vagy a megkárosított fogyasztónál, vagy az áramszolgáltatónál jelentkezik. Ebben a történetben nem tudni, hogy átalánydíjas volt-e az utcán talált internet-előfizetés, de a rendőrt hívó előfizető utóbb akként nyilatkozott: nem érte kár.

Jó, vagy rosszhiszemű?

Sajnos az önkormányzat illetékesével többszörös egyeztetés után sem tudtunk beszélni - igaz, arra figyelmeztettek: folyamatban lévő eljárásról nem adnak információt, sőt, mivel vélhetően precedens-ügyről van szó, ha általánosságban nyilatkoznának, akkor is lehetne következtetni adott ügyre. Az általunk megkeresett civil szervezetek ennél egyértelműbben nyilatkoztak: Kóczán Péter, a Netért ügyvezető elnöke szerint a lopás ebben az esetben nemigen állná meg a helyét, hiszen - ha átalánydíjas csomagról van szó - bizonyítható kárt nem okoz az internet többlethasználata.

Más kérdés viszont a fiatalember jó,- vagy rosszhiszeműségének megítélése. Kóczán szerint ugyanis egy magánhálózat felismerhető, annak tehát, aki nyitott hálózatot keres, van lehetősége tájékozódni. Kóczán jelezte: wifihasználatnak ma Magyarországon már van kultúrája, sőt, mint emlékeztetett, hazánkban is van hackertörvény, ami bünteti a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatlan belépést. A törvény tehát nem veszi figyelembe, hogy a rendszerbe belépő okozott-e kárt, lopott-e adatot vagy sem, magát a jogosulatlan belépést is bünteti - egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel.

Megvédenék, ha ártatlan

Wardriving
Egy wifi-képes laptoppal néztük végig nemrég a főváros több pontját, találni-e szabad hálózatot. Térképünkön ránézésre is látható: a hotspotok negyede nyitott. Ebben vannak internetkávézók, szórakozóhelyek szolgáltatásként nyújtott hozzáférési pontjai éppúgy, mint magánszemélyek, sőt, hivatalok nyitvafelejtett hálózatai. (linkeken található képek 2007-esek)

Hasonlóképpen vélekedik Türk István, a vezetéknélküli hálózatok, technológiák terjesztésére és népszerűsítésére alakult HuWiCo egyesület korábbi elnöke. Bár, mint mondta, az eset részleteinek ismerete nélkül határozott álláspontja nem lehet, az azonban ismert, hogy a kérdés meglehetősen szabályozatlan. Néhány éve egy konferencián az internetrendőrség akkori vezetője is elismerte, hogy némi bizonytalanság érzékelhető, hogy milyen eljárást is kell lefolytatni abban az esetben, ha valaki egy védtelen hálózatot használ. Eddig mind a rendőrséget, mind más hatóságokat megkíméltek a netezők a határozott választól, ugyanis nem bukott le senki.

Türk jelezte, hogy már magyar nyelven is számos ismeretterjesztő leírás érhető el arról, hogy kell biztonságosan beállítani a wifis netet, tehát a nemtörődöm felhasználók felelőssége is felvetődhet. Ugyanakkor elismerte ő is: ha valaki talál egy nyitott lakásajtót, az nem jelenti azt, hogy be is költözhet oda - azaz nem feltétlenül kell kihasználni a védtelenül maradt netes hálózatokat. A szakember egyébként jelezte: szívesen felvállalnák, hogy az első ilyen eljárásban segítsék a pórul járt netezőt, hiszen számukra is fontos, hogy kiderüljön milyen megítélés alá esik a védtelen hálózatok használata.

Szakemberek szerint a szabadon hagyott hálózatok nem is abból szempontból veszélyesek, hogy a rácsatlakozó potyautasok többletforgalmat generálnak, hanem amiatt, hogy szinte észrevétlenül lehet használni ezeket a hozzáférési lehetőségeket keményebb illegális tevékenységre. Ha valakinek a védtelenül hagyott hálózatáról egy, a háza előtt megálló autóból elkezdenek pedofil képeket letölteni, vagy egy bank rendszerét törik fel onnan, sosem fogja tudni megértetni a hatóságokkal, hogy az elkövető nem ő volt, hanem egy ismeretlen. Ugyanez persze áll a tudatosan, szolgáltatásként nyitvahagyott hálózatok üzemeltetőire is: a rosszhiszemű felhasználók a tulajdonos kontójára garázdálkodhatnak. Ez utóbbi esetben azonban legalább azzal lehet védekezni, hogy meghirdetett, nyilvános szolgáltatásról van szó, melyet bárki igénybe vehetett.

Kiegészítés: Olvasóink hozzászólásaiban is felvetődött a kérdés, honnan lehet megállapítani, hogy az ember privát hálózatra bukkant, vagy nyilvános hotspot van a közelben - akár a hasonló esetek elkerülése végett? Amikor mi ismeretlen terepen kószálunk, a Hotspotter.hu adatbázisát szoktuk segítségül hívni, amely több mint 1100 hazai hotspot adatait tartalmazza - ingyeneseket és fizetőseket egyaránt.

 

Hotspotok Budapesten (ez egy fotó, katt ide)

Ingyenes helyek Térítéses helyek Fon hotspotok

 

 

Ingyen netet kerestünk a levegőben

Ha bekapcsolunk egy wifis notebookot Budapesten, igen valószínű, hogy hamarosan talál magának nyitva hagyott vezeték nélküli hálózatot. Ilyenkor mázlink van, vagy az emberek tényleg felelőtlenül bánnak a routereikkel? Felderítő körút és wifi-térkép megdöbbentő eredménnyel.

 Wifi-vadászat laptoppal a kézben

Azt persze jól tudjuk, hogy Budapest belvárosában már jól el vagyunk látva legálisan használható hotspotokkal, hála a szórakozóhelyek, kávézók, éttermek gondos tulajdonosainak - ehhez elég ránézni a Hotspotter térképes adatbázisára. A városközpontban már csak azért is bőven lehet találni wifi-hálózatokat, hiszen ez a legegyszerűbb módszer egy iroda internettel való ellátására falfurkálás nélkül. Mi ezért inkább a lakosság wifi-használati szokásaira voltunk kíváncsiak, ezért inkább lakónegyedekben, külvárosokban néztünk szét.

A saját notebookos tapasztalat mellett igen ösztönzően hatott vállalkozásunkra egyik taxis ismerősünk is, aki az autóban egyébként navigációs célra használt PDA-jával rendszeresen netezik teljesen ingyen. A rutinos war- és taxidriver nagyon jól ismeri a belvárosi drosztok közelében lévő hotspotokat, de mint elmondta, akkor sem jön zavarba, ha az egyik külső kerületben szeretné egy kis képnézegetéssel ("csöcsikék") elütni az időt, amíg fuvarra vár. Bár mi otthon vagy vendégségben rendszeresen látjuk a szomszéd hálózatát, a sofőr is megerősítette gyanúnkat, hogy valóban összefüggő wifi-szőnyeg borítja a fővárost, sok nyitva hagyott kapuval - így magunk is szerettük volna szemügyre venni, mi a helyzet.

Első kör: mélységi felderítés laptoppal

Első felderítő körutunkat nemes egyszerűséggel laptoppal (egy iBookkal) a kézben sétálva ejtettük meg. Speciális felszerelést, antennát nem használtunk, csupán egy olyan ingyenes szoftvert (KisMac), amely részletes adatokat szolgáltat a környékbeli wifi-hálózatokról. Fel nem törtük egyiket sem, viszont ha találtunk nyitottat, akkor megpróbáltunk belépni, hogy lássuk: lehet-e az utcáról internetezni mások wifijével, és ha ez sikerült, a sebességét is lemértük. Bár a teljes várost nem járhattuk be egy délután alatt, igyekeztünk többféle lakónegyedben szétnézni.

 A sebességgel általában nem volt gond

Ahogy elhagytuk az Infoparkot, először egy ismert egyetemi kollégium közelében telepedtünk le egy padra a XI. kerületben. Itt 17 wifi-hálózatot láttunk, amelyből 8 teljesen védtelen volt, és egyikükre pár kattintással csatlakozni is tudtunk. Már első próbálkozásunk sikeres volt: 3 megabit/ másodperces sebességgel neteztünk a parkból, miközben az egyik első emeleti ablakból egy idős néni érdeklődő tekintete kísérte ténykedésünket. Nem akartunk nagyobb feltűnést kelteni, így indultunk is tovább. Következő állomásunk egy csendes kertvárosi utca volt az egyik épülő metróállomás közelében, ahol a céges reklámtáblák tanúsága szerint sok vállalkozás székelt a közeli házakban. Egy házfalnak támaszkodva 20, kicsit kijjebb sétálva az árnyékból máris 23 hálózatot láttunk. Negyedük tárva-nyitva, de a jelek túl gyengék voltak a netezéshez.

A játszótereken általában van internet...

A közeli lakótelep és a kertváros határán az első toronyház tövében alig akartunk hinni a szemünknek, amikor harmincnál is több hálózatot látott a szoftver, de valószínűleg ide is messziről verődtek a rádióhullámok, mivel belépni egyikre sem tudtunk - bár közülük öt védtelen volt. A szemközti irodaház nyitott ablakából már igen szúrós szemekkel figyelt minket egy hölgy a méricskélés közben. Ő talán sejtette, miben mesterkedünk, hiszen az épületen az Antenna Hungária cégtáblája virított. Nem zavartattunk magunkat, inkább csak matattunk tovább a géppel, de a hölgy nem küldte ránk a portást, mielőtt tovább mentünk volna.

Az autóban már GPS-t is bevetettünk

 

A közeli lakótelepre besétálva kétszer nyitottuk ki a notebookot: az iskola melletti játszótéren pingpongozó gyerekek nem is sejtették, hogy akár LAN-partyzhatnának is a helyben fogható hat nyitott hálózat valamelyikén - egyébként tíz szomszédos wifit látott a gép. Egy közeli toronyház tövében már csak hat használható jelerősségű hálózatot láttunk, ebből három nyitva is volt, és kis kattintgatással netezni is sikerült. Érzékenyebb módba kapcsolva szoftverünket viszont máris 22  router jeleit fogtuk be.

Úgy döntöttünk, Dél-Budát ezzel kivégeztük, így átbuszoztunk Zuglóba. Egy villákkal, társasházakkal beépített zöldövezeti lakónegyedben fogtuk a legjobb netet: az egyik utcasarkon 12 hálózatot fogtunk be, amelyek egyikén 5 megabit/másodperces sebességgel tudtunk netezni. Pár sarokkal lejjebb még csak 6 hálózatot fogtunk be, egy közeli, nagyobb házaktól körbevett játszótéren viszont 17-et. Itt már óvatosabbak voltak a netezők, mivel ez utóbbiak közül csak hármat nem védett titkosítás.

Mi meg tudtuk állni a rosszalkodást

A közelben trolira szálltunk, hogy átvágjunk a XIV. kerületen. Útközben kis kihagyás után több mint tucatnyi hálózatot fogtunk be, de alaposabban csak az egyik lakótelep házai között nézünk szét. Ismét a játszótér mellett telepedtünk le, ahol ismét 17 wifi-router jeleit fogtuk be. Az itteni eredmény tovább erősítette a már korábban alakuló átlagot: a felhasználók harmada általában sehogy, másik harmada a gyengébb, WEP titkosítással védi wifijét, a harmadik harmada pedig az erősebb WPA-val, és néhányan egyéb trükköt is bevetnek, például titkosítják a hálózati azonosítót. A legtöbb hálózat viszont a gyárilag beállított nevet viseli, kisebb részük pedig gazdája vagy valamilyen környékbeli utca vagy a vállalkozás nevét.

 

 Vajon honnan jön az 5 megabit?

 

Következő, egyben utolsó állomásunk Kőbánya volt: a villamosról még nem láttunk netet, a városrész központjában viszont egy szobor talapzatára letelepedve már 8 darabot láttunk, amelyek fele volt nyitva. Egy véletlenszerű próbálkozással - az internetes dokumentációkban elérhető gyári adatokat figyelembe véve - az egyik gondatlan felhasználó routerének beállításait is meg tudtuk nézni, tehát akár előle is elzárhattuk volna az eszközt az utcáról. Úgy döntöttünk, nem állítjuk át kínaira a konfigurációs felület nyelvét, inkább besétáltunk a közeli toronyházak közé. Itt kerülgettük egy kis ideig az italbolt mellett hangoskodó családot, valamint a játszóteret elfoglaló fiatalokat, és egy félreeső helyen nyitottuk megint a gépet. Az eredmény: 11 hálózat, ebből kettő védtelenül.

A végeredmény minket is megdöbbentett: kis túlzással azt mondhatjuk, hogy aki elég kitartó, egy kis keresgélés és pár száz méteres gyaloglás árán szinte bárhol ingyen netezhet a fővárosban. Az is bíztató viszont, hogy a felhasználók többsége védi a hálózatát, még ha nem is elég jól - egy tapasztaltabb hackernek ugyanis nem állja útját a WEP titkosítás.

Második kör: wifi-térképezés autóval

Második próbálkozásunk nem minőségi, inkább mennyiségi gyűjtés volt, amihez autóba ültünk egy izmos akkuval felszerelt Dell laptop, illetve egy Garmin GPS társaságában. A noteszgépen egy ingyenes NetStumbler szoftverrel folyamatosan a közelben lévő wifi-jeleket vizsgáltuk, s ha a masina hálózatra bukkant, rögzítette aktuális tartózkodási helyünk földrajzi koordinátáit, valamint az elérési pont paramétereit - pl. hogy védett-e az adott elérési pont. A végeredmény egy megközelítőleg pontos wifi-térkép lett, melyet a GPSVisualizer.com honlap segítségével generáltunk le.

Közel száz kilométeres budapesti furikázásunk során laptopunk megdöbbentően sok hotspotot érzékelt, sokszor a legkevésbé várt helyeken is - például a Margit híd közepén is wifi-jelekre akadtunk. Gépünk az esti túra során összesen 3666 darab hotspotot regisztrált, melyek közül 1241 nem használt semmiféle titkosítást. Bár ez utóbbiak között több száz ingyenes vagy fizetős, de nyilvános vezeték nélküli hálózat található, szép számmal akadtak nem megfelelően beállított otthoni routerek is. Ez a szám ráadásul a valósnál optimistább is, szoftverünk ugyanis egy kalap alá vette a gyenge és a komoly titkosítást használó hálózatokat, s csak a teljesen nyitottakat kategorizálta nem biztonságosnak.

Mit mond a jog?

Sokan azért nem törődnek otthoni wifijük biztonságával, mert úgy vélik, ugyan ki akarna betörni hozzájuk, milyen fontos adatot lehetne ellopni a játékra és chatelésre használt otthoni PC-ről? Ebben még lehet is igazság, de a dolog inkább fordítva egyszerűbb: ha valaki valamilyen internetes visszaélésre készül, nyilván nem saját otthoni elérését fogja használni ehhez. Ehelyett elég kimennie az utcára, és keresnie egy elérhető hotspotot ehhez, a rendőrök pedig majd annak tulajdonosánál kopogtatnak például pedofil fotók terjesztése miatt.

 

A tulaj felelőssége, hogy megvédje a wifit

Mint azt Juhász Károlytól, a hírközlési fogyasztói jogok biztosától megtudtuk, nem védett hálózaton keresztül elkövetett bűncselekmény esetében a hatóságok az óvatlan tulajdonost  felelősségre vonhatják, mivel neki kell gondoskodnia a hálózat biztonságos működéséről.

Magyarországon nem annyira hackerek vagy a járókelők, mint inkább vékony pénztárcájú egyetemisták vagy spórolni vágyó szomszédok lógnak más nyitva hagyott wifijén. De vajon büntethető ez? A Btk. vonatkozó passzusa (300/C. §, 1. bekezdés) kimondja: "Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." Ha jól értjük, ez arra vonatkozik, ha valaki feltöri a védelmet, vagy meglévő jogosultságával él vissza - de mi a helyzet védtelen hálózattal?

A Nemzeti Hírközlési Hatóságnál (NHH) érdeklődésünkre elmondták: olyan esetben, ha valaki egy nyitott, ám nem nyilvános használatra szánt wifi-hálózatra lép be egyszerű netezés céljából, nehezen bizonyítható, hogy kárt okozott a hotspot gazdájának. Ha azonban a hálózatot akár a leggyengébb titkosítás is védi, annak kijátszása már bűncselekménynek minősül. Az internetszolgáltatók saját szerződési feltételeikben szabályozzák, hogy ügyfeleik milyen módon tehetik elérhetővé lakáson belül, vezeték nélkül. Háztartáson belüli megosztás az esetek többségében engedélyezett, nyilvános hotspot üzemeltetése azonban nem.

Fogalmak

Hotspot: nyilvános, vezeték nélküli internetelérést biztosító hozzáférési pont, amely lehet ingyenes vagy fizetős egyaránt. Egy vagy több, nagyobb területet (akár több száz négyzetméter) lefedő routerből is állhat.

Wifi-router: a wifis eszközök számára vezeték nélküli internetkapcsolatot biztosító eszköz. Tipikusan az ADSL-modemhez hasonló, antennával ellátott kis doboz, amelyet pár ezer forintért bárki vásárolhat. A készülékek elméleti hatósugara száz méter, de ez korlátozható, a gyakorlatban egy router pár tíz méteres sugarú körben ad használható jelet, ami elég a netezéshez.

WEP, WPA: a wifi-hálózat védelmét biztosító protokollok. Előbbit nagyon könnyű feltörni, utóbbi jóval biztonságosabb.

MAC-cím: a hálózati eszközök egyedi azonosítószáma, amelyet a hálózat védelméhez is fel lehet használni. Beállítható, hogy a router csak a bekonfigurált MAC-címmel rendelkező eszköznek adjon hozzáférést.

Wardriving: titkosítatlan wifi-hálózatok felderítését célzó tevékenység, amelyet tipikusan autóból végeznek - tulajdonképpen csak ekkor nevezik wardrivingnak. Gyalogos változata a warwalking, a kerékpáros a warbiking.

Wardriver: wardrivingot végző személy.

Piggybacking: nyitva hagyott hálózaton való internetezés.

 

 

Juhász Károly: Szigorúan kell büntetni a hackerkedést
2007. április 11. (a cikk bár régebbi, sok érdemleges választ fogalmaz meg)

Az [origo] Vendégszobájában Juhász Károly, a Nemzeti Hírközlési Hatóság munkatársa, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője válaszolt az olvasók kérdéseire. A képviselő - hasonlóan az ombudsmanokhoz - nem rendelkezik önálló hatósági jogkörrel, tevékenységét a nyilvánosság bevonásával végzi. Az ombudsmanokkal szemben nem független szószólóról, hanem a hatóság alkalmazottjáról van szó.

- Az lenne kérdésem, hogy a wireless illetéktelen használata, azaz más wifire való felcsatlakozás milyen jogi következménnyel jár? Illetve nem védett hálózatra való csatlakozásnak vannak- e következményei? [audi a4 pasi]
- A vezeték nélküli hálózatok illetéktelen használata jogszabályba ütközik, tehát tilos. Amennyiben valaki nem védi le a saját vezeték nélküli hálózatát, és így más rá tud csatlakozni akkor az az ő hibája, és ennek összes folyományát viselnie kell.

- Melyik volt az eddigi legtöbb munkát adó (legtöbb fogyasztót érintő) ügye? [leonidak]
- A betárcsázós programok elleni védelem megszervezése - amit sikerült megoldani.

- Ahol az internet sebességének növelése nem megoldható (ám már él az előfizetés), ott elvileg kötelezhető a szolgáltató az arányos díjcsökkentésre?! [Difizár]
- A díjat a szerződésben foglalt sávszélesség alapján kell fizetni, tehát ha a szolgáltató időközben sávszélességet emel, de az előfizetőnél ez nem jelentkezik, akkor is a szerződésnek megfelelő sávszélességet biztosítja, tehát az árnak változatlannak kell maradnia.
 
- Mit gondol Ön a mai fogyasztói társadalomról? Valóban etethetőek vagyunk a reklámokkal, és messze állunk még a tudatos vásárló fogalmától? [FANNI9]
- Sajnos igen. Ma Magyarországon viszonylag kevés ember tekinthető tudatos vásárlónak. Nem készülünk fel eléggé a vásárolni kívánt szolgáltatásból, a reklámok pedig hatnak. A tudatos vásárlást segítik a hírközlési szolgáltatások területén a TANTUSZ portálon található alkalmazások.

- Hogy látja, a Tantusz bevált? Kevesebb a tarifákkal kapcsolatos tájékozatlanságból fakadó panasz? [mavagyokitt]
- A Tantusz magában nem oldja meg a tarifákkal kapcsolatos tájékozatlanságot. Segít kalkulálni, de a tarifaképzés minden elemét nem tudja megoldani. Sok munkánkba kerül még az,hogy tájékozottabbak legyenek a fogyasztók, de ezért nekik maguknak is tenni kell.

- Nem sokszor találkozunk az Ön nevével az újságokban. Miért ilyen távolságtartó? [mavagyokitt]
- Talán az újságok nem keresnek eleget. Nem célom, hogy távolságtartó legyek, szeretném minél jobban megismerni a fogyasztók problémáit.

- Ön szerint az utóbbi időben ismét beindult hatalmas online beruházások valóban megtérülhetnek, vagy ismétlődik majd a dotcom válság? [Brian7]
- Ezt igazán a szolgáltatók tudják csak megmondani, remélem nem élünk meg újabb dotkom-válságot.

Miért van az hogy tőlünk nyugatra közel azonos le- és feltöltési sebességekkel rendelkeznek a felhasználók, míg nálunk óriási különbségek vannak ezekben? [DarkLamb]
- A le- és feltöltési sebesség függ a technológiától, a nálunk népszerű ADSL azt jelenti,hogy nem egyforma a le- és a feltöltési sebesség. Vannak olyan technológiák - például a bérelt vonal -, ahol a le- és feltöltési sebesség megegyezik.

- Az a kérdésem, hogy miért nem bünteti az NHH a spammelőket? Miért alapállapot az, hogy egy spammelő első körben csak egy figyelmeztetést kap? [asdf_hu]
- Első körben az NHH valóban csak felszólítja a spammelőket tevékenységük befejezésére, és amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor következik a büntetés. Ez megfelel a fokozatosság elvének.

- Nem lesz baj abból, ha többféle szolgáltatást integrálnak egy számlára? Mi van, ha az egyikkel kapcsolatban számlavita alakul ki, és mindenhonnan letiltják az előfizetőt? [mavagyokitt]
- A szolgáltatások külön-külön érvényesek, tehát csak az adott szolgáltatást lehet korlátozni. Törvény nem tiltja, hogy több szolgáltatást egy számlán lehessen feltüntetni. A boltban is veszünk több terméket és egy számlát kapunk.  Amennyiben például internet és telefon is van egy azonos csomagban, akkor az egy szolgáltatásnak minősül, egy az ára. Ebben az esetben nem lehet csak az egyiket korlátozni.

- Milyen a viszonya a telefontársaságokkal? Ön a "mumus"? [leonidak]
- Igyekszem jó viszonyra törekedni, amennyiben ez lehetséges. Tárgyalásokkal, együttműködéssel több eredményt lehet elérni, mint mumussággal.

- Mi a véleménye, azokról az emberekről, akik wardriverkednek, próbálnak betörni védett/nem védett hálózatba, hogy lopjanak, károsítsanak. Ön mit tenne velük ? [audi a4 pasi]
- Mindenféle betörést, így a hálózatba való illetéktelen bejutást és adatok eltulajdonítását is nagyon súlyos bűnnek tartom. A törvény teljes szigorával kell lesújtani.

- Otthon internetezéshez (letöltések stb. . . ) ön milyen sebességű internetet ajánl? [kokovics]
- Amennyiben nem akar nagy adattartamú filmeket, zenéket, programokat letölteni, elég a 512 Kbps-os, 1Mbps-os letöltési sebességet biztosító csomag. Ezzel kényelmesen, gyorsan és viszonylag olcsón lehet internetezni.

- Nem kellene bővíteni az Ön jogkörét, hogy határozatokban kötelezhesse a szolgáltatókat? [kellemespillanat]
- Határozatokat a megfelelő hatóságok tudnak hozni(NHH, GVH) és ez így van jól. Nekem arra van jogköröm, hogy kérjem a vizsgálatok lefolytatását és a határozatok meghozatalát.

- Még egy kérdés: nem nevezhető a fogyasztó szándékos megtévesztésének ha a szolgáltató a reklámokban a maximum sávszélességet emeli ki de a minimumról hallgat ?! [Difizár]
- Alapvetően a reklámokban mindenki a termékek jó oldalát kommunikálja, ezt teszik az internetszolgáltatók is. Nem tartom teljesen etikusnak, hogy nem jelenítik meg az  úgynevezett garantált sávszélességet, ebben az ügyben lépéseket szeretnék tenni.

- Tervezik szabályozni, hogy a legmagasabb értéket, és a minimum értéket közelítsék a szolgáltatók? [rossznick]
- Sajnos az európai uniós direktívák nem teszik lehetővé, hogy a minimum értéket, ill. maximum értéket a hatóság szabályozza. A minimum értéket a szolgáltatók vállalják az előfizetők felé. Az lenne jó, ha a maximális érték növekedését követné a minimális érték emelkedése. Reményeim szerint a piaci verseny ezt ki fogja kényszeríteni.

- Még mindig korlátlannak hirdetik a cégek a korlátos széles sávot (UPC, T- Online). Jól van ez így? [csengetavillamos]
- Amennyiben a korlátost korlátlannak hirdetnék, abban az esetben félrevezetnék az előfizetőket. Tudomásom szerint ilyen hirdetés nincs a piacon.

- Tavaly volt egy kezdeményezés, hogy a mobilszolgáltatók ne azonnal kapcsoljak a hangpostás hívásokat. Mi lett ezzel? [csengetavillamos]
- Az előző kérdésre válaszolva: sajnos az a kezdeményezés akkor nem valósulhatott meg, de az NHH nem tett le róla, és reményeink szerint hamarosan megszülethet ez a rendelkezés.

- A frekvenciagazdálkodás a rádiótávközlés és egyéb, nem távközlési szolgálatok zavartalan működésének biztosítása érdekében mit tesznek? [kokovics]
- A frekvenciagazdálkodás nagyon fontos feladat, a frekvencia az egyik legnagyobb nemzeti kincs, természetesen ennek felelőse az NHH, amely nagy körültekintéssel végi az ezzel való gazdálkodást. A rádiótávközlés természetesen távközlési szolgáltatás, ezt is az NHH szabályozza és felügyeli. A zavartalan működés érdekében mindent megtesz a hatóság.

- Ismeri a NETÉRT Egyesületet? Mit gondol szervezetünkről? [kokovics]
- Igen, ismerem. Minden hasznos munkát végző civil szervezet nagyon fontos, mert jelzik a fogyasztók igényeit. A civil mozgalmak fontos szerepet játszanak a problémák megoldásában.

- Van- e nyilvános elérhetősége az irodának? [kokovics]
- Természetesen van: http://www.hfjk.nhh.hu telefonszám: (1) 45-77-104, e-mail cím: hfjk@nhh.hu Ha bárkinek hírközlési problémája van, forduljon hozzám bizalommal a fent említett elérhetőségeken!

(forrás: origo.hu)