Megjegyzés: 1998 februárjában egy csoport a "Szabad (free) szoftver" kifejezés helyett átállt a "Nyílt (Open) szoftver" kifejezés használatára. Amint az az alábbi magyarázatból is kitűnik, mindkét kifejezés lényegében ugyanarra a dologra utal.

A szabad szoftver fogalommal ismerkedők közül sokaknak gondot okoz a szabad (free) szó megfelelő értelmezése. Ezeknek az embereknek a "szabad" azt jelenti, hogy "ingyenes". Egy angol szótár majdnem húsz jelentését ismeri a "free" szónak. Ezek közül csak az egyik az "ingyenes". A többi jelentés leginkább a szabadsághoz és a kötöttségektől való mentességhez kapcsolódik. Tehát amikor Szabad szoftver-ről beszélünk, akkor a szabadságról beszélünk, nem az ingyenességről.

Ha egy szoftver csak abban az értelemben szabad, hogy nem kell érte fizetni, akkor valójában elég messze áll attól, hogy ténylegesen szabad legyen. Lehet például, hogy nem lehet továbbadni, és szinte biztos, hogy nem lehet továbbfejleszteni. Az ingyenes licenccel rendelkező szoftverek általában olyan marketingkampányok fegyverei, amelyek egy kapcsolódó termék bevezetését vagy egy kisebb versenytárs megfojtását célozzák. Semmiféle garancia nincs viszont arra, hogy ingyenesek is maradnak.

A ténylegesen szabad szoftver szabad is marad. A köztulajdonba helyezett szoftverek a későbbiekben nem szabad programok részeivé válhatnak. Ilyenkor a továbbfejlesztések elérhetetlenné válnak a közösség számára. Ahhoz, hogy a szoftver szabad maradjon, ennek megfelelő szerzői jog és licenc hatálya alatt kell kiadni.

Az avatatlanok számára egy adott szoftver vagy szabad, vagy nem. A tényleges kép ennél lényegesen bonyolultabb. Hogy megértsük, mit feltételeznek az emberek, amikor egy szoftvert szabadnak hívnak, tegyünk egy kis kitérőt a szoftverlicencek világába.

A szerzői jogok bizonyos alkotások szerzőinek jogvédelmét biztosítják. A legtöbb országban a megírt szoftverek automatikusan szerzői jogvédelem alatt állnak. A szerzőknek a licencek teszik lehetővé, hogy az általuk meghatározott feltételek mellett engedélyezzék alkotásuk (jelen esetben a szoftver) felhasználását mások számára. A szerzőkön múlik, hogy a szoftverhez csatolnak-e licencet, amely meghatározza a szoftver felhasználásának módját. A szerzői jogokról a http://www.copyright.gov/ címen találhatók további információk (angolul).

A különféle körülmények természetesen különféle licencek alkalmazását teszik szükségessé. A szoftvervállalatok a tőkéjük védelme érdekében csak az emberek által nem értelmezhető lefordított kódot adják ki, a szoftver használatára vonatkozóan pedig különböző korlátozásokat foganatosítanak.

Ennek ellentéteképp a szabad szoftverek szerzői az alábbiak valamilyen kombinációját keresik:

A kód felhasználásának tiltása szabadalmaztatott szoftverekben. Mivel a kódot mindenki használatára bocsájtják, nem akarják, hogy mások ellopják. Ebben az esetben a kód használata bizalmon alapul: mindaddig használhatod, ameddig betartod a játékszabályokat.

A kódot elkészítő személy azonosságának védelme. Az emberek nagyon büszkék a munkájukra, és nem szeretnék, ha valaki egyszer csak eltávolítaná a nevüket a programból, vagy ha egy jöttment azt állítaná, hogy ő maga írta azt.

A forráskód terjesztése. A legtöbb kereskedelmi kódnál felmerül az a probléma, hogy nem javíthatók a hibák, és nem szabható testre a termék, mivel a forráskód nem áll rendelkezésre. Másik példaként valakinek szüksége lehet egy olyan hardverelem támogatására, amellyel a gyártó már leállt. Több szabad licenc is megköveteli a forráskód terjesztését. Ez az egyéni igényeknek megfelelő átalakítások lehetőségének biztosításával védi a szoftver felhasználóit. Ettől a kérdéstől is kétféle irányba lehet elindulni, ezekről később lesz szó.

Az adott szoftverre épülő valamennyi további szoftver (más néven leszármazott munka) szerzőinek kényszerítése azonos licenc használatára.

Sokan írnak saját licenceket. Ezzel az a probléma, hogy egy megfelelő szabályozást biztosító licenc megírása igen bonyolult kérdéseket vet fel. Az ilyen licencek szóhasználata sok esetben kétértelmű, továbbá gyakoriak az egymással ütköző feltételek is. Még nehezebb egy olyan licenc megírása, amely egy bíróság előtt is megállná a helyét. Szerencsére rendelkezésre áll néhány már megírt licenc, amelyek közül valamelyik valószínűleg megfelel az igényeknek.

A három legelterjedtebb licenc a következő:

• GNU General Public License (GPL). A http://www.gnu.org/copyleft/copyleft címen található néhány érdekes háttérinformáció a licencekről, valamint a GPL teljes szövege. Ez a legelterjedtebb szabad licenc. (magyar nyelven itt és itt)
  
• Artistic License.
• BSD-jellegű licenc.

A fenti licencek néhány közös jellemzője.

• A szoftver akárhány számítógépre telepíthető.
• A szoftvert tetszőleges számú felhasználó használhatja egyszerre.
• A szoftverről akármennyi másolat készíthető, és ezek bárkinek továbbadhatók (szabad, más néven nyílt terjesztés).
• A szoftver módosítására nem vonatkoznak megkötések (kivéve bizonyos feljegyzések változatlanul hagyását).
• A szoftver korlátozás nélkül terjeszthető, akár el is adható.

A szoftver eladását engedélyező utolsó pont úgy tűnhet, hogy az egész szabad szoftver elképzeléssel ellentétben áll. Pedig valójában ez az erősségeinek egyike. Mivel a licenc lehetővé teszi az ingyenes terjesztést, bárki, aki megszerez egy példányt, továbbadhatja. Ezt akár pénzért is tehetik. Egy szoftverről lényegében ingyenesen készíthetők elektronikus másolatok, így az ellátás és az igények alacsonyan tartják a költségeket. Ha egy nagyobb szoftver vagy több szoftver valamilyen adathordozón, például CD-n kerül terjesztésre, akkor a szállító saját belátása szerint állapíthatja meg ennek árát. Ha a profit aránya magas, akkor viszont új szállítók jelennek meg a piacon, és az így kialakult verseny letöri az árat. Ennek eredménye, hogy például a néhány CD-t elfoglaló Debian-kiadáshoz néhány dollárért hozzá lehet jutni, ... de, ha letöltjük, nem kell fizetni érte, sem a letöltésért, sem a használatáért (a fentiekkel egybehangzóan) :)

Bár a szabad szoftverek nem teljesen mentesek a kötöttségektől (ez csak a köztulajdonba helyezett szoftvereknél van így), megadják a felhasználóknak mindama lehetőségeket, amelyekre a megfelelő felhasználás érdekében szükségük lehet. Ezzel egyidőben a szerzők jogai a megfelelő védelem alatt állnak. Nos, ez a szabadság.

Ha a téma érdekel, olvasd el ezt a blogot is:

A szabad kultúra licencek rövid története

Az OSI és az FSF által jóváhagyott licencek

Mind az OSI mind az FSF által jóváhagyott licencek a szoftverek szabadon elérhetőségét, felhasználhatóságát, módosíthatóságát biztosítják. A két fogalomnak számos közös tulajdonsága van. Az egyik köre a licenceknek a másik részhalmaza, mivel az egyik szigorúbb, mint a másik. A copyleft fogalma szerves része a nyílt forráskódú licencek fogalmának.

A copyleft azt jelenti, hogy az adott szoftvert csak abban az esetben másolhatják, vagy hozhatnak belőle létre egy továbbfejlesztett változatot, ha az új szerző ugyanezen szabadságjogokat (szabadon másolhatóság, felhasználás, változtatás) biztosítani kívánja másoknak. Az adott mű szerzői tehát a copyleft-et használják annak érdekében, hogy a szabadságot biztosítsák, és megakadályozzák azt, hogy későbbi változtatások során bárki korlátozza ezt a szabadságot. A copyleft licenc alatt álló műből származtatott művet csak ugyanazon, vagy hasonló licenc alatt lehet licencelni. Tehát egy FLOSS szoftver másolása, átalakítása, terjesztése szabad mindaddig, amíg az így kialakult új verzió ugyanazon szabadságjogokat biztosítja bárki részére. Sok szabad szoftver licenc nem copyleft licenc, mert nem tartalmazzák azt a kitételt, hogy a keletkezett mű szerzője ugyanazon licenc alapján terjessze művét.

A nyílt forráskódú licenceket az Open Source Initiative (OSI) hagyja jóvá.

Néhány példa a nyílt forráskódú licencekre:

• Apache Software License
• Apache License, 2.0
• Artistic license
• New BSD license
• Common Public License 1.0
• Eclipse Public License
• GNU General Public License (GPL)
• GNU Library or "Lesser" General Public License (LGPL)
• Mozilla Public License 1.0 (MPL)
• Sun Public License

A szabad licenceket a Free Software Foundation (FSF) hagyja jóvá.

Néhány példa a szabad licencekre:

• Apache License, verzió 1.0, 1.1, 2.0
• Apple Public Source License, verzió 2
• Artistic License 2.0
• Berkeley Database License (vagyis a Sleepycat Software Product License)
• Common Public License, verzió 1.0
• Eclipse Public License, verzió 1.0
• GNU General Public License
• GNU Lesser General Public License
• License of Netscape Javascript
• Modified BSD license, amit először a FreeBSD és OpenBSD használt
• Mozilla Public License
• Netscape Public License
• Open Software License, version 1.0
• Original BSD license, amit a NetBSD használ
• Public Domain
• Sun Public License

A licencpéldák alapján látható, hogy mind az OSI mind az FSF által jóváhagyott licencek köre nagyrészt megegyezik, néhány kivétellel.

Az egyik legismertebb licenc a GNU/GPL, ami a copyleft licencek csoportjába tartozik. Ettől megkülönböztetjük a BSD- jellegű licenceket, amelyek jellemzője az, hogy 'a szerző megtartja szerzői jogát, azon célból, hogy kijelenthesse azt, hogy nem felelős a szoftver életéért, valamint hogy joga legyen nevének feltüntetéséhez; lehetővé teszi a licencelt szoftver akár zárt forráskódú felhasználását is.' (Wikipedia)

___________

"Nem olvastam el a dobozos szoftver licencének feltételeit, mindaddig, míg a dobozt fel nem nyitottam. Ezzel pedig egyértelműen elfogadtam, hogy életem hátralevő részét cselédként töltöm Bill Gates új kúriáján" - mondja Scott Adams népszerű Dilbert figurája, és ezzel figyelmeztet arra, hogy a szoftver felhasználója sokszor nem ismeri, vagy későn ismeri meg azokat rendelkezéseket, melyeket a program használata során be kell tartania. (zárt forráskódú szoftvereknél ezt úgy nevezik: EULA, vagy nevezhetjük így is)

A kép forrása: http://www.bitport.hu/images/1006/dlbrt.jpg

(forrás: debian.org, lipsz.hu, bitport.hu)