2010 a számítási felhő és a Google Voice fejlesztésének éve lesz. A cég vezetői szerint eddig még bele sem kezdtek igazán a felhő és az erre épülő programok, szolgáltatások kihasználásába.

Nemrégiben Oroszországból terjengetek olyan hírek, hogy az oroszok saját Skype-ot fejlesztenek ki maguknak, hiszen a Skype ma - még - szinte egyedüliként áll a legkönnyebben kezelhető VoIP telefon szoftverek sorában, igaz biztonsági hiányosságalval együtt, bár kapható már hardveres (biztonságos - számítógép független) megoldás is a Skype telefon, mely tulajdonképpen egy vezeték nélküli telefon) .

A két cég felhasználóik érdemi értesítése nélkül frissítette azok éves licencét, így sokaknak szereztek kellemetlen pillanatokat a váratlan kiadással.

A McAfee és a Symantec is beleegyezett, hogy fejenként $375 000-os, azaz majdnem hetvenmillió forintos bírságot fizessen a New York-i államügyész hivatalának. A terjedelmes összeget a szabálytalan licencmegújítási gyakorlatuk miatt kapták a jól ismert vállalatok.

A nyomozók szerint a két cég nem teljesítette azon kötelezettségét, hogy a vásárlóit kellő mértékben tájékoztassa arról a tényről, hogy az előfizetésük automatikusan megújításra fog kerülni, és emiatt azoknak újabb kiadásra kell számítaniuk.

Megszületett a magyar Wikipédia 150 000. szócikke, 2009. december 25-én. A bejegyzés címe: Gendzsi regénye. Az önkéntesek által több mint 250 nyelven írt Wikipédia mindössze tizenhat nyelvi változatában található ennél több cikk.

A magyar nyelvű Wikipédia 2003 júliusában indult el és a szócikkek mellett több tízezer képet, hangállományt és ábrát tartalmaz, melyek nagy része szabadon felhasználható.

Kínai szoftverkalózok olyan klónt készítettek a Windows XP-ből, amely csak külsejében egyezik meg a Microsoft operációs rendszerével, valójában az ingyenes Ubuntu Linuxon alapul.

Az Ylmf OS nevű szoftver saját weboldallal is rendelkezik, ahonnan ingyenesen le is lehet tölteni az operációs rendszert, bár csak kínai nyelvű változatban. A Download Squad szoftverblog beszámolója szerint a Windows XP-vel szinte teljesen azonos kezelőfelületet, menüket és ikonokat használó szoftver alapjául az ingyenes Ubuntu Linux szolgál.

Óriási forradalmat ígért a Google, és nem is túlzott nagyon, mert a Chrome OS tényleg máshogyan közelíti meg az operációs rendszer fogalmát, mint a Windows, a Mac OS vagy a legtöbb Linux. Azt viszont senki sem állította, hogy a forradalmaknak nincsenek áldozataik, akik jelen esetben a kényelemhez szokott felhasználók lehetnek.

Ha a Chrome OS valamilyen erszényes állatnak született volna, hiányozna a füle, a farka, a szeme, az összes végtagja, de még az erszénye is.

A vállalat a webalapú szolgáltatásaival felforgatja azokat a piacokat, ahova beteszi a lábát. Most a navigáció van soron.

A Google szerint a Chrome Frame-mel gyorsabb lesz az Internet Explorer, s nem okoz semmi gondot, a Microsoft a biztonsági kártyát vette elő.

A cég elnök-vezérigazgatója vagy nem gondolta át, hogy mit is mond, vagy pedig megerősíteni kívánta azok vélekedését, akik aggódnak a Google viselkedése miatt.

Az elmúlt napok Google-dömpingje szinte már idegesítőnek is hathat, nehéz feldolgozni ennyi bejelentést és új technológiát. Ám amikor például az egyik legfontosabb, a személyes keresés kapcsán azt írtam, hogy a cég valószínűleg jogi eljárások tömegére számíthat, nem gondoltam volna, hogy az eddig ilyen ügyekben visszahúzódó és folyamatosan kompromisszumkésznek mutatkozó vállalat irányítója olyat mond, amitől nemcsak hogy leszakad a plafon, hanem elsőre kifejezetten rossz vezetői nyilatkozatnak is tűnik egy olyan környezetben, ahol mind többen aggódnak a Google túlhatalma, információs birodalmának kialakulása miatt, s aggódnak a vállalat részéről tapasztalható monopoltörekvések, illetve adathalmozás miatt.

A világ egyes országaiban dívik az internet cenzúra, az emberek gondolkodásának ilyetén megformálása, mert az elnyomó (diktatórikus) hatalom ilyen eszközökkel is élhet. Vajon el tudjuk-e ezt képzelni, itt Európában? Mit szólnánk, ha ...?

Az elmúlt napokban ismételten újabb különböző honlapokat és tartalmakat blokkoló intézkedéseket vezetett be az iráni kormány.

Az újabb cenzúrasorozatot az váltotta ki, hogy december 19-én 87 éves korában elhunyt Hussein-Ali Montazeri nagyajatollah.