Szeretettel köszöntelek a Számítástechnika klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
Számítástechnika klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Számítástechnika klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
Számítástechnika klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Számítástechnika klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
Számítástechnika klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Számítástechnika klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
M Imre
Számítástechnika klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Mivel mindenki más és más böngészőt szokott meg és ahhoz valamilyen okból feltétlenül ragaszkodik, ezért érdemesnek tartom az ingyenes Opera böngésző fejlesztői változatát is bemutatni. Nem ezt javasolt használni, hanem a cikkben említett legutolsó stabil változatot. Az Opera sokáig nem volt ingyenes, de az innovációban, vagyis a fejlesztésben sokáig "vezettek", és ma is az élbolyba tartozik, mint az egyik legjobb böngésző. A fejlesztői változat, még nem a felhasználó végleges változat, ezért lehetnek használatbeli és akár biztonságbeli hiányosságai is! Mint a cikk is írja, külön mappába települ, így (legalábbis a cikk szerint) könnyen letörölhető, vagyis elvileg nem zavarja a régi, meglévő Opera-t vagy a másik böngészőt, tehát kísérletező kedvűek saját felelősségükre ki is próbálhatják.
A cikk több oldalból áll, otthagytam a linkeket is a biztonság kedvéért. Itt az egész anyag szerepel. (M.I.)
A legelső, ami mindenkinek feltűnhet, az a verziószám. Az Opera fejlesztésének története egészen 1994-ig nyúlik vissza, nem csoda, hogy az ismertebb böngészők közül elsőként érte el ezt a mágikus számot. A fejlesztők ennek kapcsán egy furcsa jelenséggel is találkoztak. Kiderült ugyanis, hogy bizonyos oldalak hibásan dolgozzák fel a böngészőazonosítót, és Opera 10 helyett Opera 1-nek nézik a szoftvert. Ezért vagy elavultságra hivatkozva elutasítják, vagy hibás adatokat küldenek neki. Mivel a felhasználó szemszögéből mindkét megoldás problematikus, a fejlesztők úgy döntöttek, hogy meghamisítják a verziószámot, és a valós értéket az azonosító karakterlánc végére illesztik. Emiatt találkozhatunk egyes helyeken Opera 9.80-nal, amely valójában a 10-es verziót takarja. Mindenesetre érdekes lesz látni, hogy az Internet Explorer mit kezd majd a problémával a nem is túl távoli jövőben...
Nagyobb projektek esetében bevett szokás, hogy az aktuális verzió fejlesztésével egyidejűleg a következő változaton is dolgoznak. Nem volt ez másképp az Operánál sem: miközben a lelkesebb felhasználók még a 9.5-ös előzeteseit próbálgatták, a háttérben már javában készült a következő nagy dobás. Ennek is köszönhető, hogy a 9.5 kiadását követően mindössze fél évvel megjelenhetett a 10-es alfája. Ekkor adtak ki egy meglehetősen vázlatos fejlesztési menetrendet is. E szerint az alfa főként a megjelenítő motor terén hozott újdonságokat, az új funkciók a 2009-es év közepére prognosztizált bétában kapnak helyet, amit egy bizonytalan ideig tartó véglegesítési folyamat követ.
Ha az ábrát összevetjük a valós megjelenési időpontokkal, láthatjuk, hogy nagyjából tartják az ütemtervet, hiszen a félév végére elkészült a béta. Ez hozott is néhány újítást, de a fejlesztőmunka java részét a korábban megismert változtatások finomhangolása emésztette fel, legalábbis ez következik a most bemutatandó termékkel szerzett tapasztalatokból.
Telepítés, első benyomások
Az alfa- és béta-verziók általában az Opera főlapjáról is elérhetőek, nincs ez másképp most sem. Az új verziók bemutatására létrehozott Opera Next oldalon olvashatunk az újdonságokról, és természetesen mindjárt le is tölthetjük jó néhány operációs rendszerre (Windows, Mac OS, többféle Linux) – de csak angol nyelven.
Már megjelent a magyar nyelvi kiegészítő, a blog végén van a link! (M.I.)
Ez részben érthető, hiszen például a magyar fordítás nincs még készen, de lehet, hogy csak a telepítő korábban tapasztalt problémáit voltak lusták kiküszöbölni. A felajánlott Classic és „normál” telepítő egyébként annyiban különbözik, hogy előbbi a régi Setup API-ra, utóbbi a Microsoft Installerre épül, funkcionalitásukat tekintve megegyeznek.
Az újdonság alapértelmezésben külön könyvtárba települ, és nem befolyásolja a már telepített böngészőket sem – az Opera korábbi verzióit is beleértve. Ha kívánjuk, ez utóbbit frissíthetjük is, de ezt több okból sem javaslom. Egyrészt béta-verzióról van szó, amelyben előfordulhatnak hibák, másrészt az Opera 10 egységesebbé tette a mappaszerkezetet és a levelek tárolásának módját, így problémás lenne visszaállni az előző verzióra.
A telepítés során már találkozhatunk az újfajta dizájnnal, a piros színéről ismert Opera ezúttal kékbe öltözött. A vizuális változás a program indítását követően is észrevehető. A téma az angol John Hicks keze munkáját dicséri, akit külön a 10-es változat arculatának megtervezésére alkalmaztak az operások. Ő tervezte többek közt a Firefox rókás logóját is. A máshol is tapasztalható béta jelleg itt hangsúlyosan jelenik meg, a látvány egyáltalán nem végleges. Az átdolgozott ikonokat és témát leszámítva az Opera 9.64-hez hasonló kép fogad minket, az elrendezés szinte semmit sem változott. Én ezt személy szerint nem bánom, az eddigi verzió is teljesen megfelelt, főleg, hogy minden eszköztár testre szabható.
Éppen ennél a pontnál bukik ki az első különbség. A korábbi változatokban a fogd és vidd módszer remekül működött, ha az elemek átrendezéséről volt szó. A 9.5-el kezdődően ehhez már egyidejűleg a Shiftet is nyomva kell tartani, a véletlen módosítások elkerülése érdekében. Most még továbbléptek, és a gombok eltüntetéséhez is egy új almenün keresztül vezet csak az út. Ezzel kétségkívül még „üzembiztosabb” lett a böngésző, de a telepítés utáni rutinszerű átrendezés körülményesebbé vált – szerencsére ezt csak egyszer kell elvégezni.
A cikk többoldalas, a folytatáshoz kattintson az alábbi linkre!
FunkciófogócskaAz Opera egyik legnagyobb erénye mindig is az innovációs képessége volt. Számos olyan népszerű funkció létezik, melyet elsőként vagy az elsők között alkalmaztak. Úttörő szerepet játszottak például a füles böngészés, az egérrel és billentyűzettel való irányíthatóság terén. Ezen kívül olyan funkciókat építettek bele az Operába, mint az oldalak nagyítása, az Illeszkedés (ami szükségtelenné teszi a vízszintes görgetősávot) vagy a később sokak által átvett Gyorshívó (Speed Dial).
Szerencsére az utóbbi években sem lankadt a fejlesztési kedv. Csakhogy: egy torrentkliens beépítése, vagy a – főképp mobil eszközökre és tévékre szánt – minialkalmazások (widgetek) integrálása kerekebbé teszi ugyan böngészőről korábban kialakult „internetes svájci bicska” képet, de a felhasználók lelkes tetszését ezzel nem sikerül elnyerniük. Ráadásul közben újra kiéleződött a már lezárultnak hitt böngészőháború. A Firefox jelentős fejlődésen ment keresztül, komoly felhasználói bázist szerezve magának; megjelent a Safari windowsos verziója, valamint a Google-féle Chrome. Ebben a küzdelemben számos olyan újítás jelent meg, ami találkozott a szélesebb közönség igényeivel, viszont az Operából hiányzott.
Ha egy cég nem akar tért veszíteni az értékes böngészőpiacon, kénytelen beépíteni ezeket. Valljuk be, a funkcióbővítés élharcosának szokatlan lehetett az üldöző szerepe, de a feladatot a mostani bétával részben sikeresen abszolválta. Némileg sajnálatos, hogy – egyelőre – ezek az újítások képezik a változások jelentős részét.
Talán kevesen tudják, hogy az Opera meglehetősen régóta rendelkezik helyesírás-ellenőrzővel. Ez azonban csak angol nyelven volt elérhető, és nem is automatikusan működött, hanem kézi indítással. Amikor a Firefox bemutatta a saját, valós idejű, számos nyelvet támogató megoldását, már látni lehetett, hogy előbb vagy utóbb a többieknek is ezt az utat kell követniük. A legújabb béta pontosan ezt teszi. Bár korábban kísérleteztek saját megoldással is, szerencsére végül inkább a már kiforrott (és nem mellesleg magyar gyökerű) Hunspell szótármotort választották. Az alapértelmezett nyelv az angol, a többi 47 nyelvet – köztük a magyart is – egy egyszerű varázslóval telepíthetjük. A végeredmény egy, a riváliséhoz nagyban hasonló megoldás: a hibás szavakat szaggatott piros vonallal húzza alá, és a környezeti menüben ajánlatokat is tesz a javításukra. A magyar szótár mintegy 700 kB, és a méretéhez képest meglepően jól működik.
Szintén a Firefoxban honosodott meg először az inkrementális frissítés lehetősége. Ez abból áll, hogy a böngésző jelzi, ha új verzió jelent meg az alkalmazásból, és kérésre telepíti is azt, de mindig csak annyi adatot tölt le a központi szerverről, amennyi feltétlenül szükséges. Ezek a változtatások nemcsak kényelmi célokat szolgálnak, hanem jobban garantálják a böngésző naprakészen tartását, ami sokat segíthet a biztonsági kockázatok minimalizálásában. A Firefoxszal ellentétben a Chrome kérdés nélkül telepíti a frissítéseket, és noha ez megkérdőjelezhető gyakorlat, a tapasztalatok őket igazolják. Egy felmérés szerint ugyanis a Chrome-felhasználók vannak kitéve a legkisebb veszélynek, már ami az elavult verziók elleni támadásokat illeti. Az Opera a középutat keresve az első frissítés során felajánlja, hogy mostantól automatikusan telepíti a további javításokat.
Az Operát az különbözteti meg a többségtől, hogy a böngészőfunkcionalitáson túl más szolgáltatásokat is integrál. Például az M2 nevű, egyedi felépítésű – mappák helyett nézeteket alkalmazó –, egyszerű levelezőklienst. Ebben jelentős módosítások nem történtek, de az apróbb kiegészítések (régi levelek automatikus törlése, sérült adatbázis helyreállításának képessége) mellett végre bekerült a sokak által hiányolt HTML-levélformázás lehetősége is. Ennek köszönhetően – bár még mindig nem éri el a komolyabb levelezőprogramok sokrétűségét – az eddigi robusztusság, felépítés és gyorsaság megtartása miatt még inkább ajánlható az otthoni átlagfelhasználók számára.
A webes integritás jegyében már arra is módunk van, hogy gyorsan és egyszerűen feliratkozhassunk a hírcsatornákra egy internetes hírolvasóval, vagy egy levélküldő linkre kattintva az általunk preferált szolgáltató levelezőjét használhassuk. A torrentek letöltésénél pedig végre felajánlja az alapértelmezett torrentkliensben való megnyitást is.
Apró, de szintén hiánypótló újítás, hogy a címsáv melletti keresőmező már átméretezhető az előbbi rovására. Ami viszont még mindig nem került bele a programba, az az automatikus kiegészítés. Igazság szerint nem hinném, hogy olyan bonyolult lenne a megvalósítása, aki akar, ma is használhat erre a célra felhasználói JavaScripteket. Egy beépített – és kikapcsolható – opció azonban mindenképpen hasznos volna, és eggyel kevesebb érvet szolgáltatna az ellenzőknek. Ígéret nincs a beépítésére, de az Operánál sosem lehet tudni: szeretnek meglepetéseket okozni.
A cikk többoldalas, a folytatáshoz kattintson az alábbi linkre!
Presto!Ha körülnézünk a piacon, akkor azt látjuk, hogy a rengeteg böngésző mögött alig néhány megjelenítő motor dolgozik, ami nem is csoda, hisz ennek a fejlesztése rengeteg munkát igényel. A Trident (Internet Explorer, Maxthon... stb.), a Gecko (Firefox, Flock, Iceweasel) és a WebKit (Safari, Chrome) mellett az Opera saját fejlesztésű Presto motorja a legismertebb (az Operán kívül ezt használja például az Adobe CS3 is). Az 1.0 az Opera 7-ben jelent meg még 2003 januárjában. A 8-as és 9-es változatba a 2.0 került, a 9.5 (alias Kestrel) kapta a 2.1-et, és így érkeztünk meg a tízesben szolgálatot teljesítő 2.2-höz.
A kis verziószámugrás ellenére a bétában használt Presto 2.2.15 komoly fejlesztéseket kapott. A kiterjesztett szabványtámogatás magában foglalja a HTML5 egyes elemeit (a tag sajnos nincs köztük), az RGBA, HSLA átlátszóság, a CSS Selector API és a WebFontok támogatását. Mindezen fejlesztések a számos apróbb változtatással és optimalizálással együtt mintegy 40%-al növelték a motor sebességét, ami különösen az erőforrás-igényes honlapok esetén jöhet jól.
Az Opera 10 bétája – az alfához hasonlóan – 100/100-as eredményt ér el az Acid3 teszten, pixelpontos megjelenítést produkálva. JavaScript terén is történt előrelépés, főképp a reguláris kifejezések kezelésénél, de sebességben még mindig messze elmarad az éllovasoktól. Legalábbis ami a szintetikus teszteket (SunSpider, V8, Dromaeo, Peacekeeper) illeti, a mindennapi használat során a lemaradása nem olyan vészes. Komolyabb változások azonban a végleges Opera 10-ben sem várhatók, az ugrásszerű gyorsulást ígérő Carakan motor csak később érkezik a mostani Futhark leváltására.
Turbó sebesség PC-re is
A kötelező körökön felül a béta szolgál pár ütős újdonsággal is. A mobilos berkekben népszerű, Java-alapú Opera Mini fő vonzerejét az OBML- (Opera Binary Markup Language) támogatás jelenti. Ez az Opera saját fejlesztésű tömörítési eljárása, ami arra hivatott, hogy a szerverek által előemésztett netes tartalmakat az eredetinél kisebb méretben juttassa el a felhasználónak. A módszer előnye a kis adatforgalom és az ebből fakadó sebességnövekedés. Ezt a technológiát építették most bele az asztali böngészőbe Opera Turbó néven.
A külön név azért indokolt, mert a két megoldás nem egyezik meg teljesen. A Minit kevés erőforrással rendelkező telefonokra szánták, ami több megkötéssel is jár. Például a JavaScriptek csak 2 másodpercig futhatnak, a Flash- és adatfolyam-jellegű tartalmakat pedig el lehet felejteni. Ez egy PC-n nehezen tolerálható, ezért a Turbó sokkal megengedőbb ezen a téren. A Flash például betöltődik, de csak akkor, ha a külön rákattintunk. Arra viszont számítsunk, hogy a netes tévéadást nem tömöríti a szerver, hálózatunknak a teljes sávszélességgel meg kell birkóznia. Akár titkosított (HTTPS) oldalakat is látogathatunk, ekkor a program biztosítja a közvetlen kapcsolatot a kiszolgálóval.
A funkciót az állapotsávon található, kilométerórára hajazó ikonnal lehet aktiválni, de ha a böngésző lassú kapcsolatot észlel, automatikusan felajánlja a használatát. Az is beállítható, hogy magától aktiválódjon, ha úgy látja jónak. Fontos megjegyezni, hogy a technológia elsősorban a lassú internetelérés mellett hasznos, a széles sávot használók a szerverek terheltségétől függően inkább sebességcsökkenéssel kell hogy számoljanak. A többiek pedig a képminőség jelentős romlásával, ez az ára ugyanis a kisebb adatforgalomnak. A Minivel ellentétben nem lehet állítani a tömörítés mértékét, remélhetőleg ez később változni fog.
A szolgáltatás egyelőre ingyenes és nem tudok a fizetőssé tételre vonatkozó tervekről sem. Ugyanakkor a növekvő felhasználói tábor kiszolgálásához nyilván komoly szerverpark szükséges, ennek fenntartási költségeit pedig vagy felvállalja az Opera, vagy valamilyen módon ráterheli a netezőkre.
A cikk többoldalas, a folytatáshoz kattintson az alábbi linkre!
További újdonságok
Egyes böngészőkben népszerűvé váltak az indexoldalak, melyek a jobb áttekinthetőség érdekében a megnyitott lapokat kis előnézeti képekkel ábrázolják egy új fülön. Az Opera eddig nem kínált hasonló funkcionalitást, bár a szemfülesek használhatták a Ctrl+Tab-os (vagy jobb gomb + egérgörgős) megoldás, ahol beállítható előnézeti kép is. Esetleg saját gombok alkalmazásával kihasználhatták az MDI interfész adta előnyöket is. Egyik lehetőség sem ekvivalens az indexoldallal, és nem is túl elegánsak.
Az Opera erre azt találta ki, hogy ötvözi a füleket és az előnézeti képeket. A megoldást Visual Tabnak nevezték el. A lényege, hogy a fülsáv alsó szélét le lehet húzni, ekkor pedig megjelenik az adott fül kicsinyített képe. A módszer előnye, hogy a képernyőből elfoglalt méret változtatható. Beleütközik viszont a szokásos korlátokba, nevezetesen, hogy sok nyitott fül esetén a képek használhatatlan méretűre torlódnak össze. Nem is beszélve arról, hogy a széles képernyős monitorok korában nem túl szerencsés ötlet a vertikális hely ilyen mérvű csökkentése. A további fejlesztések során vélhetőleg használható lesz oldalra helyezett fülsávval is, ott talán jobban betöltheti a szerepét.
A Gyorshívó (Speed Dial) nyugodtan nevezhető az Opera esszenciájának. Adott egy funkció, amit az Opera alkalmazott először, és azóta szinte minden nagyobb böngésző átvett valamilyen formában. Az Opera megoldása elegáns, gyors, viszont a beállítási lehetőségek száma konvergál a nullához. Ezzel szemben a firefoxos megfelelője – bár érezhetően lassabb, és az előnézeti képek is csúnyábbak – az utolsó csavarig testre szabható. Mivel a riválisban lévő funkció sokat javult a megjelenése óta, az Operának is lépnie kellett valamit. Hosszas várakozás után megszületett tehát a konfiguráló menü, amellyel a bélyegképek számát 4 és 25 között állíthatjuk, illetve saját háttérképet is beállíthatunk. Persze ez is örömteli előrelépés, de azért nem mondhatni, hogy megerőltették magukat a fejlesztők.
Ráadásul a járulékos szolgáltatások készültsége is felemás. A képekre ugyanis nemcsak kattintani lehet, hanem az egyes bejegyzések gyorsbillentyűkkel is indíthatók. A két számjegyű oldalak esetén ez nem megvalósítható, de legalább a központi szerveren alapuló szinkronizációs szolgáltatás, az Opera Link már rendesen lekezeli az extra oldalakat is. Ami még bosszantó ebben az újításban, hogy létrehoztak számára még egy beállítási felületet, ami némiképp elüt az eddigiektől. Ez lassan kezd Opera-hagyománnyá válni, a sok konfigurálható funkció már régen szétfeszítette az évekkel ezelőtt megálmodott beállítási rendszert. E téren mindenképpen ideje lenne egy alapos revíziónak és egységesítésnek.
Évek óta meglévő hiányt pótolt az Opera, amikor a 9.5-tel egyidejűleg bemutatta saját webfejlesztő eszközét, az ingyenes és nyílt forráskódú Dragonflyt. Mint a neve is mutatja, a Firebug ellenfelének indult, ám egyelőre messze van annak népszerűségétől. Egyedi képessége ugyanakkor, hogy PC-n lehet hibamentesíteni az Opera Mobile-on megjelenített oldalakat. A program sajnos még mindig csak alfa-állapotban van. Most éppen a negyedikben, amit a bétával egy időben jelentettek be. Ebben már lehetőségünk van a DOM szerkesztésére és a HTTP-fejlécek vizsgálatára, valamint a netes forgalom elemzésére.
Bár az Operára általában nem jellemző, mégis előfordul néha, hogy a program „nem válaszol”, azaz lefagy. Ilyenkor hagyatkozhatunk az automatikus helyreállításra, de a hibát nem lehet teljesen meg nem történtté tenni. Hogy minél kevesebbszer találkozzunk a jelenséggel, az Opera fejlesztői integráltak egy hibabejelentő modult is. Ha a böngésző megadja magát, automatikusan felajánlja a hibajelentés elküldését, amihez előtte még mi is hozzáírhatjuk a saját megjegyzéseinket.
A cikk többoldalas, a folytatáshoz kattintson az alábbi linkre!
Ennyi?
Az eddig felsorolt újítások összességében indokolttá teszik a verziószám növelését. Ugyanakkor ezek jó része csak a meglévő hiányosságok pótlása, némi porhintéssel nyakon öntve. Személy szerint én többet várok a kettős jubileum alkalmából (idén 15 éves az Opera, illetve ez lesz a 10-es verzió). John Hicks elejtett megjegyzései alapján lesz még egy béta, amibe a finomhangolt új témán kívül kerülhetnek további funkciók is.
Szerencsére egy héttel a béta kiadása után kiderült, hogy az igazi újítás még csak most következik. A korábbi Dragonfly-promóciót követően az Opera most újra hasonló reklámfogással él: bár nem jellemző rá, előre bejelentette a „webet újradefiniáló” funkciójának megjelenési idejét: június 16-a, reggel 9 óra. Kíváncsi vagyok, mire készülnek; csak remélni tudom, hogy sokkal nagyobbat szól majd, mint a fejlesztői megoldásuk.
Mindent összevetve nem kérdés, hogy a 10-es bétája az eddigi legjobb Opera. Bár a program mára kissé beleszürkült a mezőnybe, azért még nincs semmi veszve. Az eddig látottak ígéretesek, és azt mutatják, hogy az Opera képes megújulni a szükséges pontokon. Nagy valószínűséggel később is bírni fogják az iramot, pénzügyileg ugyanis az eddigi legsikeresebb évet zárták 2008-ban, és a kilátások a válság ellenére is biztatóak. A dolgozói létszám is dinamikusan növekszik, a napokban nyílt meg Varsóban a második lengyel fejlesztői központjuk, ezzel már tucatnyi helyen zajlik a fejlesztés világszerte.
Ami a nem túl távoli jövőt illeti, két ászt is tart a kezében a cég, azonban ezek nagy valószínűség szerint nem kapnak helyet a végleges 10-esben sem. Az egyik a korábban már említett Carakan JavaScript-motor, ami javíthatja az Opera pozícióját a sebességversenyben, a másik a Presto 2.3-ban debütáló, hardveresen gyorsított megjelenítőmotor, ami túlzás nélkül új szintre emelheti a felhasználói élményt – az esély legalábbis adott. További bővítési irány lehet egy naptárprogram integrálása, aminek valószínűségére az álláshirdetések engednek következtetni. De ez egyelőre csak a reményteli jövő, addig is itt van nekünk: az Opera 10 béta.
cousin333
Magyar Opera blog
forrás: IT Cafe
Új kezelőfelület, felturbózott motor és még sok minden más az Opera friss tesztváltozatában.
A norvég Opera Software elérhetővé
tette böngészőalkalmazásának legújabb tesztváltozatát, mégpedig a soron
következő 10-es számú verzió első bétáját. A cég azt ígéri, a jól
beállított Presto 2.2-es motornak köszönhetően termékük akár 40
százalékkal is gyorsabb lehet a 9-es változathoz képest, az erőfölény
leginkább az olyan erőforrás-igényes portálokon mutatkozik meg
leginkább, mint a Gmail és a Facebook.
A felhasználói felületen is történtek komoly módosítások, melyek közül
kiemelkedik a megnyitott weblapok füleit mutató sáv átméretezhetősége,
de a nyújtható-szűkíthető keresőmező is érdekes újdonságnak számít.
Emellett bekapcsolták a Hunspell szótárformátumra épülő
nyelvhelyesség-ellenőrzőt és a felhasználói beavatkozást nem igénylő
automatikus szoftverfrissítési modult is, illetve implementálták a
hangzatos Opera Turbo névre keresztelt sebességjavító megoldást.
A Peregrine fejlesztési kódnévre hallgató Opera 10 béta 1 szabadon letölthető a gyártó honlapjáról, a termékről további információkat ugyanott olvashatnak az érdeklődők.
Az Opera február közepén jelentett be egy jelentős újítást, melynek keretében az Opera Mini Java-alapú böngésző teljesítményét is tovább javítják. Az Opera Mini esetében is nagyot dobtak már, hiszen ez a technológia a weboldalakat nem a mobiltelefonon dolgozza fel, hanem az Opera szerverein, melyek áttömörítik, átméretezik és a telefon számára könnyen megjeleníthető OBML formátumúra konvertálják az oldalakat. Ezek ugyan Flash és JavaScript nélkül, de 80 százalékkal kisebb méretben, ráadásul egyetlen fájlban érkeznek meg a klienshez, s nem kell újra és újra áttördelni őket, amikor egy-egy kép letöltődik.
Az PC-s változatokon is kipróbálható Opera Turbo azonban ehhez képest is előbbre lépett: a Flash és az Ajax támogatása révén a weboldalakat továbbra is jelentős mértékű méretcsökkenéssel, de az előbb említett hiányosságok nélkül képes megjeleníteni.
A fejlesztés igen gyors ütemben zajlik, hiszen az Opera Labs március 13-án közzétett egy előzetest, melyben a felhasználók megismerkedhetnek a szupergyors böngésző tesztváltozatával. A feltelepített program az állapotsávon megjelenít egy ikont, melyre ha rákattintunk, akkor aktiválhatjuk a „turbómeghajtást”. A lekérdezések miatt azonban jelentős gyorsulásra csak az alacsony sávszélességgel rendelkezők számíthatnak, széles sáv esetén ez valószínűleg nem fog jelentkezni.
Az látható, hogy a főképp mobileszközökre szánt megoldás még messze nem tökéletes, viszont a koncepció annál ígéretesebb.
A bétaváltozat Windowsra, Macre és Linuxra elérhető az Opera Labs oldaláról.
Letöltés:
Az Opera 10 fordítás tesztelése (magyar nyelvi fálj)
Az Opera most az utolsó pillanatig húzta a beépített szövegek lezárását, így a fordítás nagy részét csak nemrég tudtam befejezni. Most viszont már egy olyan verziót tudok adni, amelyik elég közel áll a véglegeshez. Ez frissebb, mint ami a legutóbbi előzetes telepítőjében van, úgyhogy a teszteléshez ezt használjátok.
A fordítást itt találjátok: Opera 10.0 b1601 magyar nyelvi fájl
Töltsd le a nyelvi fájlt valahová, majd a Tools > Prefereces > General > Language > Details alatt a User interface language mellett válaszd ki a lementett fájlt a Choose gombbal.
Ha bármilyen hibát találsz a fordításban, elírást, értelmetlen fordítást, nem fér ki egy szöveg vagy hiányzik egy pont, akkor az itt jelezd minél hamarabb, hogy még időben javíthassam. Elsősorban az új funkciókat nézzétek át.
Megjegyzés: a telepítőben található hibát, miszerint a magyar nyelvre leáll a telepítés, remélhetőleg sikerült megoldani, de majd a következő előzetesben kiderül. Mindenesetre még a végleges verzió előtt meg lesz oldva ez a hiba, ebben szinte biztosak lehetünk.
Hozzászólások, felhasználók tesztelései (magyaropera blog)
forrás IT Cafe, magyaropera.blog
|
|
M Imre írta 2 napja a(z) The Google Story videóhoz:
Örülhet minden androidos, az Apple után a Google is...
M Imre írta 2 napja a(z) The Google Story videóhoz:
Itt a vége a Play Áruház monopóliumának | 2024. ...
M Imre írta 2 napja a(z) The Google Story videóhoz:
A YouTube szerint nem is akarja eltűntetni a reklámidő-...
M Imre írta 2 napja a(z) The Google Story videóhoz:
A Google tavaly egyébként 237,85 milliárd dolláros ...
M Imre írta 2 napja a(z) The Google Story videóhoz:
Ilyent még nem csinált a Google: eladna valamit egy ...
M Imre írta 4 napja a(z) Misfortune Cookie - Több mint 12 millió otthoni router sebezhető "takeover"-re blogbejegyzéshez:
Mielőbb cserélje le, ha ilyen routert használ | 2024. 11. 15. ...
M Imre írta 5 napja a(z) Hogyan válasszunk feltörhetetlen jelszót? blogbejegyzéshez:
Ha látja a jelszavát ezen a listán, azonnal cserélje le |...
M Imre írta 6 napja a(z) Hírek röviden fórumtémában:
A VMware idén korábban ingyenessé tette a Fusion és ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Bő egy napig még ingyenes a Mount&Blade
Mit jelent a Szabad szoftver? illetve Mit értenek a Nyílt szoftver kifejezés alatt?
Böngészőink árulkodó "szokásai"
Továbbra is a Firefox a legsebezhetőbb?