1. Bevezető

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelési törvény) a Kar feladatkörébe utalja Pedagógus Etikai Kódexének (a továbbiakban: Kódex) megalkotását, mely általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll.  A törvény elvi éllel rögzíti: a Kar tagjának kötelessége, hogy megtartsa a Kar működésére vonatkozó, a nemzeti köznevelési törvényben, a Kar Alapszabályában és a Kódexben rögzített szabályokat.

Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által elfogadott Kódex alkalmazása kötelező. A magán köznevelési intézmény fenntartója a Kar által elfogadott Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével megalkotja az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet. Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi figyelembe a Kar által elfogadott Kódex alapelveit.

A Kódex:

- a pedagógus szakma és hivatás etikai normáinak közmegegyezésen alapuló, a szakma belső összetartozását és ezzel társadalmi megbecsültségét erősítő összefoglalása;
- tartalmazza a köznevelési intézményben munkakapcsolatba kerülő felek közötti érintkezés kultúrájának általános jellemzőit, a kapcsolattartás követendő etikai szabályait;
- megfogalmazza mindazokat a szokásjog által közvetített tartalmakat, amelyek a nevelési, nevelési-oktatási, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben ellátandó szakfeladatok (a továbbiakban: nevelési-oktatási feladatok) elvégzéséhez, annak megszervezéséhez kapcsolódnak, s a pedagógus hivatás különlegesen fontos társadalmi szerepéből következnek.

I. Etikai alapelveink
Pedagógusként feladatainkat:
(1) önkéntes jogkövető magatartást tanúsítva Magyarország Alaptörvényéhez hűen a jogszabályok előírásait követve,
(2) mindenekelőtt a nemzet érdekében,
(3) a magyar társadalom iránt elkötelezetten,
(4) döntéseink, nyilatkozataink és cselekedeteink súlyának tudatában felelősen,
(5) a legjobb tudásunk szerint szakszerűen,
(6) hivatásunk iránti szakmai alázattal,
(7) döntéseinkben, nyilatkozatainkban és cselekedeteinkben jóhiszeműen és tisztességesen,
(8) megjelenésünkben és magaviseletünkben méltósággal és példamutatóan,
(9) a személyes példamutatás és az elvárások összhangját tanúsító magatartással,
(10) a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők, a fenntartó, a működtető valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek jogainak és érdekeinek tekintetében pártatlanul,
(11) a jog és az erkölcs szerint is igazságosan és méltányosan,
(12) a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők, a fenntartó, a működtető valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek jogait és jogos érdekeit védve,
(13) a gyermekekkel, a tanulókkal, a kollégákkal, a szülőkkel, a fenntartóval, a működtetővel, az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel szemben előítéletektől mentesen,
(14) a társadalom számára átláthatóan,
(15) a gyermekekkel, a tanulókkal, a kollégákkal, a szülőkkel, a fenntartóval, a működtetővel valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel együttműködve,
(16) a bírálat és az önbírálat szerves egységét alapul véve, (17) legfőképpen pedig mindenben lelkiismeretesen teljesítjük.

I. Etikai alapelveink magyarázata
(1) ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS

Feladatainkat tudatos törvénytisztelő magatartást tanúsítva, önkéntes jogkövetés formájában Magyarország Alaptörvényéhez hűen teljesítjük, melynek szerves része, hogy hozzájárulunk a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők, a fenntartó és más érintett személyek Alaptörvény által biztosított neveléssel-oktatással kapcsolatos alapvető jogainak és kötelezettségeinek – a jogszabályokban foglaltak szerinti – érvényesüléséhez.

(2) NEMZETI ÉRDEK

Küldetésünk: nemzeti közszolgálat, így munkánkat mindenekelőtt a nemzet érdekében végezzük érvényt szerezve a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott érdekeknek, egyben átérvezve azok fontosságát.

(3) ELKÖTELEZETTSÉG

Pedagógiai tevékenységünk: társadalmi küldetés, melyet a magyar társadalom iránt elkötelezetten végzünk, azonosulva a magyar társadalom előmozdításának céljával.

(4) FELELŐSSÉG

Döntéseinket, nyilatkozatainkat és cselekedeteinket felelősség hatja át: mivel munkánk során emberek sorsát befolyásoljuk, ennek megfelelő komolysággal és odaadással végezzük azt. Döntéseink és cselekedeteink folyamán mindig figyelembe vesszük azok belátható következményeit.

(5) SZAKSZERŰSÉG

Feladatainknak a legjobb tudásunk szerint szakszerűen teszünk eleget, azaz a jogi és morális követelmények betartásán túl leginkább szaktudásunk megfelelő alkalmazásáért vagyunk felelősek. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük szakmai ismereteinket, készségeinket, képességeinket és törekszünk munkánk színvonalának javítására. Tudásunk és tapasztalataink átadásával támogatjuk munkatársaink szakmai fejlődését. A munkánk során felhalmozódott tudást a nemzet szellemi vagyona fontos részének tekintjük, és mindent megteszünk annak megőrzése és gyarapítása érdekében.

(6) SZAKMAI ALÁZAT

Szakmai feladatainkat hivatásként, annak megfelelő méltósággal, elkötelezetten végezzük. Cselekedeteink meghatározó erkölcsi mércéjének tartjuk a hivatásunk iránti belső tiszteletet.

(7) JÓHISZEMŰSÉG ÉS TISZTESSÉG

Döntéseinkben, nyilatkozatainkban és cselekedeteinkben tisztességesen és az általában elvárható jóhiszemű magatartás normáit követve járunk el, azaz munkahelyünkön és azon kívül is példamutatóan betartjuk a ránk vonatkozó jogi és morális előírásokat valamint elvárásokat. Nem vállalunk közösséget a jogi és morális szabályok illetve követelmények megsértőivel, tudatosan elkerülünk minden olyan helyzetet, amely tisztességtelen és jogellenes befolyás alá kerülésünkhöz vezethetne.

(8) MÉLTÓSÁG, PÉLDAMUTATÁS

Megjelenésünk és magaviseletünk – továbbá valamennyi megnyilvánulásunk – méltóságteljes és példamutató, azaz munkahelyünkön olyan módon viselkedünk, beszélünk és öltözködünk, hogy az erősítse munkahelyünk és a köznevelés intézményrendszerének megbecsültségét, ezáltal is javítva azok feladatellátási képességét. Munkahelyünkön kívül is olyan magatartást tanúsítunk, hogy az erősítse a velünk érintkezőknek a köznevelés rendszerébe vetett bizalmát. Kötelességeinket igyekszünk úgy teljesíteni, hogy az a felelősségvállalás, a kötelességteljesítés és az emberségesség példája legyen azok számára is, akiket ugyanilyen kötelezettségek nem terhelnek.

(9) SZEMÉLYES PÉLDAMUTATÁS ÉS ELVÁRÁSOK ÖSSZHANGJA

Kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy személyes jó példával járjunk elöl, átérezve ennek különösen jelentős nevelő-oktató hatását. Mindezt megfelelően tükrözzük a gyermekekkel, a tanulókkal, a kollégákkal szembeni elvárásainkban is. Elvárásainkat soha nem helyezzük a saját magunkkal szemben támasztott kívánalmaink fölé sem morális, sem szakmai értelemben. Elveink és tetteink, szavaink és cselekedeteink egymással összhangban vannak.

(10) PÁRTATLANSÁG

Munkánk végzése során a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők, a fenntartó és a működtető, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek jogainak és jogos érdekeinek tekintetében pártatlanul járunk el, azaz sem személyes, sem politikai rokon- vagy ellenszenveink, sem személyes érdekeink nem tántorítanak el minket a jogszabályi és morális követelményeknek megfelelő munkavégzéstől. Munkahelyünket nem használjuk fel jogtalan  előnyszerzésre, és tartózkodunk minden olyan tevékenységtől vagy állásfoglalástól, amely kétséget ébreszthetne részrehajlástól mentes és etikus munkavégzésünk iránt. Társadalmi szervezetekben, politikai mozgalmakban kifejtett tevékenységünket mindig egyértelműen elkülönítjük munkahelyi tevékenységünktől.

(11) IGAZSÁGOSSÁG, MÉLTÁNYOSSÁG

Teendőinket a jog és az erkölcs szerint is igazságosan és méltányosan végezzük, azaz a jogszabályok adta keretek között mindent megteszünk annak érdekében, hogy munkánk megfeleljen a jogszabályok céljainak, és erkölcsileg is helyes legyen. Döntéseinket mindezeken felül a józan ész és az emberiesség határozza meg.

(12) VÉDELEM

Mindenkor szem előtt tartjuk a gyermekek, a tanulók, a kollégák, a szülők, a fenntartó és a működtető, valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek jogait és jogos érdekeit, azok védelme érdekében fellépünk. Minden tőlünk telhetőt megteszünk az érintettek jogainak és jogos érdekeinek tiszteletben tartása érdekében.

(13) ELŐÍTÉLET-MENTESSÉG

Nevelési-oktatási feladatainkat a gyermekekkel, a tanulókkal, a kollégákkal, a szülőkkel, a fenntartóval és a működtetővel, valamint az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel szemben előítéletektől mentesen teljesítjük. Egyenlő bánásmódot tanúsítunk a gyermekek, a tanulók, a munkatársak, a szülők, továbbá – magánjellegű személyes kapcsolatainkon kívül – minden személy iránt. Az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartása megkérdőjelezhetetlen számunkra.

(14) ÁTLÁTHATÓSÁG
Feladatvégzésünk a társadalom számára átlátható: munkánkat úgy végezzük, hogy megfelelően dokumentált, könnyen áttekinthető és követhető, valamint munkatársaink számára a munkájukat segítő mértékben megismerhető legyen. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy az érintettek a tevékenységünkkel kapcsolatos nyilvános adatokhoz a lehető legegyszerűbben, egyenlő feltételekkel hozzájuthassanak.

(15) EGYÜTTMŰKÖDÉS

Munkánk során a gyermekekkel, a tanulókkal, a kollégákkal, a szülőkkel, a fenntartóval, a működtetővel, az érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel egyaránt együttműködünk a köznevelés hatékonyabb és eredményesebb szolgálata érdekében. Szakmai döntéseink előkészítése során érdemi párbeszédet folytatunk minden érintett résztvevővel. Megbecsüljük a munkatársaikért kiálló tisztviselőket.

(16) BÍRÁLAT ÉS ÖNBÍRÁLAT EGYSÉGE

Tevékenységünket áthatja a konstruktív, előremutató, jószándékú bírálat, mellyel egységben őszinte és komoly önbírálatot is gyakorlunk, törekedve a helyes arányok betartására.

(17) LELKIISMERETESSÉG

Társadalmi küldetésünknek mindenben, mindenkor lelkiismeretesen eleget teszünk, azaz szavainkat és tetteinket az összes külső kötelezettség és iránymutatás figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben, de végső soron saját morális ítélőképességünkre támaszkodva hangoljuk össze, ügyelve arra, hogy erkölcsi ítélőképességünket megszokások és külső kényszerek ne tompíthassák.

2. Etikai kódex pedagógusoknak

Jelen fejezet a Kódex hatályáról és a részletes etikai szabályokról szóló rendelkezéseket tartalmazza.

2.1. A szakmai etikai kódex érvényességi köre
A Kódex érvényességi köre személyi hatályát jelenti: azon személyek körét jelöli meg, akikre a Kódex betartása – a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően – kötelező.
A Kódex érvényességi köre kiterjed minden – a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó – olyan pedagógusra, akit a települési önkormányzatok vagy az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben pedagógus munkakörbe történő kinevezéssel foglalkoztatnak. A Kódex személyi hatályát illetően további rendelkezéseket jogszabály határozhat meg.
A Kódex rendelkezéseit a pedagógus munkakörével összhangban kell értelmezni.
A Kódex a köznevelési intézménnyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban álló pedagógusokra – így a megbízási szerződés alapján óraadóként dolgozó kollégákra – nézve ajánlásnak tekinthető. Kívánatos, hogy a nevelőtestületek az erkölcsi kérdéseket, az értékeket tekintve azonos szellemben, egységesen lépjenek fel.

A Kódex nyilvános.

2.2. A pedagógus hivatás etikai normái
Hivatása a pedagógus teljes személyiségét áthatja és befolyásolja, ezért munkája térbeli és időbeli keretein túl is tudatában kell lennie annak, hogy minden megnyilvánulásával kollégái közösségét is minősíti, így számára hivatásának etikai normái mindig és mindenütt irányadóak.  
Ennek megfelelően a pedagógus
- sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbítja saját intézménye és hivatása jó hírét; annak öregbítésére törekszik;
- az intézmény erre vonatkozó előírásain túl munkája során külső megjelenésével is kifejezi hivatása rangját, tiszteletét;
- tartózkodik a szélsőséges vagy környezetéből megbotránkozást kiváltó megnyilvánulásoktól;
- gondosan kerüli a szenvedélybetegségek kialakulását, ennek veszélye esetén azonnal megfelelő segítséget kér;
- csak abban az esetben végzi munkáját az őt foglalkoztató intézmény közösségében, ha testi és lelki egészsége ezt egyaránt lehetővé teszi; amennyiben egészségi problémája munkavégzését befolyásolja, haladéktalanul értesíti felettesét, és megfelelő szakember segítségét kéri;
- a környezettudatos életvitelt, a természet védelmét, az élet tiszteletét képviseli;
- mindenkor példát mutat nemzeti jelképeink megbecsülésében, nemzeti ünnepeink és a mindezek által jelképezett, képviselt értékek tiszteletben tartása terén;
- küzd az elszürkülés, az üres, rutinból végzett munka és a kiégés ellen;
- folyamatos önképzéssel gyarapítja, fejleszti a hivatása gyakorlásához szükséges tudását, képességeit, készségeit, s szakmai lelkiismerete által vezérelt elvként tartja önmagára nézve kötelezettségnek az élethosszig tartó tanulás;

- szaktudását, speciális – különösképpen szakértői vagy szaktanácsadói – képesítését felhasználja az őt foglalkoztató intézmény érdekében;

A pedagógusnak – mint minden embernek – elidegeníthetetlen joga van olyan közéleti és magánérdekű tevékenységekhez, amelynek során nem pedagógusként jelenik meg a nyilvánosság, a nevelő-oktató munkájával érintett közösség előtt.

Ennek során

- magánérdekű tevékenységét soha nem helyezi a közérdek fölé;

- politikai szerepvállalásait időben és térben határozottan elkülöníti nevelő-oktató munkájátó;

- intézményen kívüli tisztségeit, megbízatásait (pl. önkormányzati képviselő) nem használja az intézmény befolyásolására vagy saját előmenetelének támogatására.

2.3. Kapcsolatok

A pedagógus szakmai kapcsolatait érintő tevékenységének alapvető morális szabályai:
- Munkája során a pedagógus kapcsolatban áll neveltjeivel, tanítványaival, azok szüleivel, valamint az őt foglalkoztató intézmény munkatársaival, vezetőivel, a fenntartóval, a működtetővel, illetve a szakmai és érdekképviseleti szervezetekben dolgozó alkalmazottakkal. Helytelen minden olyan megnyilvánulás, amely az említett személyekkel szemben méltánytalan megkülönböztetést vagy lenéző hozzáállást éreztet.
- A pedagógus a morális kérdések megítélése során – a Kódexben foglaltaknak megfelelően – a nevelőtestülettel egységben lép fel.
- A pedagógus társadalmi, szakmai kapcsolatai révén létrejött helyzetét az intézményben semmilyen – másoknak méltánytalan hátrányt okozó – személyes előny szerzésére nem használhatja föl.

- A pedagógus a neveltjeitől, a tanítványaitól, a szülőktől és a pedagógiai folyamat szereplőitől – a mindennapi életben szokásos kisebb figyelmességek kivételével – nagy értékű ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el, nem adhat. Ilyesmit soha senkitől, semmilyen mértékben nem várhat el.

2.3.1. Kapcsolat a neveltekkel, tanítványokkal
(1) A pedagógus kapcsolata a neveltekkel, diákokkal mester-tanítvány kapcsolat.
(2) A pedagógus pozitív érzelmekkel forduljon neveltjeihez, tanítványaihoz, egész személyisége ezt közvetítse.
(3) A pedagógus magánéleti vagy közéleti problémáit ne vigye be neveltjei, tanítványai közé.
(4) A pedagógus neveltjei, tanítványai magánéletét tartsa tiszteletben, velük intim testi, lelki kapcsolatot ne létesítsen.
(5) A pedagógus saját tanítványait vagy az intézmény növendékeit magáncéllal munkavégzésre ne késztesse.
(6) A pedagógus saját vagy közeli rokonainak gyermekét intézményes keretben – lehetőség szerint – ne tanítsa. Amennyiben ez az adott körülmények folytán elkerülhetetlen, őket a többi nevelttel, tanítvánnyal azonos bánásmódban részesítse, és semmiféle jogtalan előnyhöz ne juttassa.
(7) A pedagógus neveltjeit, tanítványait következetesen és igazságosan értékelje. Az értékelés sohasem lehet a megtorlás vagy a fegyelmezés eszköze.
(8) A pedagógus törekvéseinek, céljainak elérésére semmiféle erőszakot ne alkalmazzon még közvetve vagy erre utaló magatartás formájában sem.
(9) A pedagógus minden egyes neveltjével, tanítványával kellőképpen törődjön úgy, hogy se hátrányos megkülönböztetést ne alkalmazzon, se túlzottan bizalmaskodó viszonyt ne alakítson ki velük.
(10) A pedagógus nélkülözhetetlen erénye – kiváltképpen a tanórák és foglalkozások megtartása vonatkozásában – a pontosság, az igényes szakmai munka rendszeressége és a kiszámíthatóság.

(11) A pedagógus kommunikációja érthető, választékos, pontos, igényességében példamutató legyen: beszédéből komolyság, megbízhatóság és törődés érződjön ki. Tanítványai előtt soha ne szóljon illetlenül, ne használjon félreértelmezhető kifejezéséket.

2.3.2. Kapcsolat a szülőkkel
(12) A pedagógus munkavégzése során a szülőket tekintse partnernek.
(13) A pedagógusok és a szülők egyenjogú személyek. Ez csak egyetlen területen, a pedagógiai szakkérdések terén lehet eltérő; itt – szaktudása alapján – a nevelő, a pedagógus vezető szerepe érvényesül.
(14) A pedagógus szülőkhöz fűződő kapcsolatának alapja a kölcsönös tisztelet, a bizalom és a megbecsülés.
(15) A pedagógus a szülők között ne tegyen semmiféle diszkriminatív különbséget.
(16) A pedagógus mindig legyen kész megosztani a szülőkkel minden, a gyermekre, a tanulóra vonatkozó ismeretét. Véleménynyilvánítása legyen tárgyszerű; a nevelt, a tanítvány szellemi, lelki, testi fejlődésére szorítkozzon. Ha ez a tájékoztatás külön mérlegelést igényel, a pedagógus döntését illetve felelős cselekvését kizárólag a gyermek, a tanuló illetve a közösség érdeke szabja meg.
(17) A több szülő jelenlétében folytatott megbeszéléseken a pedagógus csak az egész tanulócsoportot érintő kérdéseket tárgyalja meg.

(18) A pedagógus a szülők munkavégzését saját egyéni céljaira ne vegye igénybe; hivatását, beosztását jogosulatlan előny szerzésére ne használja fel.

2.3.3. Kapcsolat a munkatársakkal
(19) A pedagógus tapasztalatait, észrevételeit szükség szerint megosztja munkatársaival.
(20) A pedagógus saját tapasztalatainak, szaktudásának megosztásával segíti kollégái munkáját, különös tekintettel a pályakezdőkre. Pályakezdőként kifejezetten kéri a tapasztaltabbak segítségét, tanácsait.
(21) A pedagógus munkájával kapcsolatos építő, jobbító célzatú kritikát segítségként fogadja.
(22) A pedagógus kollégái munkáját objektíven és kizárólag szakmai szempontok alapján értékeli.
(23) A pedagógus aktívan részt vesz a munkaközösség, a nevelőtestület véleményének, javaslatainak, döntéseinek kialakításában és megvalósításában.
(24) A nevelőtestület véleményét, javaslatait, döntéseit a pedagógus pozitív és a negatív kritika alapján szemléli, ezekkel kapcsolatban saját véleményt fogalmaz mag, ugyanakkor egyet nem értése esetén is elfogadja a megfelelő hatáskörben meghozott és megindokolt döntést, és ennek megfelelően cselekszik.
(25) Amennyiben a pedagógus úgy véli, hogy egy elfogadott döntés alapvető jogot vagy jogszabályt sért, ezt a véleményét közli az érintett döntést meghozó személlyel vagy közösséggel, amennyiben ennek eredményeként nem születik megoldás, a döntést meghozó személy vagy közösség felügyeletét ellátó személlyel.
(26) Amennyiben a pedagógus úgy véli, hogy kollégája valamely tevékenysége vagy mulasztása alapvető jogot vagy jogszabályt sért, ezt haladéktalanul jelzi először az érintett kollégával, majd ha ez nem vezetett eredményre, annak közvetlen felettesével.
(27) Ha a vitatott döntés, tevékenység vagy vélt mulasztás a gyermek, a tanuló testi, lelki épségét vagy egészségét veszélyezteti, a pedagógus közvetlenül az intézkedésre jogosult vezetőhöz fordul.
(28) A pedagógus bármely szakmai problémát, fegyelmi ügyet és minden olyan eseményt, amely az intézmény jó hírnevét, szakmai megbecsültségét csorbíthatja, kizárólag a nevelőtestület tagjaival vitat meg, beleértve ebbe az intézmény belső életével kapcsolatos, az intézményvezetés által bizalmasnak nyilvánított információkat.

(29) A pedagógus mindaddig kiáll kollégája mellett a gyermekek, a tanulók, a szülők és mások előtt, amíg a kollégája szakmai vagy etikai hibája, mulasztása kétséget kizáróan be nem bizonyosodik.

2.3.4. Kapcsolat az intézmény vezetőivel, a fenntartóval, a működtetővel és más irányító szervvel
(30) A pedagógus problémáival, kérdéseivel és javaslataival először mindig közvetlen feletteséhez fordul az intézmény szervezeti struktúrájának
megfelelően.
(31) A pedagógus a fenntartóval, a működtetővel és a más irányító szervekkel szükséges kapcsolattartását, ügyintézését mindig az őt foglalkoztató intézmény vezetőjének bevonásával végzi.
(32) Ha a pedagógus az intézmény vezetőségének javaslataival, döntéseivel kapcsolatban megfogalmazott véleménye egyet nem értést fejez ki, akkor is elfogadja a megfelelő hatáskörben meghozott és megindokolt döntést, és ennek megfelelően cselekszik.
(33) A pedagógus az őt foglalkoztató intézmény vezetőjével való személyes vagy rokoni kapcsolatával nem él vissza, nem használja azt saját érdekei vagy előmenetele támogatására.
(34) A pedagógus az őt foglalkoztató intézmény vezetőinek munkáját objektíven és kizárólag szakmai szempontok alapján értékeli.

(35) A beosztott pedagógus mindaddig kiáll a vezető, a fenntartó és a működtető, továbbá más irányító szerv mellett a gyermekek, a tanulók, a szülők és mások előtt, amíg azok szakmai vagy etikai hibája, mulasztása kétséget kizáróan be nem bizonyosodik.

2.3.5. Kapcsolat az együttműködő szakmai partnerekkel
(36) A pedagógus különös figyelmet szentel a gyermek-, ifjúság- és családvédelmi feladatokra és a különféle testi, lelki, szellemi vagy szociális vonatkozásban különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel, tanulókkal való speciális foglalkozásokra.
(37) A pedagógus szorgalmazza olyan összehangolt szakmai csoportmunka (műhelymunka) kialakítását, amelynek keretében a neveltekkel, tanítványokkal foglalkozó, különböző képesítésű szakemberek tevékenysége egymást kiegészítő és erősítő pedagógiai rendszerré szerveződik.

3. Kutatásetikai elvek
A pedagógus által végzett szakmai-tudományos kutatás legfontosabb alapelvei, melyeket a kutatást végző magára nézve kötelezőnek, a társadalmi nyilvánosság felé pedig képviselendőnek tart a következők:
- Jogszerűség, szakszerűség: a kutatásokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően, szakszerűen és a pedagógus kompetencia határait át nem lépve kell végezni.
- Tisztesség: a célok és a kutatási szándékok, módszerek, eljárások bemutatása során becsületesen, jóhiszeműen kell eljárni.
- Megbízhatóság: a kutatási terv megvalósítása során az adatok rögzítésében, tárolásában, kezelésében és közlésében a legkörültekintőbb precizitásra kell törekedni.
- Tárgyilagosság: a kutatás során feltárt értelmezéseket és következtetéseket tényekre, bizonyításokra kell alapozni.
- Pártatlanság és függetlenség: a kutatást politikai pártok, érdekcsoportok, valamely érdekelt félt befolyásától mentesen kell végezni.
- Nyitottság: a kutatás során más kutatók felé kellő nyitottságot tanúsítva – a nyitottság korlátait (pl. személyhez fűződő jogok, folyamatban levő kutatás) is figyelembe véve – kell eljárni.
- Elfogulatlanság: más kutatók munkájának bemutatásánál, referenciaadásnál kellő objektivitást szükséges tanúsítani a szakmai-tudományos szempontok kizárólagos prioritását szem előtt tartva.

- Felelősség: a pályakezdő pedagógusok szakmai és tudományos kutatási tevékenységét támogatni kell.

A kutatási etika sérelmét jelentik különösen a következők:

- hamisítás: az adatok és eredmények önkényes megváltoztatása és ezek közlése;
- plágium: mások kutatási tervének, kutatási eredményeinek, műveinek átvétele és sajátként való feltüntetése;
- személyes befolyásolás, melynek során

a) a befolyásoló érdekében történő előnyös állásfoglalás kikényszerítésére,
b) a harmadik személyre vonatkozó előnytelen döntés,
c) ellenszolgáltatás kérése,
d) hátrányos megkülönböztetés,
e) a kutatóval függőségi viszonyban levőkkel történő bármilyen alku,
f) a panaszt tevő szankcionálása történik;

- az etikai szabályok megszegése: a kutatásra vonatkozó alapelvek tevésben vagy tűrésben történő megsértése vagy annak elhallgatása külső kényszer hatására.

4. Az etikai bizottság

A Kódex etikai eljárásrendjében foglaltak szerint etikai eljárás lefolytatására és etikai eljárásban érdemi döntéshozatalra az alábbi szervek jogosultak a következőkben részletezett hatásköri és illetékességi megosztás szerint.

Az elsőfokú eljárásban eljárni jogosult etikai bizottság.

Az elsőfokú etikai eljárásban az eljárás alá vont pedagógust foglalkoztató köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes Területi Etikai Bizottság vagy – az ügytehertől függően vagy összeférhetetlenség esetén – a Területi Etikai Bizottság elnöke által kijelölt háromtagú, elnökből és két tagból álló Etikai Tanács (a továbbiakban e kettő együtt: Etikai Tanács) jár el. Ha a Területi Etikai Bizottság maga jár el az elsőfokú eljárásban, úgy az Etikai Tanács és annak elnöke alatt a Területi Etikai Bizottságot és annak elnökét kell érteni.

Az Etikai Tanács tagjai tevékenységükben függetlenek.
Az Etikai Tanács valamennyi döntését határozati formában hozza meg.

Az Etikai Tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli az etikai eljárással összefüggésben.

A másodfokú eljárásban eljárni jogosult etikai bizottság

Az Etikai Tanács határozata elleni jogorvoslati eljárás során a Kar Országos Etikai Bizottsága jár el a Kódex etikai eljárásrendre vonatkozó normái alapján.

5. Etikai eljárásrend

I. Az etikai eljárás alapelvei, alapfogalmai

Eljárási alapelvek
(1) Az etikai eljárást jogszerűen, jóhiszeműen és tisztességesen kell lefolytatni.
(2) Az etikai eljárásban érvényesíteni kell az ártatlanság vélelmét, és védeni kell az eljárás alá vont pedagógus jó hírnévhez fűződő jogát.
(3) Az eljárás alá vont pedagógus számára biztosítani kell az iratokba való betekintés jogát és a jogai gyakorlásához szükséges megfelelő tájékoztatást.

Az etikai vétség
(4) Etikai vétség a Kódex személyi hatálya alá tartozó pedagógusnak olyan cselekménye, amellyel a Kódex, valamint a Kar Alapszabálya rendelkezéseinek megsértését valósítja meg, s ezzel a nevelő illetve a nevelő-oktató munkát meghatározó hatályos jogszabályi előírásokba ütközik.

(5) Az etikai felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és a Kódex rendelkezései szerint kell elbírálni.

Etikai vétség miatti eljárás

(6) Etikai vétség miatti eljárást a Területi Etikai Bizottság (a továbbiakban: TEB) a Kódexben rögzített eljárásrend szerint folytatja le a Kar tagjával szemben azzal a céllal, hogy megállapítsa, a pedagógus nevelő-oktató tevékenysége során történt-e etikai vétség, s ha igen, akkor szankcionálja azt.

Határidő számítása

(7) A napokban megállapított határidő első napja a határidő kezdetére okot adó körülmény napját követő első munkanap. A postai úton feladott küldemények előterjesztési ideje a postára adás napja.

(8) Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc munkanapon belül.

Összeférhetetlenség
(9) Az etikai eljárásban az Etikai Tanács elnökeként és tagjaként nem vehet részt:
a) az eljárás kezdeményezője,
b) az eljárás alá vont pedagógus,
c) az eljárás alá vont pedagógus vagy az eljárás kezdeményezőjének közeli hozzátartozója,
d) akinek tanúként vagy szakértőként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, vagy akit e minőségében meghallgattak,
e) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el.
(10) Az eljárás során felmerült összeférhetetlenséget az érintettek a tudomásukra jutást követően azonnal kötelesek jelenteni (kizárás).

(11) Amennyiben a TEB elnöke az összeférhetetlenségi kifogásnak helyt ad, másik Etikai Tanácsot jelöl ki. Az összeférhetetlenségi kifogás elbírálásáról a TEB elnöke három napon belül dönt.

Elévülés

(12) Nem lehet etikai eljárást indítani, ha az etikai vétséget megalapozó cselekménynek az Etikai Tanács tudomására jutását követően hat hónap vagy az etikai vétség elkövetése óta egy év eltelt.

(13) Az elévülés határidejének kezdő napja az etikai vétség megvalósulását követő nap.

Az etikai eljárás megindítása
(14) Etikai eljárás indítható:
a) hivatalból;
b) a Kar tagjának önmaga elleni etikai eljárás megindítására vonatkozó kérelmére;
c) panasz alapján.
(15) Az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén az etikai eljárást hivatalból kell megindítani.
(16) Az etikai eljárást a (15) pontban meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását a Kar tagja maga ellen kéri.
(17) Etikai eljárás a Kar tagjának bejelentése alapján akkor indítható, ha a bejelentő a panaszának alapját képező etikai vétség elkövetését beadványában nevesíti.
(18) A bejelentés kizárólag írásban történhet.
(19) Névtelen bejelentés alapján az eljárás megindítására nincs lehetőség.
(20) Az eljárás kezdeményezése a TEB elnökénél bejelentés formájában történhet. A bejelentésnek minden olyan tényt és adatot tartalmaznia kell, ami az ügy megítélése szempontjából jelentős, továbbá lehetőség szerint a tények alátámasztását szolgáló bizonyítékokat, valamint a bejelentő nevét és elérhetőségeit is.
(21) A bejelentést a bejelentő a határozat meghozatala előtt visszavonhatja.
(22) Az eljárás megindításáról a TEB elnöke a bejelentés megérkezésétől számított tizenöt napon belül határozatban dönt.

(23) Az etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell az eljárás alá vont pedagógust, valamint – ha az eljárás bejelentés alapján indult – a bejelentőt is.

Az etikai vizsgálat alá vont személy jogai, kötelezettségei

(24) A TEB elnöke a bejelentőt a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül hiánypótlásra szólíthatja fel.
(25) Az eljárás megindításáról szóló határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vont pedagógusnak és a bejelentőnek, az eljárás megindítását megtagadó határozatot pedig a bejelentőnek.
(26) Az eljárás alá vont pedagógus köteles a TEB-bel és az ügyében eljáró Etikai Tanáccsal, valamint a Kar Országos Etikai Bizottságával együttműködni.
(27) Az etikai eljárás csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével lehet nyilvános.

II. Az etikai eljárás lefolytatásának részletes szabályai

Az etikai vizsgálat során tartott tárgyalás
(28) Az Etikai Tanács a kijelölésétől számított harminc napon belül tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázása miatt bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség. Amennyiben a TEB maga jár el az elsőfokú eljárás szerveként e határidőt az etikai eljárás megindításáról szóló döntéstől kell számítani.
(29) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról az érintettek – akiknek megjelenése a tárgyaláson szükséges – az értesítést a tárgyalás előtt legalább öt nappal korábban megkapják.
(30) Az etikai tárgyalást az Etikai Tanács elnöke vezeti.
(31) Az eljárásban az eljárás alá vont pedagógus helyett és nevében képviselője is eljárhat, kivéve, ha az eljárás alá vont pedagógus személyes megjelenése, illetve meghallgatása szükséges. Az etikai eljárásban a pedagógus jogi vagy érdekképviseleti képviselőt is igénybe vehet.
(32) Ha a pedagógus sem személyesen, sem képviselője útján nem vesz részt a tárgyaláson, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha szabályszerűen értesítették. Az eljárás akkor is lefolytatható, ha a pedagógus előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson sem személyesen, sem képviselője útján nem kíván részt venni, továbbá ha a tárgyalásról szóló értesítés átvételét megtagadta vagy azt kézbesítettnek kell tekinteni.
(33) Szabályszerűnek tekintendő a pedagógus tárgyalásról történő értesítése, ha az a (29) pontban foglalt kézbesítési határidő mellett eleget tesz azon alakszerűségi kritériumnak, hogy tartalmazza a tárgyalás időpontjának és helyszínének feltüntetését, valamint az eljárás tárgyának megjelölését.

(34) Az etikai eljárás alá vont pedagógusnak módot kell adni arra, hogy észrevételeit elmondhassa. Az eljárás alá vont pedagógushoz az Etikai Tanács tagjai kérdéseket intézhetnek.

(35) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

Az etikai eljárás során hozott döntés meghozatala

(36) Az Etikai Tanács akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van.

(37) Az Etikai Tanács az eset összes körülményeit egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

(38) Az Etikai Tanács döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(39) Az Etikai Tanács legkésőbb az utolsó tárgyalás napjától számított harmincadik napon zárt ülésen határoz, és döntését határozatba foglalja.

(40) A határozatot az Etikai Tanács elnöke írja alá. A határozatot nyolc napon belül írásba kell foglalni.

Az etikai eljárás során hozott döntés közlése

(41) Az Etikai Tanács határozatát az eljárás alá vont pedagógussal közli. Az Etikai Tanács a bejelentőt az eljárás határozattal történő lezárásának tényéről tájékoztatja.

(42) Az Etikai Tanács határozatát az eljárás alá vont pedagógus számára a döntéshozataltól számított tizenöt napon belül megküldi.

(43) Az Etikai Tanács a határozatát tértivevény szolgáltatással feladott könyvelt küldeményként kézbesíti – a (42) pontban meghatározott eljárási határidő betartásával – az eljárás alá vont pedagógus munkáltatójának.

Az etikai vétség szankcionálása, az intézkedések

(44) A Kar etikai vétséget elkövető tagjával szemben az Etikai Tanács a következő intézkedéseket hozhatja:
a) figyelmeztetés;
b) a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása;
c) a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.

(45) Az etikai vétséget elkövető pedagógussal szemben figyelmeztetést kell alkalmazni, ha az eljáró Etikai Tanács megítélése szerint az etikai vétséggel kapcsolatban az összes körülmény mérlegelése alapján az etikus magatartásra való felhívás is elegendő az etikai szankció célja eléréséhez, ahhoz, hogy az etikai vétség elkövetője a jövőben tartózkodjon a normasértő magatartástól. A figyelmeztetéssel az Etikai Tanács rosszallását fejezi ki.

(46) A Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása intézkedés kiszabására akkor kerülhet sor, ha az etikai vétség ezekkel kapcsolatos vagy annak elkövetője az eljáró Etikai Tanács megítélése alapján – cselekményének súlya alapján – méltatlanná válik azokra.

(47) A Karban betöltött tisztségtől való megfosztás intézkedés azzal szemben szabható ki, aki etikai vétséget megalapozó magtartásával méltatlanná válik a tisztség viselésére.

(48) A Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása és a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás időbeli hatálya legfeljebb öt év lehet.

Az etikai eljárás megszűnése

(49) Az etikai eljárás megszűnik az eljárás során hozott intézkedés jogerőre emelkedésével.

(50) Az etikai eljárást meg kell szüntetni, ha

a) annak tartama alatt az eljárás alá vont pedagógus munkajogi jogviszonya megszűnt;

b) a pedagógus a terhére rótt etikai vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;

c) a bejelentő a bejelentését visszavonta.

III. Jogorvoslat

(51) Az eljárás alá vont pedagógus az elmarasztaló határozat, valamint az eljárást bizonyítottság hiányában megszüntető határozat ellen annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Országos Etikai Bizottsághoz benyújtott fellebbezéssel élhet.
(52) A másodfokú eljárás lefolytatására az elsőfokú eljárási szabályokat kell alkalmazni.
(53) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. Fellebbezni csak elmarasztaló érdemi döntés (intézkedés kiszabása) és bizonyíték hiányában történő eljárást megszüntető határozat ellen lehet.
(54) A fellebbezéssel meg nem támadott határozat a fellebbezési határidő lejártával jogerőssé válik.

(55) Amennyiben az Országos Etikai Bizottság a fellebbezés alapján megállapítja, hogy az első fokon hozott határozat jogszabályt, a Kódex vagy a Kar Alapszabályának rendelkezéseit sérti, a határozatot módosítja (kiegészíti) vagy megsemmisíti.

(56) Az Országos Etikai Bizottság határozata ellen további jogorvoslattal – az arról való értesüléstől számított – tizenöt napon belül az etikai eljárás alá vont pedagógust foglalkoztató köznevelési intézmény székhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet fordulni (peres eljárás).

(57) A jogerős intézkedést a pedagógus munkáltatójánál, az érintett pedagógus személyi anyagában fel kell tüntetni, melynek tartalmaznia kell a határozat számát, keltét, az elkövetett etikai vétség tömör leírását és az intézkedés típusát.

(58) Az etikai szankcióra vonatkozó adatokat a határozat jogerőssé válásától számított három év elteltével törölni kell.

(59) Az etikai eljárás során keletkezett iratok kezeléséről az etikai eljárás alatt a TEB gondoskodik.

Kiegészítő szabály

(60) Az etikai eljárás Kódexben nem szabályozott kérdéseiben a nemzeti köznevelési törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló

2004. évi C X. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadóak a nemzeti köznevelési törvényben foglalt megszorításokkal.

***

Jelen Kódex a Kar Országos Küldöttgyűlésének határozata értelmében …. év …… havának …… napján lép hatályba.

6. Bibliográfia

- Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Kódexe http://mta.hu/cikkek/tudomanyetikai-kodex-122151
- Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexe     http://mkk.org.hu/node/145
- Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak. Tanulmányok, normák és esetleírások. Szerkesztette: Hoffmann Rózsa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
- Hoffmann Rózsa: Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói. Mester és Tanítvány 2004/1.
- Hoffmann Rózsa: A tanár-diák kapcsolat változásai. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00062/2002-07-ta-Hoffmann-Tanar.html
- Hoffmann Rózsa: Köznevelésünk ma és holnap. Mester és Tanítvány 2006/9.
- Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin: Adalékok a pedagógusok etikai kódexének elkészítéséhez. In: Pedagógusetika. Kódex és Kommentár. Szerkesztette: Hoffmann Rózsa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.
- Fábry Béla: Etika a pedagógiában – pedagógusetika. Tájékoztató a Magyar Pedagógiai Társaság tevékenységéről.
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00059/2002-04-xx--Tajekoztato.html
- Pálinkás József: Párhuzamos gondolatok az erkölcs erejéről a nevelésben, a tudományban és a politikában. Mester és Tanítvány 2004/1.
- Petró András: A pedagógusetikáról. In: Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet. Az iskolavezetés elmélete és gyakorlata. BME Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest, 2005.
- Dr. Rókusfalvy Pál: A pedagógiai tevékenység és speciális területeinek a lélektana. In: Dr. Rókusfalvy Pál: Sajátos pedagógiai feladatok. Vezetéslélektan. BME Műszaki Pedagógiai Tanszék, Budapest, 2006.
- Bíró Endre: Jog a Pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest, 1998.
- Dr. Vadas Gyula: Pedagógusok szakmai etikai kódexe. Kézirat.
- Kozák András: A vezetés etikai kérdései, az erkölcs szerepe a pedagógus értékrendben. Kézirat.