http://tasz.hu/tanszabadsag-program/tajekoztato-ckp-2016-marcius-30-ai-polgari-engedetlensegi-akciojaban-resztvevo

2016. március 25. | tasz.hu

1. Sztrájk vagy polgári engedetlenség?

A tervezett akcióról szóló sajtóbeszámolókban bizonytalanság alakult ki: pontosan mi is ez az akció? Sztrájk vagy polgári engedetlenség?

A sztrájk a nemzetközi gyakorlat szerint a munkavállalók gazdasági, szociális követeléseit kívánja érvényesíteni a munkáltatóval szemben. Világos azonban, hogy az akciót szervező CKP követelései céljukat tekintve jórészt nem gazdasági, szociális követelések, hanem az oktatáspolitika széleskörű átalakítására irányulnak. Az akció eszköze pedig nem a termeléskieséssel okozott gazdasági nyomásgyakorlás, hanem a nyilvánosság előtti véleménynyilvánítás. Az állami fenntartású iskolákban dolgozó pedagógusok munkáltatója, a KLIK, önmagában nem is tudna eleget tenni a követeléseknek, hiszen azok természetesen jogszabályváltozásokat, vagyis a politikai döntéshozókkal szembeni követeléseket is magukban foglalnak. Megítélésünk szerint tehát a tervezett akció célját, eszközét és címzettjét tekintve nem sztrájk, ezért jogszerűségét nem is lehet a sztrájk hazai jogi szabályozására alapozva megítélni.

Az akció ehelyett úgy ítélendő meg, mint polgári engedetlenség. Erre utal az is, hogy célja – értelmezésünk szerint – elsősorban a közoktatásban tapasztalható kirívó igazságtalanságok, a művelődéshez, az egyenlő bánásmódhoz és a tanítás szabadságához való alkotmányos emberi jogok sérelme elleni tiltakozás, változás elérése. Az akció persze valóban kötelezettségszegéssel jár: épp ez teszi polgári engedetlenséggé. A kötelezettségszegés abban áll, hogy a munkavállalók egy óra erejéig nem veszik fel a munkát, vagy nem fogadják el a munkáltatói jogkör gyakorlójától az utasításokat, vagy – az órák pótlásával – átszervezik a munkarendet. Ezt a résztvevők nyíltan vállalják is, hiszen akciójuk célja nem szabotálás (ehhez egy órányi munka elmaradása túlságos is rövid lenne!), hanem a közoktatásban tapasztalható jogsérelmek súlyához méltóan hangsúlyos, nyilvános véleménynyilvánítás.

A polgári engedetlenség mindig kötelezettségszegéssel történő véleménynyilvánítás – de a jogi kereteket fókuszáltan, egyetlen ponton hágja át, és általánosságban inkább a jogrendszer javítását, nem pedig aláásását célozza. Éppen ezért a szervezők, résztvevők úgy tudják mérsékelni, minimalizálni az akcióban való részvétel jogkövetkezményeit, hogy biztosítják: a kötelezettségszegés az ügy súlyával arányos marad, indokolatlanul nem sérti mások jogait. Ebből a követelményből egyrészt az következik, hogy a polgári engedetlenség "végső eszköz". A CKP és képviselői már március 1-jén közzétették követeléseiket, és számos alkalommal igyekeztek érdemi tárgyalást kezdeményezni róluk az illetékes döntéshozókkal. Az engedetlenséget tehát az igazolja, hogy a CKP értelmezése szerint a rendelkezésre álló jogszerű érdek- és jogérvényesítő eszközök kimerültek. Másrészt a szervezőknek, résztvevőknek az engedetlenség ideje alatt, megszervezése során is ügyelnie kell arra, hogy a polgári engedetlenség magját adó kötelezettségszegésen – jelen esetben a tanítás vagy általában a pedagógiai munka beszüntetésén, átütemezésén – túl más kötelezettségeket ne sértsenek, másoknak a lehető legkisebb érdeksérelmet okozzák. Az alábbiakban részletezzük, mire kell különösen odafigyelni annak érdekében, hogy ez a követelmény teljesüljön.

2. Mire kell odafigyelnie az akciót szervező, abban résztvevő intézményvezetőknek, pedagógusoknak?

a) Gyermekfelügyelet:

2016. március 30-a – a legtöbb iskolában – tanítási nap. Ezért a szülők joggal számítanak arra, hogy gyermekeik szakszerű felügyeletben részesülnek a tanítási idő egésze alatt. Az akció idején tehát gyermekfelügyeletet kell biztosítani minden, az iskolában megjelenő gyermek számára. A pedagógusok és az iskolák ezen a napon éppúgy felelősek a rájuk bízott gyermekekért, mint bármely más tanítási napon. Az akció szervezői számos alkalommal hangsúlyozták is, hogy az akció idején a gyermekfelügyeletet biztosítják. Ennek megszervezése különös figyelmet igényel, ha az akció résztvevői nem az iskolák területén, hanem az iskola előtt kívánnak tartózkodni – egy osztálykiránduláshoz, vagy más, az iskola területén kívüli programhoz hasonlóan.

b) Iskola előtti gyülekezés:

Az akció szervezői arra is felhívják a résztvevőket, hogy az iskolák előtt tiltakozzanak és követeljék a CKP 12 pontjának, követelésének teljesítését. Mivel e követelések politikai döntéshozók felé irányulnak, az iskola előtti, közterületen történő csoportos véleménynyilvánítás gyülekezési jog gyakorlásának minősül. Ezért ahol az iskola előtti tiltakozás is az akció része, a gyülekezési törvénynek megfelelően az akció előtt legkésőbb 72 órával, tehát legkésőbb március 27. vasárnap reggel 8 óráig az illetékes rendőrkapitányságon tüntetésként be kell jelenteni az akciót. Nem kell bejelenteni a gyülekezést, ha pl. az iskolaudvaron, tehát nem közterületnek minősülő helyen történik.

A bejelentés nem engedélykérés: a rendőrségnek csak egészen kivételes esetekben van joga megtiltani a gyülekezést, és egy rövid emailben is megtörténhet. A bejelentéshez bejelentőlapot itt, további segítséget gyülekezési jogi 1x1-ünkben talál. A bejelentés email útján is megtehető (Budapesten az

ugyelet.brfk haleledel budapest.police ponty hu

címen) A bejelentésnek az sem akadálya, hogy a tiltakozás munkaidőben zajlik – a rendőrség a bejelentés tudomásul vétele során nem vizsgálja, hogy résztvevők egyébként bármilyen kötelezettséget szegnek-e azzal, hogy a bejelentett tüntetés helyén tartózkodnak.

A rendőrségi bejelentéssel elkerülhető a gyülekezési joggal visszaélés, szabálysértési bírság stb. Ráadásul a bejelentett tüntetéshez lehet kérni a rendőrség segítségét az esemény biztosítására, ami – például forgalmas útszakaszok melletti iskolák esetén – számottevő segítség is lehet a gyermekek testi épségének védelmében, szakszerű felügyeletében.

c) Tanórák pótlása, munkaidő beosztása:

Ahol egy tanítási óra elmarad, a gyermekek, tanulók jogainak, jogos érdekeinek védelmében pótolni kell az elmaradt tanítási órát. A szervezők lehetőleg már az elmaradt tanórák előtt hirdessék meg a pótórák időpontját, és azt írásban közöljék a tanulókkal, szülőkkel. Ügyeljenek arra is, hogy a szülőknek, tanulóknak a pótórák időpontja ne okozzon fölösleges érdeksérelmet. A megfelelő pótlással elkerülhető, hogy az érintett tanulók jogai sérüljenek, ami ismét a polgári engedetlenség magját alkotó kötelezettségszegés arányosságát biztosítja.

d) Aláírásgyűjtés, adatkezelés:

A CKP arra is felhívja a résztvevőket, hogy a követeléseiket megtestesítő 12 pontot "[í]rassák alá […] a szolidaritást kinyilvánító polgártársaikkal is". Az aláírások – amennyiben azok beazonosíthatók, különösen például olvasható névvel együtt – személyes adatok, amelyek kezelése aláírásgyűjtés, petíció formájában akkor jogszerű, ha megfelel bizonyos adatvédelmi előírásoknak: például adatvédelmi tájékoztatót kell mellékelni meghatározott tartalommal, az aláírásgyűjtést előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak stb. Amennyiben beazonosítható módon aláírást szeretne gyűjteni, petíciót aláíratni a követelésekkel szolidaritást kinyilvánító polgároktól, ehhez itt talál további segítséget aláírásgyűjtés petíciókhoz 1x1-ünkben. A szabályok betartásával elkerülhető a CKP követeléseivel szolidaritást vállaló polgárok személyes adatokhoz fűződő jogának sérelme.

3. Lehet-e büntetőjogi vagy szabálysértési következménye az akcióban való részvételemnek?

Önmagában az akcióban való részvételnek nem lehetnek büntetőjogi vagy szabálysértési következményei. A tervezett munkabeszüntetés nem valósít meg semmilyen büntetőjogi tényállást, sem szabálysértést.

4. Lehet-e polgári jogi (kártérítés stb.) következménye, ha részt veszek az akcióban?

Önmagában az akcióban való részvétel nem adhat alapot például kártérítési követeléseknek. Természetesen az akció során – épp úgy, mint máskor – törekedni kell a személyi és vagyoni kár megelőzésére az iskola területén és azon kívül is (ha a résztvevők az iskola elé mennek tiltakozni).

5. Milyen munkajogi következményei lehetnek az akcióban való részvételnek?

Az akcióban való részvétel bármilyen esetleges munkajogi következményének arányosnak kell lennie a kötelezettségszegéssel, a kötelezettségszegés súlyával aránytalan retorzió jogellenes. A munkaviszony megszüntetése például minden bizonnyal aránytalan, ezért jogszerűtlen lenne egy egyórás iskolai munkabeszüntetés, munkarend-átszervezés esetén, amennyiben a gyermekfelügyelet és az elmaradt tanítási óra pótlása biztosított. Fegyelmi eljárásra ettől még sor kerülhet, de ennek jogkövetkezményei jóval enyhébbek (ld. a következő kérdést).

6. Fegyelmi eljáráshoz vezethet-e, ha részt veszek az akcióba

a) Eljárás a kollektív szerződés alapján:

A KLIK-kel közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusokra érvényes kollektív szerződés értelmében a munkáltatónak joga van fegyelmi eljárást indítani a munkavállalóval szemben a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségek szándékos vagy gondatlan megszegése esetén. A munka felvételének megtagadása, a munkarend engedély nélküli átszervezése alapot adhat ilyen eljárásra, hiszen a polgári engedetlenség mindig szándékos kötelezettségszegés. A fegyelmi eljárás jogkövetkezménye legfeljebb szóbeli figyelmeztetés, írásbeli megrovás vagy a jutalmazás lehetőségéből való kizárás lehet (utóbbi maximum 6 hónapra) [ld. a KLIK kollektív szerződése, 7. pont]. Ezeknek a jogkövetkezményeknek a végrehajtását ráadásul 1 év próbaidőre fel is lehet függeszteni – vagyis még vétkesség megállapítása esetén sem biztos, hogy az előbbi jogkövetkezmények bekövetkeznek. A kollektív szerződés szerinti fegyelmi eljárásnak nem lehet munkaviszony megszüntetése (felmentés, felmondás) a jogkövetkezménye.

Fegyelmi büntetés kizárólag a fegyelmi eljárás alá vont személy meghallgatását követően szabható ki. Az eljárás során a pedagógus természetesen megvédheti álláspontját, és előadhatja az engedetlenség arányossága, indokoltsága melletti érveket. Vétkesség megállapítása esetén pedig "az eset súlyától" függő büntetés szabható ki (a fentiek közül) [KLIK kollektív szerződése, 7.1. pont]. Vagyis a fegyelmi büntetésnek a kötelezettségszegéssel arányosnak kell lennie, aránytalan retorzióra nem kerülhet sor. A korábban részletezett elővigyázatosságok – gyermekfelügyelet biztosítása, órák pótlása stb. – abban is segíthetnek, hogy a kötelezettségszegés súlyosságát csökkentik, így súlyosabb fegyelmi büntetések nem szabhatók ki jogszerűen.

b) Eljárás az Etikai Kódex alapján:

A Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe minden, állami fenntartású iskolával pedagógusi munkaviszonyban álló személyre érvényes. A Kódex értelmében etikai vétség a Kódexet, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar Alapszabályát sértő, s ezzel a nevelő illetve a nevelő-oktató munkát meghatározó hatályos jogszabályi előírásokba ütköző cselekedet (Etikai Kódex, 5.I. (4) bekezdés). Álláspontunk szerint az akcióban való részvétel nem sérti az Etikai Kódexet vagy a Kar Alapszabályát.

Még ha azonban sor kerülne is ilyen eljárásokra, a jogkövetkezmény nem lehet a munkaviszony megszüntetése: kizárólag figyelmeztetés, vagy a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása, vagy a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás lehet az eljárás hátrányos jogkövetkezménye (5.II.(43) bekezdés). Az etikai eljárás nem nyilvános, kivéve, ha a pedagógus kéri vagy abba beleegyezik (5.I. (26) bekezdés), de mindenképpen kötelező része a tárgyalás (5.II. (27) bekezdés), ahol a pedagógusnak lehetőséget kell biztosítani álláspontja kifejtésére.

7. Kérhetik-e a nevem "bérelszámoláshoz"? Kell-e jelezni előre a munkáltató felé a részvételt?

A munkabeszüntetés jogszerű következménye, hogy a munkáltató nem fizet – időarányosan – a munkabeszüntetés idejére munkabért. (A munkavállalók alapbérét jellemzően havi bérben állapítják meg, de az adott havi munkaórák számával leosztva megkaphatjuk az időarányos órabért is.) A munkáltató azonban bérelszámolás céljából nem kérdezheti meg, ki vett részt a véleménynyilvánítási célú akción.

Minden munkahelyen kötelező nyilvántartani a munkaidőt, a munkából való – bármilyen okból történő – távolmaradást. Az iskoláknak természetesen a megtartott illetve elmaradt tanórákról is nyilvántartást kell vezetni. Mindezek a KLIK mint munkáltató számára elégséges információval kell szolgáljanak ahhoz, hogy a munkavállalókat megillető bér összegét megállapítsák. Nincs szükség tehát a részvétel KLIK felé történő előzetes bejelentésére, sem pedig a tervezett polgári engedetlenségben résztvevők külön nyilvántartására.

A bérlevonás jogszerűségének megállapítása nehezebb feladat, ha az akció résztvevői – javaslatunknak megfelelően – bepótolják az elmaradt tanórát. A tanítási óra pótlása önmagában nem jelenti az elmaradt munkaóra pótlását, hiszen a pedagógusok munkaideje nem teljes egészében tanítási idő. Vita tárgya lehet, hogy az elmaradt tanítási óra pótlása a pedagógus nem tanítással töltött, kötött munkaidejében történt-e, illetve a pedagógus munkaidejének azon részében, amelyről szabadon rendelkezik. Ha az előbbiek helyett a pótlásra ténylegesen a munkaidőn kívül került sor, akkor az akcióban részt vevők tulajdonképpen a munkarendet módosították felhatalmazás nélkül. A munkaidő beosztására jogosult engedélye nélkül a munkaidő, munkarend átszervezése szintén kötelezettségszegés, de nem olyan súlyú, mint a minden pótlást nélkülöző munkabeszüntetés, és a bérezés szempontjából is más megítélés alá eshet.