A hazai torrentezőknek nem kell félteniük az internetkapcsolatukat: a szolgáltatók maximum korlátozhatják a letöltések sebességét, de ennek technikai okai vannak, nem a szerzői jogvédők állnak a háttérben.

Az elmúlt hónapokban sötét fellegek gyülekeztek az európai fájlcserélők feje fölött. Több európai országban is olyan törvények készülnek, amelyek három figyelmeztetés után lehetővé tennék a neten kalózkodó felhasználók lekapcsolását a hálózatról. A három figyelmeztetésre utaló "three strikes" kifejezés tükörfordítása nyomán igen sután "három csapásnak" nevezett intézkedéseket a kontinens nyugati felén készülnek bevezetni.

Az újfajta szabályozást először kidolgozó Franciaországban éppen alkotmányos vita zajlik a HADOPI névvel illetett törvénycsomagról, Nagy-Britanniában már elfogadták az ottani verziót, Írország megtorpant, Spanyolországban pedig ugyan szó volt ilyen intézkedésekről, de végül a kormány elvetette azt.

A témát az Európai Unió napokban elfogadott távközlési reformcsomagja is érintette. Az internetezők jogaiért aggódó polgárjogi aktivisták szerették volna elérni, hogy az unióban az interneteléréshez való jog legyen mindenkinek elvitathatatlan alapjoga, vagyis sehol ne lehessen az illegális letöltéseket a felhasználó netről való lekapcsolásával büntetni, vagy legalább egy bírói végzés kelljen ehhez.

Most még csak direktíva

Az Európai Parlament és az Európai Tanács illetékesei végül több hónapos vita után kompromisszumos megoldásra jutottak. Ennek értelmében a "három csapás" jellegű törvényeket be lehet vezetni az EU-ban, de az internet-hozzáféréssel kapcsolatos intézkedések során garantálni kell a felhasználó alapvető emberi és személyes jogait, az eljárás pártatlanságát, és a független bírói felülvizsgálat lehetőségét. A felhasználót pedig mindenképpen meg kell hallgatni, vagyis lehetőséget kell neki adni arra, hogy megvédje magát. Mindezek alapján azonban még nem lehet tudni, hogy ez milyen hatással lesz a konkrét eljárásokra, amikor azokra sor kerül az internetről való lekapcsolás szankciójával élni kívánó országokban.

"Az európai jogalkotás sajátossága, hogy elsősorban irányelvekre támaszkodik, és a nemzeti jogra bízza a konkrét megoldás kidolgozását. A tagállami jogokban eltérőek a jogi és kulturális hagyományok, jogi környezet, alkotmányos berendezkedés, ezért "one size fits all" megoldás nincsen - kommentálta a döntést Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője. "A személyi szabadságjogok tiszteletben tartása, a méltányos, pártatlan eljárás olyan alapvető érték, amelynek minden tagállamban régi gyakorlata kell legyen mindenféle eljárásban. De hogy konkrétan az internethasználat korlátozása tekintetében ez az egyes országokban hogyan fog megjelenni, azt ma még nehéz lenne megjósolni. Már csak ezért is nehéz a megoldásokat megjósolni, mert vélhetően nem mindegyik tagállam fog törekedni erős, restriktív szabályozásra a letöltésekkel kapcsolatban" - vélekedik a szakember.

Rendőrség által lefolgalt warezszerverek

Az Euópai Uniós reformcsomag felhasználói jogokat érintő kiegészítése kapcsán a Quadrature du Net nevű jogvédő szervezet egyenesen úgy vélekedik: a jövőben nagyon sok múlhat még azon, hogy az Európai Bíróság hogyan értelmezi majd a most elfogadott szabályozást, ezért a mostani garancia nem igazi garancia. Igazán okosabbak azonban valószínűleg csak az első eljárások után leszünk.

Nálunk csak a terjesztőket üldözik

Idehaza a szerzői jogvédők célkeresztjében soha nem az otthoni felhasználók, hanem a kalózmásolatokat nagy volumenben, akár üzletszerűen terjesztő, jellemzően FTP- vagy smsweb-szerverek üzemeltetői álltak. A hazai szerzői jogi törvények értelmében, és ezt nem árt újra meg újra elismételni, a magáncélú másolás (és a letöltés is ennek számít) legális. Igaz, a bittorrent, vagy más peer-to-peer (p2p), vagyis a felhasználókat egyenrangú félként összekapcsoló alkalmazás használata során azok automatikusan meg is osztják a gépen tárolt tartalmaik egy részét, hiszen ez a rendszer működésének alapja. Emiatt azonban nem üldözik a felhasználókat.

Horváth Péter, a zenekiadók jogvédelmével foglalkozó ProArt szóvivője szerint ők a szankciók és a felhasználók fenyegetése helyett sokkal inkább abban érdekeltek, hogy az illegális letöltéseknek legyen legális, üzletileg életképes alternatívája. Idehaza a legagresszívabb kampányt mindig is az ASVA, teljes nevén Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány végezte az illegális letöltések ellen, mondván, ezek mindenképpen megkárosítják a filmterjesztőket, de ez a szervezet sem kezdeményezett konkrét intézkedéseket az otthoni letöltőkkel szemben.

Azok a hazai internetszolgáltatók, amelyek korlátozzák a fájlcserélők használatát, nem a szerzői jogvédők nyomására teszik ezt, hanem azért, mert hálózataik nem bírnak el a letöltésekkel járó nagy volumenű forgalommal, és ha jogi szempontból is precízek szeretnénk lenni, a korlátozás tulajdonképpen nem is korlátozás, mint arról még szó lesz. Hogy a hazai hatóságok és szolgáltatók mennyire nem foglalkoznak a letöltések tartalmával, arra jó példa a UPC Chello kábelnet-szolgáltatásával kapcsolatos NHH-s vizsgálat, amelyet éppen fájlcserélők kezdeményeztek.

Fájlcserélő tett panaszt a UPC ellen

Fájlcserélő miatt lassítás

Az Elite Direct Connect (röviden DC) hub képviselői azért panaszolták be a UPC-t a Hírközlési Hatóságnál, mert a kábelnet-szolgáltató olyan mértékben lassította a hálózatán a fájlcserélő-forgalmat, hogy a DC++ kliens felhasználói nem is tudtak csatlakozni a szolgáltatáshoz. A Direct Connect rendszer lényege, hogy az egyes felhasználók egy központi csomóponton keresztül osztják meg egymással a merevlemezeik tartalmát, ez maga a hub.

A keresés ezen keresztül zajlik, és itt a felhasználók kommunikálhatnak is egymással, viszont a letöltésekhez már közvetlenül kapcsolódik össze a megosztó és a letöltő, nem úgy, mint a bittorrentnél, ahol a kliens több forrásból szemezgeti össze a letöltendő állományok darabjait.

A UPC-vel kapcsolatban éppenséggel időnként a torrentezők is panaszkodnak, mivel a Chello előfizetők rendszeresen nem tudnak torrentezni, vagy csak úgy, ha a bittorrent-kliens beállításaival trükköznek, hogy a UPC "ne vegye észre", ha éppen letöltés zajlik. Az internetszolgáltató valóban szűri a fájlcserélők forgalmát, de ezzel nem ellehetetleníteni szeretné őket, pláne nem az illegális letöltéseket kívánja korlátozni - tudtuk meg a UPC szóvivőjétől, Szűcs Lászlótól. A cég azért kénytelen hálózatmenedzselési eszközöket alkalmazni, mert a kábelnet-felhasználók sokan osztoznak egy-egy helyi csomóponton, amelyeken csúcsidőben torlódásokat okozhatnak a fájlcserélők, befolyásolva ezzel az összes felhasználó számára elérhető sávszélességet. A UPC hálózatán ezért "a nem valósidejű, az azonnali adatátvitelre kevésbé kényes alkalmazások (pl. megosztás, p2p és ftp) forgalmának biztosítása valamelyest hátrébb sorolódik (priorizálás)." - áll a cég honlapján a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatásban.

Azt a UPC is elismeri a leírásban, hogy emiatt, ha sokan próbálják meg használni az említett "nem valósidejű alkalmazásokat", akkor a nekik jutó csökkentett sávszélesség miatt lassulást tapasztalhatnak. Az Elite hub felhasználói viszont emiatt egyenesen azzal szembesültek, hogy be sem tudnak lépni a fájlcserélőre, mivel annak szervere és a saját gépeik között is annyira lelassult a kapcsolat, hogy nem mentek át a szükséges bejelentkezési, ellenőrzési adatok - mondta le Molnár Szabolcs (FleetCommand), az Elite egyik rendszergazdája.

Megfelelő indokkal lehet korlátozni

Az NHH piacfelügyeleti eljárása jelenleg is folyamatban van a UPC forgalommenedzselésével kapcsolatban. Első fokon az NHH tanácsa augusztusban az Elite hub panaszának adott igazat, ám az UPC fellebbezése után, október végén hozott másodfokú ítéletében már nem, és ekkor az első- és másodfokú ítéletet is megsemmisítve új vizsgálatot rendelt el. A hatóság jelenleg azt vizsgálja meg ismét, hogy a UPC forgalomkezelési eljárása a felhasználói szolgáltatás korlátozását jelenti-e, vagy nem, vagyis, hogy tényleg a hálózat biztonságos és rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges menedzselésről van-e szó, és a fájlcserélőket érintő korlátozásokat a szolgáltató önkéntesen állítja be. Az Elektronikus hírközlésről szóló törvény értelmében ugyanis a felhasználó hozzáférését csak három esetben lehet korlátozni: ha a felhasználó veszélyezteti a hálózat működését, ha a hozzáférését továbbértékesíti, vagy ha díjtartozása van (lásd Eht. 137. paragrafus).

Mivel az első- és másodfokú ítélet is megerősítette, hogy a hálózatkezeléssel kapcsolatos információkat az általános szerződési feltételekbe kell foglalnia a szolgáltatónak, és arra a szerződéskötés során külön is fel kell hívnia a figyelmet, vagyis nem elég ezekről a jelenlegi, a UPC honlapján jelenleg is szereplő tájékoztatás, így várhatóan ezen is változtatnia kell majd a cégnek. A forgalom korlátozásával kapcsolatos tájékoztatással pedig nem csak a kábelnet-szolgáltatónál, hanem a hazai mobilcégeknél is voltak problémák. A mobilnet-szolgáltatás ugyanis abban hasonlít az üvegszálas technológiához, hogy itt is csomópontokon (szakszóval: osztott erőforrásokon) keresztül jut el a felhasználókhoz az adat: ezek a mobiltelefon-tornyok, vagyis bázisállomások.

A mobilszolgáltatók értelmezésében a fájlcserélők használatával járó nagy mennyiségű adatletöltés is veszélyezteti a hálózat teljesítményét, és/vagy a szolgáltatás minőségét. A mobilcégek ezért eleve fel is hívják a figyelmet arra, hogy fájlcserélők, fájlmegosztók, vagy akár a videomegosztók nem használhatók a széles sávú mobilneten, és a tiltás, vagy a szolgáltató által megszabott adatmennyiség letöltését követő forgalomlassítás az NHH szerint rendben is van, feltéve, hogy a korlátozás életbe léptetéséről tájékoztatják az előfizetőt.

A hatóság az elmúlt hónapokban meg is vizsgálta a mobilcégek ezzel kapcsolatos gyakorlatát, a Pannonnál még egy magánbejelentés nyomán, a T-Mobile-nál és a Vodafone-nál pedig már saját szándéka szerint. A Pannon még áprilisban módosította szerződési feltételeit, a másik két szolgáltató pedig júliusban kapott felhívást erre, velük kapcsolatban jelenleg az utóellenőrzés zajlik. Időközben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is bírságot szabott ki a Pannonra és a Vodafone-ra, mivel az év elején korlátlannak hirdetették azokat a mobilnet-csomagokat, amelyekre valójában adatforgalmi limit vonatkozik.

Korlátos a korlátlan mobilnet

Ha megnézzük a mobilszolgáltatók jelenlegi mobilinternet-csomagjainak kínálatát, akkor láthatjuk, hogy a cégek hasonló gyakorlatot követnek, csak eltérő árazással, és eltérő ajánlatokkal. Ez azt jelenti, hogy a fix díjas mobilnet-csomagok előre meghatározott adatforgalmat foglalnak magukban, és ennek elérése után a letölthető adatmennyiséget továbbra sem korlátozzák, de ezt követően számítani kell a letöltési sebesség lassításával.

A mobilinternet kényelmes, de nem jó bármire

A Pannon weboldán is szereplő hirdetményekben szerepel, hogy a mobilnet-csomagok normál használat mellett biztosítanak korlátlan sebességű hozzáférést, és ha a felhasználó fájlcserélőt, fájlmegosztót használ, akkor lassítani fogják a forgalmát. A T-Mobile jelenleg kínált mobilnet-csomagjai szintén meghatározott mennyiségű adatforgalmat foglalnak magukban. A korábban akciósan kínált korlátlan csomagoknál a szolgáltató azt tekintette extrém forgalomnak, ha a felhasználó internetforgalma hét egymást követő naptári napon meghaladja a 20 gigabájtot, ez esetben 14 napra jogosult a letöltési sebességét lassítani.

A Vodafone-nál szintén előre meghatározott adatforgalmat biztosítanak az egyes, korlátlannak hirdetett, fix havidíjú internet-csomagok. Ennek túllépése esetén túlforgalmazási díjat nem számítanak ugyan fel, de szintén lassítják a hozzáférést.

Az EU a netsemlegességet is védi a piactól

Az internetforgalom lassítása, bizonyos típusú alkalmazások forgalmának szűrése már nem annyira a szerzői jogvédelem, mint inkább a netsemlegesség kérdésköréhez tartozik. A fogalom az Egyesült Államokban született meg, és az internetsemlegesség, vagy hálózatsemlegesség elvének lényege, hogy az interneten minden egyes bitnyi adat egyenlő elbírálásban részesüljön, vagyis ugyanolyan eséllyel juthasson el a felhasználókhoz. Mint az NHH vizsgálataiból is látszik, az egyes szolgáltatások technológiai adottságaiból következően van kibúvó a netsemlegességi elvek betartása alól.

Európában azonban még nem fordult elő, hogy egy szolgáltató saját piaci érdekeit szem előtt tartva korlátozott volna a hálózatán valamilyen szolgáltatást, mint ahogyan arra az USA-ban már volt példa. Márton György szerint az EU-s távközlési reformcsomag lehetőséget ad arra, hogy az egyes országok szabályozó, felügyelő testületei megakadályozzák, hogy az egyes szolgáltatók a korlátozások révén  jogosulatlan előnyökhöz jussanak. Ilyen lépés lenne például, hogy a konkurencia VoIP-szolgáltatását korlátozzák a saját hálózatukon.

Mire odáig jutunk, hogy a legújabb EU-s szabályozás érvényre jut a hazai jogrendben is, lehet, hogy az egész téma meghaladott lesz: az olyan szuperszélessávú szolgáltatások, mint a legújabb típusú kábelnet, vagy a HSDPA utódja, a mobilhálózaton is több száz megabites sebességet nyújtó LTE nyújtotta elérés mellett a felhasználók már nem feltétlenül szorulnak rá fájlcserélők használatára, mivel streamelhetik, vagy közvetlenül letölthetik majd a kívánt tartalmakat. Ilyen körülmények között a jogvédők végképp nem szorulnak rá, hogy az otthoni letöltőt fenyegessék, hiszen a fájlokat, streameket kiszolgáló szerverek üzemeltetői jelenthetik a fő célpontot, nem is beszélve arról, hogy a szolgáltatások fejlődésével a legális alternatívák is népszerűbbé válhatnak.

(forrás: origo.hu)