Rövid ismertető

Minden alkotás egyfajta tulajdon. Szellemi tulajdon. Ami tulajdon, annak pénzben kifejezhető értéke is van, ami pedig értékes, azt védi a jog. És ezzel Micimackó, aki a fenti eszmefuttatás értelmében maga is áru, egyszerű de célszerű logikáját követve el is juthatunk a szerzői joggal kapcsolatos problémákhoz.

Az elsõ hazai kiadvány, amely a Creative Commons licenc alatt jelent meg, Larry Lassig saját könyve, a Szabad kultúra. A mûvet a nyomtatott formában való megjelenéssel egyidõben az internetrõl is ingyenesen letölthetõvé tette kiadója.

Lessig alaposan körüljárja a szellemi tulajdon, a szerzői jog kialakulását és szerepét, a jelenlegi rendszer visszáságait és azokat a problémákat, amiket az internet idézett elő ezen a területen. A világháló nagyszerű új lehetőségeket teremtett: a kultúra terjedését, az alkotások megosztásának és felhasználásának olyan formájához kínál eszközt, ami előtte szinte elképzelhetetlen volt. Ám egyúttal kihívások elé állította a kiadói iparágat és annak minden gazdasági szereplőjét, akik anyagi érdekeiket féltve kétségbeesetten küzdenek a folyamat ellen.

Hogyan alakul a kultúra jövője, egy világban, ahol a fő cél a szellemi alkotások minél erősebb védelme és "bebörtönzése" a technika és a jog eszközeivel?
Vajon minden fájlcserélés kalózkodásnak tekinthető és káros?
Mi lesz a szellemi közjavakkal?
Kinek az érdeke fontosabb, az alkotóé, a médiabirodalmaké, vagy a társadalomé?
Lehetséges-e egy egészséges egyensúly kialakítása?

Ezekről és hasonló, az egyetemes kultúra jövőjét érintő kérdésről szól ez az immár több mint 10 nyelvre lefordított könyv, amely szellemével összhangban, a nyomtatott kiadással egyidőben, elektronikus formában is szabadon elérhető lesz a könyv saját honlapjáról, a www.szabadkultura.hu címen.

Általános adatok

Vélemény

"Tegnap fejeztem be a konyv PDF valtozaanak olvasasat. Meg kell mondanom nem konnyu olvasmany, de 100%-ban lebilincselo. Tehnikai ember vagyok (programozo), nem szeretem a jogi okfejteseket, okoskodaskat. De ez a konyv mar az elso 15-20 oldalon felkeltette az erdeklodesemet, es ez vegig is kisert a konyv olvasasan keresztul. Mihelyt Magyarorszagon jarok, okvetlenul megvasarolom a konyvet." Nagy Istvan (Erdely)

Tesztelték az internetes megjelenést

Korábban már más megoldásokkal is próbálkoztak a szerzők, kiadók, hogy az internetes publikálás terén tapasztalatokat szerezzenek. Ismeretes Stephen King The Plant (A Növény) című naplóregényének internetes kudarca: a szerző néhány éve azzal a feltétellel adta közre egymás után könyvének fejezeteit, hogy a letöltők legalább háromnegyede fizessen be számlájára egy-egy dollárt. A folytatásos közlés az ötödik fejezetig bírta: akkor csökkent le a befizetők aránya ötven százalék alá - annak ellenére, hogy sokan a potyaletöltőkre számítva eleve nagyobb összeget utaltak át a népszerű írónak. Így végül a regény soha nem fejeződött be, az internetes publikálást King felfüggesztette.

Korábban azonban ugyanő - King - a Riding the Bullet című könyvét adta ki az interneten, ami jó fogásnak bizonyult: amíg hackerek fel nem törték a másolásvédelmet, több mint százmillió forintnyi bevétele származott a kiadónak a netes megjelenésből. Noha a tengerentúlon már kipróbált technikák léteznek, a Kiskapu vállalkozása hazánkban még merésznek számít. A magyar blogszféra egyik médiával foglalkozó jeles szerzője szerint pedig: ennek a könyvnek az árát úgy kell felfogni, mint egy olyan adományt, amivel az "ügyet" támogatja a vásárló.

"Miért pont Hollywood a filmvilág központja?"

A Stanfordon tanító alkotmányjogász Lessig nem elvont jogelméleti fejtegetéseiről híres: a fájlcserélőperek során a gyengébb felek védelmében, a szerzői jogi lobbival szemben gyakran feltűnő professzor történeteken keresztül érteti meg velünk, miért tesszük tönkre a saját jövőnket, ha nem képezünk megfelelő ellensúlyt a monopolkartellbe tömörült kultúragyárosokkal szemben.

Történelmi sztorijaiból kiderül ugyanis, hogy a szerzői jog határait a megelőző korok mindig igyekeztek úgy meghúzni, hogy az adott időszak technikai lehetőségeit figyelembe véve a kreativitást is ösztönözze, és a kultúra szabadságát is megőrizze. Ma ez az egyensúly, úgy tűnik, felborult.

Az emberi kultúrának ugyanis (még manapság is) csak egy kisebb része tartozik abba a kereskedelmi körbe, amit a boltban meg a moziban pénzért fogyasztunk, a nagyobb darabja olyan közkincs, amit még egy hazai politikusnak sem jutna eszébe privatizálni: regék, mesék, mondák, népdalok, rég elhunyt szerzők művei, vagy épp olyan művek, amelyek ingyenes fogyasztásához hozzájárult a szerző, meg még sok minden más.

"Néhány jog fenntartva"

A 2005-ös re:Aktivizmus konferencia kiemelt kérdése volt a szerzõi jog érvényesítése a digitális formában terjesztett tartalmak körében. Larry Lessig, a Stanford egyetem jogi iskolájának professzora egyenesen azt állítja: az amerikai jogrendszer - sok más országéhoz hasonlóan - egyenesen alkalmatlan arra, hogy kielégítse az internet és a digitális média korában elvárható követelményeket.

A Lessig által 2001-ben elindított Creative Commons (CC, tükörfordításban kreatív közjavak) nonprofit mozgalom éppen azt a célt tûzte zászlajára, hogy egy rugalmas szerzõi jogvédelmi megoldást alakítson ki: a megszokott "minden jog fenntartva" helyett a "néhány jog fenntartva" védelmet kínálja. A szerző lemondhat bizonyos jogairõl az alkotás "használói" (olvasói, nézõi, el- vagy kiadói) javára: megszabhatja műve kereskedelmi felhasználásának, feldolgozásának és továbbadásának (másolásának, terjesztésének) módját.

A szervezet weboldalán bárki létrehozhatja a saját mûvei védelméhez kiválasztott licencet, melyet aztán belinkelhet világhálón publikált műve mellé.

Folyamata

Az angolul elérhető felület magyar nyelvű része a hazai CC-csapat ígérete szerint  már elkészült - igaz a magyar fordításokat az angolul nem értőknek kicsit nehézkes megtalálni, de megvannak:

• Lépj erre az oldalra: http://creativecommons.org/licenses/
• A "The Licenses" listából válaszd ki valamelyik liszenszet
• Kattints a: "View License Deed" feliratra
• A megjelenő oldal alján a "This page is available in the following languages:" listából állítsd a magyarra a nyelvet
• A "View Legal Code" (teljes licenc) csak angolul olvasható

Ha egyszerűbben oldanád meg vagy nem tudsz dönteni, hogy pontosan melyik liszensz vonatkozzod a művedre, lépj erre a linkre és töltsd ki a kérdőívet.

A végén megkapod a neked megfelelő Creative Commons liszenszet.

http://creativecommons.org/choose/?lang=hu

A CC által felkínált védelmi feltételekbõl a felhasználó egy egyszerûsített, egy részletes és egy digitális leírást is kap. Ez utóbbit kifejezetten a webes keresőszoftverek által értelmezhetõ formában tartalmazza a mû lehetséges felhasználásának paramétereit.  Egyelõre csak a központi honlapon érhetõ el az a keresõ is, mellyel az érdeklõdõk CC-licenccel felhasználható tartalmakat böngészhetnek át. (ez a link jelenleg nem működik)

A CC-t szintén támogató Vályi Gábor (DJ Shuriken) szerint a hazai mûvészek körében is népszerû lesz az újfajta licenc, amely különösen a mûveiket az interneten publikáló, ismertségre törekvõ elõadók számára lehet hasznos.

A CC-licencek a 2005 októberi indulás óta használhatók ugyan Magyarországon, ám a szerzői jogi törvénybe csak decemberben került be az a passzus, amely elfogadhatóvá teszi az elektronikus formában létrehozott felhasználási szerződést on-demand szolgáltatások tekintetében. Ezt megelőzően írásba is kellett (volna) foglalni CC által védett művek felhasználási feltételeit, 2006. január 1-jétől azonban a törvény 45. paragrafusának 3. bekezdése értelmében viszont már nálunk is teljesen jogszerű a neten generált CC-licencek használata írásos művek esetében.

46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.

(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.

(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.
(1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról)

A Creative Commons nem támogatja a kalózkodást, viszont szeretné elérni a szerzõi jogi szabályozás megváltoztatását, hogy az rugalmasan alkalmazkodjon korunk követelményeihez, s mindig az adott ország jogi szabályozásához igazítják a licencet - akár bizonyos kompromisszumok árán is, amelyre például Magyarország esetében is szükség volt, bár néhány akadály még nem teljesen hárult el.

Használd, alkoss, gyarapítsd!

2005 december 22.

"A túlszabályozás megfojtja az alkotó- és újítási kedvet, lehetőséget ad az őskövületeknek arra, hogy nemet mondjanak a jövőre" állítja Larry Lessig amerikai sztárjogász, aki a szerzői jogot szeretné átalakítani ultraliberális eszközeivel. Most megjelent Szabad kultúra című könyve ennek szellemében nemcsak a könyvesboltban kapható. Letölthető a netről is. Sőt: szabadon másolható, terjeszthető, előadható... és átdolgozható. Meglehet, egyszer valaki még operát is ír belőle. A Creative Commons "magyarosan Kreatív Közlegelők" (A "commons" szó magyarul annyit jelent: közkincs. Vagy köznép.) ötletgazdájával beszélgettünk.

Creative Commons License. >

Az internetről sokan úgy vélik: ez az a hely, ahol a legkönnyebben rátehetem a kezem más szellemi tulajdonára. Az ön által kidolgozott szerzői jogi rendszertől azért tartanak bírálói, mert úgy látják, könnyíti a netes kalózkodást.

A kalózkodást magam is ellenzem. Ám amit sokan nehezen értenek meg: az internetes technológia radikálisan más helyzetbe hozza az alkotókat. Ha a net előtti világban elolvastam egy könyvet, vagy elajándékoztam valakinek, nem kellett bejelentenem a szerzői jogi hivatalnak. Hisz nem jelentette azt, hogy egy új kópiát hoztam létre. A digitális világban azonban a kultúra "használata" minden alkalommal újabb másolatot eredményez - így engedélyhez kötött. Míg régen az átlagember szabadon alkothatott, ma mindannyiunkat rendszabályoz a törvény.

Az úgynevezett copyrightanarchisták szerint legjobb lenne eltörölni a szerzői jogot.

Én nem állítok ilyet. A szerzői jog védelme létfontosságú. Ám a jelenlegi törvénynek nem sok értelme van a digitális világban. A szerzői jog fundamentalista, itt az idő, hogy frissítsük.

Hogyan?

Jogot kell adni a szerzőnek a választásra. Lehetővé kell tenni, hogy az alkotók rendelkezhessenek műveikkel, akár le is mondhassanak jogaikról, ha úgy tartja kedvük. És meg is tarthassák őket, ha úgy tetszik. Így az alkotást nem kell ellopni: a szerző maga ad zöld utat ahhoz, hogy a mű szabadon felhasználható, átalakítható legyen.

Miért tenné?

A gyakorlat azt mutatja: sokan használják ezt a "rendszert".

Ellenlábasa, John Dvorak kreatív humbugnak nevezte a Creative Commons által kidolgozott szerzői jogi rendszert. Megkérdezi: ugyan kinek éri meg ingyen közzétenni a művét, ha pénzért is árulhatja?

Kedvenc példám az amerikai Wilco együttes. Lemezüket viszadobta a kiadó, mondván: a banda Yankee Hotel Foxtrot című lemeze rettenetes. Az albummal együtt a jogokat is visszaadták. A Wilco fogta magát, és a neten ingyen tette közzé a számokat. A lemez rövidesen a sikerlisták élére került. A lapok az év legjobb albumának jelölték. Egy másik kiadó pedig az eredeti háromszorosáért vette meg a kiadás jogát. A CD megjelent - és tarolt.

Ön közösen vett részt a Közép-európai Egyetemen megrendezett Re:aktivizmus konferencián Jimmy Walesszel, a Wikipédia alapítójával. (168 Óra, 42. szám.) Teljes volt az összhang. Talán nem meglepő. Még egy "őrült", aki ingyen dolgozik.

Hogy érti ezt? Életünk nagy részét olyan közös tevékenységgel töltjük, amiért senki sem fizet. A barátság ápolása vagy a szex ingyenes - mégis szeretjük csinálni. Igaz, a kreatív alkotás hagyományos modellje úgy működik, hogy te adsz, én pedig fizetek érte. Ezzel szemben a Wikipédia és a Creative Commons azt szeretné, ha a tradicionális modellen kívül eső alkotók is szabadon működhetnének.

Több mint tízmillió olyan alkotás van, amely a Creative Commons révén másolható és terjeszthető. Nem lepődött meg a sikerén?

Egy pillanatra talán. Ámde egyszerű kiszámolni, mi éri meg. Vegyük azokat, akik azért nem vásárolják a könyvemet, mert a neten ingyen is megtalálják. Jóval többen vannak, akik sosem hallottak volna a Szabad kultúráról, ha nem kerül a webre. Így meg sem vették volna. Közülük sokan, mint minden normális ember, nyomtatásban forgatják a több száz oldalas könyveket. Ebből következik, hogy meg fogják venni. Tehát ami elsőre meglepőnek látszik, a következő pillanatban már természetes.

Elérhetővé váltak a Creative Commons magyarított licencei, így azok a szerzők, akik műveikhez szabadabb hozzáférést kívánnak engedni az interneten, már megtehetik.

Magyarországon törvény akadályozza, hogy digitális szerződést kössön valaki arra: lemond szerzői jogairól a köz javára. Az itteni jog csak a "papírozást" ismeri.

Tipikus példája ez annak, miként veszti értelmét a hagyományos világban jól működő papíralapú megállapodás. Miért kellene tradicionális szerződést kötnöm valakivel, aki ingyen is odaadná az alkotását, s ráadásul a világ másik végén lakik?

Nagy vihart kavart, amikor nemrég Bill Gates "lekommunistázta" a Creative Commonst.

Ha a kreatív szabadság korlátozásáról van szó, káros dolog "behozni" a vitába a bal- és a jobboldaliságot. Az Egyesült Államokban - sajnos - ha valamire rásütik, hogy a baloldal veszszőparipája, a konzervatívok máris elvetik.

Ha már itt tartunk, idézek egy korábbi nyilatkozatából: "Fiatalkoromban jobbos idióta voltam." Ezt a kijelentését, gondolom, azóta sokszor a fejére olvasták.

Valóban sokat idézett mondat. Ugyanakkor be kell vallanom: nálunk a legszörnyűbb szerzői jogi változások pártomnak, a Demokrata Pártnak tulajdoníthatóak. Épp ezek a rendelkezések veszik legkevésbé figyelembe az alkotás szabadságát a digitális világban. Állandó konfliktusban élek emiatt. Ez nem demokrata-republikánus-vita. Az alkotás szabadsága mindenkinek fontos.

Linkek

Válassz magadnak liszenszet!

FAQ - creative commons Hungary

A blog ötlete innen: http://www.szabadkultura.hu/

(168óra, index, origo)