Jogszabályt sért a fizetős Facebook és Instagram az Európai Bizottság szerint | 2024. július 1.

Az Európai Bizottság előzetes vizsgálata szerint megsérti az EU digitális piacokról szóló szabályozását (DMA) a Meta. A vállalat tavalyi szabályozása alapján díjat számít fel a felhasználóknak a Facebook és az Instagram reklámmentes változatáért, ezt kritizálta most az EB, írja a The Guardian. A „pay or consent”, azaz „fizess vagy egyezz bele” modellt tavaly vezette be a Meta: ennek értelmében a felhasználók havi díjat fizetnek a reklámmentességért, magyarul azért, hogy az Instagram és a Facebook ne használja fel személyes adataikat reklámcélokra. Ha ezt nem teszik meg, akkor adataikat felhasználhatják személyre szabott hirdetésekhez.

Thierry Breton, a Bizottság EU egységes belső piacáért felelős tagja bírálta a Meta „fizess vagy egyezz bele” modelljét, mondván, azzal, hogy a vállalat pénzt kér a személyes adatok védelméért, felhasználók millióit állítja választás elé. Breton szerint a DMA lényege éppen az, hogy a felhasználók kezébe adja a személyes adataikkal kapcsolatos döntést, illetve hogy más vállalatok a techóriásokat megillető azonos jogokkal működhessenek az adatok hozzáférésekor, írja az MTI.

A DMA szerint az „alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállalatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeik vagy szolgáltatásaik használata felé terelik. Breton kiemelte: a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy „ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjaikon kívüli ajánlatokhoz.

-- Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, ezek az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft.
https://telex.hu/techtud/2024/07/01/jogszabaly-eu-fizetos-facebook-instagram-meta

Most csaptak le rá, pedig már másfél éve a rendőrségnél lehettek a Hano álnevű hekkerhez vezető adatok

Sikerként számolt be a rendőrség arról, hogy vélhetően megtalálták azt a hekkert, aki több hazai hírportált, köztük a hvg.hu-t is elérhetetlenné tette. A sikert árnyalja, hogy a 23 éves hekker kilétét leleplező kulcsinformációt egyik magyarországi fő célpontja saját szakállára deríthette ki és hozhatta a nyomozók tudomására – még 2024 januárjában. Az ügy legérdekesebb kérdéséről pedig semmit sem mond a rendőrség.

Ha azt nézzük, hogy a támadások gyanúsítottja évekig folytathatta üzelmeit anélkül, hogy a rendőrség utolérte volna – sőt még mindig nem emeltek vádat a gyanúsított fiatal ellen –, azt gondolhatjuk, ügyesen is maszkolta magát az online térben. Túlterheléses támadások elkövetőjeként ráadásul nemcsak a magyar hatóságok, de az osztrák és egy ideig német szervek is próbálták felderíteni a Hano nevével náluk elkövetett támadások tettesét. Az osztrákok – akikkel közleményük szerint a magyar nyomozók is felvették a kapcsolatot – nem számoltak be eredményükről; a németek – akikre a magyar közlemény nem is utal – pedig egyenesen feladták a nyomozást, eredménytelenség miatt megszüntetve az eljárást.

Másfelől viszont Hanót végül sikerült beazonosítani. Virtuális lábnyomait pedig, amelyek lakása ajtajáig vezettek, a rendőrségi házkutatás előtt másfél évvel, már 2024 januárjában megtalálta és visszakövette az egyik célba vett magyar portál szakértője.

A Media1.hu ellen 2023 tavaszán indultak a túlterheléses támadások, amelyekkel szemben a szerkesztőség elsősorban informatikai megoldásokkal volt kénytelen védekezni, a főszerkesztő, Szalay Dániel pedig a rendőrségnél is bejelentést tett. Miután a nyomozás nehézkes indulása egyértelművé tette, hogy gyors eredményre nem számíthatnak a hatóságoktól, a folytatódó támadások pedig egyre nagyobb károkat okoztak a portálnak, lassan az is fontossá vált, hogy amit lehet, ők maguk tudjanak meg rossztevőjükről. A támadások hatására nemcsak hazai internetszolgáltatójuk helyett kellett – sokszoros áron – franciaországi kiszolgálót találniuk, hanem szinte állandó jelleggel kellett alkalmazniuk egy informatikai biztonsági cég szakértőjét is, hogy a DDoS-támadások elhárításával és elemzésével foglalkozzon.

-- Ő dolgozta ki azokat a megoldásokat, amelyekkel a túlterheléses kampányokból előbb a támadó botgépek IP-címeit, majd az azokat ténylegesen irányító gép adatait is meg tudta határozni.

Bár szakértőjük révén számos saját értesüléssel gazdagodtak, ezekről a rendőrség kérésére a folyamatban lévő nyomozás érdekében a házkutatásig nem számoltak be cikkeikben. Az szinte kezdettől egyértelmű volt, hogy Hano annyira jól ismeri a magyar belpolitikai viszonyokat, a magyar sajtótartalmakat, hogy jó eséllyel magyar elkövetőről van szó, vagy ha csoport, annak van magyar tagja. A támadó kódokat vizsgálva pedig a 2021-es ellenzéki előválasztási rendszert ért támadásokkal is gyanús hasonlóságokat fedeztek fel, még ha ezeknek nincs is egyértelmű bizonyító erejük.

Az áttörést az jelentette, amikor tavaly januárban, a szakértőjük által programozott virtuális csapdának hála, sikerült a támadásokat vezénylő gép böngészőjét, internetszolgáltatóját (DIGI) és IP-azonosítóját is visszafejteni – mint Szalay mondta, nem mellesleg támadójuk elbizakodottsága és bakijai miatt is. A Hano név kitartó használata önmagában vétkes – és magát megbosszuló – könnyelműség volt, de a fiatal hekker ezen kívül is hagyott maga mögött olyan nyomokat, amilyeneket egy igazi profi eltüntetett volna.

Amikor a nyomozóknak átadták a támadások analíziséből származó adataikat, köztük a kulcsfontosságú IP-címet, a kapcsolatot tartó hadnagy azt mondta, heteken belül várhatók a fejlemények – mesélte Szalay, aki pár hónapig még várta az ígért folytatást, de miután hosszú időn át semmilyen érdemi tájékoztatást nem kapott az ügy alakulásáról,

-- másfél évvel később ugyanolyan meglepetéssel olvasta a hétfői közleményt, mint akármelyik hírfogyasztó.

https://hvg.hu/itthon/20250725_ddos-tamadasok-magyar-hirportalok-Hano-hacker-magyar-rendorseg-ebx

Előzmény